Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM089076
Első szerző:	Makleit Péter (növényélettanász)
Cím:	Hazai rozs (Secale cereale L.) fajták ciklikus hidroxámsav-tartalma és kiválasztása / Makleit Péter, Veres Szilvia, Szőke Lóránt
Dátum:	2017
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	Hazai nemesítésű, államilag elismert rozs fajták (Kisvárdai alacsony, Kisvárdai legelő, Várda, Kriszta, Lovászpatonai és Ryefood) növekedését, hidroxámsav tartalmát és gyökereik hidroxámsav kiválasztását is vizsgáltunk. A növények nevelése tápoldaton, klímaszobában, szabályozott környezeti körülmények között történt. A mintavételeket a növények 8, 15 és 22 napos korában végeztük. A hidroxámsav tartalmat és kiválasztást spektrofotometriás módszerrel határoztam meg. Kimutattuk, hogy a fajták növekedési sebességében az általunk vizsgált növényi korokban szignifikáns különbségek voltak. A Kriszta fajta kisebb növekedési sebességet mutatott a többi fajtához képest. Megállapítottuk, hogy a gyökerek hidroxámsav tartalma minden növényi korban, minden fajta esetében szignifikánsan kisebb volt, mint a hajtásoké. A hajtás hidroxámsav tartalmára mind a kor, mind a fajta, illetve e két tényező interakciója is szignifikáns hatást gyakorolt. 8 napos növények hajtásának hidroxámsav tartalma szignifikánsan nagyobb volt, mint a 15 és 22 napos korú növényeké, mely utóbbi két növényi korban a hidroxámsav tartalom a hajtásban nem különbözött. Legmagasabb hidroxámsav tartalmat a hajtásban a Kriszta fajtában mértük. A gyökerek hidroxámsav tartalmára a kornak szignifikáns hatása volt, a fajta hatása azonban nem bizonyult szignifikánsnak. A 8 és 15 napos korú növények gyökereiben a hidroxámsav tartalom nem különbözött, azonban a 22 napos növények gyökereiben az előbbi növényi korokhoz képest szignifikánsan kisebb volt. A hidroxámsav kiválasztást a növényi kor szignifikánsan befolyásolta, a fajta, mint tényező azonban nem, viszont a kor és a fajta interakciója szintén szignifikáns hatásúnak bizonyult. Megállapítható, hogy a kor hatása a fajták hidroxámsav kiválasztására fajtánként különböző módon érvényesült. A kiválasztás stagnálása, csökkenése és szabálytalan változása egyaránt előfordult. A gyökerek hidroxámsav tartalma és a kiválasztott mennyiség között nem találtunk összefüggést, mely összhangban van a szakirodalmi adatokkal. Eredményeink segíthetnek feltérképezni a hazai rozs fajták betegség ellenállósága és kiváló gyomelnyomó képessége mögött rejlő okokat.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Növénytermelés. - 66 : 2 (2017), p. 47-68. -
További szerzők:	Veres Szilvia (1972-) (biológus, biológia középiskolai tanár, angol-magyar szakfordító) Szőke Lóránt (1993-) (okleveles növényorvos, mezőgazdasági mérnök)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM095471
Első szerző:	Szőke Lóránt (okleveles növényorvos, mezőgazdasági mérnök)
Cím:	Hormonkezelések hatása a golyvásüszög fertőzés tüneteinek mérséklésére / Szőke Lóránt, Kovács Gabriella, Biró Györgyi, Rácz Dalma, Radócz László, Takácsné Hájos Mária, Kovács Béla, Tóth Brigitta
Dátum:	2021
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	Kutatásunkban a golyvásüszög (Ustilago maydis) fertőzés hatását vizsgáltuk a kukorica (Zea mays cv. Armagnac) növényfiziológiai, morfológiai paramétereire. Mivel a kórokozó ellen jelenleg nincs rezisztens hibrid hazánkban, ezért a vizsgálatok hozzájárulhatnak a növények ellenálló-képességének tanulmányozásához, megfigyeléséhez. A kísérleteket üvegházi körülmények között állítottuk be. A növényeket tőzegben neveltük, a megfelelő vízellátottságot öntözéssel biztosítottuk. A mintavétel a fertőzést követő 7. és 11. napokon történt. A fertőzésre a növények 4-5 leveles állapotában került sor, növényenként 2 ml fertőző anyagot (spóra szuszpenziót) injektáltunk. Ezen felül növényi hormonokkal is kezeltük a növényeket (1 ml/növény) a fertőzéssel egy időpontban, vizsgálva ezek lehetséges szerepét a kórokozó elleni védelemben. A relatív klorofilltartalom, a fotoszintetikus pigmentek (klorofill-a, klorofill-b és karotinoidok) mennyiségének, illetve a lipidperoxidáció mértékének elemzésekor, egyértelműen látszott, hogy a hormon kezelések mérsékelték a kórokozó negatív hatását. A morfológiai vizsgálatoknál is hasonló eredményt kaptunk. Itt kiemelendő, hogy a növények száraztömegének elemzésekor a kórokozó növényi produktivitás-gátló hatása jobban érvényesült 11 nappal a fertőzést követően, a hormonális kezelések esetében. Jelen kutatás hozzájárulhat a golyvásüszög (Ustilago maydis) kórokozó patogenitási (növényt megbetegítő) képességének elemzéséhez, illetve a növényi hormonoknak a természetes növényi védekezésben betöltött, lehetséges szerepének tisztázásához, valamint a gyakorlatban történő alkalmazásuk lehetőségeihez.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk növényi hormonok morfológiai vizsgálatok lipidperoxidáció klorofilltartalom Ustilago maydis
Megjelenés:	Növénytermelés. - 70 : 2 (2021), p. 21-42. -
További szerzők:	Kovács Gabriella Enikő (1984-) (agrármérnök) Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus) Rácz Dalma (1993-) (okleveles növényorvos) Radócz László (1965-) (növényvédő agrármérnök) Takácsné Hájos Mária (1961-) (kertészmérnök) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító) Tóth Brigitta (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:	2020-4.1.1-TKP2020 FIKP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: