CCL

Összesen 24 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM065394
Első szerző:Bán Zoltán (nőgyógyász)
Cím:Quantitatív fluoreszcens polimeráz láncreakcióval kimutatható magzati chromosoma-rendellenességek / Bán Zoltán, Nagy Bálint, Papp Csaba, Oroszné Nagy Judit, Lázár Levente, Nagy Gyula Richárd, Papp Zoltán
Dátum:2006
ISSN:0025-021X
Megjegyzések:Bevezetés: A magzati chromosoma-rendellenességek kimutatásának megbízhatómódszere a cytogenetikai vizsgálat, azonban id©o- és munkaigényes, valamint érzékeny a környezetihatásokra. A magzati chromosoma-vizsgálatok iránti fokozódó igény nagy megterhelést ró acytogenetikai laboratóriumokra, ez igényt teremt egy gyors, automatizálható, költséghatékonymódszer iránt. A quantitatív fluoreszcens-PCR (QF-PCR) módszer megfelel e feltételeknek, hátrányaazonban, hogy alkalmazása során csak a célzottan vizsgált chromosomák számbeli rendellenességeimutathatók ki. Célkit©uzés: Vizsgálatunk célja a QF-PCR módszer megbízhatóságánakvizsgálata a gyakori magzati chromosoma-rendellenességek kimutatásában, valamint azonindikációs terület meghatározása volt, amely esetén a QF-PCR vizsgálat biztonságosan alkalmazhatóa hagyományos cytogenetikai vizsgálat helyett. Anyag és módszer: 4875 magzatvízmintánvégeztünk QF-PCR módszerrel vizsgálatot a 21-es, 18-as, 13-as és a nemi chromosomák számbelirendellenességeinek kimutatására. Eredményeinket összevetettük a párhuzamosan elvégzettcytogenetikai vizsgálatok eredményeivel. Feldolgoztuk az invazív beavatkozások indikációit és elemeztükösszefüggéseit a chromosoma-vizsgálatok eredményeivel. Eredmények: A QF-PCR vizsgálatok98,3%-a volt informatív. A 21-es, 18-as, 13-as chromosomák aneuploidiáinak vizsgálatasorán álpozitív és álnegatív eset nem fordult el©o. Valamennyi alkalmazott STR marker heterozygotaságánakaránya a vizsgált populációban 80% felettinek bizonyult. A magzatvízminták vizsgálatasorán 15%-ban fordultak el©o olyan klinikailag jelent©os chromosoma-rendellenességek, amelyekkimutatására a QF-PCR módszer nem alkalmas. A QF-PCR vizsgálattal nem kimutathatókóros esetek hátterében gyakorlatilag minden esetben ultrahangvizsgálat során észlelt strukturáliseltérés állt. Megbeszélés: Megállapítjuk, hogy a QF-PCR vizsgálat a felhasznált markerekkelmegbízhatóan alkalmazható a 21-es, 18-as, 13-as és a nemi chromosomák aneuploidiáinak kimutatására.A 35 év feletti anyai életkor, az anyai szérum marker sz©urés pozitív eredménye és acsaládban el©oforduló 21-es, 18-as vagy 13-as trisomia miatt végzett magzati vizsgálat során a QFPCRmódszer önállóan is megbízhatóan alkalmazható, azonban az ultrahangvizsgálattal észleltstrukturális eltérés esetén alkalmazása fokozott körültekintést igényel. Kiegyensúlyozott chromosoma-transzlokációt hordozó szül©ok esetén cytogenetikai vizsgálat javasolt.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
fluoreszcens
PCR
chromosoma
magzati
Rendellenességek
Megjelenés:Magyar Nőorvosok Lapja. - 69 : 3 (2006), p. 203-209. -
További szerzők:Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Papp Csaba (szülész-nőgyógyász) Oroszné Nagy Judit Lázár Levente (szülész-nőgyógyász) Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Papp Zoltán (1942-) (szülész-nőgyógyász, genetikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM067091
Első szerző:Biró Orsolya (molekuláris biológus)
Cím:A let-7c mikro-RNS vizsgálata az anyai vérplazmában magzati szívfejlődési rendellenesség esetén / Biró Orsolya, Nagy Bálint, Rigó János, Hajdú Júlia, Balogh Sára, Lázár Levente
Dátum:2015
Megjegyzések:A szívfejlődési rendellenességek a leggyakoribb veleszületett fejlődési rendellenességek közé tartoznak, és vezető okai a gyermekkori elhalálozásnak. A betegség prenatális diagnosztikáját a magzati echokardiográfia jelenti. A vizsgálat nem tartozik a rutin szűrőmódszerek közé, és megbízhatósága több paramétertől is függ. Egyre nagyobb az igény olyan biomarkerekre, amelyek segítségével kiszűrhetőek a magasabb kockázatú terhességek. Ígéretes megoldást kínálnak az anyai keringésben fellelhető magzati eredetű szabad nukleinsavak, amelyek egyszerű vérvétellel hozzáférhetőek. A mikro-RNS-ek (miRNS) olyan rövid, fehérjét nem kódoló RNS molekulák, amelyek fontos szerepet töltenek be az eukarióta gének poszttranszkipciós szabályozásában. Több, a szívfejlődés folyamatában résztvevő gén expresszióját is befolyásolják, ezáltal összefüggésbe hozhatóak a szívfejlődési rendellenességekkel. Azok a miRNS-ek, amelyek expresszálódnak a placentában, kimutathatóak az anyai keringésben, és rendkívüli stabilitásuknak köszönhetően potenciális biomarkerként szolgálhatnak. A magzati eredetű miRNS-ek expressziós vizsgálata új lehetőségeket nyit a noninvazív molekuláris magzati diagnosztikában. Anyagok és módszerek: Kutatócsoportunk célkitűzése a miRNS-ek szerepének vizsgálata a veleszületett szívfejlődési rendellenességek kialakulásában, illetve alkalmazhatóságuk felmérése a noninvazív molekuláris magzati diagnosztikában. A vizsgálatainkba 14 szívhibás magzatot hordozó és 14 egészséges magzatot viselő anyát vontunk be. Megmértük a let-7c miRNS expresszióját anyai plazma mintákban valós idejű PCR módszerrel, továbbá modelleztük a miRNS lehetséges hatásmechanizmusát bioinformatikai eszközök segítségével. Eredmények és következtetések: Eredményeink szerint a let-7c miRNS expressziója lényegesen fokozódott a beteg minták esetében. Ez alapján azt feltételezzük, hogy a let-7c a veleszületett szívfejlődési rendellenesség potenciális biomarkere, és a közeljövőben a magzati szívultrahanggal kombinálva alkalmazható lehet a betegség kiszűrésére.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
veleszületett
szívfejlődési rendellenesség
mikro-RNS
biomarker
noninvazív
prenatalis diagnosztika
Megjelenés:Magyar Nőorvosok Lapja 78 : 4 (2015), p. 193-199. -
További szerzők:Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Rigó János (1958-) (szülész-nőgyógyász) Hajdú Julianna (1952-) (csecsemő- és gyermekgyógyász) Balogh Sára (szülész-nőgyógyász) Lázár Levente (szülész-nőgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM065396
Első szerző:Biró Orsolya (molekuláris biológus)
Cím:A let-7c mikro-RNS vizsgálata az?anyai vérplazmában magzati szívfejlődési rendellenesség esetén / Biró Orsolya, Nagy Bálint, Rigó János Jr., Hajdú Júlia, Balogh Sára, Lázár Levente
Dátum:2015
Megjegyzések:A szívfejlődési rendellenességek a leggyakoribb veleszületett fejlődési rendellenességek közé tartoznak, és vezető okai a gyermekkori elhalálozásnak. A betegség prenatális diagnosztikáját a magzati echokardiográfia jelenti. A vizsgálat nem tartozik a rutin szűrőmódszerek közé, és megbízhatósága több paramétertől is függ. Egyre nagyobb az igény olyan biomarkerekre, amelyek segítségével kiszűrhetőek a magasabb kockázatú terhességek. Ígéretes megoldást kínálnak az anyai keringésben fellelhető magzati eredetű szabad nukleinsavak, amelyek egyszerű vérvétellel hozzáférhetőek. A mikro-RNS-ek (miRNS) olyan rövid, fehérjét nem kódoló RNS molekulák, amelyek fontos szerepet töltenek be az eukarióta gének poszttranszkipciós szabályozásában. Több, a szívfejlődés folyamatában résztvevő gén expresszióját is befolyásolják, ezáltal összefüggésbe hozhatóak a szívfejlődési rendellenességekkel. Azok a miRNS-ek, amelyek expresszálódnak a placentában, kimutathatóak az anyai keringésben, és rendkívüli stabilitásuknak köszönhetően potenciális biomarkerként szolgálhatnak. A magzati eredetű miRNS-ek expressziós vizsgálata új lehetőségeket nyit a noninvazív molekuláris magzati diagnosztikában.Anyagok és módszerek: Kutatócsoportunk célkitűzése a miRNS-ek szerepének vizsgálata a veleszületett szívfejlődési rendellenességek kialakulásában, illetve alkalmazhatóságuk felmérése a noninvazív molekuláris magzati diagnosztikában. A vizsgálatainkba 14 szívhibás magzatot hordozó és 14 egészséges magzatot viselő anyát vontunk be. Megmértük a let-7c miRNS expresszióját anyai plazma mintákban valós idejű PCR módszerrel, továbbá modelleztük a miRNS lehetséges hatásmechanizmusát bioinformatikai eszközök segítségével.Eredmények és következtetések: Eredményeink szerint a let-7c miRNS expressziója lényegesen fokozódott a beteg minták esetében. Ez alapján azt feltételezzük, hogy a let-7c a veleszületett szívfejlődési rendellenesség potenciális biomarkere, és a közeljövőben a magzati szívultrahanggal kombinálva alkalmazható lehet a betegség kiszűrésére
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
mikroRNS
non-invasive
szívfejlődési
Rendellenesség
vérplazma
Megjelenés:Magyar Nőorvosok Lapja 4 (2015), p. 193-199. -
További szerzők:Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Rigó János (1958-) (szülész-nőgyógyász) Hajdú Julianna (1952-) (csecsemő- és gyermekgyógyász) Balogh Sára (szülész-nőgyógyász) Lázár Levente (szülész-nőgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM067092
Első szerző:Kehler, Lars
Cím:A miRNS-99a expressziója anyai perifériás vérben magzati szívfejlődési rendellenességek esetén / Kehler Lars, Biró Orsolya, Lázár Levente, Hajdú Julianna, Balogh Sára, Rigó János, Nagy Bálint
Dátum:2015
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
veleszületett
szívfejlődési rendellenesség
mikro-RNS
biomarker
noninvazív
prenatalis diagnosztika
Megjelenés:Magyar Nőorvosok Lapja 78 : 3 (2015), p. 151-156. -
További szerzők:Biró Orsolya (molekuláris biológus) Lázár Levente (szülész-nőgyógyász) Hajdú Julianna (1952-) (csecsemő- és gyermekgyógyász) Balogh Sára (szülész-nőgyógyász) Rigó János (1958-) (szülész-nőgyógyász) Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM065397
Első szerző:Kehler, Lars
Cím:A miRNS-99a expressziója anyai perifériás vérben magzati szívfejlődési rendellenességek esetében / Kehler Lars, Biró Orsolya, Lázár Levente, Hajdú Julianna, Balogh Sára, Rigó János Jr., Nagy Bálint
Dátum:2015
Megjegyzések:napjainkban alkalmazott prenatális szűrővizsgálatok biokémiai markerek vizsgálatán és az ultrahang vizsgálatokonalapulnak. A veleszületett szívfejlődési rendellenességek (VSzR) szűrésére napjainkban nem áll a rendelkezésünkremegbízható biomarker. A mikroRNS-ek (miRNS) több, a szívfejlődés folyamatában résztvevő gén expressziójátis befolyásolják. Vannak köztük olyanok, amelyek kimutathatóak az anyai keringésben, ezáltal potenciális biomarkerkéntszolgálhatnak. A kutatás keretében a miR-99a miRNS expresszióját vizsgáltuk anyai plazma mintákban.Anyagok és módszerek: A vizsgálatok elvégzéséhez 37 várandós nőtől gyűjtöttünk perifériás vérmintát. A betegcsoportot20 olyan várandós alkotta, akiknek a magzata VSzR-ben szenvedett, a kontrollcsoportot 17 egészséges magzatot hordozóvárandós alkotta. Az anyai plazmamintákból miRNS extrakciót végeztünk, majd a cDNS szintézist követően RT-PCRmódszerrel meghatároztuk a miR-99a koncentrációját.Eredmények: A két csoport plazmamintáiban mért össz-miRNS koncentrációkban (5,54?1,99 ng/?l vs. 6,40?1,69 ng/?l) nem mutatkozott szignifikáns különbség. A miR-99a expressziós analízise során azt tapasztaltuk, hogy az lényegesennagyobb koncentrációban van jelen a beteg gyermeket hordozó várandósok plazmamintáiban: 0,0178?0,0353 ng/?l vs.0,0011?0,0035 ng/?l (p<0,05).Következtetések: Eredményeink szerint a miR-99a miRNS valószínűleg részt vesz a szívfejlődés folyamatának szabályozásában.A miRNS rendellenes expressziója szívfejlődési rendellenesség jelenlétére utal, és ennek köszönhetően alkalmazhatólehet a betegség noninvazív prenatális markereként.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
mikroRNS
99a
magzati
szívfejlődési
rendellenesség
anyai vér
Megjelenés:Magyar Nőorvosok Lapja 78 (2015), p. 151-155. -
További szerzők:Biró Orsolya (molekuláris biológus) Lázár Levente (szülész-nőgyógyász) Hajdú Julianna (1952-) (csecsemő- és gyermekgyógyász) Balogh Sára (szülész-nőgyógyász) Rigó János (1958-) (szülész-nőgyógyász) Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM065195
Első szerző:Kehler, Lars
Cím:Elevated hsa-miR-99a levels in maternal plasma may indicate congenital heart defects / Lars Kehler, Orsolya Biro, Levente Lazar, Janos Rigo Jr., Balint Nagy
Dátum:2015
ISSN:2049-9434 2049-9442
Megjegyzések:The current standard for prenatal screening is mostly based on biochemical marker tests and the use of ultrasonography. There is no secure stand-alone screening marker for congenital heart defects (CHDs). MicroRNAs (miRNAs) that are associated with cardiogenesis enter the maternal peripheral bloodstream during pregnancy and allow non-invasive prenatal testing (NIPT). The present study investigated the plasma expression profile of fetal hsa-miR-99a in maternal blood. Peripheral blood samples were collected from 39 pregnant patients, comprising 22 with CHD-positive fetuses and 17 with CHD-free controls. miRNAs were isolated from the maternal serum and reverse transcription-quantitative polymerase chain reaction was carried out to determine the expression of hsa-miR-99a. While the miRNA concentrations were almost identical among the affected and control groups (5.54 vs. 6.40 ng/?l), significantly upregulated hsa-miR-99a levels were identified in the affected group (1.78?10?2?3.53?10?2 vs. 1.09?10?3?3.55?10?3 ng/?l, P=0.038). In conclusion, according to the present study, hsa-miR-99a is involved in cardiac malformation and may serve as a biomarker during fetal development, and therefore presents as a candidate for monitoring cardiomyogenesis and potential use as a NIPT-biomarker for fetal CHD.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
microRNA
congenital heart defects
non-invasive prenatal diagnosis
fetal diagnosis
Megjelenés:Biomedical Reports. - 3 (2015), p. 869-873. -
További szerzők:Biró Orsolya (molekuláris biológus) Lázár Levente (szülész-nőgyógyász) Rigó János (1928-) (sebész, ortopéd traumatológus) Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM067115
Első szerző:Lázár Levente (szülész-nőgyógyász)
Cím:Anyai eredetű DNS kimutatása kora- és érett újszülöttek perifériás keringésében / Lázár Levente, Harmath Ágnes, Nagy Bálint, Bán Zoltán, Nagy Gyula Richard, Papp Zoltán
Dátum:2007
Megjegyzések: Az elmúlt két évtizedben számos kutatás foglalkozott a fetomaternalis és maternofetalis sejt, illetve sejttől független DNS-cserével. A magzati sejtek, illetve magzati DNS jelenléte az anyai vérben számos új lehetőséget nyitott a praenatalis diagnosztika, valamint különböző anyai betegségek pathomechanizmusának vizsgálata területén. Hasonlóképpen a magzati DNS és sejtek anyai vérben történő kimutatásához az anyai sejtek, valamint DNS jelenlétének igazolása a magzat, újszülött keringésében további kérdéseket vet fel. Vizsgálatunk célja az volt, hogy anyai eredetű DNS-t mutassunk ki érett, valamint koraszülöttek véréből. Tíz Rh-pozitív anya és Rh-negatív újszülött pár esetében perifériás vért gyűjtöttünk a megszületést követő 35-120 percben. DNS-izolálást követően a RhD allél hetes exonjának real-time polimeráz láncreakcióval (PCR) történő meghatározását, illetve az újszülöttek vérének ellenanyag-meghatározását végeztük. Az elvégzett real-time PCR során mind a tíz esetben kimutatható volt az RhD allél hetes exonja. Az ellenanyag-meghatározás során az újszülöttek vérében nem volt kimutatható ellenanyag. Eredményeink szerint az anyai eredetű DNS kimutatható az újszülöttek vérében. Ezek a sejtek, illetve a DNS vélhetően szerepet játszanak a veleszületett autoimmun betegségek, valamint Rh-negatív nem szült nők szenzitizációjában.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Nóorvosok Lapja. - 70 : 2 (2007), p. 97-100. -
További szerzők:Harmath Ágnes Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Bán Zoltán (nőgyógyász) Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Papp Zoltán (1942-) (szülész-nőgyógyász, genetikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM067094
Első szerző:Lázár Levente (szülész-nőgyógyász)
Cím:Magzati aneuploidiák szabadnukleinsav-alapú, nem invazív diagnosztikája / Lázár Levente, Nagy Gyula Richárd, Rigó János, Nagy Bálint
Dátum:2012
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A magzati aneuploidiák kizárása a korszerű praenatalis diagnosztika egyik legfontosabb kihívása. Az elmúlt évtizedekben, köszönhetően az ultrahangos vizsgálóberendezések, valamint a molekuláris biológiai módszerek fejlődésének, a magzati kromoszóma-rendellenességek szűrése jelentős fejlődésen ment keresztül. Pozitív szűrővizsgálati eredmények esetében azonban a várandósoknak továbbra is szembe kell nézniük az invazív diagnosztika által jelentett vetélés kockázatával. Az invazív mintavételi módszerek vetéléskockázatát figyelembe véve érthető, hogy egyre nagyobb igény van olyan vizsgálómódszerek fejlesztésére, amelyek során úgy juthatunk magzati eredetű mintához, hogy a vetéléskockázatot kiküszöböljük, ugyanakkor a vizsgálómódszer érzékenysége és specificitása megközelíti vagy eléri az invazív mintavétel során nyert minták vizsgálati eredményeinek megbízhatóságát. Az anyai vérben keringő, magzati eredetű szabad nukleinsavak vizsgálata reális esélyt jelent e cél elérésére, lehetőséget teremtve az invazív mintavételek számának ésszerű/megalapozott csökkentésére. Jelen közleményünkben röviden összefoglaljuk a magzati aneuploidiák nem invazív diagnosztikájának hátterét és lehetőségeit.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
prenatalis diagnosztika
szabad
nukleinsav
aneuploidia
Megjelenés:Orvosi Hetilap 153 : 43 (2012), p. 1687-1691. -
További szerzők:Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Rigó János (1958-) (szülész-nőgyógyász) Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM065236
Első szerző:Lázár Levente (szülész-nőgyógyász)
Cím:Relationship of circulating cell-free DNA levels to cell-free fetal DNA levels, clinical characteristics and laboratory parameters in preeclampsia / Levente Lazar, János Rigó Jr., Bálint Nagy, Krisztián Balogh, Veronika Makó, László Cervenak, Miklós Mézes, Zoltán Prohászka, Attila Molvarec
Dátum:2009
ISSN:1471-2350
Megjegyzések:Background:The aim of our study was to examine whether increased circulating total cell-freeDNA levels are related to the clinical characteristics and standard laboratory parameters ofpreeclamptic patients, to markers of inflammation, endothelial activation or injury, oxidative stressand to cell-free fetal DNA levels.Methods:Circulating total cell-free DNA was measured by real-time quantitative PCR in plasmasamples obtained from 67 preeclamptic and 70 normotensive pregnant women. Standardlaboratory parameters, C-reactive protein, plasma von Willebrand factor antigen, plasmafibronectin, plasma malondialdehyde and cell-free fetal DNA levels were also determined.Results and Conclusion:Circulating total cell-free and fetal deoxyribonucleic acid levels weresignificantly elevated in pregnancies complicated by preeclampsia (median: 11.395 vs. 32.460 and0.001 vs. 0.086 pg/?l; P < .001). The quantity of plasma total cell-free DNA did not correlate with most of the laboratory parameters, except for serum aspartate aminotransferase and alanineaminotransferase activities (correlation coefficient: 0.31; P = 0.012 and 0.46; P < .001). There was no correlation with clinical characteristics, including body mass index. The releases of both free fetal and total cell-free deoxyribonucleic acid were found to be affected in preeclampsia.Hepatocellular necrosis seems to be responsible - at least partly - for increased circulating total DNA levels in preeclampsia, as suggested by the significant correlation with liver enzyme activities
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
cell free
DNA
Preeclampsia
clinical
Characteristics
Megjelenés:BMC Medical Genetics. - 10 (2009), p. 1-6. -
További szerzők:Rigó János (1958-) (szülész-nőgyógyász) Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Balogh Krisztián Makó Veronika Cervenak László Mézes Miklós Prohászka Zoltán Molvarec Attila (szülész-nőgyógyász)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM065234
Első szerző:Lázár Levente (szülész-nőgyógyász)
Cím:A vérplazma összes szabad DNS, valamint szabad magzati DNS mennyisége praeeclampsiával szövődött és szövődménymentes terhességek esetében / Lázár Levente, Nagy Bálint, Molvarec Attila, Rigó János Jr.
Dátum:2010
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A plazmában keringő szabad DNS minőségi és mennyiségi vizsgálata mint a praenatalis diagnosztika lehetséges eszköze egy évtizedes múltra tekint vissza. Az általunk végzett vizsgálat célja az összes szabad DNS, valamint szabad magzati DNS mennyiségének vizsgálata volt szövődménymentes, illetve praeeclampsiával szövődött terhességek esetén. Módszerek:A vizsgálatot retrospektív módon végeztük. Klinikánkon megjelent és kezelés alatt álló 67 praeeclampsiával szövődött, illetve 70 szövődménymentes terhességet viselő várandós nőtől gyűjtöttünk vérplazmát. A keringő összes szabad DNS és szabad magzati DNS meghatározását valós idejű polimeráz láncreakcióval (real-time PCR) végeztük. Eredmények:A plazma szabad DNS, valamint a szabad magzati DNS mennyisége egyaránt szignifikánsan magasabb volt praeeclampsiás terhesek esetében (medián: 0,0114 vs. 0,0325 és 0,001 E-3 vs. 0,086 E-3 ng/?l; P <0,001). Az összes szabad DNS, valamint a szabad magzati DNS mennyisége között, illetve a testtömegindex között nem találtunk szignifikáns összefüggést. Következtetés:A praeeclampsia hátterében feltételezett kórfolyamatok, a placentáció zavara, endothel- és hepatocellularis károsodás nagy valószínűséggel egyaránt befolyásolja az összes szabad DNS mennyiségének emelkedését. A szabad magzati DNS mennyiségének emelkedése a trophoblastinvázió zavarának mutatójaként lehetséges markerként jön szóba a praeeclampsia korai diagnosztizálásában
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
szabad nukleinsav
Terhesség
mennyiség
Megjelenés:Orvosi Hetilap 151 : 19 (2010), p. 784-787. -
További szerzők:Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Molvarec Attila (szülész-nőgyógyász) Rigó János (1958-) (szülész-nőgyógyász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM065224
Első szerző:Lázár Levente (szülész-nőgyógyász)
Cím:Role of hsa-miR-325 in the etiopathology of preeclampsia / Levente Lázár, Bálint Nagy, Attila Molvarec, András Szarka, János Rigó
Dátum:2012
ISSN:1791-2997 1791-3004
Megjegyzések:Preeclampsia (PE) is a common pregnancy-specific syndrome characterized by hypertension and proteinuria. Evidence has demonstrated that hypertensive disorders in pregnancy are associated with alterations in the expression of different microRNAs (miRNAs). miRNAs are endogenously expressed non-coding RNAs that have significant biological and pathological functions due to their potential mechanisms of regulation of gene expression. The purpose of the present study was to investigate the expression of hsa-miR-325 in placental samples of preeclamptic and uncomplicated pregnancy patients. hsa-miR-325 was isolated from placenta tissue samples obtained from 31 preeclamptic and 28 normotensive pregnant females. Quantitative real-time polymerase chain reaction was used to analyze miRNA expression. The expression of hsa-miR?325 was elevated in uncomplicated pregnancies compared with preeclamptic patients. ?Ct (mean ? SD) values were 0.117?0.07 in PE tissues and 0.135?0.051 in normotensive cases (p<0.05). The expression levels correlated with patient blood pressure (p=0.015, r=-0.23), and tended to correlate with body mass index (p=0.065, r=0.261). The expression of hsa-miR-325 was downregulated in the case of PE. Changes in hsa-miR?325 expression in the case of pregnancy-related hypertensive disorders might affect the oxidative stress pathways and heat-shock protein production. These factors have a strong correlation with the development of PE. We, therefore, suggest that hsa-miR-325 contributes to the pathogenesis of PE.IntroductionHypertensive disorders are a leading cause of perinatal morbidity and mortality in pregnancy. Preeclampsia (PE) is a common pregnancy-specific syndrome that affects at least 5% of all pregnancies worldwide (1,2). It is characterized by hypertension (RR ?140/90 mmHg) and proteinuria of ?300 mg/24 h, developing after midgestation in previously normotensive pregnant females. Although the exact etiology of PE remains unknown, pathological studies have demonstrated the abnormal development of an ischemic placenta (2). Shallow endovascular trophoblast invasion in the spiral arteries and generalized endothelial cell dysfunction are key factors, while placental ischemia, oxidative stress and maternal-fetal immune maladaptation affect the development of PE. The only treatment is delivery of the placenta, after which the symptoms regress rapidly. Evidence has demonstrated that hypertensive disorders in non-pregnant and pregnant patients are associated with alterations in different miRNA expressions of specific tissues (3?5).miRNAs are non-protein coding RNAs, and functionally negative regulators of gene expression by antisense complementarity to specific messenger RNAs (6,7). They act by targeting the RNA-induced silencing complex to complementary sites within the 3·-untranslated region (UTR) of their target mRNAs. Depending on the degree of base pairing between the miRNA and the 3·-UTR, either degradation or translational repression of the targeted mRNA occurs. Although they account for less than 1% of all human genes, miRNAs have been estimated to regulate up to 30% of all protein-encoding genes (8). Their best-known representatives are the 18?24 nucleotide long single-stranded miRNA. The mean number of copies per cell is between 10 and 50000, depending on the tissue and the miRNA (9,10).Few studies have presented data regarding a comprehensive list of the human miRNAs expressed in the placenta and the possible roles of the different miRNAs in the pathophysiology of pregnancy-related disorders (11?13). Taking into consideration the high number of miRNAs, further studies regarding the expression of different miRNA in pregnancy-related hypertensive disorders may be important in understanding the pathophysiology of this disease.In the present study, we performed a real-time polymerase chain reaction PCR analysis of hsa-miR-325. hsa-miR-325 is located at Xq21.1. Different databases (http://www.mirdb.org; http://www.nextprot.org) were evaluated, and hsa-miR-325 was selected as it is a non-studied miRNA that targets genes and candidate protein regulatory pathways affecting different etiological factors, including body mass index (BMI), blood pressure regulation, oxidative stress, endometrial function and heat-shock protein regulation, thus playing a key role in the development of hypertensive disorders in pregnancy.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
miRNA
Preeclampsia
gene expression
Megjelenés:Molecular Medicine Reports 6 (2012), p. 597-600. -
További szerzők:Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Molvarec Attila (szülész-nőgyógyász) Szarka András Rigó János (1958-) (szülész-nőgyógyász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM065314
Első szerző:Lázár Levente (szülész-nőgyógyász)
Cím:Noninvazív magzati Rh-meghatározás real-time PCR-módszerrel / Lázár Levente, Nagy Bálint, Bán Zoltán, Nagy Gyula Richárd, Beke Artúr, Papp Zoltán
Dátum:2007
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:INTRODUCTION:In the last ten years the detection of fetal origin cells and cell free fetal DNA in maternal circulation opened new horizons in non-invasive prenatal diagnosis. The diagnostic possibilities are based on the differences between the maternal and fetal origin DNA. One of the differences could be the Rh blood group and the genetical background. The Rh incompatibility is the most frequent blood group incompatibilities in the clinical practice, which can cause fetal anemia, hydrops and even fetal death.AIMS:The aim of this study was to detect the fetal DNA in maternal circulation, to determine the Rh status of the fetus, and to compare the reliability of the method with the data found in other studies.METHODS:Blood samples and amnionic fluid samples were collected from 30 pregnant women, with Rh negative status, between 11-22 week of gestation presented for genetic amniocentesis at the 1st. Department of Obstetrics and Gynecology, Semmelweis University. After DNA isolation real-time PCR was performed in order to detect the exon 7 of the RhD gene located on the first chromosome (1p36.11.).RESULTS:In 24 cases the PCR reaction gave same result in case of the DNA isolated from plasma and amniotic fluid, but in six cases there was no PCR product of plasma samples and the product was detectable in amniotic fluid samples. The exon 7 was detectable in 25 cases, and there was no product in 5 cases.CONCLUSIONS:The real-time PCR method seems to be an easy and reliable method to determine the fetal Rh blood group. The sensitivity and specificity of the method in this study is in concordance with international data. The use of more than one probe could increase the sensitivity of the method.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
nem-invazív
kimutatás
RhD
PCR
real-time
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 148 : 11 (2007), p. 497-500. -
További szerzők:Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Bán Zoltán (nőgyógyász) Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Beke Artúr (szülész-nőgyógyász) Papp Zoltán (1942-) (szülész-nőgyógyász, genetikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2