CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM064230
Első szerző:Gámán György
Cím:Veseérintettség májátültetés során / Gámán György, Gelley Fanni, Gerlei Zsuzsa, Dabasi Eszter, Görög Dénes, Fehérvári Imre, Kóbori László, Lengyel Gabriella, Zádori Gergely, Fazakas János, Doros Attila, Sárváry Enikő, Nemes Balázs
Dátum:2013
Megjegyzések:Bevezetés: Májcirrhosisban a vesefunkció is romlik. Ennek hátterében leggyakrabban hepatorenalis szindróma áll,de primer vesebetegség, diabetes mellitus, valamint egyes alapbetegségek is okozhatják (például hepatitis C-vírusfertőzés).Májtranszplantáció során számos további esemény (teljes vena cava kirekesztés, politranszfúzió, immunszuppresszió)is eredményezheti a veseműködés romlását. Célkitűzés: A veseműködés változásának vizsgálata májtranszplantációtkövetően a posztoperatív első év alatt. Módszer: Primer májátültetésen átesett betegek (n = 319)adatait dolgozták fel retrospektív adatelemzéssel. Eredmények: Ha a veseműködés már preoperatív beszűkült volt,egyes posztoperatív szövődmények gyakrabban alakultak ki, és rosszabb volt az egyéves kumulatív betegtúlélés(91,7% vs. 69,9%; p<0,001). Ha az első év után a glomerulusfi ltrációs ráta 60 ml/perc/1,73 m2 fölé emelkedett,javult a betegtúlélés. Függetlenül a vese preoperatív állapotától, az első év végig a betegek nagyobb részének (76%)romlott a veseműködése. Ebben a betegcsoportban gyakrabban alakult ki de novo diabetes mellitus (22,5% vs. 9,5%;p = 0,023). Következtetések: A veseelégtelenség kialakulásában jelentős szerepet játszó kockázati tényezők közülleginkább a személyre szabott immunszuppressziós terápia megválasztásán keresztül érhető el kedvező hatás.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
májátültetés
veseműködés
immunszuppresszió
hepatorenalis szindróma
hepatitis C
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 151 : 26 (2013), p. 1018-1025. -
További szerzők:Gelley Fanni Gerlei Zsuzsa Dabasi Eszter Görög Dénes Fehérvári Imre Kóbori László Lengyel Gabriella Zádori Gergely (1983-) (sebész) Fazakas János Doros Attila Sárváry Enikő Nemes Balázs Áron (1969-) (sebész)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM064237
Első szerző:Gelley Fanni
Cím:MicroRNA profile before and after antiviral therapy in liver transplant recipients for hepatitis C virus cirrhosis / Fanni Gelley, Gergely Zadori, Balazs Nemes, Matteo Fassan, Gabor Lendvai, Eniko Sarvary, Attila Doros, Zsuzsanna Gerlei, Peter Nagy, Zsuzsa Schaff, Andras Kiss
Dátum:2014
Megjegyzések:Background and Aim: Management of hepatitis C virus (HCV) recurrence is a majorchallenge after liver transplantation. Significant dysregulated expression of HCV receptors(i.e. claudin-1, occludin, tetraspanin CD81, scavenger receptor type B1) has been shownrecently during HCV infection. This might facilitate hepatocytic entry and reinfection ofHCV. MicroRNAs (miRs) play role in the regulation of gene expression. We aimedto characterize miR expression profiles related to HCV infection and antiviral therapy inadult liver transplant recipients, with special emphasis on miRs predicted to target HCVreceptors.Methods: Twenty-eight adult liver transplant recipients were enrolled in the study. Pairedbiopsies were obtained at the time of HCV recurrence and at the end of antiviral treatment.MiRs for HCV receptors were selected using target prediction software. Expression levelsof miR-21, miR-23a miR-34a, miR-96, miR-99a*, miR-122, miR-125b, miR-181a-2*,miR-194, miR-195, miR-217, miR-221, and miR-224 were determined by reversetranscription?quantitative polymerase chain reaction.Results: miR-99a* and miR-224 expressions were increased in HCV recurrence samples,while miR-21 and miR-194 were decreased in comparison to normal liver tissue. Increasedexpressions of miR-221, miR-224, and miR-217 were observed in samples taken afterantiviral therapy when compared with HCV recurrence samples. High HCV titer at recurrencewas associated with higher level of miR-122.Conclusions: Samples at recurrence of HCV and after antiviral therapy revealed distinctHCV-related miR expression profiles, with significant dysregulation of those miRNAspotentially targeting mRNAs of HCV receptors. In particular, miR-194 and miR-21 mightbe involved in the regulation of HCV receptor proteins' expression during HCV infectionand antiviral therapy.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
HCV receptors
HCV
liver transplantation
microRNA
SVR
Megjelenés:Journal of gastroenterology and hepatology. - 29 : 1 (2014), p. 121-127. -
További szerzők:Zádori Gergely (1983-) (sebész) Nemes Balázs Áron (1969-) (sebész) Fassan, Matteo Lendvai Gábor Sárváry Enikő Doros Attila Gerlei Zsuzsa Nagy Péter Schaff Zsuzsa Kiss András
Pályázati támogatás:OTKA K101435
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM064234
Első szerző:Gelley Fanni
Cím:Recurrence of primary sclerosing cholangitis after liver transplantation : the Hungarian experience / Fanni Gelley, Gergely Zádori, Dénes Görög, László Kóbori, Imre Fehérvári, György Gámán, Zsuzsanna Gerlei, Péter Nagy, Enikő Sárváry, Balázs Nemes
Dátum:2014
Megjegyzések:Introduction: Recurrence of primary sclerosing cholangitis (rPSC) after liver transplantation (OLT) signifi cantly aff ects longtermgraft survival. We aimed to evaluate the incidence of rPSC and clinical data of these patients in Hungary. Patients and Methods:We retrospectively analyzed data of 511 whole liver transplantations from 1995 to 2011. During the study period, 49 OLTs were performedin 43 adult patients with end-stage PSC (10%). Results: Out of 49 OLT, 24 cases were excluded, rPSC was diagnosed in six patients (12%).Patients with rPSC had signifi cantly higher mortality (p = 0.009) and graft loss (p = 0.009) in comparison to patients without recurrent disease.Younger recipient age, higher donor BMI was observed in the rPSC group. One patient was diagnosed with de novo IBD, the remaining fi vepatients had worsening IBD activity in the posttransplant period. PreOLT colectomy was performed in 21% of the control and none of therPSC group. PostOLT colectomy was performed in two rPSC patients due to severe therapy resistant colitis. Conclusions: Recurrent PSCsignifi cantly aff ects long-term mortality and graft loss. Younger age at OLT, higher donor BMI and severe active IBD may be associated withPSC recurrence. PreOLT total colectomy might have protective eff ect against rPSC.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Interventional Medicine & Applied Science 6 : 1 (2014), p. 16-18. -
További szerzők:Zádori Gergely (1983-) (sebész) Görög Dénes Kóbori László Fehérvári Imre Gámán György Gerlei Zsuzsa Nagy Péter Sárváry Enikő Nemes Balázs Áron (1969-) (sebész)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM064227
Első szerző:Gelley Fanni
Cím:Hepatitis C-vírus-fertőzés kiújulása májátültetés után : mi változott az elmúlt 10 évben? / Gelley Fanni, Gámán György, Gerlei Zsuzsanna, Zádori Gergely, Görög Dénes, Kóbori László, Fehérvári Imre, Schuller János, Szőnyi László, Nagy Péter, Doros Attila, Fazakas János, Lengyel Gabriella, Schaff Zsuzsa, Kiss András, Sárváry Enikő, Nemes Balázs
Dátum:2013
Megjegyzések:Bevezetés: A hepatitis C-vírus-fertőzés kiújulása továbbra is kihívás májátültetést követően. Célkitűzés: Az elmúlt tízévben hepatitis C-vírus-infekcióval transzplantált betegek adatainak elemzése, összevetése korábbi eredményeinkkel.Módszer: A szerzők vizsgálták a donor és recipiens perioperatív adatait, a túlélést, a szövődmények arányát a hepatitisC-vírus-infekcióval összefüggő és egyéb indikációval végzett májátültetések, valamint korai és késői hepatitis C-vírusinfekciókiújulása esetén. Eredmények: 409 beteg közül 156 hepatitis C-vírus-pozitív beteg került májátültetésre(38%). A hepatitis C-vírus-fertőzött betegek túlélése és a grafttúlélés is rosszabb volt, mint egyéb indikációval végzettmájátültetések esetén. A betegek 85%-ában a kiújulás igazolható volt, többségüknél egy éven belül. Három hónaponbelüli rekurrencia igazolódott 26 betegnél. A májátültetéstől a vírus kiújulásáig átlagosan 243 nap telt el. A betegtúléléshárom hónapon belül észlelt kiújulás esetén szignifi kánsan rosszabb volt, mint három hónapon túli kiújulásesetén. Következtetések: A szerzők korábbi közléséhez képest az utóbbi tíz évben a víruskiújulást hamarabb észlelték.Korai kiújulás a prognózist lényegesen rontja, a rövid időn belül megkezdett antivirális kezelés ellenére.Orv. Hetil., 2013, 154, 1058?1066.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
hepatitis C-vírus
májátültetés
rekurrencia
antivirális kezelés
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 154 : 27 (2013), p. 1058-1066. -
További szerzők:Gámán György Gerlei Zsuzsa Zádori Gergely (1983-) (sebész) Görög Dénes Kóbori László Fehérvári Imre Schuller János Szőnyi László Nagy Péter Doros Attila Fazakas János Lengyel Gabriella Schaff Zsuzsa Kiss András Sárváry Enikő Nemes Balázs Áron (1969-) (sebész)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM064147
Első szerző:Gelley Fanni
Cím:Relationship Between Hepatitis C Virus Recurrence and De Novo Diabetes After Liver Transplantation: The Hungarian Experience / F. Gelley, G. Zadori, G. Firneisz, L. Wagner, I. Fehervári, Z. Gerlei, J. Fazakas, S. Papai, G. Lengyel, E. Sarvary, B. Nemes
Dátum:2011
ISSN:0041-1345
Megjegyzések:De novo diabetes mellitus is a common complication after liver transplantation. It isstrongly associated with hepatitis C virus (HCV) infection. We analyzed the relationshipbetween HCV recurrence and de novo diabetes among the Hungarian livertransplant population. This retrospective study included cases from 1995 to 2009 on310 whole liver transplantations. De novo diabetes was defined if the patient had afasting plasma glucose 126 mg/dL permanently after the third month post livertransplantation, and/or required sustained antidiabetic therapy. De novo diabetesoccured in 63 patients (20%). The cumulative patient survival rates at 1, 3, 5, and 8years were 95%, 91%, 88%, and 88% in the control group, and 87%, 79%, 79%, and64% in the de novo group, respectively (P .011). The majority of the patients in thede novo group were HCV positive (66% vs 23%). Early virus recurrence within 5months was associated with the development of diabetes (80% vs 20% non-diabeticcontrols; P .017). The fibrosis (2.05 1.5 vs 1 1; P .039) and Knodell scores(3.25 2 vs 1.69 1.2; P .019) were higher among the de novo group after antiviraltherapy. Rapid recurrence, more severe viremia, and fibrosis showed significant rolesin the developement of de novo diabetes after liver transplantation.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:Transplantation Proceedings. - 43 : 4 (2011), p. 1281-1282. -
További szerzők:Zádori Gergely (1983-) (sebész) Firneisz Gábor Wagner László Fehérvári Imre Gerlei Zsuzsa Fazakas János Pápai Simon Lengyel Gabriella Sárváry Enikő Nemes Balázs Áron (1969-) (sebész)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM064229
Első szerző:Nemes Balázs Áron (sebész)
Cím:De novo diabetes és májátültetés, különös tekintettel a hepatitis C-vírus kiújulására / Nemes Balázs, Gelley Fanni, Zádori Gergely, Földes Katalin, Firneisz Gábor, Görög Dénes, Fehérvári Imre, Kóbori László, Gerlei Zsuzsanna, Fazakas János, Pápai Simon, Doros Attila, Nagy Péter, Lengyel Gabriella, Schaff Zsuzsa, Sárváry Enikő
Dátum:2010
Megjegyzések:A de novo diabetes mellitus a májátültetés gyakori szövődménye. Célkitűzés: A de novo diabetes gyakoriságát, jelentőségét és akockázati tényezők szerepét vizsgáltuk. Módszer: 1995 és 2009 között 310 májátültetett beteg adatait dolgoztuk fel retrospektívmódszerrel. De novo diabetest állapítottunk meg, ha az éhomi vércukor a 3. posztoperatív hónapon túl ismételten >6,8 mmol/lvolt, és/vagy a májátültetés után tartós, a 3. posztoperatív hónapot meghaladóan is fenntartott antidiabetikus terápia indult. Eredmények:De novo diabetes a betegek 20%-ánál (63 beteg) alakult ki. A de novo és a kontrollcsoport között az alábbiakban találtunkkülönb séget. Donor-testtömegindex (24?3 vs. 22,4?3,6 kg/m2, p = 0,003), férfi nem (58% vs. 33%, p = 0,002). Recipienséletkor(47,6?7,2 vs. 38,3?14,6 év, p<0,001), -testtömegindex (26,7?3,8 vs. 23,3?5,6 kg/m2, p<0,001), férfi nem (60% vs. 44%,p = 0,031). A de novo diabetesesek csoportjában a betegek 66%-át HCV talaján kialakult cirrhosis miatt transzplantálták, a kontrollcsoportbanez csak 23% volt (p<0,001). Az 1, 3, 5 és 8 éves kumulatív betegtúlélés a kontrollcsoportban 95%, 91%, 88% és88%, a de novo csoportban a megfelelő értékek 87%, 79%, 79% és 64% (p = 0,011). Az 1, 3, 5 és 8 éves kumulatív grafttúlélés akontrollcsoportban 92%, 87%, 86% és 79%, a de novo csoportban a megfelelő értékek 87%, 79%, 79%, 65% (p = NS). Azoknál abetegeknél, akiknél a C-vírus korai (6 hónapon belüli) kiújulását észleltük, többségben de novo diabetes is kialakult (74% vs. kontroll26%, p = 0,03). A betegek 53%-ában észleltünk tízszeres vírustiter-emelkedést a műtét utáni 6 hónapon belül a preoperatív értékhezviszonyítva diabetes kialakulása esetén, a kontrollnál ez 20% volt (p = 0,028). A de novo csoportban magasabb volt az átlagos(Ishak-Knodell) fi brosis score az antivirális kezelés megkezdését követően 1 évvel (2,05?1,53 vs. 1,00?1,08, p = 0,039). Következtetés:Májátültetést követő de novo diabetes kockázati tényezői az időskor, elhízás, férfi nem és a C-vírus okozta cirrhosis. Víruspozitívbetegek körében a korai rekurrencia, súlyosabb viraemia és az antivirális kezelés ellenére kialakuló súlyosabb fi brosis összefügg a denovo diabetes kialakulásával.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
de novo diabetes
hepatitis C-vírus
rekurrencia
májátültetés
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 151 : 26 (2010), p. 1062-1071. -
További szerzők:Gelley Fanni Zádori Gergely (1983-) (sebész) Földes Katalin Firneisz Gábor Görög Dénes Fehérvári Imre Kóbori László Gerlei Zsuzsa Fazakas János Pápai Simon Doros Attila Nagy Péter Lengyel Gabriella Schaff Zsuzsa Sárváry Enikő
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM064228
Első szerző:Nemes Balázs Áron (sebész)
Cím:Marginális donorok szerepe a magyar májátültetési programban / Nemes Balázs, Gelley Fanni, Zádori Gergely, Görög Dénes, Fehérvári Imre, Jakab Katalin, Fazakas János, Mándli Tamás, Gerlei Zsuzsa, Sárváry Enikő, Doros Attila, Kóbori László
Dátum:2009
Megjegyzések:A májátültetések számát korlátozza a beültetésre alkalmas donorszervek mennyisége. A szervhiány megoldására az egyik lehetőségaz úgynevezett marginális donorok (extended donor criteria) elfogadása a májátültetési programban. Célkitűzés: A magyar májátültetésiprogram szervdonációs jellemzőinek vizsgálata, különös tekintettel a marginális donorokra. Módszer: Donor- és recipiensadatokretrospektív feldolgozása 2003. január és 2008. december között. A marginálisdonor-kritériumrendszert nemzetközi ajánlásokalapján állítottuk fel. Eredmények: A vizsgált periódus alatt összesen 1078 donort jelentettek a klinikán. Nyolcszázharmincöt esetben(77,4%) alkalmatlannak ítélték a donormájat a transzplantációra, 243 esetben (22,6%) volt beültetésre alkalmas a donormáj. A beültetettmájgraftok közül 40 (16%) származott marginális, 203 (84%) nem marginális donorból. Marginális májgraftok beültetéseesetén nem volt különbség a beteg- és grafttúlélésben, a posztoperatív graftfunkciót jelző paraméterekben és az általános szövődményekgyakoriságában. A korai hepatitis C-rekurrencia gyakoribb volt marginális graft beültetése esetén. Következtetések: A májátültetésreváró betegek száma hazánkban is folyamatosan növekszik. Marginális májgraftok alkalmazása esetén a betegek morbiditásaés mortalitása nem különbözik számottevően a standard donorokból származó májgraftok beültetése után tapasztalt eredményektől.Hepatitis C-vírus esetén nem javasolt marginális májgraft beültetése. A donorok felső életkori határának kiterjesztése megfontolandó.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
májátültetés
extended donor criteria
hepatitis C-vírus-rekurrencia
marginális donor
Megjelenés:Orvosi Hetilap 150 : 49 (2009), p. 2228-2236. -
További szerzők:Gelley Fanni Zádori Gergely (1983-) (sebész) Görög Dénes Fehérvári Imre Jakab Katalin Fazakas János Mándli Tamás Gerlei Zsuzsa Sárváry Enikő Doros Attila Kóbori László
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM064224
Első szerző:Nemes Balázs Áron (sebész)
Cím:Epeúti szövődmények májtranszplantáció után / Nemes Balázs, Zádori Gergely, Hartmann Erika, Németh Andrea, Fehérvári Imre, Görög Dénes, Máthé Zoltán, Dávid Andrea, Jakab Katalin, Sárváry Enikő, Piros László, Tóth Szabolcs, Fazakas János, Gerlei Zsuzsa, Járay Jenő, Doros Attila
Dátum:2008
Megjegyzések:A szerz©ok összefoglalják a magyar májátültetési program epeúti szöv©odményeinek jellemz©oit. Feltárják az epeúti szöv©odményekel©ofordulási gyakoriságát. Elemzik az epeúti szöv©odmények típusait és azok megoszlását, valamint hatásukat a beteg-,illetve graftvesztésre. Elemzik az irodalomban már ismert rizikófaktorokat a hazai betegpopulációban. Ismertetik azepeúti szöv©odmények kezelési lehet©oségeit. Retrospektív vizsgálat során a betegeket két csoportba osztották aszerint, hogya májátültetés után kialakult-e epeúti szöv©odmény, vagy nem, majd a két csoportot összehasonlították számos vizsgált paraméter,valamint a túlélések szempontjából. Az epeúti szöv©odményes betegeket tovább csoportosították annak alapján,hogy a szöv©odmény a májátültetés után három hónapon belül vagy kés©obb alakult ki. Ezt a két csoportot szintén összehasonlítottáka fentebb említett kontrollcsoporttal. Egyvariációs összehasonlítások esetén a folytonos adatokat a populáció homogenitásánakvizsgálata után (Levene-teszt) kétmintás t-próbával, illetve Mann?Whitney-féle U-teszttel, a kategorikusadatokat ?2-próbával, illetve Kaplan?Meier-analízissel vizsgálták. A túlélést Kaplan?Meier-metodikával vizsgálták. Az eredményeketvalamennyi statisztikai próbánál akkor tekintették szignifikánsnak, ha a p < 0,05 volt. Eredmények: Epeúti szöv©odménya betegek 26%-ában jelent meg, 290 vizsgált beteg közül 76 esetben. A leggyakoribb a sz©ukület (18%), majd az epecsorgás(9%), a necrosis (6%), végül az ischaemiás típusú epeúti károsodás (3%). Epeúti szöv©odmények esetén az 5 éveskumulatív túlélés rosszabb (55%), mint ezek hiányában (66%), és a retranszplantációk aránya is magasabb (15%) volt. A leggyakoribbkezelési típusok: intervenciós radiológiai (69%), sebészi (17%), ERCP (14%). Következtetések: Az epeúti szöv©odményekaránya megfelel a nemzetközi közléseknek, 2002 óta arányuk csökkent. Epeúti szöv©odmények kialakulásának rizikófaktorai:cholangitis, az arteria hepatica thrombosisa és stenosisa, magas bevitt intraoperatív volumen, valamint az akutrejectio. Korai epeúti szöv©odmények gyakran társultak a beültetett májgraft kezdeti gyenge m©uködésével (ún. ?initial poorfunction"). A korai epeúti szöv©odmények felel©osek a túlélés csökkenéséért, a kés©oi szöv©odmények inkább az életmin©oségetrontják. Az epeúti szöv©odményes betegeket dönt©oen intervenciós radiológiai módszerekkel kezelték
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap 149 : 21 (2008), p. 963-973. -
További szerzők:Zádori Gergely (1983-) (sebész) Hartmann Erika Németh Andrea Fehérvári Imre Görög Dénes Máthé Zoltán Dávid Andrea Jakab Katalin Sárváry Enikő Piros László Tóth Szabolcs (1924-) (idegsebész, ideggyógyász) Fazakas János Gerlei Zsuzsa Járay Jenő Doros Attila
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM064148
Első szerző:Nemes Balázs Áron (sebész)
Cím:Predictive Factors of Sustained Virological Response for Recurrent Hepatitis C Virus After Liver Transplantation: The Hungarian Experience / B. Nemes, F. Gelley, G. Zádori, A. Kiss, P. Nagy, Z. Gerlei, G. Lengyel, E. Sárváry
Dátum:2012
ISSN:0041-1345
Megjegyzések:Recurrence of hepatitis C virus (HCV) after liver transplantation (OLT) occurs consistently.Early initiation of combined antiviral treatment (AVT) has become a standardtreatment seeking to achieve sustained virological response (SVR). We evaluated the filesof 108 HCV-positive patients between 2003 and 2010. Seventy-two (72) experiencedrecurrent HCV within 12 months, 31 of whom completed the AVT (43%) but 9 (29%)exhibited SVR. Factors with impacting SVR were male recipient, no fatty changes in thedonor liver, short warm ischemia time, cyclosporine-based immunosuppression, neitherinfective, septic or bleeding complication nor acute rejection episode and a rapid viralresponse to AVT. De novo diabetes, and unsuccessful AVT prior to OLT were stronglyassociated with a a failed SVR. The 1- and 3-year cumulative patient survival rates trendedto be better in cases of SVR compared with nonresponders (100% and 100% versus 94%and 89%; P .07).
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok konferenciacikk
Megjelenés:Transplantation Proceedings. - 44 : 7 (2012), p. 2162-2163. -
További szerzők:Gelley Fanni Zádori Gergely (1983-) (sebész) Kiss András Nagy Péter Gerlei Zsuzsa Lengyel Gabriella Sárváry Enikő
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1