CCL

Összesen 4 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM104234
Első szerző:Takács István (terület és településfejlesztési egyetemi szakközgazdász)
Cím:A búzatermesztés ökonometriája - felmérésre alapozva Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében / Takács István, Sinóros-Szabó Botond
Dátum:2020
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A búzatermesztés az emberi társadalmak írott történelmével azonos és mindig nagy jelentősége volt. A búza tápértéke meghaladja minden más gabonaféle beltartalmi értékét. Magyarország a világ búza termelésének 0,5-0,7%-át adja. A 1,1-1,2 millió hektáron a termésátlagtól függően, 4-6 millió tonna búzát termelünk. A dolgozatunkban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdaságát vizsgáltuk a gazdálkodók véleményein, tapasztalatain keresztül. Kutatást végeztünk a búza termesztésével foglalkozó szervezetek között. A vizsgálat alapsokasága a megye mezőgazdasági vállalkozói világa. Hozzáférést a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található 60 Nemzeti Agrár Kamara falugazdászán keresztül nyertünk. Őket kerestük meg elektronikus úton a NAK megyei igazgatóságának segítségével, nyílt típusú kérdőívvel, Excel program használatával. A kérdőívet elektronikus formában juttattuk el a falugazdászokhoz és elektronikus formában küldték vissza a válaszokat. A kapcsolatok kimutatására különböző módszerekkel összefüggés vizsgálatot végeztünk. Az adatok feldolgozása, tömörítése során egyszerű és súlyozott számtani átlagszámítást, megoszlási viszonyszám számítást végeztünk. A minőségi ismérvek közötti kapcsolat szorosságát kereszttábla elemzéssel, asszociációs illetve korrelációs együttható számítással vizsgáltuk. A kutatás kezdetének eszmei és gyakorlati időpontja 2018. december 12. Zárása 2019. szeptember 15. A mintában elsősorban a nagyobb területen gazdálkodókra jellemző a negatív tevékenységi jövedelem. A mintasokaságban ezek jellemzően a Nyíregyházi járás gazdálko- dói. A szemléltetett eredmény, hogy 2017-re vonatkozó adatok alapján a búzatermesztés nem homogén, a jövedelmezőség (szórás 63 720 Ft/ha) és a termelési költség (szórás 55 038 Ft/ha) alapján. Jelentős különbségek figyelhetők meg a járások, és a területnagyságok között. A jövedelem, a bevételek és kiadások egymással, és a terület nagyságával, a terület minőségével, a gazdálkodás minőségével, illetve külső természeti tényezőkkel vannak összefüggésben. Az átlagtermés az előző évekhez képest nőtt, a termelői átlagár viszont csökkent. Ez összefüggésbe hozható a világpiaci és az Európai Uniós folyamatokkal. Már 2016-ban is erőteljes volt a termelői átlagár visszaesése, a mintasokaság 2017-es adatában pedig még inkább megmutatkozik. Elsősorban a mintában szereplő nagy gazdálkodók értékei miatt az ágazati jövedelem, így a fajlagos jövedelem is veszteséget mutat. Ebből adódóan visszaesés figyelhető meg a támogatásokat is magába foglaló ágazati eredményben, amely a mintasokaságra vonatkozóan jól mutatja a támogatások szerepét.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
mezőgazdaság
elemzés
értékelés
búzatermesztés
Megjelenés:Növénytermelés. - 69:3, p. 137-153. -
További szerzők:Sinóros-Szabó Botond (1948-) (mezőgazdasági gépészmérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM095566
Első szerző:Takács István (terület és településfejlesztési egyetemi szakközgazdász)
Cím:A növénytermesztés SWOT-analízise : felmérésre alapozva Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében / Takács István, Sinóros-Szabó Botond, Fenyvesi Adrien
Dátum:2021
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A mezőgazdaságban, mint bármely nemzetgazdasági ágban szükséges a stratégiai gondolkodás. A rendszerszintű tervezés megalapozza a vállalkozás rövid, közép és hosszú távú feladatait a célok eléréséhez. Az eredmények megalapozásához elengedhetetlen a mezőgazdasági vállalkozás külső és belső környezetének felmérése, a befolyásoló tényezők számbavétele és értékelése. A dolgozatunkban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdaságát vizsgáltuk a gazdálkodók véleményein, tapasztalatain keresztül. A SWOT-analízis a vállalkozások helyzetének elemzésében és stratégia kialakításához nyújt segítséget. Meghatározhatjuk az erősségeit (Strengths), gyengeségeit (Weaknesses), piaci lehetőségeit (Opportunities) és környezeti fenyegetéseket (Threats). Az elemzéseink során a kérdőíves felmérésre adott válaszok megoszlása alapján határoztuk meg, hogy egyes tényezők erősségként, gyengeségként, lehetőségként, vagy veszélyként jelennek meg a gazdálkodók ítéletében. Az eredmények alapján jó természeti környezetben gyenge potenciállal rendelkező mezőgazdálkodás folyik a megyében. A lehetőség közeli értékei ? a földárak és termelési költségek kivételével ? azt mutatják, hogy lehetőséget látnak e tekintetben a fejlődésre a gazdálkodók. A termelési költségeknél született eredmény rávilágít arra a hiányosságra, hogy nem megfelelően értékelik a költségek nyilvántartását és szerepét alábecsülik a nyereséges gazdálkodás kialakítása során. A termelői összefogással közösen vizsgálva elmondható, hogy nem használják ki a kollektív beszerzésekben és érté- kesítésben rejlő költségcsökkentő, valamint árbevétel növelő hatást. A termelői értékesítés gyengeséghez sorolása is ezt erősíti meg. Annak tükrében vizsgálva, hogy termelői összefogás gyenge, illetve lehetőség tényező a megyében, érthető az értékesítés során csekély érdekérvényesítő erő. E tételt vizsgálva a felvásárlási-értékesítési árral együtt, megmutatja, hogy egyenként nem tudnak jó árat kialkudni a feldolgozóknál. Csekély a végfogyasztók részére történő értékesítés. Nagy a megyei gazdálkodók kiszolgáltatottsága az alapanyaggyártás következtében.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Szociológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
agrárszociológia
stratégia
helyzetelemzés
agrárpolitika
Megjelenés:Növénytermelés. - 70 : 2 (2021), p. 43-55. -
További szerzők:Sinóros-Szabó Botond (1948-) (mezőgazdasági gépészmérnök) Fenyvesi Adrien (1983-) (Biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM087808
Első szerző:Takács István (terület és településfejlesztési egyetemi szakközgazdász)
Cím:A búzatermesztés ökonometriája - felmérésre alapozvaSzabolcs-Szatmár-Bereg megyébe / Takács István, Sinóros-Szabó Botond
Dátum:2020
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növénytermelés. - 69 : 3 (2020), p. 137-153. -
További szerzők:Sinóros-Szabó Botond (1948-) (mezőgazdasági gépészmérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM086877
Első szerző:Takács István (terület és településfejlesztési egyetemi szakközgazdász)
Cím:A kukoricatermesztés ökonometriája - felmérésre alapozva Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében / Takács István, Sinóros-Szabó Botond
Dátum:2020
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A versenyképes és a gazdaság oldaláról nézve jövedelmező gabonatermesztés alapja a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások minél természetközelibb és gazdaságos felhasználása, a költségek optimalizálása és a bevételek növelése. A termelést befolyásoló tényezőket folyamatosan vizsgálni kell, mert a környezeti változások jelentős mértékben hatnak az élelmiszertermelés volumenére és a biztonságos termelésére, ellátásra. A dolgozatunkban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdaságát vizsgáltuk a gazdálkodók véleményein, tapasztalatain keresztül. Kutatást végeztünk a kukorica termesztésével foglalkozó szervezetek között. A vizsgálat alapsokasága a megye mezőgazdasági vállalkozói világa. Hozzáférést Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, hatvan, Nemzeti Agrár Kamara falugazdászán keresztül nyertünk. Őket kerestük meg elektronikus úton a NAK megyei igazgatóságának segítségével, nyílt típusú kérdőívvel, Excel program használatával. A kérdőívet elektronikus formában juttattuk el a falugazdászokhoz és elektronikus formában küldték vissza a válaszokat. A kutatás kezdetének eszmei és gyakorlati időpontja 2018. december 12. Zárása 2019. szeptember 15. A kukorica vetésterülete a megyében a legnagyobb a szántóföldi kultúrák között. Országos összehasonlításban is elsők között szerepel vetésterület vonatkozásában. A kukorica számottevően ki van téve az időjárási körülményeknek. A kedvezőtlen talajadottságok miatt, a megyében a termésmennyiség kritikus meghatározója a vízhiány. A csapadékviszonyok és talajadottságok miatt a legalkalmasabb jellemzőkkel rendelkező földterületekre koncentrálódik a kukoricatermesztés. Kevesebb, de jobb minőségű, alacsonyabb termelési költséget igénylő talajokra koncentrálódik a gazdálkodás. A kukorica termelésének sajátossága az alacsony élőmunkaerő igény. A megyében a kukoricatermelés állandó, biztonságos jövedelembiztosító szántóföldi növény. A termelési szerkezet is mutatja, hogy a kukorica a legfontosabb és a legjellemzőbb szántóföldi növénykultúra. Az általam elemzett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található 14 gazdaság kukorica termesztéssel kapcsolatosan számított mutatói alapvetően követik az AKI mintában 2013-2016 között kimutatott tendenciákat. Elmondható, hogy a mintasokasági gazdálkodók számára a kukorica termesztése a számított jövedelmezőségi mutatók alapján megfelelő megélhetést biztosított a 2017-es évben az adott évi költségviszonyok mellett. Járási szinten ezek a mutatók igen eltérő képet mutatnak, ami alapvetően a területek talajadottságaival lehetnek összefüggésben
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
mezőgazdaság
elemzés
értékelés
összehasonlítás
Megjelenés:Növénytermelés. - 69 : 2 (2020), p. 81-98. -
További szerzők:Sinóros-Szabó Botond (1948-) (mezőgazdasági gépészmérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1