Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM084094
Első szerző:	Magócs Éva
Cím:	A "Teszteld" a memóriád!" (TYM-HUN) szűrőteszt használata az alapellátásban / Magócs Éva, Garbóczy Szabolcs, Kolozsvári László Róbert, Harsányi Szilvia, Szőllősi Gergő József, Égerházi Anikó
Dátum:	2020
ISSN:	0133-1973
Megjegyzések:	Az Alzheimer kór (AK) rendkívül jelentős népegészségügyi súllyal bíró megbetegedés, mely egyaránt fokozott terhet ró a családra és a háziorvosi ellátásra. A várható élettartam növekedésével a betegek száma nő, a korai diagnózis ad lehetőséget az időben elkezdett kezelésre. Az enyhe kognitív zavar (EKZ) egyes formái nagyobb kockázatot jelentenek az AK kialakulására. Az EKZ felismerésére használható a Test Your Memory (TYM), melynek magyar változata (TYM-HUN) AK szűrésére validált. Célunk a TYM-HUN teszt gyakorlati alkalmazása volt EKZ-ban. A vizsgálatba 25 EKZ-ban szenvedő beteg (átlagéletkor:74,84 ?6,22 év, nő/ffi: 19/6) és 25 kontroll személy (átlagéletkor:71,32?7,69 év, nő/ffi: 17/8) került bevonásra. A Beck-féle kérdőívvel a depresszió, MMSE teszttel a demencia került kizárásra. Vizsgálatunk során a TYM-HUN és az ADAS-Cog skála diagnosztikus értékét hasonlítottuk össze EKZ-ban, melyhez Spearman korrelációs koefficienseket, Mann-Whitney tesztet és többváltozós logisztikus regressziós modellt alkalmaztuk. A TYM-HUN (beteg=39,52?5,73/50; kontroll=47,40?1,68/50) és az MMSE (beteg=26,32?2,98/30, kontroll=29,04?1,06/30) teszteken elért pontszámok átlagértékét illetően szignifikáns különbséget találtunk (p<0,001) a betegek és kontrollok között. A TYM-HUN pontok erős korrelációt mutattak az MMSE (?=0,626; p<0,001) és az ADAS-Cog pontszámaival (?=-0,723; p<0,001). A többváltozós logisztikus regresszió korra, nemre és iskolázottságra történő korrigálása során a TYM-HUN 1 pontszámmal történő növekedése esetén 79% eséllyel csökkent annak a valószínűsége, hogy a tesztet kitöltő személy enyhe kognitív zavarban szenvedjen (OR=0,21, p=0,005). A TYM-HUN rövid, önkitöltős kognitív teszt, amely elvégzése nem igényel speciális képzettséget. Könnyen elérhető szűrővizsgálati lehetőséget biztosíthat az EKZ felismerésében az alapellátásban, mely alapján időben a megfelelő szakellátóhoz irányítható az érintett beteg.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt folyóiratcikk
Megjelenés:	Medicus Universalis. - 53 : 1 (2020), p. 45. -
További szerzők:	Garbóczy Szabolcs (1989-) Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos) Kolozsváriné Harsányi Szilvia (1983-) (okleveles egészségpolitikai szakértő) Szőllősi Gergő József (1991-) (népegészségügyi ellenőr, népegészségügyi szakember) Égerházi Anikó (1957-) (neurológus, pszichiáter, pszichoterapeuta)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM084097
Első szerző:	Rekenyi Viktor (orvos)
Cím:	Elhízással kapcsolatos tudás és attitűd felmérése ötödéves orvostanhallgatók körében / Rekenyi Viktor, Szőllősi Gergő József, Kolozsvári László Róbert
Dátum:	2020
Megjegyzések:	Az elhízás világszerte jelentős népegészségügyi probléma az iparilag fejlett országokban. A velejáró, tartós kezelést igénylő társbetegségek és súlyos szövődmények gondozása helyett a betegség kialakulásának megelőzésére kellene az egészségügyi alapellátásnak nagyobb figyelmet fordítania, amihez elengedhetetlen az ellátásban résztvevő szakemberek megfelelő képzettsége és hozzáállása. Vizsgálatunk célja az ötödéves orvostanhallgatók tudásának és attitűdjének felmérése volt az elhízással kapcsolatban. A felmérés adatfelvétele 2019. november 1. és 31. között történt meg papír alapú kérdőívek segítségével a Debreceni Egyetem ötödéves orvostanhallgatói részvételével. A kérdőív 17 demográfiai kérdést tartalmazott,18 kérdést az elhízással kapcsolatos tudásról és 2 kérdést az attitűdről. Az általunk feldolgozott adatbázisban az utóbbi két részhez az ?Obesity Knowledge among Final-Year Medical Students in Norway" című kutatás szolgált alapul, amely norvég végzős orvostanhallgatók körében mérte fel a tudást és attitűdöt. A felmérésben 138 fő vett részt, akik a 18 kérdésből átlagosan 8 kérdésre tudták a helyes választ, így a teszt 46%-át érték el a 226 norvég végzős orvostanhallgató 60%-os teljesítményével szemben. A legkevesebbet elért eredmény 16,7%, a legtöbb pedig 72,2% lett. Többségük bízik az egyetemi oktatás során szerzett ismereteiben, és úgy gondolja, hogy tudja, hogyan kell kezelni az elhízott betegeket (41%), viszont majdnem ugyanennyien gondolják azt, hogy csak a társbetegségeket képesek kezelni, az életmódi problémák komplexitását nem (38%). Előbbiek 18,3%-ot%-ot, utóbbiak 17,9%-ot értek el átlagosan. Nagyobbrészt (42%) kötelességüknek érzik a súlyproblémák megbeszélését a pácienssel, de szerintük a hosszú távú követés és gyakori konzultáció meghaladja a kapacitásukat. Ők 19,7%-ot értek el átlagosan. Az ötödéves magyar orvostanhallgatók inadekvát tudást tanúsítanak az elhízás és annak kezelése terén, az egyéni különbségek is nagyok az egyetemi oktatás során szerzett ismeretek kapcsán. Az eredmények alapján az oktatásnak érdemesebb lenne nagyobb hangsúlyt fektetnie a preventív ismeretek terjesztésében.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt folyóiratcikk
Megjelenés:	Medicus Universalis. - 53 : 1 (2020), p. 49. -
További szerzők:	Szőllősi Gergő József (1991-) (népegészségügyi ellenőr, népegészségügyi szakember) Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: