CCL

Összesen 15 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM065394
Első szerző:Bán Zoltán (nőgyógyász)
Cím:Quantitatív fluoreszcens polimeráz láncreakcióval kimutatható magzati chromosoma-rendellenességek / Bán Zoltán, Nagy Bálint, Papp Csaba, Oroszné Nagy Judit, Lázár Levente, Nagy Gyula Richárd, Papp Zoltán
Dátum:2006
ISSN:0025-021X
Megjegyzések:Bevezetés: A magzati chromosoma-rendellenességek kimutatásának megbízhatómódszere a cytogenetikai vizsgálat, azonban id©o- és munkaigényes, valamint érzékeny a környezetihatásokra. A magzati chromosoma-vizsgálatok iránti fokozódó igény nagy megterhelést ró acytogenetikai laboratóriumokra, ez igényt teremt egy gyors, automatizálható, költséghatékonymódszer iránt. A quantitatív fluoreszcens-PCR (QF-PCR) módszer megfelel e feltételeknek, hátrányaazonban, hogy alkalmazása során csak a célzottan vizsgált chromosomák számbeli rendellenességeimutathatók ki. Célkit©uzés: Vizsgálatunk célja a QF-PCR módszer megbízhatóságánakvizsgálata a gyakori magzati chromosoma-rendellenességek kimutatásában, valamint azonindikációs terület meghatározása volt, amely esetén a QF-PCR vizsgálat biztonságosan alkalmazhatóa hagyományos cytogenetikai vizsgálat helyett. Anyag és módszer: 4875 magzatvízmintánvégeztünk QF-PCR módszerrel vizsgálatot a 21-es, 18-as, 13-as és a nemi chromosomák számbelirendellenességeinek kimutatására. Eredményeinket összevetettük a párhuzamosan elvégzettcytogenetikai vizsgálatok eredményeivel. Feldolgoztuk az invazív beavatkozások indikációit és elemeztükösszefüggéseit a chromosoma-vizsgálatok eredményeivel. Eredmények: A QF-PCR vizsgálatok98,3%-a volt informatív. A 21-es, 18-as, 13-as chromosomák aneuploidiáinak vizsgálatasorán álpozitív és álnegatív eset nem fordult el©o. Valamennyi alkalmazott STR marker heterozygotaságánakaránya a vizsgált populációban 80% felettinek bizonyult. A magzatvízminták vizsgálatasorán 15%-ban fordultak el©o olyan klinikailag jelent©os chromosoma-rendellenességek, amelyekkimutatására a QF-PCR módszer nem alkalmas. A QF-PCR vizsgálattal nem kimutathatókóros esetek hátterében gyakorlatilag minden esetben ultrahangvizsgálat során észlelt strukturáliseltérés állt. Megbeszélés: Megállapítjuk, hogy a QF-PCR vizsgálat a felhasznált markerekkelmegbízhatóan alkalmazható a 21-es, 18-as, 13-as és a nemi chromosomák aneuploidiáinak kimutatására.A 35 év feletti anyai életkor, az anyai szérum marker sz©urés pozitív eredménye és acsaládban el©oforduló 21-es, 18-as vagy 13-as trisomia miatt végzett magzati vizsgálat során a QFPCRmódszer önállóan is megbízhatóan alkalmazható, azonban az ultrahangvizsgálattal észleltstrukturális eltérés esetén alkalmazása fokozott körültekintést igényel. Kiegyensúlyozott chromosoma-transzlokációt hordozó szül©ok esetén cytogenetikai vizsgálat javasolt.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
fluoreszcens
PCR
chromosoma
magzati
Rendellenességek
Megjelenés:Magyar Nőorvosok Lapja. - 69 : 3 (2006), p. 203-209. -
További szerzők:Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Papp Csaba (szülész-nőgyógyász) Oroszné Nagy Judit Lázár Levente (szülész-nőgyógyász) Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Papp Zoltán (1942-) (szülész-nőgyógyász, genetikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM067115
Első szerző:Lázár Levente (szülész-nőgyógyász)
Cím:Anyai eredetű DNS kimutatása kora- és érett újszülöttek perifériás keringésében / Lázár Levente, Harmath Ágnes, Nagy Bálint, Bán Zoltán, Nagy Gyula Richard, Papp Zoltán
Dátum:2007
Megjegyzések: Az elmúlt két évtizedben számos kutatás foglalkozott a fetomaternalis és maternofetalis sejt, illetve sejttől független DNS-cserével. A magzati sejtek, illetve magzati DNS jelenléte az anyai vérben számos új lehetőséget nyitott a praenatalis diagnosztika, valamint különböző anyai betegségek pathomechanizmusának vizsgálata területén. Hasonlóképpen a magzati DNS és sejtek anyai vérben történő kimutatásához az anyai sejtek, valamint DNS jelenlétének igazolása a magzat, újszülött keringésében további kérdéseket vet fel. Vizsgálatunk célja az volt, hogy anyai eredetű DNS-t mutassunk ki érett, valamint koraszülöttek véréből. Tíz Rh-pozitív anya és Rh-negatív újszülött pár esetében perifériás vért gyűjtöttünk a megszületést követő 35-120 percben. DNS-izolálást követően a RhD allél hetes exonjának real-time polimeráz láncreakcióval (PCR) történő meghatározását, illetve az újszülöttek vérének ellenanyag-meghatározását végeztük. Az elvégzett real-time PCR során mind a tíz esetben kimutatható volt az RhD allél hetes exonja. Az ellenanyag-meghatározás során az újszülöttek vérében nem volt kimutatható ellenanyag. Eredményeink szerint az anyai eredetű DNS kimutatható az újszülöttek vérében. Ezek a sejtek, illetve a DNS vélhetően szerepet játszanak a veleszületett autoimmun betegségek, valamint Rh-negatív nem szült nők szenzitizációjában.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Nóorvosok Lapja. - 70 : 2 (2007), p. 97-100. -
További szerzők:Harmath Ágnes Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Bán Zoltán (nőgyógyász) Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Papp Zoltán (1942-) (szülész-nőgyógyász, genetikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM067094
Első szerző:Lázár Levente (szülész-nőgyógyász)
Cím:Magzati aneuploidiák szabadnukleinsav-alapú, nem invazív diagnosztikája / Lázár Levente, Nagy Gyula Richárd, Rigó János, Nagy Bálint
Dátum:2012
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A magzati aneuploidiák kizárása a korszerű praenatalis diagnosztika egyik legfontosabb kihívása. Az elmúlt évtizedekben, köszönhetően az ultrahangos vizsgálóberendezések, valamint a molekuláris biológiai módszerek fejlődésének, a magzati kromoszóma-rendellenességek szűrése jelentős fejlődésen ment keresztül. Pozitív szűrővizsgálati eredmények esetében azonban a várandósoknak továbbra is szembe kell nézniük az invazív diagnosztika által jelentett vetélés kockázatával. Az invazív mintavételi módszerek vetéléskockázatát figyelembe véve érthető, hogy egyre nagyobb igény van olyan vizsgálómódszerek fejlesztésére, amelyek során úgy juthatunk magzati eredetű mintához, hogy a vetéléskockázatot kiküszöböljük, ugyanakkor a vizsgálómódszer érzékenysége és specificitása megközelíti vagy eléri az invazív mintavétel során nyert minták vizsgálati eredményeinek megbízhatóságát. Az anyai vérben keringő, magzati eredetű szabad nukleinsavak vizsgálata reális esélyt jelent e cél elérésére, lehetőséget teremtve az invazív mintavételek számának ésszerű/megalapozott csökkentésére. Jelen közleményünkben röviden összefoglaljuk a magzati aneuploidiák nem invazív diagnosztikájának hátterét és lehetőségeit.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
prenatalis diagnosztika
szabad
nukleinsav
aneuploidia
Megjelenés:Orvosi Hetilap 153 : 43 (2012), p. 1687-1691. -
További szerzők:Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Rigó János (1958-) (szülész-nőgyógyász) Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM065314
Első szerző:Lázár Levente (szülész-nőgyógyász)
Cím:Noninvazív magzati Rh-meghatározás real-time PCR-módszerrel / Lázár Levente, Nagy Bálint, Bán Zoltán, Nagy Gyula Richárd, Beke Artúr, Papp Zoltán
Dátum:2007
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:INTRODUCTION:In the last ten years the detection of fetal origin cells and cell free fetal DNA in maternal circulation opened new horizons in non-invasive prenatal diagnosis. The diagnostic possibilities are based on the differences between the maternal and fetal origin DNA. One of the differences could be the Rh blood group and the genetical background. The Rh incompatibility is the most frequent blood group incompatibilities in the clinical practice, which can cause fetal anemia, hydrops and even fetal death.AIMS:The aim of this study was to detect the fetal DNA in maternal circulation, to determine the Rh status of the fetus, and to compare the reliability of the method with the data found in other studies.METHODS:Blood samples and amnionic fluid samples were collected from 30 pregnant women, with Rh negative status, between 11-22 week of gestation presented for genetic amniocentesis at the 1st. Department of Obstetrics and Gynecology, Semmelweis University. After DNA isolation real-time PCR was performed in order to detect the exon 7 of the RhD gene located on the first chromosome (1p36.11.).RESULTS:In 24 cases the PCR reaction gave same result in case of the DNA isolated from plasma and amniotic fluid, but in six cases there was no PCR product of plasma samples and the product was detectable in amniotic fluid samples. The exon 7 was detectable in 25 cases, and there was no product in 5 cases.CONCLUSIONS:The real-time PCR method seems to be an easy and reliable method to determine the fetal Rh blood group. The sensitivity and specificity of the method in this study is in concordance with international data. The use of more than one probe could increase the sensitivity of the method.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
nem-invazív
kimutatás
RhD
PCR
real-time
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 148 : 11 (2007), p. 497-500. -
További szerzők:Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Bán Zoltán (nőgyógyász) Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Beke Artúr (szülész-nőgyógyász) Papp Zoltán (1942-) (szülész-nőgyógyász, genetikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM065324
Első szerző:Lázár Levente (szülész-nőgyógyász)
Cím:Presence of Cell-Free Fetal DNA in Plasma of Women with Ectopic Pregnancies / Levente Lázár, Bálint Nagy, Zoltán Bán, Gyula R. Nagy, Zoltán Papp
Dátum:2006
ISSN:0009-9147
Megjegyzések:BACKGROUND: The quantity of cell-free fetal DNA in the plasma of pregnant women changes during pregnancy and seems to be different in normal and pathologic pregnancies. We investigated the possible diagnostic applications of the detection and measurement of cell-free fetal DNA by comparing quantities found in women with ectopic (EP) or intrauterine (IUP) pregnancies. METHODS: We collected blood samples from 58 women who had positive pregnancy tests and specific complaints and sonographic findings suggestive of EP and from 45 women with confirmed IUP. We performed quantitative real-time PCR analysis of the sex-determining region Y (SRY) gene to detect and measure the amount of cell-free fetal DNA. The diagnosis of EP was confirmed by histologic examination. RESULTS: SRY was detected in 15 EP and 14 IUP cases. The mean (SD) amount of cell-free fetal DNA was significantly higher (P<0.005) in women with EP [565 (136) genome-equivalents (GE)/mL] than in women with IUP [72 (19) GE/mL] at the same gestational age. CONCLUSIONS: Our results confirm that cell-free fetal DNA is present in plasma of women with EP. The finding of higher amounts of cell-free fetal DNA in EP cases than in IUP cases suggests that this method might be useful for early diagnosis of EP.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
cell free
fetal
DNA
plasma
ectopic
pregnancy
Megjelenés:Clinical Chemistry. - 52 : 8 (2006), p. 1599-1601. -
További szerzők:Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Bán Zoltán (nőgyógyász) Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Papp Zoltán (1942-) (szülész-nőgyógyász, genetikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM074849
Első szerző:Nagy Bálint (molekuláris genetikus)
Cím:Detection of Toxoplasma gondii from amniotic fluid, a comparison of four different molecular biological methods / Bálint Nagy, Zoltán Bán, Artúr Beke, Gyula Richard Nagy, Levente Lázár, Csaba Papp, Ernő Tóth-Pál, Zoltán Papp
Dátum:2006
ISSN:0009-8981
Megjegyzések:BACKGROUND:The infection caused by the parasite Toxoplasma gondii (T. gondii) is often asymptomatic or has mild symptoms. The infection can cause serious problems in pregnant women who acquire the infection during gestation and their fetuses are congenitally infected.METHODS:We tested 64 amniotic fluid samples for the presence of T. gondii by using fluorescent PCR and DNA fragment analysis. Later we compared four different molecular biological methods for the detection of the presence of T. gondii on same frozen DNA samples. These methods are the conventional PCR, fluorescent PCR with DNA fragment analysis, quantitative real-time PCR with SYBRGreen I and with fluorescence energy transfer hybridization probe detection. We determined the detection limit of these methods.RESULTS:The conventional PCR and quantitative real-time PCR with SYBRGreen I detection have the detection limit of 1000 parasites, followed by fluorescent PCR with the detection limit of 10-100 parasites. The real-time PCR using fluorescence energy transfer hybridization probes can detect one parasite. This is the most sensitive and the fastest method. We detected 5 T. gondii positive samples with all methods from the studied 64 amniotic fluids.CONCLUSIONS:All studied molecular biological methods are suitable for the detection of congenital toxoplasmosis. The quantitative real-time PCR based methods are more sensitive, simple and easy to perform these are opening the avenue to find out the effect of the number of parasites on fetal abnormalities.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Toxoplasma gondii
amniotic fluid
molecular biology
Megjelenés:Clinica Chimica Acta. - 368 : 1-2 (2006), p. 131-137. -
További szerzők:Bán Zoltán (nőgyógyász) Beke Artúr (szülész-nőgyógyász) Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Lázár Levente (szülész-nőgyógyász) Papp Csaba (szülész-nőgyógyász) Tóth-Pál Ernő (nőgyógyász) Papp Zoltán (1942-) (szülész-nőgyógyász, genetikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM074841
Első szerző:Nagy Bálint (molekuláris genetikus)
Cím:Detection of [delta]F508del Using Quantitative Real-Time PCR, Comparison of the Results Obtained by Fluorescent PCR / Bálint Nagy, Gyula Richárd Nagy, Levente Lázár, Zoltán Bán, Zoltán Papp
Dátum:2007
ISSN:1015-3837
Megjegyzések:OBJECTIVE:Cystic fibrosis (CF) is the most common autosomal recessive genetic disorder in the Caucasian population. The molecular diagnosis is difficult since there are about 1,000 mutations in the CF transmembrane regulator gene. The DeltaF508del is the cause of the CF in 64% of the cases in Hungary. Our aim was to compare two polymerase chain reaction (PCR)-based method for the detection of DeltaF508del.METHODS:One hundred and sixteen DNA samples isolated from different tissues (84 blood samples, 18 chorionic villus samples and 14 amniotic fluid samples) were involved in the study. Fluorescent PCR with DNA fragment analysis and quantitative real-time PCR with melting curve analysis were performed on the DNA samples for the detection of DeltaF508del.RESULTS:Sixty-five healthy normal samples, 43 heterozygous samples, 6 DeltaF508del homozygous samples and 2 DeltaF508C homozygous samples were detected by using quantitative real-time PCR combined with melting curve analysis. The fluorescent PCR method did not detect the DeltaF508C mutation and these two samples were diagnosed as normal healthy ones.CONCLUSIONS:The quantitative real-time PCR with melting curve analysis is a reliable and fast method for the detection of DeltaF508del. The results are ready in 1 h following the DNA isolation. The applied primer-probe set with melting curve analysis gives additional information for the presence of other mutations in the DeltaF508del region.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
deltaF508
cystic fibrosis
real-time PCR
Megjelenés:Fetal Diagnosis and Therapy. - 22 : 1 (2007), p. 63-67. -
További szerzők:Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Lázár Levente (szülész-nőgyógyász) Bán Zoltán (nőgyógyász) Papp Zoltán
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM067117
Első szerző:Nagy Bálint (molekuláris genetikus)
Cím:A cystás fibrosist okozó F508 deléció kimutatása kvantitatív real-time PCR módszerrel / Nagy Bálint, Bán Zoltán, Lázár Levente, Nagy Gyula Richard, Papp Zoltán
Dátum:2006
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A cystás fibrosis a leggyakoribb autoszomális recesszív öröklődésű, halálos kimenetelű genetikai betegség a fehér bőrű populációban. A molekuláris diagnosztikát nehezíti, hogy a betegség kialakulásáért felelős génnek közel 1400 mutációja létezik, viszont könnyíti, hogy a DF508 előfordulása ezek közül 60% Magyarországon. Módszer: A szerzők a kvantitatív real-time PCR- és olvadási görbe analízis módszert állították be a DF508 kimutatására. Megvizsgálták 94 mintából (70 perifériás vér, 16 chorionboholy és 8 magzatvíz) izolált DNS-sel a klinikai alkalmazhatóságot. Eredmények: A vizsgált 94 mintából 52 normális, 36 heterozigóta, 5 DF508 homozigóta és egy DF508C homozigóta eredményt kaptak. Megbeszélés: A kvantitatív real-time PCR-módszer a DF508 kimutatására megbízhatóan alkalmas, a minta forrásától függetlenül. Az eredmények a DNS-izolálást követően egy órán belül hozzáférhetők. Előnye az is, hogy a DF508Cdel is kimutatható az alkalmazott primer próba rendszerrel. A zárt kapilláris rendszer a kontamináció lehetőségét is jelentősen csökkenti.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
DNS
cystás fibrózis
real-time pCR
delatF508
olvadási görbe analízis
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 147 : 24 (2006), p. 1119-1122. -
További szerzők:Bán Zoltán (nőgyógyász) Lázár Levente (szülész-nőgyógyász) Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Papp Zoltán (1942-) (szülész-nőgyógyász, genetikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM067093
Első szerző:Nagy Bálint (molekuláris genetikus)
Cím:A nemi kromoszóma rendellenességek kimutatása fluoreszcens PCR és DNS fragmens analízissel / Nagy Bálint, Lázár Levente, Nagy Gyula Richard, Schönléber Julianna, Papp Csaba, Rigó János Jr.
Dátum:2015
Megjegyzések:Az autoszómális és a nemi kromoszómák rendellenességei kb. 0,6%-ban fordulnak elő az élveszületettek között. A nemi kromoszómák eltérései enyhébb klinikai tünetekkel járnak, általában csak a nemi differenciálódásban okoznak zavarokat. A számbeli és szerkezeti kromoszóma rendellenességek kimutatására még napjainkban is a kariotipizálás az "arany standard" módszer, annak ellenére, hogy nagyon hosszadalmas az eljárás, akár 2-4 hét is szükséges a lelet kiadásáig. Ezért vezették be a gyorsabb molekuláris biológiai alapú módszereket, így a fluoreszcens in situ hibridizációt (FISH) és a kvantitatív fluoreszcens PCR-t (QF-PCR). Egy a kereskedelmi forgalomban lévő QF-PCR kittel szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be. Anyag és módszer: Előzőleg kariotipizált mintákon QF-PCR-t végeztünk. A klinikánkon az utóbbi 9 év alatt vizsgált 20.982 mintából 58 mutatott nemi kromoszóma rendellenességet. Közülük 21 minta 46, XO, 18 minta 46, XXY, 13 minta 47, XXX és 6 minta 47, XYY kariotípusú volt. Eredmények: QF-PCR módszerrel sikerült az összes nemi kromoszóma rendellenességet mutató mintát sikeresen diagnosztizálni, azaz a 20.982-ből 58 mutatott nemi kromoszóma rendellenességet. Közülük 21 minta 46, XO, 18 minta 46, XXY, 13 minta 47, XXX és 6 minta 47, XYY volt. Következtetések: A felhasznált kittel rövid idő alatt eredményt kapunk. A kimutatott nemi kromoszóma rendellenességek előfordulási gyakorisága megegyezik a nemzetközi irodalmi adatokkal.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Nőorvosok Lapja 78 : 1 (2015), p. 27-32. -
További szerzők:Lázár Levente (szülész-nőgyógyász) Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Schönléber Julianna (patológus) Papp Csaba (szülész-nőgyógyász) Rigó János (1958-) (szülész-nőgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM065312
Első szerző:Nagy Bálint (molekuláris genetikus)
Cím:Toxoplasma gondii kimutatása magzatvízből kvantitatív valós idejű PCR-módszerrel / Nagy Bálint, Lázár Levente, Nagy Gyula Richárd, Bán Zoltán, Papp Zoltán
Dátum:2007
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:The infection caused by parasite Toxoplasma gondii is often asymptomatic or a mild clinical disease. Congenital toxoplasmosis is the result of transplacental transmission of Toxoplasma gondii from an acute infected mother. Toxoplasmosis can cause several fetal symptoms. Early diagnosis of the infection can enhance the success of the medical treatment. Congenital toxoplasmosis can be detected by serological or PCR amplification methods.AIMS:The authors decided to develop a quantitative real-time PCR technique for detection of T. gondii in amniotic fluid samples.METHODS:DNA was isolated using silica adsorption method. Quantitative real-time PCR method was used to detect T. gondii infection in the samples.RESULTS:From the studied 74 samples in 6 cases T. gondii was detected.CONCLUSION:The introduced quantitative real-time PCR method is a fast and sensitive PCR based method and makes possible the quantification of the protozoa number in the sample.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Toxoplasma gondii
valósidejű
PCR
magzatvíz
Megjelenés:ORVOSI HETILAP. - 148 : 20 (2007), p. 935-938. -
További szerzők:Lázár Levente (szülész-nőgyógyász) Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász) Bán Zoltán (nőgyógyász) Papp Zoltán (1942-) (szülész-nőgyógyász, genetikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM067125
Első szerző:Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász)
Cím:Praenatalis genetikai diagnosztika az anyai vérkeringésbe kerülő magzati sejtekből- helyzetkép az eddigi eredményekről / Nagy Gyula Richard, Nagy Bálint, Papp Zoltán
Dátum:2006
Megjegyzések:Napjaink praenatalis diagnosztikájában a kutatók érdeklődése olyan eljárások felé irányul, melyek nem igényelnek invazív beavatkozást. Erre adhat lehetőséget terhesség alatt az anyai keringésben megjelenő magzati sejtek genetikai vizsgálata. A diagnosztika nehézségét a kis sejtszám adja, ezért különböző dúsítási módszerekre van szükség. A kinyert magzati sejtek fluoreszcens in situ hibridizációval vagy polimeráz láncreakció segítségével vizsgálhatók. Cikkünkben összefoglalást nyújtunk a napjainkban egyre többet ígérő eljárás alkalmazásának eddigi lehetőségeiről.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
magzati diagnosztika
magzati sejt
anyai vér
Megjelenés:Magyar Nőorvosok Lapja 69 : 1 (2006), p. 41-48. -
További szerzők:Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Papp Zoltán (1942-) (szülész-nőgyógyász, genetikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM065221
Első szerző:Nagy Gyula Richárd (szülész-nőgyógyász)
Cím:Lower risk for Down syndrome associated with longer oral contraceptive use : a case-control study of women of advanced maternal age presenting for prenatal diagnosis / Gyula Richárd Nagy, Balázs Győrffy, Bálint Nagy, János Rigó Jr.
Dátum:2013
ISSN:0010-7824
Megjegyzések:Maternal trisomy 21 ovarian mosaicism might provide the major causative factor for fetal Down syndrome. The small proportion of trisomy 21 oocytes thought to be retarded in their maturation in comparison to normal disomic ones, and the maternal age effect can be based on an accumulation of trisomy 21 oocytes in the ovarian reserve. By lowering the number of unnecessary ovulations, a greater portion of disomic oocytes might be saved.Study designBetween September 2009 and September 2011, we performed genetic amniocentesis for fetal chromosomal analysis in 5222 pregnancies. We detected 119 structural or numerical chromosomal abnormalities. We collected data from 37 cases who were in advanced maternal age and where fetal trisomy 21, 18 or 13 was confirmed. We had 92 control patients. Detailed information was taken from those factors that influence the number of ovulations in reproductive life.ResultsFrom the factors checked, patients with a trisomic fetus had a shorter overall mean length of oral contraceptive pill use before the trisomic pregnancy (3.4 vs. 6.0 years, p<.0014), and the estimated number of mean ovulations was higher (274.6 vs. 224, p<.0003).ConclusionWe found that a history of longer oral contraceptive pill use and fewer ovulatory cycles were associated with fewer common trisomies of the fetus. Additional research is needed to rule out potential confounding factors, but our results are consistent with the maternal ovarian mosaicism causal model.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Down syndrome
risk
oral contraceptive
Megjelenés:Contraception 87 : 4 (2013), p. 455-458. -
További szerzők:Győrffy Balázs Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus) Rigó János (1958-) (szülész-nőgyógyász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.