CCL

Összesen 16 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM120093
Első szerző:Szabó Pál (neurológus, pszichiáter)
Cím:A testdiszmorfiás zavar neurobiológiai és kognitív vonatkozásai / Szabó Pál, Szászi Beáta
Dátum:2010
Megjegyzések:Bár már 1891-ben leírták, és az általános populációban 0,7-2,5% a prevalenciája, továbbá nagy szenvedéssel, a szociális működés romlásával jár, alig ismert a tesdiszmorfiás zavar (TDZ). Központi tünete, hogy a beteg valamely testrészét torznak észleli, és sok időt tölt a vélt defektus ellenőrzésével, leplezésével, megszüntetésével. A szomatoform zavarok közé sorolt TDZ kapcsolatban áll az OCD-spektrummal, az affektív zavarokkal és az addikciókkal is. A TDZ-ral kapcsolatos genetikai, molekuláris genetikai, neurokémiai és agyi képalkotó (MRI, fMRI, SPECT) vizsgálatok eredményei a biológiai tényezők szerepére utalnak. A vizuális információfeldolgozás kóros. A prevalencia növekedése és a kulturális különbségek a pszichológiai és a szociokulturális tényezők etológiai szerepét húzzák alá.
ISBN:978 963 87915 3 5
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
testdiszmorfiás zavar
neurobiológiai vonatkozások
képalkotó módszerek
kognitív folyamatok
Megjelenés:Egyén és Kultúra - A paszichológia válasza napjaink társadalmi kihívásaira Kivonatkötet : programfüzet melléklettel / szerk. Vargha András. - p. 129. -
További szerzők:Szászi Beáta (PhD hallgató)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM120072
035-os BibID:(Scopus)85105100575
Első szerző:Szabó Pál (neurológus, pszichiáter)
Cím:Testdiszmorfiás zavar: száz év magány / Szabó Pál, Szászi Beáta
Dátum:2021
ISSN:0237-7896
Megjegyzések:A testdiszmorfiás zavar gyakori pszichiátriai betegség, prevalenciája az általános népességben 2%, felsőoktatásban tanulóknál 3,3%, pszichiátriai osztályok serdülő és felnőtt betegeinél egyaránt 7,4%, kozmetikai sebészeti és bőrgyógyászati betegek között pedig 10% felett van. A betegség központi tünete a saját test észlelésének súlyos zavara, amely alacsony önértékeléshez, szorongáshoz, depresszióhoz, szociális izolációhoz és kényszeres megnyilvánulásokhoz vezet. A betegség többnyire serdülőkorban (átlagosan 16,7 éves korban) kezdődik, a tünetek miatt leépülnek a társas kapcsolatok, a betegség gyakran akadályozza a továbbtanulást, a munkavégzést, a családalapítást. Igen magas a komorbiditás az affektív zavarokkal, szorongásos zavarokkal, személyiségzavarokkal, evészavarokkal és a szerfüggőséggel. A betegek életminősége igen rossz, az öngyilkosság veszélye nagy, emellett a heteroagresszivitás sem ritka. A betegséget a nagy gyakoriság és a súlyos következmények ellenére csak az esetek mintegy 15%-ában ismerik fel, és az érintettek viszonylag ritkán kapnak megfelelő kezelést. Ez a betegek szégyenérzete miatt van, akik ezért nem kérnek segítséget, vagy a betegségbelátás hiánya miatt rossz helyre fordulnak segítségért. Emellett a szakemberek körében is viszonylag kevéssé ismert a testdiszmorfiás zavar jelenségköre. Így a szerzők célkitűzése az, hogy részletes áttekintést adjanak a betegségről, különös tekintettel az elmúlt évtized kutatásainak eredményeire. Lényeges változás, hogy a korábban a szomatoform zavarok közé sorolt betegség a DSM-5-ben a kényszeres és kapcsolódó zavarok csoportjába került. Az etiológiában biológiai, pszichológiai és szociokulturális tényezők bonyolult összjátéka játszik szerepet. Továbbra is a szerotonin-visszavételt gátló gyógyszereket és a kognitív viselkedésterápiát tartják a leghatékonyabb kezelésnek. Utóbbinak a külsővel kapcsolatos téves észlelésekre, az érzelmi zavarokra vagy a perfekcionizmusra irányuló változatai jelentenek előrelépést a terápiában, az információtechnológia módszereinek alkalmazása mellett.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
testdiszmorfiás zavar
nozológia
komorbiditás
etiopatogenezis
terápia
Megjelenés:Psychiatria Hungarica. - 36 : 2 (2021), p. 143-161. -
További szerzők:Szászi Beáta (PhD hallgató)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM120642
Első szerző:Szászi Beáta (PhD hallgató)
Cím:Az öngyilkosság vizsgálata esztétikai sebészeti páciensek körében / Szászi Beáta, Szabó Pál
Dátum:2011
ISSN:0237-7896
Megjegyzések:A testhatárok módosítását követelő műtéti beavatkozások emelik a posztoperatív szakaszban az öngyilkossági gondolatok és a befejezett öngyilkosságok számát vagy csak triggerként játszanak szerepet a sérülékenyebb személyiségek életében? Az öngyilkosság vizsgálata a plasztikai sebészeti beteganyagban halmozottan tartalmaz módszertani nehézségeket. Emellett a műtétek jövőbeli pszichológiai hatása továbbra sem tisztázott: Sarwer kutatásai szerint (2004,2007) például a mellnagyobbító műtétek után jelentősen gyakoribb az öngyilkossági kísérletek és a befejezett öngyilkosságok száma. Célkitűzés: Az öngyilkosságra adott pozitív válaszok és azok előrejelzőinek vizsgálata esztétikai sebészeti páciensek körében. Módszerek: Plasztikai beavatkozáson átesett hölgyeket kontroll csoporttal hasonlítottunk össze, különös tekintettel az evés- és testképzavarok vizsgálatára (Evési Attitűdök Tesztje, EAT-12; a Testtel Kapcsolatos Befektetések Skálája BIS; Testtel Kapcsolatos Elégedettség Skálája, BSQ), az egészségi állapot felmérésére (Goldberg-féle Általános Egészségi Kérdőív, GHQ-28), és a testdiszmorfiás zavar tüneteinek értékelésére (Testdiszmorfiás Zavar Kérdőív, BDDQ). Eredmények: a GHQ öngyilkosság skáláját vizsgálva nincs szignifikáns különbség a műtött és a kontroll (64 műtött és 71 kontroll személy) csoport eredményei között. A műtött csoportban az öngyilkosság skála pontszámai közepes kapcsolatot mutatnak a derékkel kapcsolatos elégedettséggel (r = - 0,281; p = 0,046), a GHQ-összpontszámával (r = 0,530; p < 0,001), az EAT Diétázás alskálájával (r = 0,360; t = 0,010) és összpontszámával (r = 0,310; t = 0,027), valamint a BDDQ több tételével. Következtetés: Az esztétikai sebészeti páciensek esetében az öngyilkosság megelőzésének érdekében a kezelőorvosoknak és a nővéreknek kiemelt figyelmet kell szentelni a műtétre jelentkező páciensek szűrésére: a lelki állapot és a testhez való viszony felmérésére.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
öngyilkosság
testkép
esztétikai sebészet
Megjelenés:Psychiatria Hungarica. - 26 : 1 Suppl. (2011), p. 120. -
További szerzők:Szabó Pál (1954-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM120077
Első szerző:Szászi Beáta (PhD hallgató)
Cím:The prevalence of body dysmorphic disorder and the acceptance of cosmetic surgery in a nonclinical sample of Hungarian adults / Szászi Beáta, Szabó Pál
Dátum:2024
Megjegyzések:Background: Body dysmorphic disorder (BDD) is a common, often undiagnosed, serious condition. The relationship between body dysmorphic disorder and cosmetic surgery is rather complex, as many patients with body dysmorphic disorder search for cosmetic solutions for the imagined defect in appearance. Aims: To assess the prevalence of body dysmorphic disorder and its relationship to the acceptance and use of cosmetic services and body-related variables among Hungarian adults. Methods: Body weight and height, body satisfaction, health state, aesthetic intervention-related experiences, and plans were assessed by a self-report online questionnaire that included the Body Dysmorphic Disorder Questionnaire and the Acceptance of Cosmetic Surgery Scale. Six hundred three subjects (94% women, n = 567, 6% men, n = 36, age M = 40.16 years, SD = 13.32 years) joined the research on a social media platform. Results: The prevalence of BDD is 8.1% (n = 49), 8.1% (n = 46) in women, and 8.3% (n = 3) in men. The BDD-positive group had higher BMI (U = 9641.5, p = 0.028), more plastic surgeries (?2(1) = 19.682, p = 0.012), and more acceptance of cosmetic surgery (U = 6664, p < 0.001). The risk of BDD is significantly higher in those who have a lower education (OR = 0.424, p = 0.031), accept cosmetic surgery (OR = 1.031, p = 0.025), plan plastic surgery (OR = 0.351, p = 0.027) and are more dissatisfied with their body (OR = 0.397, p < 0.001). Consideration of cosmetic surgery (U = 7433, p = 0.006) and planning for future plastic surgeries ?2(1) = 7.943, p = 0.019) are more frequent in females. Sixty-six women (11.6%) have already had some intervention, 26.4% plan, and 10.4% probably plan cosmetic surgery, while these data are 11.1%, 8.3% and 5.6% in males. These symptoms occur more frequently among women according to Body Dysmorphic Disorder Questionnaire: avoidance behavior (33.9% vs. 16.7%, ?2(1) = 4.539, p = 0.033), significant mental suffering caused by the perceived flaw(s) (29.8% vs. 13.9%, ?2(1) = 4.178, p = 0.041). The Acceptance of Cosmetic Surgery Scale total score has a significant positive relationship with BDD caseness (B = 0.100, p = 0.011) and the number of blepharoplasties (B = 0.111, p = 0.005) and significant negative relationship with the planning of cosmetic surgery (B = ?0,491, p < 0,001). Conclusions: The prevalence of body dysmorphic disorder is high in this non-clinical, unselected Hungarian sample. The risk for body dysmorphic disorder is higher in those interested in cosmetic services; screening for this body image disorder is necessary.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
body dysmorphic disorder,
body satisfaction
cosmetic surgery
Body Dysmorphic Disorder Questionnaire
Acceptance of Cosmetic Surgery Scale
Megjelenés:Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - 25 : 1 (2024), p. 69-84. -
További szerzők:Szabó Pál (1954-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Szerző által megadott URL
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM120340
Első szerző:Szászi Beáta (PhD hallgató)
Cím:Az esztétikai sebészeti páciensek műtéti motivációi - "Ifjúság, gyöngykoszorú, ki elveszti be szomorú" / Szászi Beáta, Szabó, Pál
Dátum:2011
Megjegyzések:Kultúránk a szépséget és a fiatalságot egyre inkább szinonimaként emlegeti. A külsővel kapcsolatos társadalmi elvárások arra késztetik a férfiakat és a nőket, hogy ne vállalják fel a korukat, és egyre extrémebb módon konzerválják az ifjúságot. Az emberi test megváltoztatásához szükséges sebészeti ismeretek egyre differenciálódnak, melyek maguk után vonják a műtétek számbeli növekedésének tényét. Az esztétikai műtétek száma 10 év alatt 114%-kal, a nem sebészeti szépészeti beavatkozások száma pedig 754%-kal emelkedett. Megközelítőleg a nők 10,6 millió beavatkozáson esnek át, és minden 10. páciens férfi (Amerikai Esztétikai Plasztikai Sebészek Társasága, 2007). Magyarországon nincsenek átfogó statisztikai adatok a plasztikai beavatkozások pontos számáról, becslések szerint a beavatkozások számát és eloszlását tekintve az Európai Unió átlagához tartozunk. Célkitűzés: az esztétikai operáción átesett nők műtéti motivációjának, az operációval kapcsolatos elvárásainak, szerepkonfliktusainak feltérképezése mellett az evészavarok és testképzavarok tüneteinek felmérése. Módszerek: A plasztikai beavatkozásokon keresztül ment nők (n = 20) részletes vizsgálata félig strukturált interjúval. Eredmények: A műtétek választásánál elsődleges fontosságú tényezők: közeli hozzátartozó vagy barátnő ?betegségtörténete", az eljárást javasló orvos szerepe, a múltban történt családi trauma vagy életeseménybeli változás, életkori változásokkal járó szerepkonfliktus. A pácienseknél kiemelt fontosságúak az evészavarok és testképzavarok szubklinikai tünetei, ezért az előzetes orvosi konzultációknál nagy hangsúlyt kell fektetni ezek vizsgálatára. Következtetések: A beteg (és az esztétikai sebész) frusztrációjának csökkentése céljából javasolt a kért műtéti beavatkozás motivációs hátterének előzetes feltárása és a testképzavar kizárása.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
testkép
esztétikai sebészet
motivációs interjú
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Társaság (MPT) XX. Nagygyűlése: Hagyomány és megújulás / szerk. Vargha András. - p. 209-210. -
További szerzők:Szabó Pál (1954-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM120335
Első szerző:Szászi Beáta (PhD hallgató)
Cím:To Be Tailor-Made : The prevalence of body dysmorphic disorder among aesthetic surgical patients / Szászi Beáta, Szabó Pál
Dátum:2010
Megjegyzések:There is an increasing motivation to maintain youth and health by means of various aesthetic interventions such as diets, extreme exercise or plastic surgical operations. More attention should be paid on body image distortions among cosmetic surgical patients (Sarwer, 2003). The prevalence of body dysmorphic disorder (BDD) is higher (3-18,7%) among plastic surgical patients (Veale, 2006) than in the general population (Koran, 2008). This disorder (APA, 2000) seems to be relatively common and associated with high rates of comorbidity (Phillips, 2005). Aims: To assess the prevalence of BDD among aesthetic plastic surgical patients and to analyze the psychological impact of these operations. Methods: The questionnaire completed after the operations included the General Health Questionnaire (GHQ; Goldberg, 1978), the Body Dysmorphic Disorder Questionnaire (BDDQ; Phillips, 1996), the Body Satisfaction Questionnaire (Folk at al., 1993), the Body Investment Scale (BIS; Orbach and Mikulincer, 1998), and the Eating Attitudes Test (EAT; Garner and Garfinkel, 1979). Results: The patient group (n = 64) scored higher on the first scale of EAT (p = 0.02); they had more negative thoughts about their body (BIS, 1st scale, p = 0.03), less preference of body contact (BIS 2sd scale, p = 0.02), and better health state (GHQ scores, p < 0.01) in comparison with the control group (n = 71). Seven percent of the women in the operated group have BDD. Conclusions: Plastic surgeons should screen their patients more strictly regarding psychiatric disorders, and more longitudinal research is needed to assess the psychological effects of aesthetic operations.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
cosmetic surgery
body dismorphic disorder
body image
eating disorders
Megjelenés:Kongress Essstörungen 2010 : 18. Internationale Wissenschaftliche Tagung, Kongress Essstörungen, Alpbach, Tirol, Österreich : Programm and Abstracts / Günther Rathner. - p. 90-91.
További szerzők:Szabó Pál (1954-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM120333
Első szerző:Szászi Beáta (PhD hallgató)
Cím:The motivation for operation in aesthetical surgery: An interview study / Szászi Beáta, Szabó Pál
Dátum:2011
Megjegyzések:Poszter, 3. helyezett
Nowadays mass media and the social expectations related to appearance press one not to undertake his or her age, and to try to preserve youth in more and more extreme ways. The development of aesthetical surgery, the increased need to change human body, led to a huge increase in plastic surgery procedures (American Association of Plastic Surgeons, 2007). In Hungary, there are no statistical data about the number and kinds of cosmetic surgical procedures and about their complications, however, the frequency of such procedures in Hungary is estimated to equal with the mean of those in the European Union. Aims: To explore motivations, expectations and role conflicts related to aesthetic surgery, and to assess the prevalence of the symptoms of eating disorders (EDs) and body image disorders (BID) among women underwent cosmetic operation(s). Methods: Semi-structured interviews were carried out with women (n = 20) who requested plastic surgery. Results: Major factors influencing the decisions of women were as follows: cosmetic surgery-related stories of significant others (relatives or friends), the role of the surgeon, family trauma or major life events, role conflict in regard to aging (midlife crisis). The symptoms of EDs and BIDs were prevalent in the group under the scope of the study. Conclusions: To decrease the frustration of patients requesting cosmetic surgery (and that of the surgeons as well) the plastic surgeon must be alert concerning the symptoms of EDs and BIDs. The exploration of the motivational background of the operation planned could help in detecting patients whose operation may be contraindicated.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
cosmetic surgical procedures
body image
motivational interview
Megjelenés:19.International Wissenschaftliche Tagung, Kongress Essstörungen Alpbach, 2011 October 20-22. Alpbach, Tyrol, Austria : Programm and Abstracts / Günther Rathner. - p. 49
További szerzők:Szabó Pál (1954-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM120204
Első szerző:Szászi Beáta (PhD hallgató)
Cím:Plasztikai sebészeti páciensek pszichológiai rizikóbecslése / Szászi Beáta, Szabó Pál
Dátum:2018
Megjegyzések:Háttér: A plasztikai sebészek általános vélekedése, hogy testi és lelki panaszokkal egyaránt foglalkoznak a betegellátás során. Kutatások támasztják alá, hogy a plasztikai sebészeti ellátásba jelentkező nők nagyobb valószínűséggel szenvednek valamilyen pszichológiai problémától (Mc Laughlin, 2005). A műtét szempontjából kontraindikációt jelentő diagnózisok ismertek, azonban a műtét eredményét veszélyeztető pszichológiai tényezők nem egyértelműek. A műtét előtti pszichológiai vizsgálat fontos szerepet játszik a posztoperatív komplikációk, a fájdalompontszámok csökkentésében és a páciensek elégedettségének növelésében. A kérdőíves vizsgálatok a szűrésben alapvetőek, azonban interjúk tapasztalatai során további rizikótényezők lehetnek: egyéb szépészeti beavatkozás rendszeres látogatása, irreális elvárások a műtét eredményét illetően, a műtét választása nem a pácienstől ered, nem tudja elmondani a műtét után hogyan fog kinézni, újabb és újabb beavatkozás tervezése. Célkitűzések: A műtét eredményességének szempontjából rizikót jelentő páciensek szűrése, a műtéti motivációk, a pszichológiai problémák és a műtét jelentőségének felmérése. Módszerek: A szerzők a szakorvos és a nemzetközi irodalom által javasolt rizikótényezőket gyűjtötték össze, majd strukturált interjú formájában végezték el a páciensek preoperatív pszichológiai alkalmasság vizsgálatát. Eredmények: A szerzők 70 női plasztikai sebészeti páciens (82,85% esztétika, 17,15% rekonstrukció) interjújának elemzését végezték el, ez összesen 78 beavatkozást jelent. A páciensek 7,85%-a nem tudja leírni az operáció utáni kinézetét. A műtéti motivációk körében belső motivációs elemekkel (37,34%) szemben a külső motivációk (57,82%) dominálnak. A páciensek 29%-nál a környezet nem érti, hogy a páciens miért szeretné magát megoperáltatni, 10,71%-nál a család ellenzi a műtétet. A korábbi plasztikai sebészeti beavatkozások száma jelentős (45 invazív és 15 noninvazív beavatkozás). Főleg bőrgyógyászati (36,36%) és fogászati (28,78%) rendelések aktív résztvevői. 56,25%-uk elégedett a külső megjelenésével, 59,5%-uk nem tervez további beavatkozást. 41,02%-uk gondolja azt, hogy a műtét az egész életét megváltoztatja. Az operáció következményeként túlnyomóan lelki egészséggel kapcsolatos tényezőket határoznak meg (41,48%), a külső megjelenésben elért változás csak másodlagos (26,59%). 10,6%-uk pszichológiai megbetegedésben szenved, emellett beszámolnak szorongásos zavarokra jellemző szubklinikai tünetekről is. Következtetések: A plasztikai sebészeti ellátásra jelentkezők pszichológiai körülményeinek és műtéti motivációjának feltérképezése a jövőbeni kockázatok elkerülése miatt fontos. Ezzel csökkenthető a műtét utáni distressz mértéke és növelhető a sebészetileg eredményes esetek száma.
ISBN:978-615-80241-7-4
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
pszichológiai alkalmasság vizsgálat
rizikóbecslés
plasztikai sebészet
strukturált interjú
Megjelenés:Változás az állandóságban: A Magyar Pszichológiai Társaság XXVII. Országos Tudományos Nagygyűlése : Kivonatkötet / szerk. Lippai Edit. - p. 200. -
További szerzők:Szabó Pál (1954-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM120203
Első szerző:Szászi Beáta (PhD hallgató)
Cím:Műtéti pszichológiai alkalmasság megállapítása esztétikai sebészeti páciensek körében magyar mintán / Szászi Beáta, Szabó Pál
Dátum:2017
Megjegyzések:MPHEST 2017. évi kongresszusa (Kecskemét)
Háttér: A plasztikai sebészet iránt érdeklődő páciensek egyre tájékozottabbak az esztétikai sebészet témájában, ezért egyre változatosabb igényekkel érkeznek az orvosi konzultációkra. Az eltérő problémákkal érkező páciensek preoperatív szűrésében a pszichés megbetegedések felismerése egyre nagyobb feladatot jelent a kezelőorvosok számára. Egyre több kutatás foglalkozik a páciensek szomatikus vizsgálata mellett a pszichológiai alkalmasság kérdésével. A testhatárok módosítása hosszútávon a testkép változását vonhatja maga után, ezért fontos, hogy a beavatkozás e lőtt a műtét szempontjából kontraindikált eseteket kizárjuk. Borah (1999) vizsgálatai szerint a pszichológiai problémák gyakoribbak az esztétikai sebészeti műtétek után, mint a fertőzések vagy a hematóma. Leggyakoribb tünetek: szorongás (95,4%), kiábrándultság (96,8%), depresszió (95%), alvásproblémák (88,5%). A műtét előtti pszichológiai vizsgálat fontos szerepet játszik a posztoperatív komplikációk csökkentésében. Célkitűzések: Mivel a hazai esztétikai sebészeti beteganyag átfogó vizsgálatára még nem került sor, a szerzők a beavatkozások szempontjából releváns pszichológiai jelenségek vizsgálatára vállalkoztak. Módszerek: Az esztétikai sebészeti páciensek vizsgálata félig strukturált interjú és szűrőkérdőív segítségével történt. A kérdőív a Goldberg-féle Általános Egészségi Kérdőívet, a Testdiszmorfiás Zavar Kérdőívet, az Evési Attitűdök Tesztjét, a Testtel Kapcsolatos Befektetések Skáláját, a Testtel Kapcsolatos Elégedettség Skáláját és az Emberalakrajzok Tesztjét tartalmazta. Eredmények: A vizsgált páciensek válaszai alapján a sebésznek kiemelt katalizáló szerepe volt (73,4%) az operáció választásánál. A kontroll csoport rosszabb egészségi állapotban (p = 0,004) volt, mint a műtött csoport. A műtött nők testtel kapcsolatos attitűdjei viszont negatívabbak (p = 0,028) voltak. A testdiszmorfiás zavar mindkét nem esetében (nők, p < 0,001; férfiak, p = 0,022), az evészavarok tünetei pedig a hölgyek esetében (p = 0,027) gyakoribbak voltak a műtött csoportban (2,28%). Következtetések: A műtét eredményességét veszélyeztető tényezők kizárása érdekében preoperatív pszichológiai alkalmasság vizsgálata javasolt. A szerzők egy gyakorlatban is alkalmazható, nemzetközi szakirodalommal összhangban lévő pszichológiai szűrőprotokollt dolgoztak ki és ajánlanak a szakorvosok figyelmébe.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok nem besorolt
egyéb
plasztikai sebészet
testkép
evészavarok
testdiszmorfiás zavar
pszichológiai alkalmasság vizsgálat
További szerzők:Szabó Pál (1954-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM120177
Első szerző:Szászi Beáta (PhD hallgató)
Cím:"Nem csinos akarok lenni..., tökéletes!" : A testdiszmorfiás zavar és az evészavarok kapcsolata / Szászi Beáta, Szabó Pál
Dátum:2010
Megjegyzések:Átfedés tapasztalható a testdiszmorfiás zavar (BDD) és az evészavarok tünetei között (Grant és Phillips, 2004). A betegségcsoportok hátterében a testkép zavara áll, emellett megfigyelhető a testtel kapcsolatos elégedetlenség, a külsővel kapcsolatos túlzott aggodalmak, a stressz-csökkentő, kényszeres viselkedések alkalmazása (Rosen, 1996), valamint a testhatárok módosítására irányuló törekvések (diéta, testedzés, sebészeti eljárások). Célkitűzés: felmérni az evészavarok és a testdiszmorfiás zavar tüneteinek gyakoriságát esztétikai sebészeti páciensek körében. Módszerek: Evési Attitűdök Tesztje (EAT, Garner és Garfinkel, 1979), a Testdiszmorfiás Zavar Kérdőíve (BDDQ, Phillips, 1996), Testi Elégedettség Kérdőíve (BSQ, Folk és mtsai, 1993), Testtel Kapcsolatos Befektetések Skálája (BIS, Orbach és Mikulincer, 1998), Goldberg-féle Általános Egészségi Kérdőív (GHQ-28, Goldberg, 1978). Eredmények: A műtött nők gyakrabban diétáznak (EAT, 1. alskála, p= 0,02), negatívabban gondolkodnak a testükről (BIS, 1. alskála, p=0,03), és kevésbé preferálják a testi kontaktust (BIS 2. alskála, p=0,02), mint a kontroll csoport tagjai. Pozitív korreláció van a plasztikai sebészeti műtétek száma és az EAT összpontszáma között (r=0,597, p<0,001). A BDDQ és az EAT eredményei alapján a műtött nők csoportjában a testdiszmorfiás zavar (4 fő, 7,0%) és az evészavar is (1fő, 1,8%) jelen van, a két zavar társulása azonban nem fordult elő a vizsgált populációban. Következtetések: A testdiszmorfiás zavar és az evészavarok közötti kapcsolat ellenére az eredmények alapján ezen két zavar külön entitást képvisel.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
evészavarok
testdiszmorfiás zavar
esztétikai sebészet
szűrés
Megjelenés:Evészavarok - az epidemiológiától a pszichoterápiákig" 3. magyar evészavar kongresszus : absztraktok / szerk. Pászthy Bea, Túry Ferenc. - p. 1
További szerzők:Szabó Pál (1954-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM120092
Első szerző:Szászi Beáta (PhD hallgató)
Cím:A plasztikai sebészet pszichológiai vonatkozásai / Szászi Beáta, Szabó Pál
Dátum:2010
Megjegyzések:A poszter a nulladik napon első helyezést ért el.
Az operációk után jelentkező pszichés problémák miatt szükséges az esztétikai sebészet klienskörének pszichológiai vizsgálata. Kik a plasztikai sebészeti szempontból kontraindikált páciensek? Milyen kapcsolat van a plasztikai sebészeti beavatkozások és a depresszió vagy a testképzavarok között? Célkitűzés: esztétikai sebészeti beavatkozáson átesett páciensek testképének vizsgálata. Módszerek: Goldberg-féle Általános Egészség Kérdőív, Evési Attitűdök Tesztje, Emberalakrajzok Tesztje, Testtel Kapcsolatos Befektetések Skálája és a Testdiszmorfiás Zavar Kérdőíve. Eredmények: 135 személyből 64 esztétikai beavatkozáson esett át. A műtött betegek 89%-a nő (n = 57). A műtött nők az EAT Diétázás alskáláján magasabb pontszámot érnek el (p = 0,002), negatívabban viszonyulnak a testükhöz (BIS 1. alskála, p = 0,003), kevésbé preferálják a testi kontaktust (BIS 2. alskála, p = 0,002), ugyanakkor jobb egészségi állapotról számolnak be (GHQ Összpontszám, p < 0,001). A testdiszmorfiás zavar a műtött nők 7%-ánál valószínűsíthető. Következtetések: Javasolt az esztétikai sebészeti beavatkozásokra váró páciensek pszichológiai vizsgálata.
ISBN:978 963 87915 3 5
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
plasztikai sebészet
testképzavar
testdiszmorfiás zavar
Megjelenés:Egyén és Kultúra - A pszichológia válasza napjaink társadalmi kihívásaira a Magyar Pszichológiai Társaság XIX. Országos tudományos nagygyűlése: Kivonatkötet : programfüzet melléklettel / szerk. Vargha András. - p. 203-204. -
További szerzők:Szabó Pál (1954-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM120086
Első szerző:Szászi Beáta (PhD hallgató)
Cím:Esztétikai sebészeti beteganyag pszichológiai vizsgálata magyar mintán / Szászi Beáta, Szabó Pál
Dátum:2014
Megjegyzések:Az esztétikai sebészeti műtétek iránt érdeklődők egyre változatosabb problémákat kívánnak orvosolni az operációval. A plasztikai sebészek számára a szomatikus betegségek differenciáldiagnosztikája nem okozhat problémát, ellentétben a pszichés megbetegedések elkülönítésével. Egyre több kutatás foglalkozik a páciensek szomatikus vizsgálatai mellett a pszichés alkalmasság megállapításával. A testhatárok módosítása hosszútávon az énkép változását vonhatja maga után, ezért fontos, hogy a beavatkozás előtt a műtét szempontjából kontraindikált eseteket kizárjuk. Háttér és célkitűzések: Borah és mtsai (1999) által vizsgált betegcsoportban a pszichológiai problémák gyakoribbak a szépészeti műtét után, mint a fertőzések vagy a hematóma. Leggyakoribb tünetek: szorongás (95,4%), kiábrándultság (96,8%), depresszió (95%), alvásproblémák (88,5%). A műtét előtti előzetes pszichológiai vizsgálat fontos szerepet játszik a posztoperatív komplikációk csökkentésében.A hazai esztétikai sebészeti beteganyag átfogó vizsgálatára még nem került sor. A szerzők két vizsgálaton keresztül mutatják be az első magyar eredményeket. Módszerek: esztétikai sebészeti páciensek vizsgálata félig strukturált interjú és szűrőkérdőív (Goldberg-féle Általános Egészségi Kérdőív, Testdiszmorfiás Zavar Kérdőív, Evési Attitűdök Tesztje, a Testtel Kapcsolatos Befektetések Skálája, Testtel Kapcsolatos Elégedettség Skálája, Emberalakrajzok Tesztje) segítségével történt. Eredmények: a vizsgált pácienseket külső tényezők motiválják a műtét elvégzésében, a sebésznek kiemelt katalizáló szerepe van (73,4%). A kontroll csoport rosszabb egészségi állapotban (p = 0,004) van, mint a műtött csoport. A műtött nők testtel kapcsolatos attitűdjei negatívabbak (p = 0,028). A testdiszmorfiás zavar mindkét nem esetében (nők, p < 0,001; férfiak, p = 0,022), az evészavarok tünetei pedig a hölgyek esetében (p = 0,027) magasabb prevalenciát mutatnak a műtött csoportban (2,28%). Következtetések: Preoperatív pszichológiai alkalmasság vizsgálat javasolt a műtéti elégedettséget veszélyeztető tényezők kizárása érdekében.
ISBN:9789633184158
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok könyvfejezet
könyvrészlet
plasztikai sebészet
testkép,
evészavarok
testdiszmorfiás zavar
alkalmasság vizsgálat
Megjelenés:Pszichológiai Kutatások / szerk. Münnich Ákos. - p. 73-84. -
További szerzők:Szabó Pál (1954-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.