CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM110615
Első szerző:Balaout, Ibtissem (Agricultural water management engineer)
Cím:Evaluation of NDVI, SPAD values and yield of two different maize (Zea mays L.) genotypes under foliar fertilisation / Ibtissem Balaout ; Annabella Zelenák ; Anikó Nyéki
Dátum:2022
ISBN:2978-963-306-860-1
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:19th Wellmann International Scientific Conference : Book of abstract / ed. Kiss Orsolya. - p. 23. -
További szerzők:Zelenák Annabella (1995-) (mezőgazdasági mérnök) Nyéki Anikó (1989-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM107785
Első szerző:Balaout, Ibtissem (Agricultural water management engineer)
Cím:Evaluation of NDVI, SPAD values and yield of two different maize (Zea mays L.) genotypes under foliar fertilisation / Ibtissem Balaout, Annabella Zelenák, Anikó Nyéki, Adrienn Széles
Dátum:2022
ISSN:2063-4803 2677-0792
Megjegyzések:Ensuring global food security has become a matter of great concern with the constantly increasing population growth, resulting in rising food demands. Simultaneously, climate change and land degradation pose major risks to agricultural production. Maize is one of the most produced crops globally and maize yields must be increased to meet the population`s needs. Fertilisation is considered indispensable for the crop growth and development. Foliar fertilisation, unlike root fertilisation, enables rapid access of nutrients to plants while sustaining the environment. Our research was carried out at Látókép in 2021, where, foliar sprays of Natur Plasma T biostimulant, Natur Active complex foliar fertiliser, Zinc and Sulphur Mono additives were applied at the 8-leaf stage on two maize hybrids, Mv 352 (FAO 350) and Mv Anissa (FAO 510). The main objectives were to examine the treatment`s effect on crops at critical phenophases (12-leaf stage, silking, maturity), besides determining its impacts on the harvested yields.Based on our findings, foliar nutrients had positively influenced the NDVI and SPAD values of both crops. Furthermore, in comparison with the control plots, the yield of Mv Anissa was 9% higher, while that of Mv 352 was 5.4% higher. Consequently, Mv Anissa produced the highest yield of 21.345 t/ha, i.e. 2.8 tons higher than that obtained by Mv 352. Moreover, the treatment increased their thousand-grain weight. Thereby, our study demonstrates the efficiency of the foliar fertilisation method in improving maize vegetative growth and development in addition to its productivity by enhancing its final yield.
NDVI
SPAD
yield
maize genotypes
foliar fertiliser
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Review on Agriculture and Rural Development. - 11 : 1-2 (2022), p. 105-111. -
További szerzők:Zelenák Annabella (1995-) (mezőgazdasági mérnök) Nyéki Anikó (1989-) (agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM109381
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:Eltérő FAO-számú kukorica (Zea mays L.) hibridek termésparamétereinek elemzése öntözött állományban / Nagy János, Zelenák Annabella, Illés Árpád, Bojtor Csaba, Gombos Béla, Szabó Atala, Nyéki Anikó, Széles Adrienn
Dátum:2023
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A Debreceni Egyetem Látképi Szántóföldi Kísérleti Központjában vizsgáltuk öt eltérő tenyészidejű, FAO-számú (350, 380, 420, 490 és 510) kukorica hibridet. A rendkívül aszályos évjáratban, 2022-ben öntözéssel pótoltuk (456 mm) a csapadékhiányt. Nagyszámú mérések alapján felvételeztük a növénymagasságot, az ezerszemtömeget, a levélterület-indexet, a csőparamétereket. A legnagyobb terméseredményt a FAO 420-as hibrid (H-11) ért el, 18,397 t/ha. A FAO 350 (H-9) és a FAO 380 (H-10) hibridek eredménye (15,657-15,678 t/ha) azonos volt. A FAO 490 (H-12) és az FAO 510 (H-13) hibridek terméseredményei szignifikánsan különbözőek voltak (14,973 és 17,395 t/ha). Kutatási eredményeink bizonyítják, hogy a terméseredményeket döntően az ezerszemtömeg értékek határozzák meg.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica hibridek
FAO-szám
termésparaméterek
öntözés
Megjelenés:Növénytermelés. - 72 : 1 (2023), p. 69-84. -
További szerzők:Zelenák Annabella (1995-) (mezőgazdasági mérnök) Illés Árpád (1994-) (növényorvos) Bojtor Csaba (1993-) (okleveles növényorvos) Gombos Béla (1971-) (meteorológus) Szabó Atala (1995-) (növénytermesztő mérnök) Nyéki Anikó (1989-) (agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM086511
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:Fornad (FAO 420) "Smart" kukorica hibrid termesztési eredményei / Nagy János, Hadászi László, Illés Árpád, Bojtor Csaba, Zelenák Annabella, Nyéki Anikó
Dátum:2020
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növénytermelés. - 69 : 2 (2020), p. 5-23. -
További szerzők:Hadászi László (1960-) (agrármérnök) Illés Árpád (1994-) (növényorvos) Bojtor Csaba (1993-) (okleveles növényorvos) Zelenák Annabella (1995-) (mezőgazdasági mérnök) Nyéki Anikó (1989-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:NKFIH-1150-6/2019
Egyéb
EFOP-3.6.3-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM105593
Első szerző:Nyéki Anikó (1989-)
Cím:A CERES-Maize modell terméshozam szimulációja a látóképi kísérlet adatbázisával / Nyéki Anikó, Zelenák Annabella, Szabó Atala, Nagy János
Dátum:2022
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
döntéstámogatás
hozam-előrejelzés
precíziós növénytermesztés
big data
kukorica
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 : 3-4 (2022), p. 133-145. -
További szerzők:Zelenák Annabella (1995-) (mezőgazdasági mérnök) Szabó Atala (1995-) (növénytermesztő mérnök) Nagy János (1951-) (agrármérnök, mérnök-tanár)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM110612
Első szerző:Zelenák Annabella (mezőgazdasági mérnök)
Cím:Lombtrágyakezelés hatása Ivola (FAO 350) és Mv Marfi (FAO 480) kukorica (Zea mays L.) hibrid termesztési eredményeire = Effects of foliar fertiliser treatment on the performance of Ivola (FAO 350) and Mv Marfi (FAO 480) maize (Zea mays L.) hybrids / Zelenák Annabella, Kith Károly, Balaout Ibtissem, Nyéki Anikó
Dátum:2023
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A növekvő népesség igényeinek kielégítése egyre nagyobb elvárásokat támaszt a szántóföldi növénytermesztéssel szemben. A jelen és a jövő kihívása, hogy szélsőséges időjárási viszonyok mellett is biztosítsuk a kiváló kukorica genotípusok magas és stabil terméshozamát. A mezőgazdaság fejlődésében egyre nagyobb arányban alkalmaznak mikrobiológiai készítményeket, mert ezzel javítható a kultúrnövények ellenállóképessége, csökkenthető a kemikáliák felhasználása is. A gyökértrágyázással ellentétben a lombtrágyázást közvetlenül a levelekre juttatjuk ki, így a tápanyag pótlása a növény eltérő növekedési fázisaiban hatékonyabban alkalmazható. Kutatásunkat a Debreceni Egyetem Látókép Növénytermesztési Kísérleti Telepén beállított kísérletben végeztük. Csepegtető öntözéses agrotechnika mellett vizsgáltuk a 2021. évben a természetes alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát. A kukorica állományt 7-8 leveles állapotban Natur Plasma T biostimulátor, Natur Active komplex lombtrágya, illetve Cink és Kén Mono adalékok levélre történő permetezéssel kezeltük. Ezen készítmények alkalmazása gyors és hatékony tápanyagbeépülést tesz lehetővé a vegetatív, vagy akár a generatív ciklusok során. A tenyészidőszakban az Ivola (FAO 350) és Mv Marfi (FAO 480) kukorica hibrid fontosabb paramétereit (SPAD, NDVI) mértük a kritikus fenofázisokban (12 leveles állapot, nővirágzás, fiziológiai érettség). A kukoricanövény fenometria tényezőin kívül vizsgáltuk több csőparaméter alakulását is a lombtrágyázás hatását figyelembe véve (szemszám, ezerszemtömeg, csősúly, szem-csutka arány, csőhossz, csőátmérő). Az alkalmazott lombtrágyakezelés több mint fél tonnás (0,7 t) terméstöbbletet eredményezett az Ivola hibrid esetében. Az Mv Marfi hibridnél az eltérés jelentősebb volt, kontroll parcellában 15,023 t/ha eredményt ért el, míg a kezelés hatására 13,4%- kal magasabb termést, 17,041 t/ha kaptunk. A lombtrágyázással mindkét vizsgált kukorica genotípusnál nőtt az ezerszem tömeg, az Ivola hibridnél 22,8%-kal magasabb értéket mértünk (348,5 g), míg az Mv Marfi hibrid esetében a 356,9 gramm 6%-os többletet adott. A kezelés hatására a SPAD eredményeket vizsgálva minden mért fejlődési szakaszban pozitívan reagált a két hibrid. A legmagasabb értéket kezelt állományban az Ivola hibridnél mértünk (62,78 SPAD) nővirágzáskor. A tenyészidőszak alatt a 12 leveles, a nővirágzás és a fiziológiai érés idején kapott kedvező NDVI értékek jól tükrözték a hibridek fejlődését és egészségi állapotát. A kezelés hatására javult az állomány kondíciója, biomassza produktuma. A kapott eredmények alapján kimutatható, hogy a tesztelt lombtrágyák használatával javult a kukoricaállomány állóképessége és hatására az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést tapasztaltunk.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica
genotípus
levéltrágya
öntözés
SPAD
NDVI
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 (2023), p. 121-140. -
További szerzők:Kith Károly (1986-) (környezetkutató, ökológus) Balaout, Ibtissem (1993-) (Agricultural water management engineer) Nyéki Anikó (1989-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM101130
035-os BibID:(cikkazonosító)785 (WoS)000786741600001 (Scopus)85127773574
Első szerző:Zelenák Annabella (mezőgazdasági mérnök)
Cím:Using the CERES-Maize Model to Simulate Crop Yield in a Long-Term Field Experiment in Hungary / Zelenák Annabella, Szabó Atala, Nagy János, Nyéki Anikó
Dátum:2022
ISSN:2073-4395
Megjegyzések:Precision crop production requires accurate yield prediction and nitrogen management. Crop simulation models may assist in exploring alternative management systems for optimizing water, nutrient and microelements use efficiencies, increasing maize yields. Our objectives were: (i) to access the ability of the CERES-Maize model for predicting yields in long-term experiments in Hungary; (ii) to use the model to assess the effects of different nutrient management (different nitrogen rates?0, 30, 60, 90, 120, and 150 kg ha?1). A long-term experiment conducted in Látókép (Hungary) with various N-fertilizer applications allowed us to predict maize yields under different conditions. The aim of the research is to explore and quantify the effects of ecological, biological, and agronomic factors affecting plant production, as well as to conduct basic science studies on stress factors on plant populations, which are made possible by the 30-year database of long-term experiments and the high level of instrumentation. The model was calibrated with data from a long-term experiment field trial. The purpose of this evaluation was to investigate how the CERES-Maize model simulated the effects of different N treatments in long-term field experiments. Sushi hybrid's yields increased with elevated N concentrations. The observed yield ranged from 5016 to 14,920 kg ha?1 during the 2016?2020 growing season. The range of simulated data of maize yield was between 6671 and 13,136 kg ha?1. The highest yield was obtained at the 150 kg ha?1 dose in each year studied. In several cases, the DSSAT-CERES Maize model accurately predicted yields, but it was sensitive to seasonal effects and estimated yields inaccurately. Based on the obtained results, the variance analysis significantly affected the year (2016?2020) and nitrogen doses. N fertilizer made a significant difference on yield, but the combination of both predicted and actual yield data did not show any significance.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agronomy-Basel. - 12 : 4 (2022), p. 1-16. -
További szerzők:Szabó Atala (1995-) (növénytermesztő mérnök) Nagy János (1951-) (agrármérnök, mérnök-tanár) Nyéki Anikó (1989-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2020-NKA-1
Egyéb
TKP2021-NKTA-3
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1