Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM099089
Első szerző:	Csathó András István
Cím:	A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei / Csathó András István, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Tartally András, Báthori Ferenc, Kovács Éva, Maák István, Markó Bálint, Módra Gábor, Nagy Csaba, Somogyi Anna Ágnes, Csősz Sándor
Dátum:	2021
ISSN:	0002-5658
Megjegyzések:	A hangyák (Hymenoptera: Formicidae) a fajszámuk, az egyedszámuk, a fejlett társas visel-kedésük és az ökológiai hatásuk tekintetében egyaránt kiemelkedő jelentőségű rovarcsoport. Gyakori-ságuk és társas szerveződésük okán a szakma és a laikus közönség tagjai gyakorta említik őket, akár nemzetség- vagy faji szinten. Ennek ellenére a hangyáknak a mai napig nem készült letisztult magyar névjegyzéke. A fajok, nemzetségek elnevezései gyakran esetlegesek voltak, még a hazánkban előfor-duló fajok jelentős része sem rendelkezett magyar névvel. Munkánk célja egy egységesen használha-tó, korszerű, ugyanakkor a hagyományos neveket is a lehetőségekhez mérten ? legalább valamely részletében ? megtartó, szakmai és nyelvi szempontból egyaránt megfelelő névjegyzék elkészítése volt. A hazai hangyafajok tekintetében a jegyzékünk teljességre törekvő (126 faj). A külföldi fajok (238 faj) esetében tanulmányunk a magyar nyelvű tudományos és ismeretterjesztő közleményekben leginkább megjelenő, nevezetesebb, jellegzetesebb fajokat tartalmazza, továbbá a hobbihangyatartók által gyakrabban tartott fajok neveit is feltüntettük. Kitértünk néhány nevezetesebb fosszilis hangya-fajra és -csoportra is (10 faj). A fajokon túl a magasabb rendszertani egységek ? családsorozat (superfamilia), család (familia), alcsalád (subfamilia), tribusz (tribus), nemzetség (genus), és néhány helyen alnemzetség (subgenus) ? esetében is tartalmazza az egyes csoportok tudományos neveit, és azok javasolt magyar megfelelőit. Munkánk során kísérletet tettünk minden hangyafaj és a hangyafé-lék családjába tartozó magasabb rendű rendszertani egység esetében a tudományos és az ismeretter-jesztő közleményekben megjelent magyar szaknyelvi megnevezések minél teljesebb körű összegyűj-tésére is, tanulmányunk egyúttal ezt a teljességre törekvő névgyűjteményt is tartalmazza.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk hártyásszárnyúak Hymenoptera magyar nevezéktan névjegyzék szaknyelv
Megjelenés:	Állattani Közlemények. - 106 : 1-2 (2021), p. 47-102. -
További szerzők:	Gallé László Lőrinczi Gábor Tartally András (1975-) (biológus) Báthori Ferenc (1988-) (biológus) Kovács Éva Maák István Elek Markó Bálint Módra Gábor Nagy Csaba Somogyi Anna Ágnes (1988-) (biológus) Csősz Sándor (1971-) (Biológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM090572
035-os BibID:	(cikkazonosító)78
Első szerző:	Csősz Sándor (Biológus)
Cím:	The Myrmecofauna (Hymenoptera: Formicidae) of Hungary: Survey of Ant Species with an Annotated Synonymic Inventory / Csősz Sándor, Báthori Ferenc, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Maák István, Tartally András, Kovács Éva, Somogyi Anna Ágnes, Markó Bálint
Dátum:	2021
ISSN:	2075-4450
Megjegyzések:	Ants (Hymenoptera: Forimicidae) are exceedingly common in nature. They constitute a conspicuous part of the terrestrial animal biomass and are also considered common ecosystem engineers. Due to their key role in natural habitats, they are at the basis of any nature conservation policy. Thus, the first step in developing adequate conservation and management policies is to build a precise faunistic inventory. More than 16,000 valid ant species are registered worldwide, of which 126 are known to occur in Hungary. Thanks to the last decade's efforts in the Hungarian myrmecological research, and because of the constantly changing taxonomy of several problematic ant genera, a new checklist of the Hungarian ants is presented here. The state of the Hungarian myrmecofauna is also discussed in the context of other European countries' ant fauna. Six species (Formica lemani, Lasius nitidigaster, Tetramorium immigrans, T. staerckei, T. indocile and Temnothorax turcicus) have been reported for the first time in the Hungarian literature, nine taxon names were changed after systematic replacements, nomenclatorial act, or as a result of splitting formerly considered continuous populations into more taxa. Two species formerly believed to occur in Hungary are now excluded from the updated list. All names are nomenclaturally assessed, and complete synonymies applied in the Hungarian literature for a certain taxon are provided. Wherever it is not self-evident, comments are added, especially to explain replacements of taxon names. Finally, we present a brief descriptive comparison of the Hungarian myrmecofauna with the ant fauna of the surrounding countries. The current dataset is a result of ongoing work on inventorying the Hungarian ant fauna, therefore it is expected to change over time and will be updated once the ongoing taxonomic projects are completed.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk ants biogeography faunistics checklist Europe
Megjelenés:	Insects. - 12 : 1 (2021), p. 1-14. -
További szerzők:	Báthori Ferenc (1988-) (biológus) Gallé László Lőrinczi Gábor Maák István Elek Tartally András (1975-) (biológus) Kovács Éva Somogyi Anna Ágnes (1988-) (biológus) Markó Bálint
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.1-16-2016-00022 EFOP ÚNKP-20-5 Egyéb 'János Bolyai' Scholarship of the Hungarian Academy of Sciences Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM103201
035-os BibID:	(cikkazonosító)1677 (WoS)000580676800001 (Scopus)85091261555
Első szerző:	Juhász Orsolya
Cím:	Consequences of climate change-induced habitat conversions on red wood ants in a Central European Mountain: A case study / Orsolya Juhász, Ágnes Fürjes-Mikó, Anna Tenyér, Anna Ágnes Somogyi, Dianne Joy Aguilon, Péter János Kiss, Zoltán Bátori, István Maák
Dátum:	2020
ISSN:	2076-2615
Megjegyzések:	Simple Summary The red wood ants are considered to be one of the main ecosystem engineers and keystone species of the habitats in which they exist. Most of the species from this species group inhabit coniferous forests, which, due to the consequences of anthropogenic climate change, are continuously cut down. Therefore, the main habitat of these important species is rapidly disappearing. We investigated the consequences of the absence of conifers (clear-cut area and deciduous forest) on one of the members of this species group, namelyFormica polyctena. We have found that compared with the mixed-coniferous forest stand, the absence of coniferous species resulted in significant changes in the colony and nest structure ofF. polyctena. In addition, the colony size was also smaller in these sites. These changes suggest that althoughF. polyctenais able to survive in suboptimal habitats, still their population decline is expected and urges conservation managers to apply necessary action plans for their protection. The consequences of anthropogenic climate change are one of the major concerns of conservation biology. A cascade of negative effects is expected to affect various ecosystems, one of which is Central European coniferous forests and their unique biota. These coniferous forests are the primary habitat of many forest specialist species such as red wood ants. Climate change-induced rising of temperature allows trees to skip winter hibernation, making them more vulnerable to storms that cause wind felling, and in turn, promotes bark beetle infestations that results in unscheduled clear-cuttings. Red wood ants can also be exposed to such habitat changes. We investigated the effects of bark beetle-induced clear-cutting and the absence of coniferous trees on colonies ofFormica polyctena, including a mixed-coniferous forest as a reference. Our aim was to investigate how these habitat features affect the nest characteristics and nesting habits ofF. polyctena. Our results indicate that, in the absence of conifers,F. polyctenatend to use different alternatives for nest material, colony structure, and food sources. However, the vitality ofF. polyctenacolonies significantly decreased (smaller nest mound volumes). Our study highlights the ecological flexibility of this forest specialist and its potential to survive under extreme conditions.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk clear-cut oak forest coniferous forest colony size foraging activity Formica polyctena
Megjelenés:	Animals. - 10 : 9 (2020), p. 1-14. -
További szerzők:	Fürjes-Mikó Ágnes Tenyér Anna Somogyi Anna Ágnes (1988-) (biológus) Aguilon, Dianne Joy Kiss Péter János Bátori Zoltán Maák István Elek
Pályázati támogatás:	NKFIH-124796 Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM087555
Első szerző:	Somogyi Anna Ágnes (biológus)
Cím:	Colony size, nestmate density and social history shape behavioural variation in Formica fusca colonies / Anna Ágnes Somogyi, András Tartally, István Elek Maák, Zoltán Barta
Dátum:	2020
ISSN:	0179-1613 1439-0310
Megjegyzések:	In ants, individuals live in tightly integrated units (colonies) and work collectively for its success. In such groups, stable intraspecific variation in behaviour within or across contexts (personality) can occur at two levels: individuals and colonies. This paper examines how colony size and nestmate density influence the collective exploratory behaviour of Formica fusca (Hymenoptera: Formicidae), in the laboratory. The housing conditions of the colonies were manipulated to vary the size of colonies and their densities under a fully factorial design. The results demonstrate the presence of colony behavioural repeatability in this species, and contrary to our expectations, colonies were more explorative on average when they were kept at lower nestmate densities. We also found that experimental colonies created from larger source colonies were more explorative, which conveys that a thorough understanding of the contemporary behaviour of a colony may require knowing its social history and how it was formed. Our results also convey that the colony size and nestmate density can have significant effects on the exploratory behaviour of ant colonies.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk collective behaviour colony size exploration housing condition nestmate density
Megjelenés:	Ethology. - 126 : 7 (2020), p. 727-734. -
További szerzők:	Tartally András (1975-) (biológus) Maák István Elek Barta Zoltán (1967-) (biológus, zoológus)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.1-16-2016-00022 EFOP ÚNKP-18-4-DE-452 Egyéb ÚNKP-19-4-DE-303 Egyéb PCIG11-GA-2012-322110 Egyéb NKFIH-1150-6/2019 FIKP
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: