Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM082785
Első szerző:	Csóka György
Cím:	Spread and potential host range of the invasive oak lace bug [Corythucha arcuata (Say, 1832) - Heteroptera: Tingidae] in Eurasia / György Csóka, Anikó Hirka, Serap Mutun, Milka Glavendekić, Ágnes Mikó, Levente Szőcs, Márton Paulin, Csaba Béla Eötvös, Csaba Gáspár, Mariann Csepelényi, Ágnes Szénási, Milivoj Franjević, Yuri Gninenko, Mirza Dautbašić, Osman Muzejinović, Milan Zúbrik, Constantin Netoiu, Andrei Buzatu, Flavius Bălăcenoiu, Maja Jurc, Dušan Jurc, Iris Bernardinelli, Jean-Claude Streito Dimitrios Avtzis, Boris Hrašovec
Dátum:	2019
ISSN:	1461-9555 1461-9563
Megjegyzések:	1 The North American oak lace bug feeds on leaves of "white oaks" in its native range. In Europe, it was first discovered in northern Italy in 2000. In recent years, it has subsequently spread rapidly and population outbreaks have been observed in several European countries. In the present study, we summarize the steps of its expansion. 2 To predict its potential host range, we checked 48 oak species in 20 sentinel gardens in seven countries between 2013 and 2018. 3 In total, 27 oak species were recorded as suitable hosts; 13 of them are globally new ones, 23 out of the 29 in section Quercus (? white oaks, an intrageneric taxonomic unit within genus Quercus), including Asian oaks, native to Japan, Korea and China, and four out of five in section Cerris (another intrageneric unit of the same genus), were accepted as hosts. None of the species in section Lobatae (red oaks) or in the Ilex group was accepted. 4 Host records were also collected in forest stands of 10 countries. We found 11 oak species that were infested. Outbreak populations were most commonly found on Quercus robur, Quercus frainetto, Quercus petraea and Quercus cerris, comprising widespread and outstandingly important oaks species in Europe. 5 Based on our findings, we conclude that suitable hosts for oak lace bug are present in most of Europe and Asia. This means that a lack of hosts will likely not restrict further range expansion.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk Corythucha arcuata host plants non-native species Quercus spp sentinel gardens
Megjelenés:	Agricultural And Forest Entomology. - 22 : 1 (2019), p. 61-74. -
További szerzők:	Hirka Anikó Mutun Serap Glavendekić, Milka Mikó Ágnes Szőcs Levente Paulin Márton Eötvös Csaba Béla (1987-) (ökológus) Gáspár Csaba Csepelényi Mariann Szénási Ágnes Franjević, Milivoj Gninenko, Yuri Dautbašić, Mirza Muzejinović, Osman Zúbrik, Milan Netoiu, Constantin Buzatu, Andrei Bălăcenoiu, Flavius Jurc, Maja Jurc, Dušan Bernardinelli, Iris Streito, Jean-Claude Avtzis, Dimitrios Hrašovec, Boris
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM096839
Első szerző:	Paulin Márton
Cím:	A tölgycsipkéspoloska Magyarországon - helyzetjelentés 2019 őszén / Paulin Márton, Hirka Anikó, Kern Anikó, Mikó Ágnes, Tenorio-Baigorria Imola, Eötvös Csaba, Gáspár Csaba, Csóka György
Dátum:	2021
Megjegyzések:	Az észak-amerikai tölgycsipkéspoloskát (Corythucha arcuata) Európában elsőként Észak-Olaszországban, 2000-ben észlelték. Magyarországon 2013 májusában találtuk meg először. Az azóta eltelt hat évben gyorsan terjeszkedett. 2019 őszére már Magyarország összes megyéjéből előkerült. Több megyében (pl. Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Baranya, Somogy, Zala) már nagy területű, állományszintű hatásait is észleltük. Tömeges fellépése akár már június végére tömeges lombelszíneződést, majd száradást okoz. Ennek hosszú távú hatásai a tölgyesek növedékére, egészségi állapotára, makktermésére egyelőre nem ismertek kellő bizonyossággal, de okkal feltételezhető, hogy ökonómiai és ökológiai szempontból is igen jelentős negatív következményekkel fognak járni. Honos tölgyeink mindegyike alkalmas tápnövény a faj számára. A NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének Erdővédelmi Osztálya az Agrárminisztérium Erdőgazdálkodási Főosztályának támogatásával, 2019 szeptemberében az erdőgazdálkodók körében végzett felmérést a tölgycsipkéspoloska hazai elterjedéséről és károsításának mértékéről. A felmérés alapján összesen 113 798 hektár tölgyes fertőzött Magyarországon, ebből állományszintű, erős fertőzés 82 044 hektáron található. Legfertőzöttebb megyéink Somogy (26 679 ha) és Baranya (23 111 ha). További nagymértékű fertőzés (több ezer ha) található Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben. A következő években a faj további terjedése, illetve népességének növekedése várható. A faj évek közötti és éven belüli terjeszkedése is nyomon követhető MODIS űrfelvételek felhasználásával. A faj hatásaival kapcsolatban egyelőre nyilvánvalóan több a megválaszolatlan kérdés, mint a tudományos megalapozottságú, megbízható ismeret. Eddig elvégzett vizsgálataink előzetes eredményei azonban arra engednek következtetni, hogy a faj tömeges fellépése hosszabb távon jelentős negatív hatással lesz a tölgyek növedékére, egészségi állapotára és a tölgyekhez kötődő, tölgyspecialista herbivor fajegyüttesekre is. Mindezeken túl egyre gyakoribbak a faj tömeges jelenlétével kapcsolatos lakossági panaszok is. Egyelőre nem ismert hatékony, környezeti szempontból is tolerálható, nagy területen alkalmazható védekezési eljárás a faj ellen. Valószínű, hogy hosszabb távú megoldást csak egy sikeres klasszikus biológiai védekezési program jelenthet.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok előadáskivonat könyvrészlet inváziós faj tölgycsipkéspoloska terjeszkedés lombsárgulás tölgyek MODIS űrfelvételek
Megjelenés:	Növényvédelmi Tudományos Napok 2020 / szerk. Haltrich Attila, Varga Ákos. - p. 31.
További szerzők:	Hirka Anikó Kern Anikó (agrár) Mikó Ágnes Tenorio-Baigorria, Imola Eötvös Csaba Béla (1987-) (ökológus) Gáspár Csaba Csóka György
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM096844
Első szerző:	Paulin Márton
Cím:	A tölgy-csipkéspoloska Magyarországon - helyzetkép 2019 őszén / Paulin Márton, Hirka Anikó, Mikó Ágnes, Tenorio-Baigorria Imola, Eötvös Csaba, Gáspár Csaba, Csóka György
Dátum:	2020
Megjegyzések:	Az észak-amerikai származású tölgy-csipkéspoloskát Európában először 2000-ben, Észak-Olaszországban észlelték. Hazánkban 2013-ban, a Szarvasi Arborétumban azonosították. Az azóta eltelt hat évben gyorsan terjeszkedett. 2019 őszére már Magyarország összes megyéjéből előkerült, több megyében már nagyterületű, állományszintű tömeges fellépését is észleltük. 2019 szeptemberé-ben az erdőgazdálkodók körében végzett felmérés alapján Magyarországon mintegy 114 ezer hek-tárnyi tölgyerdő már fertőzött, amiből 82 ezer ha erős mértékű. A faj tömeges fellépésének hosszú távú hatásaira vonatkozóan egyelőre még csak előzetes eredmények vannak. Ezek azonban arra utalnak, hogy a megtámadott fák növekedésére, egészségi állapotára és makktermésére, valamint a tölgyekhez kötődő fajgazdag életközösségekre nézve is jelentős negatív hatás várható. Egyelőre nem ismert hatékony, környezeti szempontból is tolerálható, nagy területen alkalmazható védekezési eljárás a faj ellen. Valószínű, hogy hosszabb távú megoldást csak egy sikeres klasszikus biológiai védekezési program jelenthet.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk Corythucha arcuata inváziós faj terjeszkedés lombelszíneződés tölgyek
Megjelenés:	Növényvédelem. - 56 : 6 (2020), p. 245-250. -
További szerzők:	Hirka Anikó Mikó Ágnes Tenorio-Baigorria, Imola Eötvös Csaba Béla (1987-) (ökológus) Gáspár Csaba Csóka György
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: