CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM116030
035-os BibID:(Scopus)85175861985 (WoS)001099926100001 (cikkazonosító)e01147
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:Before-after-control-impact field experiment shows anti-predator netting enhances occupancy of the threatened Hungarian meadow viper (Vipera ursinii rakosiensis) / Edvárd Mizsei, Mátyás Budai, Bálint Wenner, Gergő Rák, Dávid Radovics, Barnabás Bancsik, Gergő Kovács, Ádám Tisza, János Simics, Márton Szabolcs, Csaba Vadász, Attila Móré
Dátum:2023
ISSN:1903-220X
Megjegyzések:The Hungarian meadow viper is an endangered grassland-dwelling species, which faces high predation pressure, partially due to avian species that forage in its habitat. Predation pressure by avian predators is caused not only by abundant game species (e.g. hooded crow, Corvus cornix) but also by protected and threatened species (e.g. short-toed eagle, Cricaetus gallicus; common buzzard, Buteo buteo; roller, Coracias garrulus) in the project area (Felső-kiskunsági turjánvidék, Hungary). Mark?recapture data of a reintroduced viper population showed a very low, 42% yearly average apparent survival rate. To establish a strong sub-population we applied anti-predator netting (APN) by building a 200 ? 200 ? 3 m (4 ha) totally closed exclusion site with a mesh net, lateral sides boosted with a 1 m high steel field fence to exclude mammals as well as birds. To test the effect of APN we monitored viper occupancy at 50 ? 50 m sampling plots in a before?after/control?intervention (BACI) design, where we randomly placed quadrats 0.25 ha (50 ? 50 m) to be surveyed, n = 26 at control habitats and n = 4 below the APN enclosure. We collected data across four years (2020?2023), in each year during the spring by 10 surveys replicates in each plot resulting in 1200 surveys to record viper detection/non-detection data. We applied a multi-season occupancy model to estimate site occupancy changes to test the effects of the BACI design. Occupancy probabilities were increasing during the four consecutive survey years in both the control and the intervention sites, however except for the initial occupancy, the occupancy probability became significantly higher at APN sites, and the APN intervention had a significant positive effect on viper occupancy, while the distance to APN showed negative effect. Predator exclusion is an effective method to minimise predation pressure and potentially has a deterministic positive demographic outcome, however, due to the high logistical and maintenance costs, this measure can be applied at only a few sites.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
occupancy modelling
predation exclusion
reptile management
species conservation
species recovery
Megjelenés:Wildlife Biology. - "Accepted by Publisher" : - (2023), p. -. -
További szerzők:Budai Mátyás Wenner Bálint Rák Gergő Radovics Dávid (biológus) Bancsik Barnabás Kovács Gergő Tisza Ádám Simics János Szabolcs Márton Vadász Csaba Móré Attila
Pályázati támogatás:K 134391
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM100693
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:Gyakran ismételt kérdések és válaszok a görög karsztviperával (Vipera 'ursinii' graeca) kapcsolatban / Mizsei Edvárd, Szabolcs Márton, Vági Balázs, Puskás Gellért, Lengyel Szabolcs
Dátum:2015
Megjegyzések:Önálló fajnak tekinthető? Morfológiája alapján a parlagi vipera alfajként írták le. Azonban a legutóbbi molekuláris filogenetikai vizsgálatok alapján, egy ősi, bazális kládhoz tartozik, ami alapján faji rangra kell emelni. Milyen a jellemző élőhelye? Magashegyi gyepek, amelyeket főként legelőként hasznosítanak. Az évi átlaghőmérséklet kb. 6C?, és az élőhelyet hófoltok borítják egészen nyár közepéig. A mészkősziklákkal tarkított élőhelyeket különböző nyílt vagy zárt gyeptársulások alkotják. Mekkora az elterjedése? Jelenleg tizenhat ismert populációja található a Pindosz-hegységrendszerben, Albániában és Görögországban, ahol feltehetőleg további állományok is lehetnek. Az ismert élőhelyek összterülete 988 km2 . Mekkora a változatossága? A mitokondriális szekvenciák alacsony ND4 haplotípus diverzitást mutatnak. Mindössze három haplotípus különül el: egy, amely az egész elterjedési területén megtalálható a legészakabbitól a legdélebbi állományig, a második csak a Lunxh?ris?-hegységen található, a hármadik pedig a Schendellihegység endemizmusa. Mivel táplálkozik? Tápláléka egyenesszárnyúakból (97%) bogarakból (1.5%) és pókokból (1.5%) áll. Ürüléke 1-8 zsákmányállatot tartalmaz (átlag: 3.55). Tíz különböző egyenesszárnyú fajt találtunk, a három leggyakoribb a Stenobothrus rubicundulus (35%), Platycleis sp. (18%), Decticus verrucivorus (17%). Veszélyezetetett-e? Igen, populációi teljesen izoláltak egymástól, többük kis méretű, beltenyésztettség és erős genetikai sodródás esélyével. A klíma melegedésének hatására élőhelyei erdővé alakulhatnak. Élőhelyeinek túllegeltetése és szándékos pusztítás szintén szintén veszélyezteti. Mi a természetvédelmi helyzete? Az IUCN Vörös Lista kritériumai alapján Veszélyeztetett (B2abiii) státuszú. Mennyire veszélyes a mérge? Nem ismert, mivel nincs dokumentált marás. Valószínűleg a többi parlagi viperához hasonlóan nem halálos az emberre.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:17. Kolozsvári Biológus Napok : Kivonatfüzet. - p. 35
További szerzők:Szabolcs Márton Vági Balázs (1984-) (biológus, herpetológus) Puskás Gellért Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM100692
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:Conservation efforts and grazing exclusion study of the endangered Vipera ursinii graeca in Albania - preliminary results / Edvárd Mizsei, Márton Szabolcs, Bálint Üveges, Balázs Vági
Dátum:2014
Megjegyzések:Vipera ursinii is one of the most endangered snake species in Europe and provoked strong conservation approaches, except for the Greek meadow viper (Vipera ursinii graeca). This taxon lives in alpine grasslands (between 1600-2200 m a.s.l.) which are exploited as sheep and goat pastures, where variable levels of grazing may degrade the vipers' habitat. In 2014, at 1850m a.s.l. we started to study the effects of grazing by building three 20?20 m grazing- excluded monitoring sites using stainless metal piles and concertina razor wire while also designating three grazed monitoring sites close to the fenced ones, at an important meadow viper habitat in S-Albania. Our monitoring sites were thoroughly surveyed for vegetation, orthopteran fauna and viper occurrence: we detected 58 meadow viper specimens and one recapture in less than five monitoring occasions in the project area. In the future, these characteristics of grazing exclusion sites will be monitored at least yearly in cooperation with local and international research groups. Apart from direct conservational measures, our project also aims to educate local people to be aware of the unique natural values surrounding them and to motivate them to contribute, at least passively, to the conservation of their local environment.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:4th Biology of the Vipers Conference. - p. 54
További szerzők:Szabolcs Márton Üveges Bálint (1984-) (biológus, ökológus) Vági Balázs (1984-) (biológus, herpetológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM100682
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:Legyen lomha és nagy: préda jellegek határozzák meg a szélsőségesen specialista görög karsztvipera (Vipera graeca) zsákmányválasztását / Mizsei Edvárd, Boros Zoltán, Lovas-Kiss Ádám, Szepesváry Csaba, Szabolcs Márton, Rák Gergő, Ujszegi János, Gál Zoltán, Lengyel Szabolcs, Puskás Gellért
Dátum:2019
Megjegyzések:A táplálékhálózatok, a közösségek szerveződésének és az ökoszisztémák működésének megértéséhez alapvetően fontos a predátor-préda kapcsolatok minél részletesebb ismerete. Kutatásunkban a préda-kínálat és a potenciális zsákmányállatok jellegeinek hatását vizsgáltuk a görög karsztvipera (Vipera graeca) táplálékválasztására újszerű, lineáris modelleken alapuló megközelítéssel. A prédakínálatot a faj 16 jelenleg ismert populációjának (Pindosz-hegység, Albánia és Görögország) élőhelyén előforduló egyenesszárnyú (Orthoptera) közösség mintavételével jellemeztük, a prédák jellegeit (életforma-típus, testméret, menekülési képesség stb.) irodalmi adatok és saját mérések alapján számszerűsítettük, a vipera valós táplálékállatait pedig ürülékmintákból azonosítottuk. Eredményeink szerint a V. graeca kizárólag ízeltlábúakkal, főként sáskákkal és szöcskékkel táplálkozik. A vipera ideális zsákmánya gyakori, nagy testű és gyenge menekülési képességű (röpképtelen, lassú mozgású, gyenge ugró) és zártabb gyepekben fordul elő (kerüli a csupasz szikla felszíneket, karrmezőket). A görög karsztvipera táplálkozási aktivitása a késő nyári és kora őszi időszakra korlátozódik, amikor az egyenesszárnyúak a legnagyobb számban fordulnak elő. Ezen az időszakon kívül sem zsákmányol gyíkokat vagy kisemlősöket. Vizsgálatunk részletes ismeretekkel szolgál a zsákmány jellegeinek fontosságáról a zsákmány-választásban egy specialista predátor példáján keresztül. A görög karsztvipera szűk táplálkozási specializációja különösen sérülékennyé teszi a fajt a klímaváltozás okozta élőhelyvesztésre és fragmentációra, illetve a zsákmányállatok állományait befolyásoló gyepgazdálkodásra.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:VI. Herpetológiai Előadóülés : Előadások összefoglalói. - p. 16
További szerzők:Boros Zoltán Lovas-Kiss Ádám (1991-) (biológus, botanikus) Szepesváry Csaba (1987-) (biológus, ökológus) Szabolcs Márton Rák Gergő Ujszegi János (ökológus) Gál Zoltán Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Puskás Gellért
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM100672
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:How to jump ahead if you know nothing? Case studies from the Greek meadow viper (Vipera ursinii graeca) conservation project / Edvárd Mizsei, Márton Szabolcs, Balázs Vági, Szabolcs Lengyel
Dátum:2015
Megjegyzések:The Greek meadow viper is one of the most threatened and least known vipers in Europe. After six years of intensive research in Albania (distribution mapping, population density estimations, genetics, ethnoconservation), we analyse what have been done, how it should have been done, and how we should do in the future. We compiled and tested a species distribution model, and found seven new populations. We observed high population densities, but low genetic variability. The most common threat was overgrazing. We established grazing exclusion sites and we raised awareness of local shepherds to promote the conservation this rare snake.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Student Conference on Conservation Science : SCCS Hungary 2015 Abstracts. - p. 1
További szerzők:Szabolcs Márton Vági Balázs (1984-) (biológus, herpetológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.