Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM071092
035-os BibID:	(WOS)000402589500002 (Scopus)85021346606
Első szerző:	Dömötör Johanna (neurológus)
Cím:	EEG-alapú agyi hálózatok 14 neurológiai betegségben / Dömötör Johanna, Clemens Béla, Csépány Tünde, Emri Miklós, Fogarasi András, Hollódy Katalin, Puskás Szilvia, Fekete Klára, Kovács Attila, Fekete István
Dátum:	2017
ISSN:	0019-1442
Megjegyzések:	Bevezetés - Az agyi betegségek nagy részében eddig nem kutatták módszeresen az agyi hálózati működést. Célkitűzés - EEG funkcionális konnektivitás (EEGfC) -vizsgálata 14 neurológiai betegségben. Betegek - Klinikai és EEG-adatbázisokból a 14 betegcsoport valamelyikébe sorolható betegeket és úgynevezett rutin-EEG-felvételeiket gyűjtöttünk. A klinikai adatok és az EEG-k revíziója után azon betegek EEG-felvételeit elemeztük, akikben a vizsgálni kívánt betegség mellett jelentős komorbiditás, gyógyszerhatás nem volt. EEG-elemzés - A nyugalmi-ébrenléti állapotot tükröző EEG-tevékenységből betegenként összesen 3 percet elemeztünk. Low Resolution Electromagnetic Tomography (LORETA) program segítségével áramforrás-sűrűséget (current source density, CSD) számítottunk 2394 voxelben. Az egy voxelben előálló CSD-értékek idősorai között Pearson-korrelációt számítottunk. Adatösszevonás után féltekénként 23 agykérgi régió egymás közti korrelációját vizsgáltuk a jobb és bal féltekén belül, a LORETA Source Correlation (LSC) szoftver segítségével. A számításokat 1-25 Hz között, a hagyományos EEG-frekvenciasávokban és 1 Hz szélességű sávokban végeztük. Az egyes kapcsolatok erősségét saját normatív adatbázisunk (kontrollcsoport) ugyanígy előállított LSC-adataival hasonlítottuk össze (t-tesztek). A Bonferroni szerint korrigált p<0,05 értékeket statisztikailag szignifikánsnak vettük, és hálózatok formájában ábrázoltuk. Eredmények és következtetés - Csoportspecifikus mintákat, továbbá a vizsgált csoportokra nézve közös hálózati mintákat találtunk. Az a-sávban alulkapcsoltság, a d-? sávban és a felső b-sávban túlkapcsoltság volt a leggyakoribb lelet. Az a-sávban észlelt alulkapcsoltság részben primer laesiós eredetűnek tűnt, részben a "rich club connections" nem specifikus sérülékenységéről árulkodott. A lassú sávokban észlelt túlkapcsoltság feltehetően az agyi homeosztázis adaptív-kompenzáló működésének jele.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk EEG hálózat idegrendszeri betegségek
Megjelenés:	Ideggyógyászati Szemle. - 70 : 5-6 (2017), p. 159-178. -
További szerzők:	Clemens Béla (1950-) (neurológus) Csépány Tünde (1956-) (neurológus, pszichiáter) Emri Miklós (1962-) (fizikus) Fogarasi András Hollódy Katalin (1955-) (csecsemő- és gyermekgyógyász) Puskás Szilvia (1979-) (neurológus) Fekete Klára (1978-) (neurológus) Kovács Attila István (1968-) (pszichiáter szakorvos) Fekete István (1951-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM084741
035-os BibID:	(WoS)000369198600001 (Scopus)84960145185
Első szerző:	Morvai Szabolcs (pszichiáter szakorvos)
Cím:	Unanswered questions in the transcranial magnetic stimulation treatment of patients with depression / Morvai Szabolcs, Nagy Attila, Kovács Attila, Móré Csaba E., Berecz Roland, Frecska Ede
Dátum:	2016
ISSN:	0019-1442
Megjegyzések:	A WHO felmérése szerint a depresszió gyakori pszichés zavar, mely 350 millió embert érint minden korosztályban világszerte. A transcranialis mágneses stimuláció olyan minimálisan invazív technika, amely lehetővé teszi a vizsgáló számára, hogy kérgi funkciókat stimuláljon egészséges önkénteseken és pszichiátriai, valamint neurológiai zavarokban szenvedő betegek esetében. A korai 90-es években több tanulmány arra a felismerésre jutott, hogy a frontális kéreg fölött alkalmazott gyors ütemű, azaz repetítív TMS (rTMS)-stimulációval tartós hangulatváltozást lehet kiváltani egészséges résztvevőkön. A későbbi, depressziós betegeket vizsgáló kutatások a frontális cortex naponta végzett rTMS-kezelését klinikailag hatásosnak találták. Az elmúlt két évtizedben számos vizsgálat kutatta az rTMS alkalmasságát a hangulatzavarok terápiájában, folyamatosan fejlődő kezelési protokollokkal. A jelen tanulmány célja az, hogy áttekintse az elmúlt két évtized szakirodalmát, az rTMS-kezelés depressziós betegekre kifejtett hatását vizsgáló munkák számbavételével. Elsődleges célunk, hogy az eredményeket értékelve olyan irányokat határozzunk meg, melyek segíthetik a vizsgálatokat kórházi körülmények között hatásosan és biztonságosan alkalmazható protokollok kifejlesztésében. Nincsen messze az az idő, amikor a TMS-készülékeket a gyakorló orvosok inkább terápiás felhasználás, mint kutatás céljából alkalmazzák. Tudomásunk szerint jelenleg nem áll rendelkezésre egy széleskörűen elfogadott "arany standard", mely a legmagasabb hatékonyságot biztosítja optimális biztonsággal és toleranciával kiegészítve. A legfontosabb kezeléssel kapcsolatos változók, melyekre a jövőbeli vizsgálatoknak összpontosítaniuk kell: lokalizáció, frekvencia, intenzitás, kísérő terápia, fenntartó kezelés, az impulzusok, illetve sorozatok száma, unilaterális vagy bilaterális alkalmazás.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk transcranialis mágneses stimuláció depresszió biológiai terápiák
Megjelenés:	Ideggyógyászati Szemle. - 69 : 1-2 (2016), p. 4-11. -
További szerzők:	Nagy Attila István (1984-) (pszichiáter) Kovács Attila István (1968-) (pszichiáter szakorvos) Móré Elek Csaba (1966-) (pszichiáter szakorvos) Berecz Roland (1970-) (pszichiáter szakorvos) Frecska Ede (1953-) (pszichiáter)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: