Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM117127
Első szerző:	Horváth M. Tamás (jogász)
Cím:	Mikor kakukktojás? Állami vállalattulajdon az energia- és nyersanyagpiacon / Horváth M. Tamás, Bartha Ildikó, Lovas Dóra
Dátum:	2022
ISSN:	1789-6991
Megjegyzések:	A magángazdaságról alkotott közkeletű feltételezések ellenére az állami tulajdon nagyságrendje a világpiaci vállalati szférában érdemleges mértékű. Különböző becslések mellett is hitelt érdemlőnek tekinthető, hogy szám szerint a legalább résztulajdonú állami cégek aránya 2019. évi adat szerint kb. 0,1 százalék.[1] A világ GDP-jének kb. 10 százalékát[2] ugyanakkor ez a kör állítja elő egy 2015-ben publikált áttekintés szerint. A méreteket tekintve természetesen egy változó jelenségről[3] van szó. Az következik ebből, hogy az állami működő tőke jelentősége nem egyes világgazdasági rendszerekhez vagy fejlődési korszakokhoz kötődik, hanem az a globalizáció tartósan szerves része. Ha viszont ez így van, akkor a kormányzati tulajdonú vállalatok üzleti tevékenysége és annak jogi környezete külön elemzéseket igényel. A szabályozás erre vonatkozóan többszintű. A nemzetállamon kívül az integrációk, mint az Európai Unió[4] (EU) vagy a Világkereskedelmi Szervezet[5] (WTO), illetve a regionális és helyi önkormányzatok játszanak ilyen szerepet. E szabályozási szintek összefüggésében jelen tanulmány az EU és a tagállamok normatív és gazdasági szabályozását érintő, egymáshoz képest nem feltétlenül harmonikus kapcsolatát kutatja, a vállalatok valós gazdasági viszonyai empirikus elemzésének felhasználásával. A témában a jog gazdasági elemzési összefüggései alapján kiinduló megállapításunk az, hogy az állami társasági tulajdon nem átmeneti jelenség, hanem a piacgazdaság szerves része. Tanulmányunk az állami vállalatok piacgazdaságban való megnyilvánulásának mint gazdasági és szabályozási jelenségnek a különböző jogi modelljeit a bányászat és nyersanyag-kitermelés, ezen belül különösen az energiaágazat[6] példáján mutatja be. Az utóbbi összefüggésében a közszolgáltatások[7] kapcsolatát is érintjük. Összehasonlító jogi elemzést végeztünk e körben az európai integráció szempontjából. A feldolgozás az Orbis Europe[8] átfogó 2021. évi vállalati adatbázisának felhasználásával történt, ami a munka empirikus forrásaként szolgált a normatív viszonyok meghatározottságai feltárása érdekében.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk állami vállalatok piacgazdaság Európai Unió bányászat - és nyersanyagkitermelés, energiaágazat
Megjelenés:	Közjogi Szemle. - 15 : 3 (2022), p. 22-34. -
További szerzők:	Bartha Ildikó (1980-) (jogász) Lovas Dóra (1991-) (jogász)
Pályázati támogatás:	NKFI K 134499 Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM117002
Első szerző:	Horváth M. Tamás (jogász)
Cím:	Mikor kakukktojás? : Az állami vállalattulajdon az energia-és nyersanyagpiacon / Horváth M. Tamás, Lovas Dóra, Bartha Ildikó
Dátum:	2022
Megjegyzések:	Tanulmányunk az állami vállalatok piacgazdaságban való megnyilvánulásának, mint gazdasági és szabályozási jelenségnek a különböző jogi modelljeit a bányászat és nyersanyag- kitermelés, ezen belül különösen az energiaágazat 7 példáján mutatja be. Az utóbbi összefüggésében a közszolgáltatások 8 kapcsolatát is érintjük. Összehasonlító jogi elemzést végeztünk e körben az európai integráció szempontjából. A feldolgozás az Orbis Europe 9 átfogó 2021. évi vállalati adatbázisának felhasználásával történt, ami a munka empirikus forrásaként szolgált a normatív viszonyok meghatározottságai feltárása érdekében.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk válság állami támogatás energiaszektor
Megjelenés:	Közjogi Szemle. - 15 : 3 (2022), p. 22-34. -
További szerzők:	Lovas Dóra (1991-) (jogász) Bartha Ildikó (1980-) (jogász)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM117021
Első szerző:	Lovas Dóra (jogász)
Cím:	A "Hinkley Point C" beruházás kapcsán hozott bírósági döntés relevanciája az uniós jog állami támogatási és környezetvédelmi politikájának szempontjából / Lovas Dóra
Dátum:	2021
ISSN:	1789-6991
Megjegyzések:	A Hinkley Point atomerőmű C egységeinek (továbbiakban: Hinkley Point C) nyújtott állami támogatási kérdés Bíróság elé kerülése több szempontból is releváns, mivel lehetőséget adott az intézménynek, hogy első körben foglalkozzon e témakör és az atomenergia, e területeken keresztül pedig az Euratom Szerződés és az alapszerződések kapcsolatával. Az európai uniós jogban főszabályként az állami támogatások általános tilalma érvényesül, amiről az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (továbbiakban: EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdése rendelkezik.[1] Azonban annak megítélése, hogy az adott támogatás összeegyeztethető-e a belső piac jogával és a versenyszabályokkal, illetve, hogy tekinthetjük-e az adott előnyt szubvenciónak nélkülözhetetlen e rendelkezés fogalmi elemeinek meghatározása.[2] A szubvenció és a támogatás fogalmakat szinonimaként használom, holott a támogatás tágabb, mert nemcsak pozitív hozzájárulásokat foglal magába, hanem olyan intézkedéseket is, amelyek enyhítik az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsoport pénzügyi terheit. Állami támogatásnak a fent említett rendelkezés szerint csak az tekinthető (így csak az tiltott), amely állami forrásból származik, úgy, hogy gazdasági előnyt jelent az érintett vállalkozás számára, tehát nem általános jelleggel nyújtják (szelektív), továbbá, a támogatás hatással van vagy hatással lehet a versenyre és a tagállamok közti kereskedelemre.[3],[4] Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, vagy a tagállam szubvencióként jelenti be az adott előnyt, bizonyos, belső piaccal összeegyeztethető esetekben az mégis megengedhető, amelyhez azonban a tagállamoknak több elvet is követniük kell: az átláthatóság, a szükségesség és az arányosság elvét. Az átláthatóság követelménye teljesülésének megállapításához egyértelműnek kell lennie, hogy a kedvezményezett milyen és mekkora előnyhöz jutott az állami támogatás következtében, míg a szükségesség és az arányosság elve kapcsán azt kell bizonyítani, hogy valamilyen probléma vagy piaci hiányosság fennállása miatt, és csak megfelelő mértékben avatkoztak be a piaci viszonyokba. Tehát az EUMSZ 107. cikkéből látszik, hogy az elsődleges joganyag nem mondja ki expressis verbis, hogy az állami támogatás tilos, csupán annyit, hogy ha a fogalom elemeit kimeríti valamely tagállam, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a magatartása, amely pedig ezen utóbbi kiküszöbölésével megengedhetővé tehető.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk Könyvkiadás állami szerepek
Megjelenés:	Közjogi Szemle. - 14 : 1 (2021), p. 29-37. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: