CCL

Összesen 3 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM074636
Első szerző:Fróna Dániel (agrárközgazdász)
Cím:A fa értékteremtési lánc logisztikai koncepciója / Fróna D., Oláh J., Harangi-Rákos M.
Dátum:2017
ISSN:2498-700X
Megjegyzések:Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás gazdasági jelentőségét nagymértékben a fa értékteremtési láncahatározza meg. A fa, mint megújuló nyersanyag, termelésével és feldolgozásával egyidejűleg az erdőgazdálkodás ésa fafeldolgozás alapvetően hozzájárul a fenntartható fejlődés céljainak megvalósításához. A multifunkcionáliserdőgazdálkodás különböző áruk és szolgáltatások előállításában megnyilvánuló kapcsolatrendszereszükségszerűen azt eredményezi, hogy egy kapcsolati ág megváltozása az erdészeti üzemi értékteremtés teljeshálózatának változásához vezet. A kíméletes és tartamos erőgazdálkodás értékteremtésének speciális területei azinfrastrukturális, rekreációs és turisztikai jellegű szolgáltatások
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:International Journal of Engineering and Management Sciences. - 2 : 4 (2017), p. 139-154. -
További szerzők:Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika) Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM074436
Első szerző:Harangi-Rákos Mónika (gazdasági agrármérnök)
Cím:Erdőgazdálkodás és logisztika / Harangi-Rákos Mónika, Oláh Judit, Antal Gabriella, Fróna Dániel
Dátum:2017
ISSN:1788-7593
Megjegyzések:Az erdő először otthont adott az embernek, aki később felismerte hasznosságát, használhatóságát. A faanyag végigkíséri az embert élete útján, egészen a bölcsőtől a sírig. A fa a ma használatos természetes és mesterséges anyagok korában még mindig jelentős szereppel bír.Kutatásunk célja az volt, hogy bemutassuk egy erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozás gazdálkodását, valamint a logisztikai funkciók működésének hatékonyságát. Mint állami erdőgazdálkodónak, a nemzetgazdaságban betöltött szerepe, valamennyi erdőt használó élőlény,ember, növény és állat érdekeinek figyelembevételével is meghatározó. A hazai erdészeti logisztika működését nemzetközi összevetésben is tárgyaljuk annak érdekében, hogy a külföldi jó gyakorlatokhazai lehetséges adaptálását is elemezhessük.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
erdőgazdálkodás
logisztika
fenntarthatóság
Megjelenés:Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. - 12 : 1-2. (2017), p. 127-139. -
További szerzők:Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika) Antal Gabriella (1987-) (kertészmérnök) Fróna Dániel (1991-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM077990
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A magyar mezőgazdaság teljesítménye 2004-2017 között / Popp József, Szenderák János, Fróna Dániel, Felföldi János, Oláh Judit, Harangi-Rákos Mónika
Dátum:2018
ISSN:1788-7593
Megjegyzések:Magyarországon a mezőgazdasági ágazat nemzetgazdasági szerepe az uniós csatlakozás után sem változott meg, 2004-2017 között a mezőgazdaság részaránya a GDP termelésben 3,0- 4,1% között ingadozott. A mezőgazdaság húzóágazata a növénytermesztés, így a teljesítményt nagyban meghatározza a növénytermesztési ágazat évenkénti kibocsátása és a növényi termékek áralakulása. Az ágazat beruházása a támogatási lehetőségekhez igazodott, ezért követi annak ciklikusságát. A mezőgazdasági beruházások részesedése az ország összes beruházásából 2000-ben 4,7%-ot tett ki, 2014-ben érte el a legmagasabb, 6%-os arányt, azóta viszont csökkent a beruházási kedv. A mezőgazdasági kibocsátás 2016-ban megközelítette a 2 600 milliárd forintot, a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbözeteként számított bruttó hozzáadott érték pedig az 1 100 milliárd forintot. A fizetett munkaerő-ráfordítás évek óta emelkedik, a teljes felhasznált munkaerő-mennyiség pedig csökken. A jövedelmek forrása a termelői áron számított bruttó hozzáadott érték mellett a növénytermesztés terméktámogatása, az állatok és állati termékek terméktámogatása és az egyéb termelési támogatások - termelési adókkal csökkentett - összege. A termelési tényezők (felhasznált föld, tőke, munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és a termelői áraktól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is meghatározta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek (munkadíj, bérleti díj és kamat) és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozott. Magyarországon az EU-csatlakozás után a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül nőtt a támogatások aránya. Az időjárástól függő kibocsátás ingadozása is számottevően befolyásolja a jövedelem alakulását. A jó terméshozamú években a jövedelem összetételében a támogatások szerepe csökken. 2016-ban 73% volt ez az arány, de a kevésbé jó termést hozó években ennél magasabb arányt tett ki a támogatás a vállalkozói jövedelmekben.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
támogatás
mezőgazdaság
munkaerő-felhasználás
régió
Megjelenés:Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. - 13 : 3-4 (2018), p. 9-20. -
További szerzők:Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök) Fróna Dániel (1991-) (agrárközgazdász) Felföldi János (1968-) (mérnök-közgazdász) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika) Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:
Rekordok letöltése1