CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM075117
Első szerző:Schranz Edit (szociológus)
Cím:Czibere Ibolya - Kovách Imre szerkesztésében: Fejlesztéspolitika - Vidékfejlesztés / Schranz Edit
Dátum:2014
ISSN:2063-6415
Megjegyzések:Az Európai Unió fejlesztéspolitikai törekvései, az Unióba az elmúlt két évtizedbenbelépett ? így a kelet-európai - országok lemaradt térségeinek felzárkóztatására tettkísérletei új megvilágításba helyezték az EU tagországok ? így Magyarország ?társadalmát meghatározó osztályait. A fejlesztési projektekhez kötődő, aredisztributivitás elvén alapuló forráselosztás új - a Weber által felállított foglalkozásihierarchia szerint az ?elithez" tartozó - ?projektosztály" (Kovách 2007) megjelenésétés megerősödését hozta a '90-es évek elejétől a versenyképességet meghatározó?projektesítés", amely a gazdaság ? vidékfejlesztés ? jellemző támogatói formájávávált. Az elmúlt több mint 20 év azonban azt is bizonyította, hogy e projektosztály,amely ? ahogy Kovách Imre fogalmaz - ?intellektuális" tudástőkéje nyomán nyerhatalmat a fejlesztési források felett, csak akkor tudja megtartani előnyét, hafolyamatosan legitimizálja azt, s amely legitimitást újabb és újabb intellektuális tőkéjebiztosít. A projektosztály így sajátos társadalmi helyzetbe került, amelyet aziskolázottság mellett (amelybe beleértjük a tudás tudományos, intellektuális,menedzseri és más formáit) a szaktudáson kívül a megszerezett tudás megfelelőkonvertálása is erősít (beleértve az információszerzés és kommunikáció képességét is).Azon kívül, hogy a projektosztály, mint ?osztály" létét alátámasztandó, Marx, Weber,Crompton, Bourdieu elméletein át a Szelényi Iván vezette 2002-es kutatásig vezeti leKovách Imre részletesen az új osztály fogalmát, a tanulmány lényege mégsem annakelemzése, hogy miként alakult ki ez az új, európai ?tudás-elit". Ez egyébként egybenegyfajta gazdasági ?közösséget" is alkot, hiszen a projektekhez köthető pénzforrások, sezek megszerzése az, amely ?összetartja ? eltartja" a projektosztályt. Annakfelismerése, hogy miközben az egész ?projektesítés" működtetésének konzisztenciájaarra irányul, hogy az EU a térségen belüli területi - anyagi, tudásbeli, gazdasági ?egyenlőtlenségeket, lemaradásokat rövid távú, kiigazító támogatásokkal kiegyenlítse,épp a projektesített forráselosztás az, amely a társadalmi egyenlőtlenségek egyikmeghatározó erdőjévé vált.
Fejlesztéspolitika - Vidékfejlesztés / Debrecen : Debreceni Egyetem Kiadó Debrecen University Press, 2013. -
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Szociológiai tudományok recenzió, könyvismertetés
fejlesztéspolitika
vidékfejlesztés
projektosztály
Megjelenés:Metszetek. - 1 (2014), p. 384-390. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM075116
Első szerző:Schranz Edit (szociológus)
Cím:Czibere Ibolya: Nők mélyszegénységben Személyes életvilágok és cselekvési perspektívák a mélyszegénységben élő nők mindennapjaiban / Schranz Edit
Dátum:2014
ISSN:2063-6415
Megjegyzések:Mi a bizonyítéka annak, hogy a szegénység, mint a társadalmi differenciálódáskövetkezményeként megjelenő folyamat, mikroszinten a családon belüli egyenlőtlenségjelenségeként, a nemek közötti, nő - férfi relációban is kimutatható? Hogyan jelennekmeg az említett egyenlőtlenségek a jelenkori női szegénységi léthez kapcsolódóan a2000-es évek Magyarországán és hogyan élik meg a szegénységüket maguk azérintettek, a mélyszegénységben élő nők? Milyen viszonyrendszerek, eseményekmentén válik egyértelművé, hogy a nők családon belüli szerepeinek változatlansága, aférfiakéhoz képest egyenlőtlen helyzetének mozdulatlansága, a legalsóbb társadalmirétegek esetében erősen rögzült, amely helyzetet a szegénység jelentősen stabilizál? Azemlített kérdések a szegénységkutatás témakörének olyan részterületét érintik,amelynek vizsgálatára eddig viszonylag kevés kutatás vállalkozott ? legalábbis azösszegyűjthető szakirodalom tanúsága szerint, de amelynek elemzése elengedhetetlenahhoz, hogy megértsük, a kurrens női szegénységhez kötődő nemi jellegzetességeketés az ezen a területen jelentkező egyenlőtlenségeket. Czibere Ibolya kutatásával nemkevesebbre vállalkozott, minthogy megtalálja és kifejtse, elemezze azokat az okokat,amelyek a mélyszegénységben élő nők esetében egyértelművé teszik: a férfiak és nőkcsaládon belül sem egyformán élik meg a szegény létüket, a nők több szempontbólszegényebbnek tekintik magukat a férfiaknál.1 Szemben a szegénységkutatásbanáltalánosan elfogadott nézettel, amely szerint bizonyos szegénységi szinten a családminden tagja egyformán szegény,2 a nyolcvankilenc mélyszegénységben élő nővelkészített interjú megrázó bizonyosság a szegény családok sajátos világáról, a nők napiküzdelmeiről. Vágyaik tolmácsolásából kitűnik zárt világuk perspektívátlansága.
Nők mélyszegénységben / Budapest : L'Harmattan Kiadó, 2012. -
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Szociológiai tudományok recenzió, könyvismertetés
nők
mélyszegénység
család
Megjelenés:Metszetek. - 2 (2014), p. 247-257. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM075115
Első szerző:Schranz Edit (szociológus)
Cím:'Who is in crisis? With reference to the debates about the 'crisis of masculinity', discuss about poverty, unemployment, or other social issues, and its effects on women' : But Whose crisis is it after all? / Schranz Edit
Dátum:2014
ISSN:2063-6415
Megjegyzések:Is it sexuality or the lack of it, or rather money or the lack of it that defines better therelationship between men and women? Have the position of women really changed alot regarding sexual hierarchy from the image of the "cheap household manpower" tothe self-conscious modern woman possessing an independent income or is that all justan illusion? There are changes that can be traced in the feminist literature from thepre-industrial society through the appearance of the paid labour force of women keptcount of the result of the industrial revolution, as well as through the positive changesin the election and heritance rights considered from the women's point of view to themodern, strengthening feminist fights for female quotes. Can these be reallyconsidered as big steps taken forward or rather just very small ones in respect ofequality between genders considering the present picture of societies basicallydescribed as patriarchal in the literature? Proceeding along the theories we try to givean answer to the above questions in this study by focusing on the results thatsummarize the empiric study of a present-day female group of a given social position,namely deep poverty. At the same time, we are going to concern the issue ofmasculinity crisis to a large extent. According to our hypothesis, it is actually not clearwhether only "masculinity is undermined" as a result of the general economicdifficulties (unemployment) affecting the financial situation of families at a microlevel. What happens to women in the meanwhile? Or what happens to the children,respectively, that is to the families themselves? What happens to them especially ataround or under a well identifiable standard of living: the subsistence level? Americanliterature of sociology in the 1980s ? which described studies on the feminisationfeature of poverty carried out in the United States ? has already made it clear thatwidows, divorced women or mothers who rear their child alone live poverty deeperthan men do. They simply live in deeper poverty. Research results gave a plasticindication of the fact that the chance of families sustained by women the ten timesmore likely remain poor even for long-term than that of families sustained by men. Governmental measures intended to cope with female poverty (USA; years of the 70sand 80s), however, did not work.The reason for that can be traced back now, from atemporal distance of 30 to 40 years, to the fact that the underlying causes of femalepoverty are actually different from that of male poverty. Additionally, programmescoping with poverty were developed for men and thus they were not suitable andeffective for women; moreover, they have anchored the state of female poverty.(Czibere 2014) Child rearing duties incumbent solely on women as well as women'shandicapped position at the labour market a priori make the female form of poverty"unique", irrespectively to whether it hits mothers struggling with solving everydayliving of their families in America or ? as we'll see in our example ? in the middle ofEurope. We try to draft it in this study that what evidences have researchers found sofar to verify that poverty appearing as a process due to social differentiation can at themicro level be detected - as a sign of inequality within the family - between genders, ina male-female relation, also in several dimensions.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Szociológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
crisis of masculinity
women,
gender
Megjelenés:Metszetek. - 3 : 4 (2014), p. 172-181. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM075114
Első szerző:Schranz Edit (szociológus)
Cím:Felsőoktatás - integráció és más folyamatok / Schranz Edit
Dátum:2015
ISSN:2063-6415
Megjegyzések:Az 1970-es évek elejétől a világ fejlett államaiban hangsúlyossá váló tudás-felértékelődés,s ennek közvetlen gazdasági tényezővé válása megváltoztatta a politikai gondolkodást.Mind többen vettek részt a felsőfokú képzésekben, annak ellenére, hogyaz olajválság hatására a fejlett világ államai visszafogták a felsőoktatás finanszírozását.A hallgatólétszám gyors növekedését jórészt csak a demográfiai hullámok befolyásolták.Az egyre magasabb részvételi arány következtében felismert társadalmifolyamatok arra késztették a politikusokat, gondolják újra a felsőoktatásról alkotottnézeteiket (Bősze 2006).Polónyi István szerint nem az állam "gerjeszti" a felsőoktatás iránti keresletet.A társadalmi folyamatok kényszerítik valójában lépésekre a mindenkori kormányokat.Azon fejlett országokban, ahol a kormányzat elég erős volt ellenállni a társadalminyomásnak, ott a privát intézmények térnyerése jellemző (Japán)1. 2001-ben,Párizsban a ?Felsőoktatás a 21. században" című konferencián a felsőoktatás világszertetapasztalható válságáról folyt a diskurzus. A válság okát, a társadalmi nyomáskövetkeztében megfékezhetetlennek látszó expanzióban, valamint a permanensfinanszírozási nehézségek megoldhatatlan ellentmondásából vezették le (Hrubos2005).Magyarországon a rendszerváltás után a kilencvenes évek közepére, a felsőoktatásbanvégbement hirtelen bővülés és az ezzel összefüggő, fiatal, javarészt pályakezdődiplomások növekvő munkanélkülisége tette szükségessé, hogy szülessenekválaszok a hallgatói expanzióra és az ezzel összefüggő növekvő munkanélküliségre,valamint arra, hogyan reagáljon a felsőoktatás a munkaerőpiac kihívásaira. A főiskolaiés egyetemi hallgatók száma a rendszerváltás előtti 100 ezer körüli szintről2006-ra 350 ezer fölé emelkedett2. A frissen végzett diplomások száma 1995-höz képest is megkétszereződött (Kertesi - Köllő 2006). A 2005-től a felsőoktatásba bevezetett két- (illetve valójában három-) -ciklusú képzés3 létrehozói az európaitérségben azzal a nem titkolt céllal fejlesztették ki ezt a képzési szerkezetet, hogyszülessen egy válasz a felsőoktatás képzési volumenét és szerkezetét alapvetőenmozgató társadalmi és politikai tényezőkre (Gábor - Szemerszki - Tomasz 2006).A felsőoktatás átalakulásnak célja egyrészt a 2010-re létrehozandó Európai FelsőoktatásiTérség, másrészt a munkaerő-piaci igényeikhez illeszkedő képzés, valaminta tömegképzésen belül az elitképzés kereteinek megteremtése volt (KSH 2009).A 2006-os, a Felsőoktatási Kutatóintézet munkatársai által készített felmérés4 szerinta szülők iskolázottságával általában szoros összefüggést mutattak a diákok továbbtanulásielképzelései. Arra a kérdésre, hogy: "megelégszik-e az alapképzéssel,vagy kíván-e továbbtanulni", az arányszámok azt mutatták, hogy az első generációsértelmiségi diákok 43,8 százaléka, a második generációsok 58,9 százaléka; míg aharmadik generációsok 67,6 százaléka válaszolt úgy, hogy tovább akar tanulni (MScszinten). A társadalom legfőbb alkotóelemei, a családok szintjén is egyre erősebbenjelent meg a ?tudatosság" ? mint később látni fogjuk természetesen a társadalomalsóbb rétegei számára nem egyértelmű az információismeret és az anyagi lehetőség?, pontosabban tudatosabb döntések felismeréséhez vezetett a 2000-es évekre,hogy az iskolázottsággal nő a lehetőség a biztosabb, tartósabb elhelyezkedésre.A számok nemcsak Magyarországon, hanem a közép-európai országokat általában isbeleértve (kivéve Lengyelország) ezt igazolták (Gábor ? Szemerszki ? Tomasz 2006).A bolognai rendszer tehát számos európai országban úgy igyekezett megváltoztatnia felsőoktatás szerkezetét, hogy kibocsátáskor a munkaerőpiac több eséllyellegyen képes ?felszívni" az új munkaerőt. Polónyi István kicsit bővebben úgy értelmezia bolognai képzési szerkezet pozitívnak ítélhető hatását, hogy mind a fejlett,mind a fejlődő országok oktatáspolitikája úgy hangolta össze a felsőoktatást és amunkaerőpiacot, hogy igyekezett mind szélesebb rétegeket beléptetni a felsőoktatáskapuján, a gazdaság igényeihez viszont próbálta azzal közelíteni a hallgatói kibocsátást,hogy a képzés szerkezetét változtatja, illetve a képzési struktúra orientálásávalfejleszti. A felsőoktatásba belépő hallgatóknak szerte Európában, így Magyarországonis, nemcsak a száma nőtt meg, de az összetétele is megváltozott. Természetesena kor kihívásainak megfelelően sok új szak jött létre az egyetemeken, új tudományterületekalakultak ki (Schleichner 2012). Megváltozott azonban a munkaerőpiac is,amelyre jelentős hatást gyakorol továbbra is a globális pénzügyi és gazdasági (válság)környezet, több a bizonytalanság és a változás, a munkáltatók újabb kompetenciákatjelölnek meg, az új foglalkoztatási formák alakulásának megfelelően. Ebben aváltozó környezetben felvetődik a kérdés, hogyan keresi, illetve találja meg az értékekhelyét a felsőoktatásban résztvevő, majd onnan a munkaerőpiacra távozó hallgató?Mit jelent számára a stabilitás és hogyan értékeli a bizonytalanságot? Milyen externális hozamokban hisznek még a diákok és velük a családok? Esetleg a válsággalösszefüggő változások az értékek megítélésében okozták a legnagyobb károkat?Elsőként nézzük tehát, hogyan alakul a szemléletük a felsőoktatásban résztvevőhallgatóknak.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Szociológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
felsőoktatás
integráció
fiatalok
munkaerőpiac
Megjelenés:Metszetek. - 4 : 3 (2015), p. 62-77. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM075113
Első szerző:Schranz Edit (szociológus)
Cím:Community is more than just a physical space / Schranz Edit
Dátum:2015
ISSN:2063-6415
Megjegyzések:György Csepeli, in his 2014 study, writes that the trust in the entirety of the modernsocial system which is shown by the members of the society towards the economicand political elite shows whether a society is ideal or not. He believes that trustappears as a tool of collective reflection on social phenomena and distinguishesbetween the trust of members of society in the social system (confidence) andtrust between people (trust). He puts an emphasis on the fact that high confidenceindex both at the level of interpersonal and interactive relations refers to the idealfunctioning of society. In the opposite case it is very likely called crisis (Csepeli 2014).On the other hand, Csepeli considers the two intermediate states, when confidencein society exists, but trust between people does not, and the inverse of this, theindicators of change. "It's a sign of regression into the Gemeinschaft state if confidencedisappears but trust remains." (Csepeli 2014: 19 refers to Kornai ? Rothstein ? Rose? Ackerman 2005)It's not by chance that we deal somewhat longer with the word confidence itselfas an instrument of communal reflection given to social phenomena?as mentionedabove. It will get an important role in the next part of this study, where we intend todemonstrate by a definite population existing signs that may indicate changes actingtowards disintegration in a society.We can find the the elements of the aforemetioned idea in a different form inFerdinand Tönnies's work already. In his Community and Society (1887), he wasthe first to make ideotypical differentiation (Csepeli 2014) between communalorganization marking the natural state of man and later social organizations (Tönnies2002). Theories set forth by Tönnies, on the one hand, allow us to notice not onlythe difference between the relationships developed from "security"-based, natural,family communities and communities of modern society made up of individuals onpurpose based on superficial contacts. On the other hand, they give an opportunityfor us to carry on the thought until we anatomize the operative functions of modernsociety, to the ideas of authentic and - in respect of the whole society - unauthenticexistence of the economic and political system.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Szociológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
community
trust
confidence
Megjelenés:Metszetek. - 4 : 4 (2015), p. 129-145. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM075109
Első szerző:Schranz Edit (szociológus)
Cím:A rabszolga-kereskedelem és a bizalom / Schranz Edit
Dátum:2018
ISSN:2063-6415
Megjegyzések:Hat-e, s ha igen, hogyan hat a kultúra a társadalomra? Nathan Nunn és LeonardWantchekon tanulmánya nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy megvizsgálja, azafrikai földrész lakóiban, valamint a gazdaságban máig nyomot hagyó - ám mintegy 100 éve befejeződött - rabszolga-kereskedelem hatásait, az egyének kulturális, normakövető,hiedelmekkel és értékekkel kapcsolatos gondolkodása, viselkedése terén.Céljuk kideríteni az okokat, amelyek az Afrikán belül megmutatkozó történelmi bizalmatlansághozvezettek a helyi kormányok vagy önkormányzatok (politika), a kisebblakóközösségek (szomszédok) irányába vagy akár a családi kapcsolatokon belül,s amelyek mind a mai napig befolyással lehetnek a gazdasági fejlődésére. Nunnés Wantchekon hipotézise abból a Nunn által írt korábbi tanulmányból indul ki,amely ok-okozati összefüggést mutatott ki a 400 éves rabszolga-kereskedelem, valamintaz afrikai lakosság mai jövedelmi viszonyai között, a rabszolga-kereskedelemhosszú távú gazdasági hatásait vizsgálva (Nunn, 2008).
The Slave Trade and the Origins of Mistrust in Africa / In: American Economic Review. - 101 : 1 (2011) p. 3221-3252. -
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Szociológiai tudományok recenzió, folyóiratcikk-ismertetés
rabszolga-kereskedelem
bizalom
társadalmi bizalom
Megjelenés:Metszetek. - 7 : 2 (2018), p. 172-177. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM075107
Első szerző:Schranz Edit (szociológus)
Cím:Bourdieu tőkeelmélete és a bolognai folyamat / Schranz Edit
Dátum:2015
ISSN:2063-6415
Megjegyzések:Milyen mértékben befolyásolja a társadalmi mobilitás az életesélyeket s hogyan jelenik megmindez az oktatás szűrőjén keresztül? Vajon a bolognai folyamat felsőoktatásban megjelenőmobilizáló hatása valóban nyitott lehetőségeket kínál az európai ? és ezen belül kifejezetten amagyar ? tanulni vágyó fiatal generációknak, vagy az eredetileg kitűzött célok áldozatul estek aszigorú gazdasági tényezőknek? Érvényesül-e az oktatás társadalmi mobilitást generáló ? felfelélépés lehetőségét feltáró ? hatása? Az alap- és mesterképzés közötti lépcső az elvártak szerintvégez ?minőségi szűrést" ? mint ahogy azt az európai Felsőoktatási Térség megálmodóieredendően vélték ? vagy valójában nem, vagy nem csupán minőségi, mint inkább ?gazdasági"szűrésnek lehetünk tanúi, a diákok, pontosabban családjaik anyagi lehetőségeinek függvényében?Vajon milyen további kérdéseket vet fel mindez az egyenlő esélyek tekintetében? S mi azösszefüggés a társadalmi mobilitás kérdésköre és a diákok egyetemi tanulmányai alatti külföldimobilitási esélyei között? Ezen kérdések sorát ennek a dolgozatnak a keretei között nincs módunkrészletesen kifejteni. A kérdések teljes terjedelmű válaszai, reményeink szerint későbbi,saját kutatáson alapuló, nagyobb munkánkban lesz egész. Ebben a dolgozatban arra vállalkozunk,hogy megmutassuk a társadalmi mobilitással kapcsolatos vizsgálatokhoz vezető elméletiutat, különös tekintettel a Bourdieu-féle tőkeelméletekből levezetett, az oktatási esélyekkelkapcsolatos összefüggésekre, fókuszban tartva a magyarországi oktatási esélyegyenlőségi kérdéseket.Úgy véljük ugyanis, hogy a több mint tíz évvel ezelőtt Európában és csaknem tíz éveMagyarországon is bevezetett, a felsőoktatás struktúráját megváltoztató bolognai folyamat,amely a célja szerint a munkaerő-piachoz jobban igazodó képzési rendszerrel segíti a fiatal diplomásokbeilleszkedését, azt a feladatát egyelőre nem képes a kitűzött vállalások szerint teljesíteni,hogy válaszként az oktatási expanzióra, valóban szélesre tárja a kapukat a különböző társadalmirétegekből származó diákok előtt. Megnyitva ezzel a lehetőséget a felfelé mobilitástársadalmi jelentőségű lépése és az egyenlőtlenség csökkentése előtt. E dolgozatban igyekszünkmegmutatni, hogyan világítanak rá ma is Bourdieu társadalmi egyenlőtlenséget reprodukálóoktatási elméletei az edukáció szűrő, szelektáló jellegére, mit jelent ma mindennek a társadalmistruktúrára gyakorolt hatása.Bourdieu tőkeelmélete és a bolognai folyamatSCHRANZ EDITdoktoranduszDebreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola,Szociológia és Társadalompolitika Doktori ProgramMETSZETEKVol. 4 (2015) No. 1ISSN 2063-6415DOI 10.18392/metsz/2015/1/10
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Szociológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
tőkeelmélet
Bourdieu, bolognai folyamat
társadalmi bizalom
Megjelenés:Metszetek. - 4 : 1 (2015), p. 105-117. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.