CCL

Összesen 26 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM100494
035-os BibID:(cikkazonosító)88 (WoS)000754363300002 (Scopus)85124595415
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:Perinatal, neonatal, developmental and demographic predictors of intelligence at 4-years of age among low birth weight children : a panel study with a 2-year follow-up / Kenyhercz Flóra, Kósa Karolina, Nagy Beáta Erika
Dátum:2022
ISSN:1471-2431
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:BMC Pediatrics. - 22 : 1 (2022), p. 1-9. -
További szerzők:Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember) Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM100091
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:Koraszülöttek kétéves kori pszichomotoros fejlődése krónikus utóbetegségek tükrében / Kenyhercz Flóra, Nagy Beáta Erika
Dátum:2017
ISBN:978-615-80241-4-3
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Személyes tér - Közös világ A Magyar Pszichológiai Társaság XXVI. Országos Tudományos Nagygyűlése Kivonatkötet / Szerk. Lippai Edit. - p. 295-296. -
További szerzők:Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM093477
035-os BibID:(WoS)000636114000001 (Scopus)85103649818
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:Cognitive development among low birthweight (LBW) children at 4-year-old in relation to socio-demographic variables and chronic morbidities / Flóra Kenyhercz, Erika Beáta Nagy
Dátum:2022
ISSN:0300-4430 1476-8275
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Early Child Development and Care. - 192 : 10 (2022), p. 1521-1532. -
További szerzők:Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00005
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM087572
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:Koraszülöttek kétéves kori életminősége a szoptatás és az anyai érzelmi állapot függvényében / Kenyhercz Flóra, Nagy Beáta Erika
Dátum:2017
Megjegyzések:Bevezetés: A koraszülöttek százalékos aránya az orvostudomány fejlődésével sem csökken számottevően (WHO, 2015), így népegészségügyi szempontból kiemelten fontos kisgyermekkori fejlődésük és életminőségük alakulásának vizsgálata. Számos tanulmány azt találta, hogy kisiskolás- és serdülőkorban alacsonyabb szintű életminőséggel jellemezhetőek az alacsony születési súlyú gyermekek, mint időre született társaik (Stahlmann és mtsai, 2009; Vieira és Linhares, 2011). Fontosnak tartottuk azonban feltárni, hogy ezzel szemben a korai életévekben hogyan alakulnak a fizikai, érzelmi és társas problémák a születési súly függvényében, valamint hogy milyen további tényezők befolyásolják azokat a gyermek és az anya részéről egyaránt. Célkitűzés: Koraszülött gyermekek kétéves kori életminőségének vizsgálata a csecsemőkori jellemzők, a szoptatás és az anya érzelmi állapotának tükrében. Módszerek: Vizsgálati mintánkat 97 édesanya alkotta, akik a Debreceni Egyetem Klinika Központjának Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, 2500 gramm alatti súllyal született gyermeket hoztak a világra. A kutatás idején a gyermekek korrigáltan kétévesek voltak. Vizsgálati eszközeink a szülő által kitöltött Pediatric Quality of Life Inventory (PedsQL) gyermek életminőség kérdőív, valamint egy széleskörű pszichológiai anamnézis voltak. Eredmények: Azt találtuk, hogy a vizsgált koraszülöttek körében a születési súly nem volt szignifikáns prediktora a kétéves kori életminőség alakulásának. Nemi különbségeket az életminőség érzelmi komponensében találtunk, méghozzá a fiúknál szignifikánsan több érzelmi problémát jeleztek az anyák, mint a lányoknál. A kétéves kori érzelmi életbeli nehézségek együttjárást mutattak továbbá a gyermek csecsemőkori jellemzőivel is. Minél pozitívabbnak ítélte az anya a gyermek csecsemőkori viselkedését (mint például nyugodt, jó alvó) annál jobbra értékelte a kétéves kori érzelmi jellemzőit is, továbbá ez negatív irányba még erősebb korrelációt mutatott, minél több negatív tulajdonsággal jellemezte az anya a gyermek csecsemőkori viselkedését (mint például nyűgös, sírós) annál problémásabbnak ítélte a kétéves kori érzelmi állapotát is. Fontos védőtényezőnek mutatkozott azonban a szoptatás, mely a szopás idejétől és az esetleges szopási nehézségektől függetlenül erős protektív faktornak mutatkozott a gyermek későbbi életminőségére nézve. A gyermek kétéves kori életminőségével a legerősebb kapcsolatot az anya terhesség alatti és a szülést követő lelkiállapota mutatta: a kiegyensúlyozott, pozitív anyák gyermeküket is pozitívabbnak ítélték, míg az ideges, szorongással és aggodalommal teli anyák gyermekükben is több nehézséget észleltek mind fizikálisan, mind érzelmileg, mind a társas készségek alakulásában. Következtetések: A koragyermekkori életminőség tekintetében úgy tűnik, hogy a születési súlynál és a biológiai tényezőknél, jóval fontosabb az anya kiegyensúlyozott, pozitív lelkiállapota a terhesség alatt és a gyermek megszületése után egyaránt, továbbá kiemelt protektív faktornak mutatkozik a szoptatás, mint az anya-gyermek kötődés egyik alappillére. Fontosnak tartjuk tehát az anyák szoptatásra való felkészítését és segítését, valamint érzelmi támogatásukat mind a terhesség alatt, mind pedig a korai életévek során, a saját és gyermekük jobb életminőségének érdekében.
ISBN:978-615-5709-02-9
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok tanulmány, értekezés
könyvrészlet
Megjelenés:Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület - PhD Konferencia, 2017 / Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület. - p. 19-27. -
További szerzők:Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM087568
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:A szoptatás és az életminőség összefüggései koraszülötteknél / Kenyhercz Flóra, Nagy Beáta Erika
Dátum:2018
Megjegyzések:Bevezetés: A koraszülöttek százalékos aránya az orvostudomány fejlődésével sem csökken számottevően (WHO, 2015), így népegészségügyi szempontból kiemelten fontos kisgyermekkori fejlődésük és életminőségük alakulásának vizsgálata. Számos tanulmány leírta, hogy kisiskolás- és serdülőkorban alacsonyabb szintű életminőséggel jellemezhetőek az alacsony születési súlyú gyermekek, mint időre született társaik (Stahlmann és mtsai, 2009; Vieira és Linhares, 2011). Fontosnak tartottuk azonban feltárni, hogy a korai életévekben hogyan alakulnak a fizikai, érzelmi és társas problémák a születési súly függvényében, valamint hogy milyen egyéb tényezők befolyásolják azokat a gyermek és az anya részéről egyaránt. Célkitűzés: Koraszülött gyermekek kétéves kori életminőségének vizsgálata a csecsemőkori jellemzők, a szoptatás és az anya érzelmi állapotának tükrében. Módszerek: Vizsgálati mintánkat 97 édesanya alkotta, akik a Debreceni Egyetem Klinika Központjának Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, 2500 gramm alatti súllyal született gyermeket hoztak a világra. A kutatás idején a gyermekek korrigáltan kétévesek voltak. Vizsgálati eszközeink a szülő által kitöltött Pediatric Quality of Life Inventory (PedsQL) gyermek életminőség kérdőív, valamint egy széleskörű pszichológiai anamnézis voltak. Eredmények: A vizsgált koraszülöttek körében a születési súly nem volt szignifikáns prediktora a kétéves kori életminőség alakulásának. Nemi különbségeket az életminőség érzelmi komponensében találtunk, méghozzá a fiúknál szignifikánsan több érzelmi problémát jeleztek az anyák, mint a lányoknál. A kétéves kori érzelmi életbeli nehézségek együttjárást mutattak továbbá a gyermek csecsemőkori jellemzőivel is. Minél pozitívabbnak ítélte az anya a gyermek csecsemőkori viselkedését (mint például nyugodt, jó alvó) annál jobbra értékelte a kétéves kori érzelmi jellemzőit is, továbbá ez negatív irányba még erősebb korrelációt mutatott, minél több negatív tulajdonsággal jellemezte az anya a gyermek csecsemőkori viselkedését (mint például nyűgös, sírós) annál problémásabbnak ítélte a kétéves kori érzelmi állapotát is. Fontos védőtényezőnek mutatkozott azonban a szoptatás, mely a szopás idejétől és az esetleges szopási nehézségektől függetlenül erős protektív faktornak mutatkozott a gyermek későbbi életminőségére nézve. A vizsgált gyermekek életminőségével a legerősebb kapcsolatot az anya terhesség alatti és a szülést követő lelkiállapota mutatta: a kiegyensúlyozott, pozitív anyák gyermeküket is pozitívabbnak ítélték, míg az ideges, szorongással és aggodalommal teli édesanyák gyermekükben is több nehézséget észleltek mind fizikálisan, mind érzelmileg, mind a társas készségek alakulásában. Következtetések: A koragyermekkori életminőség tekintetében úgy tűnik, hogy a születési súlynál és a biológiai tényezőknél, jóval fontosabb az anya kiegyensúlyozott, pozitív lelkiállapota a terhesség alatt és a gyermek megszületése után egyaránt, továbbá kiemelt protektív faktornak mutatkozik a szoptatás, mint az anya-gyermek kötődés egyik alappillére. Fontosnak tartjuk tehát az anyák szoptatásra való felkészítését és segítését, valamint érzelmi támogatásukat mind a terhesség alatt, mind pedig a korai életévek során, a saját és gyermekük jobb életminőségének érdekében.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Gyermekgyógyászat. - 69 : 5 (2018), p. 321. -
További szerzők:Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM087567
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:Képességprofilok azonosítása a kétéves kori kognitív és pszichomotoros készségek mentén, koraszülöttek körében / Kenyhercz Flóra, Nagy, Beáta Erika
Dátum:2019
Megjegyzések:Bevezetés: Az alacsony születési súlyú koraszülöttek (LBW) túlélési aránya az elmúlt évtizedek során jelentősen javult (Allen et al, 2011), azonban ezzel egyenes arányban a fejlődés különböző területein megjelenő elmaradások aránya növekedést mutat (Jarjour, 2015). Számos tanulmány vizsgálta a koraszülött és alacsony születési súlyú kisgyermekek fejlődéskimeneteit és az azt befolyásoló tényezőket (Aarnoudse-Moens et al, 2009), azonban képességprofiljaik felállításával kevés tanulmány foglalkozik. Célkitűzés: A kis súlyú koraszülöttek legjellemzőbb kétéves kori fejlődési profiljainak azonosítása a kognitív, nyelvi és motoros fejlődés területein. Vizsgálati minta és módszerek: A vizsgálati mintát 208 korrigáltan kétéves gyermek alkotta, akik 2500 gramm alatti súllyal születtek a DE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. A fejlődési kimenetet a Bayley-III Csecsemő és Kisgyermek Fejlődési Skálával (Bayley, 2006) mértük fel, a képességprofilok felállításához pedig hierarchikus klaszteranalízist alkalmaztunk. Eredmények: A születési súly az életkori korrekciót követően is pozitívan korrelált a kétéves kori fejlődési kimenettel. A klaszteranalízis elvégzését követően azonban a vizsgált 208 gyermek teljesítménye a Bayley-III kognitív, receptív és expresszív beszéd, finom- és nagymotoros skálái mentén 6 klaszterbe sorolódott: megkésett; enyhén megkésett; magas; átlagos, magas expresszív beszéddel; átlagos enyhén megkésett expresszív beszéddel; és átlagos, megkésett expresszív és receptív beszéddel. A kapott klaszterek rávilágítottak, hogy a leginkább problémás terület a beszédkészség, melynek késése születési súlytól függetlenül mindhárom súlykategóriában jellemző volt. Rámutattunk arra is, hogy a gyakorlati feladatokat tartalmazó nyelvi skálák - a receptív és expresszív kommunikáció - eredményei szignifikánsan magasabb mértékben jeleztek beszédkésést a szülő által kitöltött kommunikáció alskálához viszonyítva. Következtetés: Klaszteranalízissel meghatároztuk a kis születési súlyú gyermekek különféle kimeneti képességprofiljait, mely hasznos tájékoztatással szolgálhat a korai intervenciók összeállításában és hangsúlyos területeinek kialakításában. Rámutattunk arra is, hogy a beszédkésés megbízhatóbb jelzéséhez szakember által felvett, objektív értékelésen alapuló pszichodiagnosztikai eszközre van szükség a minél korábbi fejlesztő beavatkozások biztosítása érdekében, így megelőzve a későbbi, nyelvi készségekhez kötődő tanulási zavarok kialakulását.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Összetart a sokszínűség : A Magyar Pszichológiai Társaság XXVIII. Országos Tudományos Nagygyűlése. Programfüzet / kiad. a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet. - p. 1.
További szerzők:Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM087566
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:Koragyermekkori internalizáló, externalizáló viselkedés és az életminőség alakulása koraszülötteknél a szülők mentális egészségének tükrében / Kenyhercz Flóra, Nagy Beáta Erika
Dátum:2020
ISSN:0237-7896
Megjegyzések:Bevezetés: A koraszülés és az alacsony születési súly (LBW) világszerte komoly egészségügyi probléma. Következményeit tekintve magasabb kockázatot jelent a kognitív és neuroszenzoros deficitek, szociális nehézségek és a pszichiátriai rendellenességek kialakulásában egyaránt. Elengedhetetlen a szülők mentális egészségének vizsgálata is, hiszen számukra a koraszülés, valamint az azt követő időszak komplex érzésekkel járhat, stresszel teli, akár traumatikus élmény is lehet. Célkitűzés: Leírni a koraszülöttek kétéves kori életminőségének jellemzőit, az internalizáló és externalizáló viselkedéseket, olyan szülői mentális egészség tényezők relációjában, mint az észlelt stressz, szorongás, depressziós tünetek, illetve az élettel való elégedettség. Módszer: 112 koraszülött gyermek édesanyja által a következő kérdőívek kerültek kitöltésre: Gyermek Életminőség Kérdőív; Képességek és Nehézségek Kérdőív; Észlelt Stressz Kérdőív; Beck Szorongás és Depresszió Leltár; Élettel való Elégedettség Kérdőív és egy Demográfiai Kérdőív. Eredmények: A kétéves kori viselkedési és érzelmi problémák kialakulásában és az alacsony életminőség tekintetében emelkedett rizikót jelentett az kisebb születési súly (p<0,001), a krónikus utóbetegségek, valamint a család alacsony szocio-ökonómiai státusza (p=0,04). Protektív tényezőként funkcionált a szoptatás, mind az anya (p=0,013), mind a gyermek (p=0,006) pszichés jellemzőinek tekintetében. A gyermekek mentális egészsége és életminősége leginkább az édesanyák mentális egészségének függvényében alakult (r=0,507; p<0,001): a stresszes, szorongással és depresszív élményekkel teli, életükkel kevésbé elégedett édesanyák gyermekükkel kapcsolatban is több internalizáló és externalizáló viselkedésről és alacsonyabb életminőségről számoltak be, kiegyensúlyozottabb társaikhoz képest. Az LBW gyermekek körében már kétéves korban a viselkedéses (35%) és az ADHD-s tünetek (33%) megjelenése mutatta a legtöbb nehézséget a családokban. Következtetés: A kapott modellünk alátámasztja, hogy a gyermekek mentális problémáinak vizsgálata során fontos lenne az elsődleges gondozó mentális állapotának felmérése és szükség esetén pszichológiai, pszichiátriai gondozása. A extrenalizáló viselkedések gyakorisága kapcsán koraszülötteknél kiemelt fókusznak tartjuk a speciális neonatológiai, gyermekgyógyászati, gyermekpszichológiai és -pszichiátriai prevenciók és beavatkozások mielőbbi ütemezését az ADHD és a viselkedészavar okozta betegségteher minimalizálása érdekében.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Psychiatria Hungarica. - 35 : Suppl1 (2020), p. 74-75. -
További szerzők:Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM087529
035-os BibID:(scopus)85078328833 (wos)000509461100004
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:Koraszülöttek kétéves kori pszichomotoros fejlődése a leggyakoribb krónikus utóbetegségek vonatkozásában / Kenyhercz Flóra, Sveda Brigitta, Nagy Beáta Erika
Dátum:2020
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: A neonatológia fejlődésével a koraszülöttek életben tarthatóságának határai kitolódtak, így nőtt az utóbetegségekkel túlélők aránya. A koraszülöttek későbbi életminőségét, életkilátásait és szociális integrációját leginkább befolyásoló kórképek a retinopathia prematurorum (ROP), az intraventricularis haemorrhagia (IVH) és a bronchopulmonalis dysplasia (BPD). Célkitűzés: A 2500 gramm alatti születési súlyú (LBW) kisgyermekek kétéves kori pszichomotoros fejlődésének leírása a leggyakoribb utóbetegségek (ROP, IVH, BPD) tekintetében. Módszer: Vizsgálati mintánkat 200 LBW-kisgyermek alkotta kétéves korban. A pszichomotoros készségeket a Brunet? Lézine-féle fejlődési skálával mértük fel, valamint az újszülöttkori zárójelentéseket elemeztük retrospektív módon. Eredmények: A születési súly az életkori korrekciót követően is pozitívan korrelált a kétéves kori fejlődési kvócienssel (FQ), míg a kórházi tartózkodás hossza negatívan. Az utóbetegségek közül az I/II. stádiumú újszülöttkori IVH nem, a III/IV. stádiumú azonban szignifikáns előrejelzőnek bizonyult az alacsonyabb FQ tekintetében. Hasonló összefüggést találtunk a ROP stádiumaival is, az enyhe fokú nem, a III/IV-es azonban szignifikánsan befolyásolta a kétéves kori pszichomotoros fejlettségi szintet. A BPD-nek nem találtuk jelentős összefüggését az FQ-val. A szignifikánsnak talált kórképek homogenitásvizsgálata azt mutatta, hogy egymástól független hatásokról beszélhetünk. Alátámasztottuk továbbá azon összefüggést, miszerint egy koraszülött minél több betegségben szenved, annál veszélyeztetettebb a későbbi fejlődési elmaradás tekintetében. Következtetés: Ajánljuk az 1500 gramm alatti születési súlyú gyermekek körében a fejlődésük szempontjából leginkább veszélyeztetettek ? mint az újszülöttkori súlyos ROP-on és IVH-n átesettek ? minél korábbi életszakaszban történő korai fejlesztését az esetleges képességdeficitek csökkentése érdekében és fejlődésük utánkövetését, így megelőzve későbbi mentális, motoros nehézségeket.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
pszichomotoros fejlődés
alacsony születési súly
retinopathia prematurorum
intraventricularis haemorrhagia
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 161 : 5 (2020), p. 183-192. -
További szerzők:Sveda Brigitta Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Pályázati támogatás:ÚNKP-19-3
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM087503
035-os BibID:(WoS)000547717600001 (Scopus)85087294608
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:Emotional and behavioural difficulties and quality of life of preterm children at 2 years regarding parental mental health / Flóra Kenyhercz, Beáta Erika Nagy
Dátum:2022
ISSN:0300-4430 1476-8275
Megjegyzések:Preterm birth consequences may lead to developmental deficits, psychiatric disorders and may also cause parental mental health problems. Our aim was to describe quality of life and internalizing-externalizing behaviours of preterm children at 2 years regarding parental mental health. 112 mothers of preterm children provided the following information: pediatric quality of life, internalizing-externalizing behaviours, maternal perceived stress, anxiety, depression and satisfaction with life. Regarding emotional and behavioural problems and low quality of life, risk factors are lower birthweight, neonatal morbidities and lower socioeconomic status. Mothers with higher stress, more anxiety and depression symptoms and lower satisfaction with life reported more internalizing-externalizing behaviours and lower quality of life about their children. Among low birthweight children, conduct and hyperactivity problems are the most common at 2 years old. We emphasize the importance of parental mental health and the need forearly prevention and intervention in order to minimalize the burden of hyperactivity symptoms.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Emotional and behavioural difficulties
quality of life
mental health
hyperactivity/inattention
low birthweight
Megjelenés:Early Child Development and Care. - 192 : 2 (2022), p. 278-291. -
További szerzők:Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Pályázati támogatás:ÚNKP-19-3
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM087502
035-os BibID:(Scopus)85087117137
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:A new perspective : establishing developmental profiles of premature infants based on Bayley-III scores at age 2 / Flóra Kenyhercz, Beáta Erika Nagy
Dátum:2022
ISSN:2162-2965 2162-2973
Megjegyzések:Longitudinal and cross-sectional studies in early childhood generally focus on different developmental areas separately. The aim of this study is to identify the most common developmental profiles regarding cognitive, language and motor skills among low birthweight (LBW) children. Our sample included 208 LBW children examined at 24?28months. We used cluster analysis to identify developmental profiles based on the scores of the Bayley-III Cognitive, Language and Motor scales. We found three consistent profiles (High, Mildly Delayed and Severely Delayed) and three inconsistent, average profiles (with High Expressive Language, with Mildly Delayed Expressive Language and with Severely Delayed Language). Socioeconomic status, maternal education, in vitro fertilization, plurality and chronic morbidities were significantly related to the clusters. Cluster analysis might be an effective method to identify developmental profiles of preterm (and other at-risk) children, which might result in a more complex understanding of cognitive and psychomotor development in early childhood.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Cluster analysis
developmental profiles
language development
low birthweight premature infants
psychomotor development
Megjelenés:Applied Neuropsychology-Child. - 11 : 2 (2022), p. 125-132. -
További szerzők:Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM087500
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:Health-related quality of life of premature infants at 2 years in relation to breastfeeding and maternal emotional state : a retrospective cohort study / Flóra Kenyhercz, Szabolcs Kató, Beáta Erika Nagy
Dátum:2021
ISSN:0300-4430 1476-8275
Megjegyzések:We investigated health-related quality of life in preterm children in association with birth weight, breastfeeding and maternal emotional state. A cross-sectional study was carried out involving 97 mothers of 2- year-old children born below 2500 g. Participants completed the Pediatric Quality of Life Inventory and a comprehensive psychological interview. Birth weight and chronic neonatal morbidities were not significant predictors of quality of life at 2 years. However, breastfeeding and positive maternal emotional state were important protective factors to the prospective quality of life of preterm children. Retrospectively, calm mothers reported their children more positively comparing to anxious mothers both during their pregnancy and after birth. As protective factors, the positive maternal emotional state before and after childbirth and breastfeeding are more crucial in the development of quality of life at 2 years than biological factors.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Health-related quality of life
Prematurity
Breastfeeding
maternal emotional state
Megjelenés:Early Child Development and Care. - 191 : 11 (2021), p. 1765-1775. -
További szerzők:Kató Szabolcs (1991-) (egészségpszichológus) Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Pályázati támogatás:ÚNKP-19-3
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM084559
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:Koraszülött gyermekek fejlődése / Kenyhercz Flóra, Nagy Beáta Erika
Dátum:2016
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok ismeretterjesztő, népszerűsítő cikk
folyóiratcikk
Megjelenés:Egészségközpont Magazin. - 13 : 2 (2016), p. 15. -
További szerzők:Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.