CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM090267
Első szerző:Bók Tünde
Cím:A Hortobágyi Nemzeti Park határvonalát veszélyeztető tényezők vizsgálata / Bók Tünde, Molnár Attila, Végvári Zsolt, Novák Tibor József
Dátum:2012
ISBN:978-963-86627-2-9
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, 2012. április 18-21., Veszprém / szerk. Fejes Lászlóné Utasi Anett, Vincze-Csom Veronika. - p. 474-475. -
További szerzők:Molnár Attila (1964-) (biológus) Végvári Zsolt (1969-) (biológus) Novák Tibor (1973-) (geográfus) Molnár Attila (1964-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM090266
Első szerző:Bók Tünde
Cím:A Hortobágyi Nemzeti Park határvonalának módosítási javaslatai tájökológiai vizsgálatok alapján / Bók Tünde, Molnár Attila, Végvári Zsolt, Novák Tibor József
Dátum:2012
ISBN:978-963-86627-2-9
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, 2012. április 18-21., Veszprém / szerk. Fejes Lászlóné Utasi Anett, Vincze-Csom Veronika. - p. 512. -
További szerzők:Molnár Attila (1964-) (biológus) Végvári Zsolt (1969-) (biológus) Novák Tibor (1973-) (geográfus) Bók Tünde
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM088279
Első szerző:Bók Tünde
Cím:A Hortobágyi Nemzeti Park határvonalán megjelenő veszélyeztető tényezők vizsgálata / Bók Tünde, Molnár Attila, Novák Tibor József, Végvári Zsolt
Dátum:2012
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Világszerte a természetvédelmi oltalom alatt álló területek számos antropogén eredetű veszélyeztető tényező hatásának vannak kitéve, amely hatások következményei elsősorban a határvonalakon vizsgálhatóak. Ez azért különösen fontos, mert a védett területek határzónáiban és pufferterületein jelentkező hatások korai detektálása révén megelőzhető azok jelentősebb térnyerése a belső, érzékenyebb zónák felé. A védett területek határvonalait érintő antropogén hatások vizsgálatára a nagy kiterjedésű, egybefüggő nemzeti parkok különösen alkalmasak, amelyek egyik legreprezentatívabb európai képviselője a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP). A terület a kontinens legnagyobb összefüggő szikes pusztája, amely egyben a Kárpát-medence egyik legzavartalanabb ökoszisztéma-típusa a Hortobágy, Debrecen közlegelője ? rengeteg emberi hatás (zavarás, bolygatás, átalakítás érte a történelem során, aminek a hatására kialakult olyanná, amilyen most). A nemzeti park határterületén több, a régióra jellemző földhasználati típus váltakozása jellemző, melyeknek negatív hatásai mind intenzitásukat, mind térbeli és időbeli eloszlásukat tekintve eltérőek. A HNP határzónáját érintő antropogén eredetű zavarótényezők(özönnövények, bemosódás, tájképromboló elemek, szemét, fényszennyezés, beszántás) vizsgálatára 2011 áprilisa és októbere között végeztünk heti gyakoriságú terepi bejárásokat a Nemzeti Park bejárható határvonalának 95%-án, összesen 221 km-en. Minden szakaszon georeferálás után rögzítettük a földhasználati módot és a potenciális zavaró faktorokat. Eredményeink alapján a Nemzeti Park határvonalát negatívan érintő hatások közül a legjelentősebbek a földhasználati módok változása, az intenzívebb mezőgazdálkodási technológiák elterjedése a hagyományos gazdálkodási formák rovására és az özönnövények térhódítása. Legfontosabb eredményeink azt mutatták, hogy az özönnövényfajok számát elsősorban a védett területen kívüli legeltetettség illetve a védett területen belüli és kívüli élőhelytípus befolyásolta. A mesterséges élőhelyeken magasabb volt az invazív növényfajok száma, a kívülről legeltetett szakaszokon viszont ez az érték alacsonyabbnak mutatkozott. Ezzel szemben az elmúlt évtizedekben csökkent a vadászati nyomás és a kommunális hulladék lerakása: ezek a mai hatások az évszázadok alatt kialakult és ma védendőnek tekintett helyzetet veszélyeztetik.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
védett terület
pufferzóna
sérülékenység
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 10 : 1 (2012), p. 41-54. -
További szerzők:Molnár Attila (1964-) (biológus) Novák Tibor (1973-) (geográfus) Végvári Zsolt (1969-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM088312
Első szerző:Molnár Attila (biológus)
Cím:Reconstruction of early Holocene Thermal Maximum using recent vertical distribution of conifer species = Korai holocén hőmaximum mértékének becslése fenyőfélék recens vertikális elterjedése alapján / Molnár A., Végvári Zs.
Dátum:2016
ISBN:978 963 9877 25 2
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:XI. Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében : nemzetközi konferencia = "Advances in research on the flora and vegetation of the Carpato-Pannonian region". - p. 196-197. -
További szerzők:Végvári Zsolt (1969-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM088266
Első szerző:Molnár Attila (biológus)
Cím:Reconstruction of early Holocene Thermal Maximum temperatures using present vertical distribution of conifers in the Pannon region (SE Central Europe) / Molnár Attila, Végvári Zsolt
Dátum:2016
ISSN:0959-6836
Megjegyzések:Palaeoclimatic reconstruction is a main subject of palaeoecology, clarifying fossil palaeoenvironmental patterns. Our study provides a macroecological approach to reconstruct the mean annual temperature (MAT) of the Pannon region at the early Holocene Thermal Maximum (HTM, warmest period of the Holocene), based on the absence of forest-dwelling conifers in the North Hungarian Mountains and their presence in the surrounding Carpathians on the same altitude. We suppose that the HTM was enough warm to drive conifers to extinction from elevations between 900 and 1100m a.s.l. in the relatively isolated N-Hungarian Mts. Conversely, HTM still allowed the survival of residual dwarf pine (Pinus mugo) stands on the isolated peaks of the West Transylvanian Mountains between 1600 and 1800m a.s.l. Our study provides an estimate for the value of MAT of HTM of Pannon region with an interval of 0.4?C, relying on macroecological considerations. We calculate the temperature of the HTM 1.3?1.7?C warmer than the present temperature. This method can be used in a general sense, if conditions meet the requirements of the method even in horizontal cases, with area isolates of climatesensitive species.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
early Holocene Thermal Maximum
extinction or survival of species
native occurrences of conifers
palaeoclimatic estimation
Pannon region
vertical vegetation zone
Megjelenés:Holocene. - 27 : 2 (2016), p. 236-245. -
További szerzők:Végvári Zsolt (1969-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM088265
Első szerző:Molnár Attila (biológus)
Cím:Bioclimatic constraints of European mistletoe Viscum album at its southern distribution limit at past and present temporal scales, Pannonian Basin, Hungary / Attila Molnár, Zsolt Végvári
Dátum:2017
ISSN:0936-577X 1616-1572
Megjegyzések:The present study investigates climatic factors limiting a significant section of the southern boundary of the distribution of the European mistletoe Viscum album. Our study area was located in Hungary, within the Pannonian Basin biogeographical region in Central Europe, where forest and forest-steppe climates meet. We collected data from literature on the local distribution of V. album L. subsp. album (Wiesb.) Vollm., complemented by our own observations, in order to identify the boundary of the local range. We investigated the importance of climatic predictors in identifying the range, using discriminant analysis. July aridity was the best predictor of the limit of the occurrence of the study species, followed by mean July temperature and the sum of air temperature during the growing season. Results based on data from meteorological stations for 1901-1950 and on data from E-OBS grids for 1950-2010 identified similar bioclimatic preferences of V. album subsp. album.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Bioclimatic analysis
Aridity
Distribution boundary
Discriminant analysis
Megjelenés:Climate Research. - 71 : 3 (2017), p. 237-248. -
További szerzők:Végvári Zsolt (1969-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM071390
035-os BibID:(cikkazonosító)459
Első szerző:Molnár Attila (biológus)
Cím:Identification of floral relicts based on spatial distance of isolation / Attila Molnár, Zsolt Végvári, Béla Tóthmérész
Dátum:2017
ISSN:1999-4907
Megjegyzések:The identification of climatic relicts is seldom straightforward. These species are threatenedowing to current climatic trends, which underlines the importance of carrying out ecologicaland biogeographic investigations of them. Here we introduce a novel approach to improve theidentification of climatic relicts. We are focusing on thermophilic relict plants of the Pannonianbiogeographic region from the Holocene Thermal Maximum (HTM). We argue that a minimalmean annual temperature difference (MATD) of the HTM compared to the recent climate alloweda continuous northward expansion for the taxa investigated. We measured latitudinal distancesbetween the recent occurrences of relicts and those of the main distribution found further south.Regarding estimates for MATD (1.0?2.5 C), we only consider species with a distribution which has a150?350 km North-South gap, since a latitudinally directed distance can be translated into temperature,showing a poleward cooling trend. Of the 15 selected species, 12 were recorded with values of1.0?1.7 C MATD, and three with values of 1.8?2.5 C, some of which are presumably interglacialspecies. Woody species are over-represented among them (four species), using the Hungarian floraas a reference. The proposed method allows the prediction of potential climate-related changes in thefuture distribution of species, constrained by the topographic features of their habitats.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
thermal relicts
Holocene Thermal Maximum
Pannonian region
disjunction
Megjelenés:Forests. - 8 : 11 (2017), p. 1-13. -
További szerzők:Végvári Zsolt (1969-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-116639
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.