CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM101841
035-os BibID:(cikkazonosító)1390 (WoS)000567141000001 (Scopus)85090370400
Első szerző:Szigeti Erika (Ph.D. hallgató)
Cím:Newly Grown Wool Mineral Content Response to Dietary Supplementation in Sheep / Szigeti Erika, Kátai János, Komlósi István, Oláh János, Szabó Csaba
Dátum:2020
ISSN:2076-2615
Megjegyzések:The evaluation of the mineral status of grazing and group-housed animals is important, as the actual mineral intake is not fixed. The determination of the wool mineral content to assess the animals' mineral status has a long history, but the results are controversial. We hypothesized that one of the contributing factors is that the sampling material in previous studies was collected from long fleece, a fact that could mask the response to recent differences in mineral intake. Therefore, in our trial, we applied different level of premix dietary inclusion (and as a result, mineral supplementation), and the wool samples were collected 28 days later from a 5 x 5 cm area that was shorn completely at the beginning of the trial (newly grown wool). In general, wool mineral content did not correspond to the increased intake, while it was sensitive enough to detect high Zn and low Se intake. Determination of wool mineral content to assess the animal' mineral status has been extensively used, but the results are controversial. One of the possible contributing factors is that the sampling material in previous studies was collected from a long staple, a fact that could mask the response to recent differences in mineral intake. Therefore, the aim of the present study was to test the sensitiveness of newly grown wool to different dietary mineral intake. Twenty Tsigai ewes were allocated into five dietary treatments with similar hay and concentrate intake but different premix inclusion rates in the concentrate (3, 4, 5, 6, and 7%). Wool was sampled on the left side from a 5 x 5 cm area using bent scissors at the beginning of the trial and from the very same area 28 days later. Samples after cleaning and mineralization were analyzed with ICP-OES (Perkin-Elmer, Optima 3300 DV) for calcium, phosphorus, magnesium, sodium, selenium, zinc, copper, and sulfur content. Long fleeces had significantly lower Ca and Se content compared to the newly grown wool samples of the group at the premix manufacturer's suggested level of supplementation (5%). Macrominerals in fresh wool did not respond to increased dietary supplementation. Se and Zn content of wool had a strong relationship with the daily intake (R-2= 0.95 and R-2= 0.97, respectively.) In conclusion, the mineral content of long fleeces can be different compared to recently developed wool fiber. This indicates that, in some cases, analyzing long staples for mineral status can be misleading. Our results showed that wool could be a sensitive indicator of low selenium and high zinc intake. Mineral interactions can significantly affect the actual availability of trace minerals; therefore, a more careful design of premixes is needed. The described method seems to be applicable in livestock farming, but the mineral interactions that may alter the results need to be further explored.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Animals. - 10 : 8 (2020), p. 1-10. -
További szerzők:Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus) Komlósi István (1960-) (agrármérnök) Oláh János (1976-) (állattenyésztés) Szabó Csaba (1968-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM090416
Első szerző:Szigeti Erika (Ph.D. hallgató)
Cím:A fürthosszúság hatása a gyapjú ásványianyag-tartalmára azonos takarmányozás mellett / Szigeti Erika, Kátai János, Komlósi István, Oláh János, Szabó Csaba
Dátum:2017
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A gyapjú alkalmas a juh ásványianyag-ellátottságának vizsgálatára, azonban számos tényező befolyásolhatja az eredményeket. A gyapjúszálak növekedési üteme és hossza évszak, fajta, fiziológiai állapot és egyedek szerint nagyon eltérő lehet. Ezen tényezők nagy valószínűséggel hatással vannak a gyapjúba beépülő ásványi anyagok mennyiségére, ezért jelen kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy van e különbség a juhok fajtára jellemző fürthosszúságot megközelítő és frissen nőtt gyapjújának ásványianyag-tartalma között azonos takarmányozás mellett. Tíz cigája fajtájú vemhes egyedet választottunk ki véletlenszerűen ugyanazon telepről. Gyapjúmintát vettünk három testtájról (mar, bordatájék, far) hajlított ollóval, melyekből a következő ásványianyag-tartalmakat határoztuk meg: Ca, Mg, P, Na, S, Cu, Zn, Se. A minták szerves szennyeződésektől való megtisztítása etil-alkohollal történt, majd azokat salétromsav hozzáadása után ultrahangos vízfürdőben előroncsolták. Lehűlés után hidrogén-peroxid hozzáadásával tovább roncsolták a mintákat, majd ICP-OES készülékkel mérték az elemtartalmat. A statisztikai elemzéseket a SAS (SAS Institute Inc., Cary, NC) GLM eljárással végeztük, a testtájak közötti különbségeket Tukey-teszttel ellenőriztük. Szignifikánsan alacsonyabb értékeket tapasztaltunk az intenzív növekedésű gyapjúban a Ca, Na, P, Zn esetében, ugyanazon takarmányozás ellenére. A mintavétel helye nem befolyásolta a gyapjú ásványianyag-tartalmát. Az állatok ásványianyag-ellátottsága megfelelő volt. Eredményeink alapján javasolható, hogy a szőranalízist mindig előzetesen lenyírt területről származó intenzív növekedési fázisban levő mintából végezzék.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állatorvosi tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
gyapjúanalízis
elemtartalom
Megjelenés:Agrártudományi közlemények. - 73 (2017), p. 97-100. -
További szerzők:Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus) Komlósi István (1960-) (agrármérnök) Oláh János (1976-) (állattenyésztés) Szabó Csaba (1968-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM088052
Első szerző:Szigeti Erika (Ph.D. hallgató)
Cím:Az ásványi anyag ellátottság értékelési lehetőségei szőr analízis alapján / Szigeti Erika, Komlósi István, Kátai János, Szabó Csaba
Dátum:2016
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:A gazdasági állatok termelésének jelentős növekedése miatt az állatok táplálóanyag igénye, így mikroelem szükséglete is nőtt. Az állatok termelésére leginkább hatással levő környezeti tényezők egyike a táplálóanyag ellátás. Nagyon fontos hogy az állat korának, termelési szintjének és egészségi állapotának megfelelő minőségű és mennyiségű táplálóanyagot biztosítsunk. A szervezet szervetlen alkotóelemei közül a kalciumnak, foszfornak, nátriumnak, magnéziumnak, vasnak, mangánnak, réznek, cinknek, jódnak, szelénnek van jelentősége, bár az egyes elemek fontossága nagyon eltérő. Valószínű, hogy egyes ásványi elemek már a földi élet kezdetén szabályozó tényezőként működtek közre az anyagcsere folyamatokban. A gyakorlati szempontból jelentős elemek nagy részét a takarmány komponensek nem tartalmazzák kielégítő mennyiségben, ezért kiegészítésre szorulnak a keveréktakarmányokban. Ezért fontos az ellátottság ellenőrzése. Ennek egyik kézenfekvő módja a vérplazma ásványianyag tartalmának vizsgálata. A vérplazma ásványi anyag tartalma azonban széles határértékek között változhat, és csak az adott fiziológiai állapotról szolgáltat információt. Ezért a kutatók olyan reprezentatív szövetet kerestek, mely hosszabb időszakról szolgáltat adatot. Ezen kritériumoknak a szőr (gyapjú) megfelel, könnyű gyűjthetősége miatt egyszerű módszernek tekinthető. Ma már számos adat áll rendelkezésre mind humán, mind állattenyésztési vonatkozásban a haj, szőr, tollazat és gyapjú ásványianyag összetételére vonatkozóan, azonban az eredmények gyakran ellentmondásosak. A szőr illetve gyapjú gyűjtésének körülményei, annak színe, a vizsgálat előtti tisztítás és annak módja nagy hatással lehet a mért értékekre. A szőr külsejére tapadt izzadtság, faggyú és egyéb szennyeződések elsősorban a makroelemek mennyiségét befolyásolják. Ezekből ugyanis több lehet a felületre tapadt szennyeződésben, mint az egyes mikroelemekből. Számos ásványi anyag esetében igazolták az ellátottság felvétel és a szőrből analizált értékek közötti összefüggést. Ezért a jelen irodalmi áttekintés célja az ásványi anyag ellátottság és a szőranalízis eredményei közötti kapcsolat, a befolyásoló tényezők és a gyakorlati alkalmazhatóság vizsgálata szakirodalmi adatok alapján.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szőr analízis
ásványi anyag ellátottság
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 65 : 3 (2016), p. 82-93. -
További szerzők:Komlósi István (1960-) (agrármérnök) Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus) Szabó Csaba (1968-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM087950
Első szerző:Szigeti Erika (Ph.D. hallgató)
Cím:The effect of ewe mineral status on the lambs mineral supply / Szigeti Erika, Kátai János, Komlósi István, Oláh János, Szabó Csaba
Dátum:2016
ISSN:1581-9175 1854-1941
Megjegyzések:The aim of our study is to examine the mineral status of Tsigai ewes and their lambs based on wool mineral content, and the relationship between ewes wool and milk mineral content and the lamb wool mineral concentration. Ten Tsigai sheep nursing single lamb was randomly selected on the 6?10th day of lactation. Sampling was carried out in March. Wool samples free of visible contamination were obtained from the withers of the ewes and the lambs using bended scissors. Approximately 10 ml of milk samples were collected by hand milking. Ca, Mg, Na, Cu, S, P, Se and Zn content were determined by ICP-OES (Perkin-Elmer, Optima 3300 DV). Statistical analyses were carried out by SAS (SAS Institute Inc., Cary, NC) GLM procedure. Wool mineral content did not show deficient supply in case of ewes. Young lamb's wool mineral composition is distinct from those measured in adult ewes. This fact and the lack of significant correlation between ewe and lamb mineral status indicates strictly regulated mineral passage through placenta.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
sheep
ewes
lambs
mineral status
wool mineral content
milk mineral content
Megjelenés:Acta Agriculturae Slovenica. - Supplement : 5 (2016), p. 118-121. -
További szerzők:Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus) Komlósi István (1960-) (agrármérnök) Oláh János (1976-) (állattenyésztés) Szabó Csaba (1968-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM063770
Első szerző:Szigeti Erika (Ph.D. hallgató)
Cím:A genotípus és a mintavétel helyének hatása a gyapjú ásványi anyag tartalmára / Szigeti Erika, Kátai János, Komlósi István, Oláh János, Szabó Csaba
Dátum:2016
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A magas termelési szint eléréséhez fontos a megfelelő ásványi anyag ellátottság. Az ásványi anyag felvétel meghatározása a tömegtakarmányt fogyasztó állatok (például juhok) esetében igen nehéz. A hosszabb időt átölelő ellátottság ellenőrzése lehetséges lehet a gyapjú ásványianyag tartalmának vizsgálatával, ugyanakkor a referencia-tartományok kialakításához szükséges a gyapjú ásványi anyag tartalmát befolyásoló tényezők tisztázása. Ezért kísérletünk célja a mintavételi hely és a genotípus hatásának vizsgálata volt a juhok gyapjújának ásványi anyagtartalmára. 20 dorper és 20 cigája fajtájú egyedet választottunk ki ugyanazon telepről. Gyapjúmintát vettünk 3 testtájról (mar, bordatájék, far), melyekből a következő ásványi anyag tartalmakat határoztuk meg: Mg, Na, Co, Cu, P, S, Se, Zn. A minták szerves szennyeződésektől való megtisztítása etil-alkohollal történt, majd azokat salétromsav hozzáadása után ultrahangos vízfürdőben előroncsolták. Lehűlés után hidrogénperoxid hozzáadásával tovább roncsolták a mintákat, majd ICP-OES (Perkin-Elmer, Optima 3300 DV) készülékkel mérték az elemtartalmat. A statisztikai elemzéseket a SAS (SAS Institute Inc., Cary, NC) GLM eljárással végeztük, a testtájak közötti különbségeket Tukey-teszttel ellenőriztük. Szignifikáns fajtabeli különbséget figyeltünk meg a Mg, Na, S, Se gyapjúban mért tartalma között, a hasonló takarmányozás ellenére is. A mért értékek más fajtákhoz viszonyítva megfelelőnek tekinthetők. A mintavétel helye nem befolyásolta a gyapjú ásványi anyag tartalmát.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
juh
gyapjú-analízis
elemtartalom
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 69 (2016), p. 157-160. -
További szerzők:Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus) Komlósi István (1960-) (agrármérnök) Oláh János (1976-) (állattenyésztés) Szabó Csaba (1968-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1