Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM071734
Első szerző:	Borbély Szilvia (testnevelő tanár)
Cím:	A pedagógus pálya, a testnevelők és a testnevelés tantárgy presztízse / Borbély Szilvia, Fónai Mihály
Dátum:	2016
ISBN:	978-80-89691-30-2
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Neveléstudományok előadáskivonat
Megjelenés:	IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia: Vzdelávacia, vỳskumná a metodická konferencia. Stúrovo (Párkány), 2016. február 21-23. Program, tartalmi összefoglalók - Abstrakty / szerk. Karlovitz János Tibor. - p. 25. -
További szerzők:	Fónai Mihály (1956-) (szociológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM068165
Első szerző:	Borbély Szilvia (testnevelő tanár)
Cím:	A pedagógus pálya, a testnevelők és a testnevelés tantárgy presztízse a mindennapos testnevelés bevezetését követően / Borbély Szilvia, Fónai Mihály
Dátum:	2016
Megjegyzések:	2002-ben a lakosság egyharmada vélte úgy, hogy nagy szerepe van a pedagógusoknak abban, hogy Magyarország sorsa hogyan alakul a következőévtizedekben (Cs.Czahesz & Radó, 2003). A 2010-es magyarországi pedagógus vizsgálatok eredményei kapcsán Lannert (2010) is leírja tanulmányában, hogy a pedagógusok szerepe egy tudás alapú társadalomban egyre nagyobb, azonban a gyenge presztízsük miatt motiválatlanok. A közoktatás-fejlesztési beavatkozások sikerességét és eredményességét, mint például a 2012 szeptemberében bevezetett mindennapos testnevelést, jelentősen meghatározzák az azt jellemző implementációs folyamatok. Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk milyen ebben a megváltozott helyzetben a pedagógusok és a testnevelés tantárgy presztízse. Kutatásunkban pedagógusokat (n=65) és tanárképzésben részt vevő hallgatókat (n=93) kérdeztünk a pedagógusok presztízsével, illetve a tantárgyak társadalmi elfogadásával kapcsolatosan. A foglalkozások társadalmi elfogadásánál a szakirodalomban is megjelenő szakmák emelkednek ki, azonban az oktatási szintek hierarchiája itt nem mutatható ki. Megállapítható továbbá, hogy a pedagógusok és a képzésben részt vevőhallgatók is alulértékelik magukat a tanári szakma társadalmi megítélésekor, továbbá a testnevelés tantárgy elismertsége különbségeket mutat a testnevelést tanító és nem tanítók között. Kutatásunkban a 2012 szeptemberétől felmenő rendszerben bevezetett mindennapos testnevelés utáni állapotot vizsgáljuk az intézmények mikro-környezetében, vagyis azt az implementációs folyamatot, amelyben a pedagógusok dolgoznak. A pedagógusok helyzetének általános megítélése mellett, mely magában foglalja a különböző pedagógus szakmai csoportok presztízsének a vizsgálatát, a testnevelőtanári szakma megítélését kiemelten kezeljük, amit a 2012-ben bevezetett mindennapos testnevelés hatásának a vizsgálata is indokol. A foglalkozások, szakmák hierarchiába rendezésével, egyfajta szimbolikus hatalom képét kaphatjuk meg, mely a foglalkozások "szimbolikus", vagy tényleges hatalmi helyzetét is megmutatja. A presztízshierarchia csak olyan helyzetekben értelmezhető, ahol a résztvevők például tisztelik a felettük állókat, keresik, sokra tartják a velük való kapcsolatot. Azok a módozatok, melyek kialakulnak a presztízs szimbolikus jellege folyta?n, a résztvevők számára kedvezőek lehetnek, befolyásolhatják, módot adhatnak stílusok kialakítására, s mindezek ma?r konvertálhatóak s felhasználhatóak a presztízs további növelésére (Léderer ed., 1977; Maár 2002). A tanulmányban bemutatott kutatás eredményeivel arra szeretnénk választ kapni, hogy az előzőekben említett beavatkozások (mindennapos testnevelés) után a gyakorló pedagógusok (testnevelés és nem testnevelés szakosok), illetve a tanárképzésben részt vevő hallgatók (testnevelés és nem testnevelés szakosok) Karlovitz János Tibor (szerk.). Tanulás és fejlődés, ISBN 978-80-89691-31-9 186 hogyan értékelik a pedagóguspálya, illetve a különböző szakok és szakmák társadalmi presztízsét. Elméleti háttér ? Implementáció Tanulmányunk elméleti alapját Fullan és Stiegelbauer (1991) implementációs modellje adja, akik modelljükben a változási-változtatási folyamatot három egymást követőalfolyamatra osztják. Elkülönítik az inicializációt, ami a reformot vagy fejlesztést elindító motivációt és a tényleges kezdeményezést jelöli, továbbá az implementáció folyamatát, ami az innovációs elképzelések gyakorlati megvalósítását jelenti, valamint a fenntartás szakaszát, ami az implementált gyakorlatok mindennapi pedagógiai folyamatokba való beépülése, vagyis a gyakorlatok normál körülmények közötti (külsőtámogatás nélküli) alkalmazása. Az implementáció szintjei közül a makroszint a szerveződések legnagyobb szintje az oktatási rendszer egésze tartozik ide. Ezzel szemben a mikroszint a legkisebb - az oktatás esetében a tanulókat vagy pedagógusokat érinti. Előfordul, hogy több szintet hozunk létre akkor, amikor például az iskolai szintet tovább bontjuk, és külön foglalkozunk igazgatókkal, pedagógusokkal, diákokkal. A hatékony implementáció függ az intézményi szint fogadókészségétől is. A hatékony implementációs stratégiákat az alábbiak jellemezték: konkrét, kiterjesztett tanárspecifikus képzés; osztálytermi munkához támogatás, illetve együttműködési lehetőség biztosítása a helyi szolgáltatók részéről; hasonló projektek látogatása más osztálytermekben, iskolákban, körzetekben; rendszeres projekttalálkozók; tanári részvétel a projekttel kapcsolatos döntésekben; anyagok helyi fejlesztése; a vezetők részvétele a képzésben (Fazekas, 2012). Pedagóguskutatások, presztízsvizsgálatok Mindezek kapcsán vizsgáljuk azokat a kutatásokat, amelyek a mikro-szint szereplőire (pedagógusokra) irányulnak. A pedagógusok, a pedagógusokkal kapcsolatos kutatások (OECD, TALIS, CDP, TÁRKI-TUDOK, SZAKTÁRNET K5 alprogram1), egyre inkább a hazai és nemzetközi érdeklődés középpontjába kerülnek, hiszen felértékelődik a társadalmak versenyképes tudás alapú szerepe. A pedagógusok szerepe pedig egy tudás alapú társadalomban egyre nagyobb, mégis a gyenge presztízsük miatt szinte motiválatlanok. A tanárok presztízsének vizsgálatával hazánkban is már több kutató foglalkozott. Fónai és Dusa (2014a, 2014b) is elemezték tanulmányaikban, hogy a pedagógusok általánosságban vett státusza a jövedelmi pozíció és a társadalmi presztízs területén is romlik. A pedagógusok ellentmondásos társadalmi helyzetét a professzióhoz szükséges tudás és a megszerezhető jövedelem valamint az elérhető szakmai siker és a presztízs között fellépő inkongruencia is jellemzi. Ingesoll (2001) eredményei alapján az is kimondható, hogy a probléma egyik legfőbb oka az alacsony pedagógusbér mellett a helyi és központi vezetés-irányítás 1 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógus- képzésért az Észak-Alföldi régióban (SZAKTÁRNET) K5. alprogram (TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009). Az alprogramban folytatott kutatást a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutaó és Fejlesztő Központja (CHERD-Hungary) koordinálta.
ISBN:	978-80-89691-31-9
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Szociológiai tudományok előadáskivonat testnevelők mindennapos testnevelés presztízs
Megjelenés:	Tanulás és fejlődés : a IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia válogatott tanulmányai / szerk. Karlovitz János. - p. 185-192. -
További szerzők:	Fónai Mihály (1956-) (szociológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: