CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM089206
Első szerző:Fázsi László
Cím:A bűncselekmény eshetőleges szándékkal megvalósított kísérletének kérdései / Fázsi László, Stál József
Dátum:2011
ISSN:0025-0147
Megjegyzések:Tokaji Géza 1984-ben kifejtett álláspontja szerint a kísérlethez egyenes szándékot megkívánó szovjet bírói gyakorlattal ellentétben ?az eshetőleges szándék megállapítását kellene a valóban indokolt körre szűkíteni, s ez esetben az eshetőleges szándékú kísérlet elismerése is aggálytalan lehetne. Ha azonban a bírói gyakorlatunk az eshetőleges szándék szempontjából a jövőben sem törekedne magának az elkövetéskori rágondolásnak a bizonyítására, a szovjet álláspont átvétele jóval több előnnyel, mint hátránnyal járna." Ilyen irányú törekvés azonban azóta sem tapasztalható a magyar bírói gyakorlatban, aminek a jelzésével természetesen nem a szovjet álláspont átvételének indokoltságát szeretnénk propagálni 2011-ben, hanem csupán egy több évtizedes jogalkalmazási probléma változatlan aktualitására kívánjuk felhívni a figyelmet a továbbiakban.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Jog. - 10 (2011), p. 608-615. -
További szerzők:Stál József (1973-) (jogász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM089203
Első szerző:Stál József (jogász)
Cím:Gondolatok a kirendelt védő irattanulmányozási díjához egy büntetőbíró szemszögéből / Stál József
Dátum:2015
ISSN:0025-0147
Megjegyzések:A Be. 50. ? (1) bekezdése irányozza elő a védő védelem ellátásával kapcsolatos legalapvetőbb kötelezettségeit, amelyek teljesítése szolgáltatja a jogalapot a díjazására és költségeinek megtérítésére. A védő az ügyirat ismerete nélkül nem tudja ellátni a feladatait, a Be. 50. ? (2) bekezdése biztosítja a jogát, hogy ?(?) a védelem érdekében az ügyben tájékozódhat (?)". Az ügyirat ismerete nélkül a büntetőjogi igénnyel szemben védekezni nem lehet, emiatt azt a védő részére a hatóság biztosítani köteles, következésképpen az eljárási törvény 48. ? (9) bekezdése alapján ?A kirendelt védő a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtt (?) az iratok tanulmányozásáért díjazásra (?) jogosult".
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Jog. - 62 : 7-8 (2015), p. 417-423. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM089202
Első szerző:Stál József (jogász)
Cím:Az elsőfokú ítélet szerkesztése a német büntetőeljárásban / Stál József
Dátum:2017
ISSN:0025-0147
Megjegyzések:A bíróság legfontosabb ügydöntő határozata az ítélet, az irányadó magyar eljárásjogi szabály szerint azzal a bíróság a vádról határoz, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki, vagy felmenti. Legalapvetőbb tartalmi elemeit meghatározza az eljárási törvény, de megszerkesztése során jelentőséggel bír a jogirodalom és a joggyakorlat is. A problematikával számos esetben foglalkoztak már, mind az elmélet szintjén, mind a gyakorlatiasság igényével. Az ítélet (Urteil) a német büntetőeljárásban is a legfontosabb bírósági határozat, jogszabály nem határozza meg a fogalmát, azt a jogelmélet és a joggyakorlat alakította ki. Az egyik fogalom-meghatározás szerint alatta értendő a perbíróság formakötött, különleges hatásokkal ellátott döntése; alapját mindig főtárgyalás képezi, mindig ügydöntő hatása van. Egy másik megközelítés szerint a büntető ítélet bírósági döntés, amelyet főtárgyalás alapján hoznak, rendszerint a bizonyítási eljárást zárja le, feladata a büntetőeljárás alapját képező azon kérdés végleges megválaszolása, hogy a vádlott bűnös-e és milyen jogkövetkezményeket kell vele szemben alkalmazni; csupán az elítélés jogerőre emelkedésével tekinthető megdöntöttnek a vádlottat addig megillető ártatlanság vélelme. A legalapvetőbb tartalmi elemeit a német büntetőeljárásban is az eljárási törvény határozza meg, de megszerkesztése során ott is kiemelkedő szerepe van a jogirodalomnak és az ítélkezési gyakorlatnak. A tanulmány célja annak vázlatos bemutatása, hogy a német elsőfokú ítélet megszerkesztése milyen fő nyomvonalak mellett történik.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Jog. - 64 : 5 (2017), p. 288-297. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM089201
Első szerző:Stál József (jogász)
Cím:A "feljelentő" és a "magánvádló" fogalmának problematikája egy konkrét bírósági ügy tükrében / Stál József
Dátum:2016
ISSN:0025-0147
Megjegyzések:"Magánindítvány, feljelentés, magánvád, sértett, feljelentő, magánvádló": egyszerűnek tűnő fogalmak, amelyeket a tanulmányaink során megtanulunk, s amelyekkel a büntetőjog alkalmazása során naponta találkozunk. Tartalmukat a jogszabályok és a jogalkalmazási gyakorlat meghatározzák, az esetek döntő többségében alkalmazásuk nehézséget nem is okoz. Azonban valóban egyértelműen tisztázottak-e ezek a fogalmak, a törvényi rendelkezések tényleg egyértelműek-e, a törvény különböző szabályai egymással összhangban állnak-e, így különösen: a szabályozás ésszerűnek mutatkozik-e a jogalkalmazásban? Erre a kérdésre álláspontom szerint nemleges a válasz, amelynek alátámasztására szolgál a Nyíregyházi Járásbíróságon folyamatban volt egyik ügy. A tanulmány célja az említett büntetőügy bemutatása és annak elemzése, hogy miért kérdőjelezhető meg a törvényi rendelkezések összhangja, ésszerűsége, amely még a joghézag lehetőségét is felveti. Mindezek miatt szükségesnek mutatkozik javaslat tétele jogszabály módosítására.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok esettanulmány
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Jog. - 63 : 6 (2016), p. 344-351. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM089200
Első szerző:Stál József (jogász)
Cím:Az óvadék térhódítása és a letartóztatás térvesztése a magyar büntető jogalkalmazásban / Stál József
Dátum:2019
ISSN:0025-0147
Megjegyzések:A különböző jogrendszerek régóta ismernek terhelt büntetőhatóság előtti megjelenését biztosító jogintézményeket. Az óvadék vagyoni természetű biztosíték, amely általában nem személyhez kötött. Jogtörténeti előzmények és a hatályos szabályozás bemutatása után a tanulmány középpontjában olyan büntetőügyek állnak, amelyekben a bíróság az új büntetőeljárási törvény hatályba lépése utáni hét hónapban foglalkozott az óvadék elfogadhatóságával.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Jog. - 66 : 7-8 (2019), p. 425-437. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.