Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM100693
Első szerző:	Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:	Gyakran ismételt kérdések és válaszok a görög karsztviperával (Vipera 'ursinii' graeca) kapcsolatban / Mizsei Edvárd, Szabolcs Márton, Vági Balázs, Puskás Gellért, Lengyel Szabolcs
Dátum:	2015
Megjegyzések:	Önálló fajnak tekinthető? Morfológiája alapján a parlagi vipera alfajként írták le. Azonban a legutóbbi molekuláris filogenetikai vizsgálatok alapján, egy ősi, bazális kládhoz tartozik, ami alapján faji rangra kell emelni. Milyen a jellemző élőhelye? Magashegyi gyepek, amelyeket főként legelőként hasznosítanak. Az évi átlaghőmérséklet kb. 6C?, és az élőhelyet hófoltok borítják egészen nyár közepéig. A mészkősziklákkal tarkított élőhelyeket különböző nyílt vagy zárt gyeptársulások alkotják. Mekkora az elterjedése? Jelenleg tizenhat ismert populációja található a Pindosz-hegységrendszerben, Albániában és Görögországban, ahol feltehetőleg további állományok is lehetnek. Az ismert élőhelyek összterülete 988 km2 . Mekkora a változatossága? A mitokondriális szekvenciák alacsony ND4 haplotípus diverzitást mutatnak. Mindössze három haplotípus különül el: egy, amely az egész elterjedési területén megtalálható a legészakabbitól a legdélebbi állományig, a második csak a Lunxh?ris?-hegységen található, a hármadik pedig a Schendellihegység endemizmusa. Mivel táplálkozik? Tápláléka egyenesszárnyúakból (97%) bogarakból (1.5%) és pókokból (1.5%) áll. Ürüléke 1-8 zsákmányállatot tartalmaz (átlag: 3.55). Tíz különböző egyenesszárnyú fajt találtunk, a három leggyakoribb a Stenobothrus rubicundulus (35%), Platycleis sp. (18%), Decticus verrucivorus (17%). Veszélyezetetett-e? Igen, populációi teljesen izoláltak egymástól, többük kis méretű, beltenyésztettség és erős genetikai sodródás esélyével. A klíma melegedésének hatására élőhelyei erdővé alakulhatnak. Élőhelyeinek túllegeltetése és szándékos pusztítás szintén szintén veszélyezteti. Mi a természetvédelmi helyzete? Az IUCN Vörös Lista kritériumai alapján Veszélyeztetett (B2abiii) státuszú. Mennyire veszélyes a mérge? Nem ismert, mivel nincs dokumentált marás. Valószínűleg a többi parlagi viperához hasonlóan nem halálos az emberre.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat könyvrészlet
Megjelenés:	17. Kolozsvári Biológus Napok : Kivonatfüzet. - p. 35
További szerzők:	Szabolcs Márton Vági Balázs (1984-) (biológus, herpetológus) Puskás Gellért Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM100672
Első szerző:	Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:	How to jump ahead if you know nothing? Case studies from the Greek meadow viper (Vipera ursinii graeca) conservation project / Edvárd Mizsei, Márton Szabolcs, Balázs Vági, Szabolcs Lengyel
Dátum:	2015
Megjegyzések:	The Greek meadow viper is one of the most threatened and least known vipers in Europe. After six years of intensive research in Albania (distribution mapping, population density estimations, genetics, ethnoconservation), we analyse what have been done, how it should have been done, and how we should do in the future. We compiled and tested a species distribution model, and found seven new populations. We observed high population densities, but low genetic variability. The most common threat was overgrazing. We established grazing exclusion sites and we raised awareness of local shepherds to promote the conservation this rare snake.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat könyvrészlet
Megjelenés:	Student Conference on Conservation Science : SCCS Hungary 2015 Abstracts. - p. 1
További szerzők:	Szabolcs Márton Vági Balázs (1984-) (biológus, herpetológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM062587
Első szerző:	Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:	Species distribution modelling leads to the discovery of new populations of one of the least known European snakes, Vipera-ursinii graeca, in Albania / Edvárd Mizsei, Bálint Üveges, Balázs Vági, Márton Szabolcs, Szabolcs Lengyel, Walter P. Pfliegler, Zoltán T. Nagy, János P. Tóth
Dátum:	2016
ISSN:	0173-5373 1568-5381
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:	Amphibia-Reptilia. - 37 : 1 (2016), p. 55-68. -
További szerzők:	Üveges Bálint (1984-) (biológus, ökológus) Vági Balázs (1984-) (biológus, herpetológus) Szabolcs István Márton (1987-) (biológus ökológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Pfliegler Valter Péter (1986-) (molekuláris biológus) Nagy Zoltán Tamás Tóth János Pál (1981-)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM072964
Első szerző:	Szabolcs István Márton (biológus ökológus)
Cím:	Distribution and diversity of amphibians in Albania: new data and foundations of a comprehensive database / Szabolcs Márton, Mizsei Edvárd, Jablonski Daniel, Vági Balázs, Mester Béla, Végvári Zsolt, Lengyel Szabolcs
Dátum:	2017
ISSN:	0173-5373 1568-5381
Megjegyzések:	Albania is part of the Mediterranean biodiversity hotspot. Yet its amphibian fauna is poorly known due to little scientific exploration during the long political isolation of the country. To fill this gap, we constructed a georeferenced database with occurrences of all known amphibian species based on records from published sources and personal data collected during expeditions to poorly known areas. Our database includes 1097 records of 16 species collected between 1920 and 2017. Based on aggregated records, we analysed richness patterns of amphibians in 10 ? 10 km grid cells as a function of altitude, climate, land cover diversity and distance from the sea. The mean number of species per cell was 1.8 ? 0.11 S.E. (maximum: 10 species) and at least one species occurred in 238 of the 349 cells. Sampling effort was uneven and sampling hotspots were mostly in popular sites of natural heritage. Cells with high amphibian diversity were near the Prokletije Mountains in the North-West, near Lura, Korab and Grammos Mountains and Ohrid and Prespa Lakes in the East, and near ₀Cikës Mountains and in coastal areas of Vlorë in the South-West. General linear models showed that the most important predictors of presence and diversity of amphibian species are land cover diversity and precipitation. Our study presents the largest database of amphibian occurrences in Albania to date that will be useful for biogeographical and ecological studies and for conservation purposes.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban biogeography BIOCLIM range Balkan Peninsula species
Megjelenés:	Amphibia-Reptilia. - 38 : 4 (2017), p. 435-448. -
További szerzők:	Mizsei Edvárd (1989-) (biológus ökológus) Jablonski, Daniel (1985-) (biológus, herpetológus) Vági Balázs (1984-) (biológus, herpetológus) Mester Béla (1987-) (hidrobiológus, ökológus, herpetológus) Végvári Zsolt (1969-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: