Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM102558
Első szerző:	Kovács Györgyi (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:	Jász-Nagykun Szolnok megye főbb növényeinek termésátlagai az aszály mértékének függvényében / Kovács Györgyi, Tuba Géza, Sinka Lúcia, Rivera-García Arzu, Zsembeli József
Dátum:	2022
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	Dolgozatunkban 2001. és 2020. között Karcagon mért meteorológiai adatokat, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye négy jellemző növényének termésátlagait elemeztük. Meghatároztuk az egyes évekre jellemző módosított Pálfai-féle aszályindex (PaDI0) értékeket, ezek alapján aszálykategóriákba soroltuk az éveket és hozzájuk rendeltük a megyei termés adatokat. Megállapítottuk, hogy a vizsgált időszakban növekedett az aszályhajlam, egyre gyakoribbak az aszályos évek. A legkedvezőtlenebb (közepes erősségű aszály) két évben fordult elő, ekkor mind a négy vizsgált növény hozama csökkent az aszálymentes évek eredményeihez képest. Őszi búza esetén ez a különbség statisztikailag igazolható mértékű, míg kukorica esetén már a mérsékelten aszályos években is számottevő terméscsökkenést találtunk. Az évi termésátlagokat az aszálymentes évek termésátlagához hasonlítva 2014-től őszi búza, napraforgó és repce esetén már nem tudtunk terméscsökkenést kimutatni, sőt a termésátlagok folyamatosan növekedtek. Ez annak lehet a jele, hogy a megye gazdálkodói felkészültek a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésére.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk klímaváltozás aszály aszályindex Karcag
Megjelenés:	Növénytermelés. - 71 : 2 (2022), p. 63-78. -
További szerzők:	Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Rivera Garcia Arzu (1989-) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM113043
Első szerző:	Nagy János
Cím:	A csemegekukorica (Zea mays conv. saccharata Koern) terméselemeinek elemzése öntözéses termesztésben / Nagy János, Demeter Cintia, Bakos Zsuzsanna, Szabó Atala, Sinka Lúcia, Hajer Mohamed Ibrahim Sidahmed, Simon Károly, Illés Árpád
Dátum:	2023
ISSN:	0546-8191
Tárgyszavak:	Növénytermesztési és kertészeti tudományok Agrártudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	72 : 2 (2023), p. 97-111. -
További szerzők:	Demeter Cintia (1992-) (agrármérnök, növénytermesztő) Bakos Zsuzsanna (1982-) Szabó Atala (1995-) (növénytermesztő mérnök) Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Sidahmed Hajer Mohamed Ibrahim (1979-) (Crop scientist) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Illés Árpád (1994-) (növényorvos)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM094315
Első szerző:	Sinka Lúcia (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:	A növénykondicionálás hatása a csemegekukorica egyes beltartalmi paramétereire sóterhelt környezetben / Sinka Lúcia, Takácsné Hájos Mária, Kovács Györgyi, Czellér Krisztina, Tuba Géza, Zsembeli József
Dátum:	2021
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	Kísérletünkben két növénykondicionáló szer és a 600 mg/l sótartalmú öntözővíz hatását vizsgáltuk a csemegekukorica (Dessert R 78 F1) néhány, fogyasztói szempontból meghatározónak tekinthető, beltartalmi paraméterére. Arra kívántunk rámutatni, hogy az abiotikus stresszt szenvedett növények termésminőségét lehet-e növénykondicionáló szerek alkalmazásával javítani. Az Explorer 21 növénykondicionáló a talajba juttatva, gyökérfejlődést elősegítő hatású, a Wuxal Ascofol lombon keresztül hat, fokozva a stressztűrő képességet. A csemegekukorica jelzőnövények termesztőközege homok-, illetve agyagtalajjal feltöltött 3-3 átfolyóvizes liziméter volt. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a Wuxal Ascofol növénykondicionáló szer több beltartalmi tulajdonságra is pozitív hatást gyakorolt. Agyagtalajon igazoltan növelte a magas sótartamú öntözővíz miatt stresszhatást szenvedett növényekben a szárazanyag-tartalmat, és a vízoldható szárazanyag-tartalmat (BRIX). Alkalmazásával homok- és agyagtalajon is statisztikailag bizonyíthatóan kedvezőbb élelmi rost-tartalmat detektáltunk, illetve a maghéj vastagságánál is kedvezőbb értéket kaptunk az Explorer 21-el való kezeléshez és a kontrollhoz viszonyítva. A Wuxal Ascofol növényekre gyakorolt kedvező hatását bizonyítja továbbá az is, hogy használatával kevesebb mennyiségű nátrium halmozódott fel a fogyasztásra kerülő növényi részekben, azaz a csövekben. A különböző textúrájú talajon való termesztés nem okozott lényeges különbségeket az általunk vizsgált paraméterekben. Véleményünk szerint, kutatómunkánkkal olyan, a gyakorlatban is alkalmazható eredményeket kaptunk, amelyekre nemcsak a termesztéstechnológia, hanem a táplálkozás szempontjából is fontos rávilágítani.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk csemegekukorica öntözővíz minőség sótartalom növénykondicionálás másodlagos szikesedés
Megjelenés:	Növénytermelés. - 70 : 1 (2021), p. 105-123. -
További szerzők:	Takácsné Hájos Mária (1961-) (kertészmérnök) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	ÚNKP-19-3 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM101066
Első szerző:	Tuba Géza (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők)
Cím:	Az évenként végzett talajlazításra alapozott művelési rendszer értékelése a talaj penetrációs ellenállása alapján / Tuba Géza, Gulybán Olivér, Kovács Györgyi, Nagy Pál Máté, Sinka Lúcia, Zsembeli József
Dátum:	2022
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	A talaj fizikai leromlása, tömörödése világméretű jelenség, ami hazánkban is nagy területeket érint. A talaj termékenységének megőrzése a gazdaságos szántóföldi növénytermesztés alapfeltétele. A talaj tömörödését a rendszeresen végzett talajlazítással megelőzhetjük, a már kialakult tömődött rétegeket megszüntethetjük. Kutatómunkánk célja, hogy az évi rendszerességgel végzett középmély lazítás talajtömörödésre gyakorolt hatását számszerűsítsük, összehasonlítsuk egy szántásra alapozott művelési rendszerben kialakult talajállapottal. Vizsgálatainkat Karcag határában, nagy agyagtartalmú, kötött talajon végeztük, egy helyi mezőgazdasági vállalkozó egyik tábláján, amelyen az elmúlt évtizedben minden évben középmély lazítást végzett, illetve a másik, szomszédos táblán pedig szántást. Három alkalommal vizsgáltuk a talaj penetrációs ellenállását és nedvességtartalmát, ezeket az eredményeket értékeltük. Megállapítottuk, hogy a talaj rendszeres lazítása kedvező hatást gyakorolt a penetrációs ellenállás alakulására. Az évente középmély-lazított terület a teljes, 60 cm mélységű rétegben alacsonyabb ellenállást mutatott, mint a szántott talaj. A szántott táblán kimutatható a rendszeresen művelt réteg alatti tömörödött, nagy mechanikai ellenállású talajréteg, 30 cm mélységben a talaj penetrációs ellenállása tavasszal is eléri a 8 MPa értéket, ősszel pedig közelíti a 10 MPa-t. Vizsgálataink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az évente végzett talajlazítással kedvező fizikai állapotok hozhatók létre a termesztett növény számára, ami nem jár magasabb üzemanyag fogyasztással, mint a szántás és kevesebb munkaidő ráfordítással végezhető el.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk talajlazítás talajtömörödés penetrációs ellenállás
Megjelenés:	Növénytermelés. - 71 : 1 (2022), p. 81-98. -
További szerzők:	Gulybán Olivér Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: