Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM094483
Első szerző:	Koltay András
Cím:	Erdő egészségi állapot vizsgálatok a KASZÓ-LIFE projekt keretében / Koltay András, Fürjes-Mikó Ágnes, Tenorio-Baigorria Imola, Eötvös Csaba Béla, Horváth László
Dátum:	2020
ISSN:	2062-6711
Megjegyzések:	A 2014-2018 között megvalósult "KASZÓ-LIFE" program keretében élőhely rehabilitáció történt a KASZÓ Zrt. területén, enyves éger (Alnus glutinosa (L.) Gaertn.) és kocsányos tölgy (Quercus robur L.) állományokban. A területen vízvisszatartó létesítmények segítségével próbálják csökkenteni, illetve lassítani a talajvíz süllyedését, javítani az erdők talajának vízháztartását, és ezen keresztül az erdők egészségi állapotát. Az erdők egészségi állapotának megfigyelésére mintaterületeket jelöltünk ki, ahol évente két alkalommal rögzítettünk adatokat. Az adatokat összevetettük a talajvíz, csapadék és meteorológiai mérések eredményeivel. A rendszeres egészségi állapot felvételezésekkel felmértük a bekövetkezett változásokat, és meghatároztuk a területen rendszeresen előforduló kárformákat és ezek kiváltó okait. Az eddigi vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy mind a tölgyek, mind az égerek esetében 2017-től már kisebb mértékű javulás jelentkezett a kontroll területekhez képest. Ugyanakkor a vizsgált időszak relatív rövidsége miatt még nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni a program sikerességéről, de a megfigyelések folytatásával erre is lehetőség nyílik a jövőben.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk KASZÓ-LIFE erdő egészségi állapot talajvízszint enyves éger kocsányos tölgy
Megjelenés:	Erdészettudományi Közlemények. - 10 : 2 (2020), p. 97-108. -
További szerzők:	Fürjes-Mikó Ágnes Tenorio-Baigorria, Imola Eötvös Csaba Béla (1987-) (ökológus) Horváth László
Pályázati támogatás:	LIFE12 NAT/HU/000593 Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM096839
Első szerző:	Paulin Márton
Cím:	A tölgycsipkéspoloska Magyarországon - helyzetjelentés 2019 őszén / Paulin Márton, Hirka Anikó, Kern Anikó, Mikó Ágnes, Tenorio-Baigorria Imola, Eötvös Csaba, Gáspár Csaba, Csóka György
Dátum:	2021
Megjegyzések:	Az észak-amerikai tölgycsipkéspoloskát (Corythucha arcuata) Európában elsőként Észak-Olaszországban, 2000-ben észlelték. Magyarországon 2013 májusában találtuk meg először. Az azóta eltelt hat évben gyorsan terjeszkedett. 2019 őszére már Magyarország összes megyéjéből előkerült. Több megyében (pl. Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Baranya, Somogy, Zala) már nagy területű, állományszintű hatásait is észleltük. Tömeges fellépése akár már június végére tömeges lombelszíneződést, majd száradást okoz. Ennek hosszú távú hatásai a tölgyesek növedékére, egészségi állapotára, makktermésére egyelőre nem ismertek kellő bizonyossággal, de okkal feltételezhető, hogy ökonómiai és ökológiai szempontból is igen jelentős negatív következményekkel fognak járni. Honos tölgyeink mindegyike alkalmas tápnövény a faj számára. A NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének Erdővédelmi Osztálya az Agrárminisztérium Erdőgazdálkodási Főosztályának támogatásával, 2019 szeptemberében az erdőgazdálkodók körében végzett felmérést a tölgycsipkéspoloska hazai elterjedéséről és károsításának mértékéről. A felmérés alapján összesen 113 798 hektár tölgyes fertőzött Magyarországon, ebből állományszintű, erős fertőzés 82 044 hektáron található. Legfertőzöttebb megyéink Somogy (26 679 ha) és Baranya (23 111 ha). További nagymértékű fertőzés (több ezer ha) található Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben. A következő években a faj további terjedése, illetve népességének növekedése várható. A faj évek közötti és éven belüli terjeszkedése is nyomon követhető MODIS űrfelvételek felhasználásával. A faj hatásaival kapcsolatban egyelőre nyilvánvalóan több a megválaszolatlan kérdés, mint a tudományos megalapozottságú, megbízható ismeret. Eddig elvégzett vizsgálataink előzetes eredményei azonban arra engednek következtetni, hogy a faj tömeges fellépése hosszabb távon jelentős negatív hatással lesz a tölgyek növedékére, egészségi állapotára és a tölgyekhez kötődő, tölgyspecialista herbivor fajegyüttesekre is. Mindezeken túl egyre gyakoribbak a faj tömeges jelenlétével kapcsolatos lakossági panaszok is. Egyelőre nem ismert hatékony, környezeti szempontból is tolerálható, nagy területen alkalmazható védekezési eljárás a faj ellen. Valószínű, hogy hosszabb távú megoldást csak egy sikeres klasszikus biológiai védekezési program jelenthet.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok előadáskivonat könyvrészlet inváziós faj tölgycsipkéspoloska terjeszkedés lombsárgulás tölgyek MODIS űrfelvételek
Megjelenés:	Növényvédelmi Tudományos Napok 2020 / szerk. Haltrich Attila, Varga Ákos. - p. 31.
További szerzők:	Hirka Anikó Kern Anikó (agrár) Mikó Ágnes Tenorio-Baigorria, Imola Eötvös Csaba Béla (1987-) (ökológus) Gáspár Csaba Csóka György
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM096844
Első szerző:	Paulin Márton
Cím:	A tölgy-csipkéspoloska Magyarországon - helyzetkép 2019 őszén / Paulin Márton, Hirka Anikó, Mikó Ágnes, Tenorio-Baigorria Imola, Eötvös Csaba, Gáspár Csaba, Csóka György
Dátum:	2020
Megjegyzések:	Az észak-amerikai származású tölgy-csipkéspoloskát Európában először 2000-ben, Észak-Olaszországban észlelték. Hazánkban 2013-ban, a Szarvasi Arborétumban azonosították. Az azóta eltelt hat évben gyorsan terjeszkedett. 2019 őszére már Magyarország összes megyéjéből előkerült, több megyében már nagyterületű, állományszintű tömeges fellépését is észleltük. 2019 szeptemberé-ben az erdőgazdálkodók körében végzett felmérés alapján Magyarországon mintegy 114 ezer hek-tárnyi tölgyerdő már fertőzött, amiből 82 ezer ha erős mértékű. A faj tömeges fellépésének hosszú távú hatásaira vonatkozóan egyelőre még csak előzetes eredmények vannak. Ezek azonban arra utalnak, hogy a megtámadott fák növekedésére, egészségi állapotára és makktermésére, valamint a tölgyekhez kötődő fajgazdag életközösségekre nézve is jelentős negatív hatás várható. Egyelőre nem ismert hatékony, környezeti szempontból is tolerálható, nagy területen alkalmazható védekezési eljárás a faj ellen. Valószínű, hogy hosszabb távú megoldást csak egy sikeres klasszikus biológiai védekezési program jelenthet.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk Corythucha arcuata inváziós faj terjeszkedés lombelszíneződés tölgyek
Megjelenés:	Növényvédelem. - 56 : 6 (2020), p. 245-250. -
További szerzők:	Hirka Anikó Mikó Ágnes Tenorio-Baigorria, Imola Eötvös Csaba Béla (1987-) (ökológus) Gáspár Csaba Csóka György
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM096240
Első szerző:	Paulin Márton
Cím:	Overwintering mortality of the oak lace bug (Corythucha arcuata) in Hungary - a field survey / Márton Paulin, Anikó Hirka, Mariann Csepelényi, Ágnes Fürjes-Mikó, Imola Tenorio-Baigorria, Csaba Eötvös, Csaba Gáspár and György Csóka
Dátum:	2021
ISSN:	2454-0358
Megjegyzések:	The North American oak lace bug (Corythucha arcuata) was first discovered in Europe (Norhern Italy) in 2000. It started a rapid area expansion in the last decade and has been reported in 20 countries so far. Almost all European oaks are suitable hosts. On top of the host availability, abiotic factors like weather/climate may also have a decisive impact on its further spread and future outbreaks. We conducted a simple field survey within three years, at five locations to estimate the overwintering mortality of the species. Our results suggest that not even a relatively harsh winter (as 2016/2017) caused severe mortality in the overwintering populations. The average mortality of the nine year/location combinations was 30.6% (range 9.1-58.5%). Based on this, the low winter temperature is unlikely to restrict its further spread, therefore continuing area expansion can be predicted.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk invasive insects area expansion climate change abiotic limitation overwintering success
Megjelenés:	Central European Forestry Journal. - 67 : 2 (2021), p. 108-112. -
További szerzők:	Hirka Anikó Csepelényi Mariann Fürjes-Mikó Ágnes Tenorio-Baigorria, Imola Eötvös Csaba Béla (1987-) (ökológus) Gáspár Csaba Csóka György
Pályázati támogatás:	OTKA -128008 OTKA
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: