CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM103419
Első szerző:Gorliczay Edit (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Baromfitrágya alapú komposzt szuszpenzió hatásának vizsgálata káposzta (Brassica oleracea L. convar. capitata provar. capitata Dutch) tesztnövénnyel / Edit Gorliczay, Nikolett Éva Kiss, Attila Nagy, János Tamás
Dátum:2022
ISSN:0239-1260
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
baromfitrágya
komposzt szuszpenzió
káposzta
tenyészedényes kísérlet
Megjelenés:Georgikon for Agriculture. - 26 : 3 (2022), p. 66-86. -
További szerzők:Kiss Nikolett Éva (1992-) (Környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:GINOP-2.2.1-15-2017-00043
GINOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM102717
Első szerző:Kiss Nikolett Éva (Környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:A műtrágyák szerves trágyával történő helyettesíthetőségének vizsgálata környezetvédelmi aspektusból az előállításuk alapján / Kiss Nikolett Éva, Tamás János, Nagy Attila
Dátum:2022
ISSN:0239-1260
Megjegyzések:Jelen kutatás során a komposztált és pelletált baromfi alom (composted and pelletized poultry litter, CPPL) előállítása alatt fellépő környezeti hatások mérése és értékelése volt a cél, összehasonlítva a különböző műtrágyák gyártása során fellépő környezeti hatásokkal. Az összehasonlítás eredményeként eldönthetjük, hogy a CPPL alkalmas alternatíva-e a műtrágyák helyettesítésére. A környezeti hatások mérése és értékelése életciklus-értékelés módszertanával történt, az ISO14040:2006 szabványsorozatnak megfelelően. Négy hatáskategória lett az értékelésbe vonva, ezek voltak a savasodási potenciál (AP), eutrofizációs potenciál (EP), globális felmelegedési potenciál (GWP) és humán toxicitási potenciál (HTP). Az eredmények alapján elmondható, hogy bár a szerves anyag komposztálása során fellépő gázemissziónak köszönhetően a savasodási potenciál és az eutrofizációs potenciál magasabb volt a CPPL gyártásánál, viszont a globális felmelegedési potenciál és humán toxicitási potenciál esetében hasonló vagy alacsonyabb értékek voltak tapasztalhatók összehasonlítva a műtrágyákkal. A szerves trágyák előnyben részesítése a műtrágyákkal szemben napjainkban megfontolandó, részben azért, mert a műtrágya-használat csökkentésére irányuló törekvések összhangban állnak az Európai Zöld Megállapodás és a Zöldítés célkitűzéseivel, részben pedig a napjainkban zajló események, a műtrágya-hiány és a műtrágya árának drágulása miatt. Tehát a szerves trágyák mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból alkalmas alternatívák lehetnek a műtrágyák helyettesítésére.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Georgikon for Agriculture. - 26 : 3 (2022), p. 87-109. -
További szerzők:Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:GINOP-2.2.1-15-2017-00043
GINOP
TKP2021-NKTA
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:
Rekordok letöltése1