CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM078595
035-os BibID:(PMID)31063814 (WoS)000468162100010 (Scopus)85065150265
Első szerző:Soltész Beáta (molekuláris biológus)
Cím:Quantification of peripheral whole blood, cell-free plasma and exosome encapsulated mitochondrial DNA copy numbers in patients with atrial fibrillation / Soltész B., Urbancsek R., Pös O., Hajas O., Noémi Forgács I., Szilágyi E., Nagy-Baló E., Szemes T., Csanádi Z., Nagy B.
Dátum:2019
ISSN:0168-1656
Megjegyzések:Mitochondrial DNA (mtDNA) copy number changes have been associated with various diseases. Several studies showed that mtDNA content in peripheral blood was associated with oxidative stress and cardiovascular disease. Atrial fibrillation (AF) is one of the severe cardiovascular diseases. We aimed to determine the mtDNA copy numbers in peripheral blood, in cell-free plasma and in exosomes of AF patients and healthy controls. Peripheral blood was drawn from 60 AF patients and 72 healthy controls. DNA was isolated from EDTA blood and plasma. Exosomes were isolated from cell-free plasma and then exosome encapsulated DNA (exoDNA) was extracted. Quantitative-real-time PCR was performed with Human Mitochondrial DNA (mtDNA) Monitoring Primer Set. Statistical analysis of the data was performed. We found statistically significant difference in mtDNA copy numbers in DNA isolated from peripheral whole blood, cell-free plasma and exosome samples of controls' (44.4?±?18.0, 27.2?±?30.1, 11.5?±?8.7), and patients' group (43.4?±?13.6, 26.2?±?26.4, 14.5?±?12.3). However there was no significant difference in mtDNA copy number between the two study groups either in peripheral blood, in cell-free plasma and in exosomes, and even in different sexes and ages. We found the highest copy number of mtDNA in peripheral blood, followed by plasma and exosomes. We did not find differences between patients and controls, neither age nor gender had effect on the mtDNA copy number. According to our results the mtDNA copy numbers did not differ in AF patients.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
atrial fibrillation
cell-free plasma
exosome
mitochondrial DNA
peripheral blood
Megjelenés:Journal Of Biotechnology. - 299 (2019), p. 66-71. -
További szerzők:Urbancsek Réka (1991-) (általános orvos) Pös, Ondrej (1990-) (biológus) Hajas Orsolya (1987-) Forgács Ildikó Noémi (1992-) (biológus) Szilágyi Edina (1993-) (laboratóriumi analitikus) Nagy-Baló Edina (1985-) (kardiológus) Szemes, Tomas (1980-) (biológus) Csanádi Zoltán (1960-) (kardiológus) Nagy Bálint (1956-) (molekuláris genetikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM112604
035-os BibID:(cikkazonosító)171 (WoS)001025509200007 (Scopus)85164313047
Első szerző:Szuromi Lilla (kardiológus)
Cím:Long-Term Changes in the Biomarkers of Left Atrial Fibrosis after Pulmonary Vein Isolation for Paroxysmal and Persistent Atrial Fibrillation / Lilla Szuromi, Orsolya Hajas, Edina Nagy-Baló, Ildikó N. Forgács, László T. Nagy, Miklós Fagyas, Attila Tóth, Béla Nagy Jr., János Kappelmayer, Zoltán Csanádi
Dátum:2023
ISSN:1530-6550 2153-8174
Megjegyzések:Background: Atrial fibrillation (AF) is accompanied by inflammation and fibrosis to variable extent. The biomarkers of fibrosis were measured in patients with different forms of AF and cardiac status. Herein, we assessed the associations of the baseline concentrations of different biomarkers with the long-term success of pulmonary vein isolation (PVI) in patients with a structurally normal heart. Fur-thermore, we compared biomarker levels before and 3 years after ablation to gain further insights into the AF mechanism. Methods: Patients, undergoing PVI for paroxysmal/persistent AF were enrolled prospectively. Blood samples were obtained 24 hours before and 3 years after ablation. Serum cancer antigen 125 (CA-125), plasma Caspase-3, Galectin-3 and Cathepsin L concentrations were measured. Follow-up visits every 6 months included 12-lead electrocardiogram, 24-hour Holter, trans-telephonic monitoring as well as transtho-racic echocardiography after ablation. Biomarker levels, left ventricular ejection fraction and left atrial (LA) diameters at baseline and at the 3-year follow-up were compared in patients with versus without AF recurrence. Results: A total of 63 patients were enrolled (23 women; age 61.4 (& PLUSMN; 8.8) years). The acute isolation of all pulmonary veins was achieved in all patients. During a mean follow-up of 36.3 & PLUSMN; 6.3 months, AF recurrence was demonstrated in 26 (41.3%) patients. No significant differences were demonstrated in the levels of CA-125, Galectin-3, Caspase-3 and Cathepsin L pre-and post-ablation in patients with versus without AF recurrence. A significant decrease was detected in the concentrations of Caspase-3, Galectin-3 and Cathepsin L during follow-up with no difference in patients with versus without AF recurrence. A positive correlation was found between Caspase-3 levels and LA diameters in the AF recurrence group both before (r = 0.477; p = 0.018) and after the procedure (r = 0.533; p = 0.019). Conclusions: Our results demonstrated that the levels of CA-125, Caspase-3, Cathepsin L and Galectin-3 are not associated with AF recurrence after PVI in patients with a structurally normal heart and mainly paroxysmal AF. Except for CA-125, all the other biomarkers demonstrated a significant decrease during a 3 -year follow-up post-ablation. Furthermore, Caspase-3 levels demonstrated a positive correlation with LA dimensions in patients with AF recurrence.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Reviews in Cardiovascular Medicine. - 24 : 6 (2023), p. 171. -
További szerzők:Hajas Orsolya (1987-) Nagy-Baló Edina (1985-) (kardiológus) Forgács Ildikó Noémi (1992-) (biológus) Nagy László, T. (1974-) (informatikus) Fagyas Miklós (1984-) (orvos) Tóth Attila (1971-) (biológus) Nagy Béla Jr. (1980-) (labordiagnosztikai szakorvos) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Csanádi Zoltán (1960-) (kardiológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM101263
035-os BibID:(scopus)85128520245 (wos)000784390600001
Első szerző:Urbancsek Réka (általános orvos)
Cím:The Feasibility of Baroreflex Sensitivity Measurements in Heart Failure Subjects : the Role of Slow-patterned Breathing / Réka Urbancsek, Zoltán Csanádi, Ildikó Noémi Forgács, Tímea Bianka Papp, Judit Boczán, Judit Barta, Csaba Jenei, László Nagy, László Rudas
Dátum:2022
ISSN:1475-0961
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
baroreflex gain
muscle sympathetic nerve activity
heart failure
slow breathing
Symparhetic baroreflex sensitivity in heart failure
Megjelenés:Clinical Physiology and Functional Imaging. - 42 : 2 (2022), p. 260-268. -
További szerzők:Csanádi Zoltán (1960-) (kardiológus) Forgács Ildikó Noémi (1992-) (biológus) Papp Tímea Bianka (1994-) (általános orvos) Boczán Judit (1972-) (neurológus) Barta Judit (1975-) (kardiológus) Jenei Csaba (1976-) (kardiológus) Nagy László Tibor (1969-) (belgyógyász, kardiológus) Rudas László (1953-) (orvos, aneszteziológus szakorvos)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00043
GINOP
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM098803
Első szerző:Urbancsek Réka (általános orvos)
Cím:Sympathetic activation in heart failure with reduced and mildly reduced ejection fraction : the role of aetiology / Urbancsek Réka, Csanádi Zoltán, Forgács Ildikó Noémi, Papp Tímea Bianka, Boczán Judit, Barta Judit, Jenei Csaba, Nagy László, Rudas László
Dátum:2021
ISSN:2055-5822
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:ESC heart failure. - 8 : 6 (2021), p. 5112-5120. -
További szerzők:Csanádi Zoltán (1960-) (kardiológus) Forgács Ildikó Noémi (1992-) (biológus) Papp Tímea Bianka (1994-) (általános orvos) Boczán Judit (1972-) (neurológus) Barta Judit (1975-) (kardiológus) Jenei Csaba (1976-) (kardiológus) Nagy László Tibor (1969-) (belgyógyász, kardiológus) Rudas László (1953-) (orvos, aneszteziológus szakorvos)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00043
GINOP
NKFIH-1150-6/2019
NKFIH
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM092408
035-os BibID:(scopus)85100125612 (wos)000614348400002
Első szerző:Urbancsek Réka (általános orvos)
Cím:Cardiovagalis és szimpatikus artériás baroreflex szabályozásának vizsgálata szívelégtelenségben / Urbancsek Réka, Forgács Ildikó Noémi, Papp Tímea Bianka, Boczán Judit, Barta Judit, Édes István, Csanádi Zoltán, Rudas László
Dátum:2021
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: Az artériás baroreflex-érzékenységi (BRS-) indexek egységnyi nyomásváltozásra adott élettani válaszokat írnak le. Az RR-intervallum gyors válaszait a cardiovagalis BRS-indexekkel, a vasomotorválaszokat az izom szimpatikus idegi aktivitás (MSNA) válaszain alapuló szimpatikus-BRS-indexekkel jellemezzük. Szívelégtelenségben kórosan csökkent értékeik kedvezőtlen kimenetelt jeleznek. Betegek és módszerek: A BRS-indexek meghatározhatóságát 52, szívelégtelenségben szenvedő betegben (kor: 59 ? 10 év; EF: 37 ? 11%) és 11, kor szerint illesztett egészséges önkéntesben vizsgáltuk. EKG- és vérnyomásfelvételekből három cardiovagalis BRS-indexet számítottunk; a növekvő, illetve csökkenő spontán szekvenciák módszerén alapuló up-BRS-t és down-BRS-t, továbbá az alacsony frekvenciatartomány-beli 'cross-spectralis ' indexet, az LF-alfát. Egy perifériás ideg (nervus peroneus) perkután punkciójával detektáltuk az MSNA szimpatikus csúcs incidenciáját (csúcs/100 szívciklus), s ezt korreláltattuk a diastolés nyomás 3 Hgmm sávokba rendezett értékeivel. Így nyertük a szimpatikus BRS jellemzőit, a BRSSY-incidencia-értékeket. Eredmények: Az up- és down-BRS-szekvenciák csak a betegek 19%-ában voltak meghatározhatók, az LF-alfa a 69%-ukban. Azok, akiknél cardiovagalis BRS nem volt meghatározható, szignifikánsan csökkent RR-intervallum-ingadozást és magasabb NT-proBNP-értékeket mutattak. A meghatározható cardiovagalis BRS-indexek nem különítették el a betegeket és a kontrollszemélyeket. A BRSSY-incidencia-érték 58%-ban állt rendelkezésre, s csakúgy, mint maga a ?csúcs" incidencia, jól elkülönítette a betegeket és az önkénteseket. A hiányzó baroreflexérték a magas ?csúcs" incidenciával állt összefüggésben. Következtetés: A cardiovagalis BRS-értékek csak korlátozottan alkalmasak egészséges önkéntesek és szívelégtelen betegek elkülönítésére, a meghatározhatatlan értékek súlyosabb betegségre utalnak. A BRSSY-incidencia elkülöníti az egészséges és a beteg csoportokat; a hiányzó érték a fokozott szimpatikus aktivitással áll összefüggésben.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 162 : 3 (2021), p. 91-98. -
További szerzők:Forgács Ildikó Noémi (1992-) (biológus) Papp Tímea Bianka (1994-) (általános orvos) Boczán Judit (1972-) (neurológus) Barta Judit (1975-) (kardiológus) Édes István (1952-) (kardiológus) Csanádi Zoltán (1960-) (kardiológus) Rudas László (1953-) (orvos, aneszteziológus szakorvos)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00043
GINOP
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM086918
035-os BibID:(scopus)85087699725 (wos)000575348900001
Első szerző:Urbancsek Réka (általános orvos)
Cím:Az izom szimpatikus idegaktivitás vizsgálatának elméleti alapjai és története / Urbancsek Réka, Forgács Ildikó Noémi, Papp Tímea Bianka, Boczán Judit, Barta Judit, Édes István, Csanádi Zoltán, Rudas László
Dátum:2020
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A szívelégtelenség napjaink egyik fontos népbetegsége. Zajlása során a neurohumoralis szabályzás kórossá válik. A cardiovascularis autonóm regulációt a csökkenő paraszimpatikus aktivitás és a fokozott szimpatikus aktivitás jellemzi. A paraszimpatikus (cardiovagalis) hatásokat jól tükrözi a pulzusszám, a szimpatikus aktivitás azonban nehezen vizsgálható. A vázizomzathoz haladó vazomotorrostokat tartalmazó perifériás idegek mikroneurográfiás vizsgálata az ?izom szimpatikus idegaktivitásról" (MSNA) szolgáltat közvetlen információt. Az MSNA jól tükrözi a szív felé irányuló szimpatikus aktivitást, s jól korrelál a keringő katecholaminszintekkel is. Az utóbbival szemben azonban a rövid távú, pillanatszerűen zajló szimpatikus válaszok tanulmányozását is lehetővé teszi. Számos kórképben (hypertensio, obesitas, szívizom-ischaemia, veseelégtelenség) figyeltek meg fokozott MSNA-t. Szívelégtelenségben szoros kapcsolatot mutat a klinikai súlyossággal, és erős prognosztikus értékkel bír. Közleményünkben az MSNA-vizsgálat történetét, élettani hátterét és klinikai jelentőségét mutatjuk be.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 161 : 29 (2020), p. 1190-1199. -
További szerzők:Forgács Ildikó Noémi (1992-) (biológus) Papp Tímea Bianka (1994-) (általános orvos) Boczán Judit (1972-) (neurológus) Barta Judit (1975-) (kardiológus) Édes István (1952-) (kardiológus) Csanádi Zoltán (1960-) (kardiológus) Rudas László (1953-) (orvos, aneszteziológus szakorvos)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00043
GINOP
NKFIH-1150-6/2019
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.