CCL

Összesen 16 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM103767
035-os BibID:(WoS)000854408200001 (Scopus)85138168717
Első szerző:Amukune, Stephen
Cím:Comparing Executive Functioning in the School Readiness of Hungarian and Kenyan Preschoolers / Stephen Amukune, Gabriella Józsa, Krisztián Józsa
Dátum:2022
ISSN:0020-7187
Megjegyzések:Cross-national comparisons represent an avenue for investigating milestones achieved by one region that can help improve standards in another country. This study compares the development of executive functioning in Hungarian and Kenyan preschoolers as they prepare for school readiness. The study's cross-sectional design entailed sampling preschoolers from Hungary (n = 187) and Kenya (n = 420) aged between 4 and 8 years nested in 35 classrooms. Preschool class teachers rated the children's executive functioning using the Childhood Executive Functioning Inventory (CHEXI). The two-factor structure of the CHEXI demonstrated a strong measurement invariance for the two countries, Hungary and Kenya. Significant gender differences were noted on both subscales in the Hungarian sample but not in the Kenyan preschoolers. Additionally, no differences were found in the executive functioning of boys from both countries. However, the girls exhibited variances in the inhibition subscale. Contrary to expectations, no linear mixed effects were observed for country or the interactions between age and country apropos difficulties related to inhibition and total executive functioning except for working memory. Better working memory skills noted in the Hungarian sample were attributed to a superior preschool education system.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Executive Function
CHEXI
School Readiness
Hungary
Kenya
Megjelenés:International Journal of Early Childhood. - Epub (2022), p. 1-18. -
További szerzők:Józsa Gabriella (1976-) Józsa Krisztián
Pályázati támogatás:NKFI K124839
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM103613
Első szerző:Amukune, Stephen
Cím:Comparison of the mastery motivation of hungarian school children with mild intellectual disability with that of those developing typically / Stephen Amukune, Józsa Krisztián, Szenczi Beáta, Józsa Gabriella
Dátum:2022
Megjegyzések:Researchers have reported that students with mild intellectual deficits (MID) may have lower motivation than students without disabilities (e.g., Deci, 2003). More recent research, however, fails to provide robust evidence for a motivational deficit in individuals with intellectual disabilities. Empirical data suggest that the motivation of students with intellectual disabilities are of a similar or even higher level than that of their typically developing peers (e.g., Józsa & Fazekasné, 2007). Few studies have investigated mastery motivation (MM) in children with MID. This study aimed to compare the MM of Hungarian school children with MID with the MM of those developing typically. The study adopted a cross-sectional design involving 1550 participants aged between 9 and 14 years, who were randomly selected across grades 3, 5, and 7 in Hungary. All the MID students attended special education schools (n=556), while typically developing children were from general education (n=644). We used identical measures for typically developing and MID students. Mastery motivation was assessed from two perspectives: (1) teachers' ratings and (2) self-ratings of students. Teachers rated the children on MM using the Hungarian version of Dimensions of Mastery Questionnaire (DMQ 17; Morgan, 1998; Busch-Rossnagel & Morgan 2013) while students' self-report questionnaires were adapted versions of DMQ17 for students with MID (Józsa, 2007; Józsa & Fazekasné, 2007; Józsa & Molnár, 2013). DMQ 17 for teachers and students' self-report questionnaire both had good reliabilities (.924 and .797, respectively). Although nationally there are no differences in parents' education, for this sample, there was a significant difference in parents' education between the two subsamples, that is, between children developing typically and children with MID (Mann-Whitney test: mothers' education: z=17.01 p<.001; fathers' education: z=16.10 p<.001). Findings revealed that correlations between students' self-ratings and teachers' ratings were moderate. In addition, MID children's self-reports and teachers' rating of mastery motivation were related. We also IQ matched typically normal (n=192) and MID students (n=229), and compared their MM. There was no significant difference in the cognitive persistence scale (t=0.35, p=.73), however, there were significant differences in all the other MM subscales (t=-1.85?3.12, p<.01). Similarly, there was no significant difference in cognitive persistence (t=-0.01, p=.99), mastery pleasure (t=-0.28, p=.78), and social persistence with children (t=1.52, p=.13)in students' self-reports, but there were significant differences in gross motor and social persistence with children. Typically developing and MID students had comparable cognitive persistence, either self-reported or rated by teachers.
ISBN:978-963-306-862-5
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok előadáskivonat
könyvrészlet
mastery motivation
mild intellectual deficit
developing typically
Megjelenés:18. Pedagógiai Értékelési Konferencia 18th Conference on Educational Assessment . Program és összefoglalók = program and abstracts / szerk. Fejes József Balázs, Pásztor-Kovács Anita. - p. 34. -
További szerzők:Józsa Krisztián Szenczi Beáta Józsa Gabriella (1976-)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM103617
Első szerző:Janurik Márta
Cím:A zenei észlelés, a zenei reprodukció és a végrehajtó funkció összefüggése óvodáskorban / Janurik Márta, Szabó Norbert, Józsa Gabriella, Józsa Krisztián
Dátum:2020
Megjegyzések:A végrehajtó funkció (executive functions; EF) felelős a gondolatok és a viselkedés tudatos irányításáért; alkomponense a munkamemória, a gátlás és a kognitív flexibilitás (Jaschke et al., 2018; Józsa ? Józsa, 2018). Az EF-nek jelentős szerepe van az iskolai teljesítményben (Best et al., 2009). Viszonylag kevés kutatás vizsgálta a zenei programok hatását az EF fejlődésére, azonban ezek a kutatások a hangszertanulást is magába foglaló zenetanulás pozitív hatását mutatták ki az összetevőire: a kognitív képességekre és a munkamemóriára (pl. Slevc et al., 2016), a gátlásra (pl. Bugos ? De Marie, 2017) és a tervezésre (Jaschke et al., 2018). Az összetettebb hangszeres zenei képességek alapját a zenei észlelés és reprodukció képezi. Ennek ellenére csak egyetlen olyan empirikus vizsgálatot ismerünk, amely a zenei észlelés és a végrehajtó funkciók fejlettsége közötti kapcsolatot vizsgálta (Janurik et al., 2019). A zenei hangok hallás utáni feldolgozása, észlelése fokozott figyelmet igényel. A reprodukciós készségek, a dallam és a tapsolás ritmusának hallás utáni visszaadása szintén összetett tevékenységek, melyek fejlődése már kisgyermekkorban megkezdődik. Kutatásunk célja ezért a zenei észlelés, és a zenei reprodukció, valamint a végrehajtó funkció kapcsolatának vizsgálata óvodáskorban. A 122 óvodáskorú gyermek (átlagéletkor 5 év és 9 hónap, 55% -ban fiúk) tableten oldotta meg a teszteket. A végrehajtó funkciót a FOCUS teszttel mértük (lásd Józsa ? Barrett ? Morgan, 2017), mely két végrehajtó funkció feladatot foglal magában, a memóriajátékot és a kártyaszortírozó játékot (Cronbach-? = 0,88). A zenei teszt két részből áll. (1) Hallás utáni megkülönböztetés: hangmagasság-észlelés (dallam-, hangmagasság-, akkord diszkrimináció, 44 item, Cronbach-? = 0,81) és időbeli észlelés (ritmus-, tempó diszkrimináció: 12 item, Cronbach-? = 0,69); (2) Reprodukció: ritmustapsolás (7 item, Cronbach-? = 0,88); éneklés (14 item, Cronbach-? = 0,93). Szignifikáns összefüggést kaptunk a zenei hallás utáni megkülönböztetés komponensei (hangmagasság-észlelés és időbeli észlelés, r = 0,31, p = 0,001) között, valamint a hallás utáni megkülönböztetés és reprodukció (r = 0,49, p < 0,001) között. A végrehajtó funkció két dimenziója között a korreláció mérsékelt volt (r = 0,28, p = 0,029). Közepes korrelációt (r = 0,51, p < 0,001) találtunk a munkamemória (memóriajáték) közepesen nehéz feladatai és a zenei reprodukció között. A gátlásnak és a kognitív flexibilitásnak (kártyaszortírozó játék) mind a zenei észleléssel (r = 0,42 és r = 0,50 közötti, p < 0,001) mind pedig a reprodukcióval (r = 0,36 és r = 0,48 közötti, p < 0,001) közepes korrelációi mutathatók ki. A gátlást és kognitív flexibilitást mérő feladattal az időbeli észlelésnek r = 0,35 (p < 0,001) erősségű kapcsolata volt kimutatható. Eredményeink igazolják a zenei képességek és a végrehajtó funkció kapcsolatát az ötéves gyermekek körében. Ez alapján feltételezhetjük, hogy óvodai zenei fejlesztő játékokkal a végrehajtó funkció fejlődését is elősegíthetjük.
ISBN:978-963-490-258-4
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok előadáskivonat
könyvrészlet
zenei képességek
végrehajtó funkció
kora gyermekkor
Megjelenés:Család a nevelés és az oktatás fókuszában : absztraktkötet : XX. Országos Neveléstudományi Konferencia Debrecen, 2020. november 5-7. / szerk. Engler Ágnes, Rébay Magdolna, Tóth Dorina Anna. - p. 212. -
További szerzők:Szabó Norbert Józsa Gabriella (1976-) Józsa Krisztián
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM105957
Első szerző:Józsa Gabriella
Cím:Predictors of the Intention of Learning in Higher Education: Motivation, Self-Handicapping, Executive Function, Parents' Education and School Achievement / Gabriella Józsa, Tun Zaw Oo, Stephen Amukune, Krisztián Józsa
Dátum:2022
ISSN:2227-7102
Megjegyzések:Learning motivation, self-handicapping, executive function, and school achievement are interrelated variables affecting students' intension of learning in higher education. However, many educators are unaware of the ability of these predictive variables and fail to encourage students' further education. Therefore, with the aim of helping educators, this study was conducted to predict students' intention of learning in higher education based on their learning motivation, self-handicapping, executive function, school achievement, and mothers' education. We sampled Hungarian 12th graders (N = 1330) who participated in this study while collecting the data online during class hours. Questionnaires were used to measure learning motivation, self-handicapping, and executive function. Findings showed that higher learning motivation, lower self-handicapping, stronger working memory, and mother's education could increase students' intention of learning in higher education. Beyond our expectations, higher school achievement (GPA) was not a significant predictor. Comparing different theoretical perspectives, we deduced reliable predictors underlying Hungarian students' intention of learning in higher education. Therefore, this study is of great importance for educators to pick out the real support for their students' intention of learning in higher education by following our research findings.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
motivation
self-handicapping
executive function
school achievement
intention of learning in higher education
Megjelenés:Education Sciences. - 12 : 906 (2022), p. 1-19. -
További szerzők:Oo, Tun Zaw Amukune, Stephen Józsa Krisztián
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM103646
Első szerző:Józsa Gabriella
Cím:A szövegértés, az olvasási motiváció és a stratégiahasználat összefüggése / Józsa Gabriella, Józsa Krisztián
Dátum:2014
ISSN:0025-0260
Megjegyzések:Az olvasási motiváció és a szövegértés összefüggését számos vizsgálat igazolta (l. Schiefele, Schaffner, Moller és Wigfield, 2012), ahogy az olvasási stratégiák és a szövegértés kapcsolata szintén empirikusan bizonyított (l. Pressley és Harris, 2006). Ugyanakkor eddig kevés olyan kutatást végeztek, melyben a motiváció és a stratégiahasználat szövegértésre gyakorolt hatását egyidejűleg elemzik (Taboada, Tonks, Wigfield és Guthrie, 2009). Nem ismerünk olyan korábbi kutatást, amely magyar tanulók körében vizsgálná a három változó kapcsolatát. Tanulmányunkban a szövegértés, az olvasási motiváció és az olvasási stratégiák öszszefüggésrendszerét elemezzük. Kutatásunkban 6. és 8. évfolyamos diákok vettek részt, összesen 200 fő. Mérőeszközként saját fejlesztésű szövegértés tesztet és egy részben átvett, részben saját fejlesztésű kérdőívet alkalmaztunk, utóbbival az olvasási motivációt és a stratégiahasználatot vizsgáltuk a tanulók önjellemzéseire alapozva. Írásunkban a vizsgálat eredményeit foglaljuk össze.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szövegértés
olvasási motiváció
olvasási stratégia
Megjelenés:Magyar Pedagógia. - 114 : 2 (2014), p. 67-89. -
További szerzők:Józsa Krisztián
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM103642
Első szerző:Józsa Gabriella
Cím:Az affektív tényezők szerepe a végrehajtó funkcióban: A "meleg" végrehajtó funkció / Gabriella Józsa, Krisztián Józsa
Dátum:2017
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:A végrehajtó funkció (Executive Function; EF) fogalma néhány évtizeddel ezelőtt került a tudományos fi gyelem középpontjába. Mára nem csupán az idegtudomány, hanem számos más tudományterület is foglalkozik a végrehajtó funkcióval, annak működésével, fejlődésével és a magasabb rendű kognitív folyamatokban (pl. célorientált viselkedés, problémamegoldás) betöltött szerepével. A kutatók sokáig fi gyelmen kívül hagyták a motiváció és az érzelem szerepét az EF vizsgálatakor, azonban ez a 2000-es évek elején megváltozott, és két dimenziót különítettek el. Az egyik a hideg (?cool") EF, mely az affektív tényezőktől mentes kognitív funkciókat vizsgálja, a másik a meleg (?hot") EF, amely fi gyelembe veszi a motiváció és érzelem hatását a kognitív teljesítményre. Tanulmányunkban ? a hazai szakirodalomban elsőként ? nyújtunk elméleti áttekintést e két dimenzió elkülönítésére irányuló vizsgálatokról. Körbejárjuk a meleg EF-fel kapcsolatos kutatásokat, bemutatjuk a meleg EF vizsgálati módszereit, valamint a különböző érzelmi ingerek hatását az EF-teljesítményre
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Nyelvtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
végrehajtó funkció, meleg végrehajtó funkció, motiváció, érzelem
Megjelenés:Magyar Pszichologiai Szemle. - 72 : 4 (2017), p. 559-577. -
További szerzők:Józsa Krisztián
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM103641
Első szerző:Józsa Gabriella
Cím:Végrehajtó funkció: elméleti megközelítések és vizsgálati módszerek / Józsa Gabriella, Józsa Krisztián
Dátum:2018
ISSN:0025-0260
Megjegyzések:Tanulmányunkban a végrehajtó funkció(k) (Executive Functions; EF) elméleti megközelítéseit tekintjük át. Bemutatjuk azokat a legfontosabb vizsgálati eljárásokat, amelyekkel az EF fejlettsége mérhető. Az EF kifejezés egy gyűjtőfogalom, ami egy többdimenziós konstruktum megnevezésére utal, amely több kognitív folyamatot (gátlás, munkamemória és kognitív flexibilitás) foglal magában. Ezek együttes működése jelentős szerepet tölt be a magasabb rendű kognitív folyamatokban, és lehetővé teszi a tudatos, célorientált viselkedést. Az EF fejlettségi szintje kiemelkedő jelentőséggel bír kora gyermekkortól egészen időskorig. Működése szerepet játszik az iskolai és a munkahelyi sikerességben, a fizikai, pszichikai, mentális egészségben, ezáltal a jobb életvezetésben, életminőségben. A tanulásban, az iskolai előmenetelben, teljesítményben betöltött szerepe miatt került a nemzetközi pedagógiai kutatások érdeklődésének körébe. A magyar neveléstudományi kutatásokban egyelőre még kevéssé ismert ez a fogalom, ezért tűztük ki célul a bemutatását.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
végrehajtó funkció
Megjelenés:Magyar Pedagógia. - 118 : 2 (2018), p. 175-200. -
További szerzők:Józsa Krisztián
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM103619
Első szerző:Józsa Gabriella
Cím:A gyermekkori (CHEXI) és a felnőttkori (ADEXI) végrehajtó funkció kérdőívek magyar nyelvre történő adaptációja / Józsa Gabriella, Józsa Krisztián
Dátum:2020
ISSN:0025-0260
Megjegyzések:Tanulmányunkban a CHEXI (Childhood Executive Functioning Inventory, Thorell & Nyberg, 2008) és az ADEXI (Adult Executive Functioning Inventory; Holst & Thorell, 2018) végrehajtó funkció (Executive Function, a továbbiakban EF) kérdőívek magyar változatának pszichometriai sajátosságait mutatjuk be. Az EF jelentőségét az adja, hogy kiemelkedő szerepet játszik a magasabb rendű kognitív folyamatokban, mely befolyással van az élet számos területére koragyermekkortól időskorig. Éppen ennek köszönhetően több tudományterület is kutatásának fókuszába helyezte. Az EF összetevői fontos szerepet játszanak a sikeres óvoda-iskola átmenetben (Blair & Razza, 2007), az iskolai eredményességben (Blair, 2002) és a szociális kompetenciában (Mischel, Shoda, & Rodriguez, 1989), ezért a neveléstudomány is vizsgálatának tárgyává tette. Az EF jelentőségéből adódóan fontos, hogy rendelkezésre álljon magyar nyelven is elérhető mérőeszköz, melynek segítségével pedagógiai kutatásokat tudunk végezni. A CHEXI és ADEXI mérőeszközök magyar nyelvű adaptációjával az volt a célunk, hogy lehetőség nyíljon az EF kérdőíves vizsgálatára.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
végrehajtó funkció
Megjelenés:Magyar Pedagógia. - 120 : 1 (2020), p. 47-69. -
További szerzők:Józsa Krisztián
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM103618
Első szerző:Józsa Gabriella
Cím:A családi háttér, a motiváltság és a végrehajtó funkció szerepe a szakgimnazisták továbbtanulási szándékában / Józsa Gabriella, Józsa Krisztián
Dátum:2020
Megjegyzések:A továbbtanulási döntéseket számos társadalmi és egyéni tényező befolyásolja. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból tudjuk, hogy a gimnáziumokban és szakgimnáziumokban tanulók számában 10%-nyi különbség van a gimnazisták javára, azonban a két középiskolatípusból a felsőoktatásba való jelentkezésben és felvételben jóval nagyobb különbségek mutatkoznak (Fehérvári, 2008; Józsa, 2019, 2020; Szemerszki, 2014), melynek magyarázataként jellemzően az alacsonyabb szocioökonómiai státuszt szokták megnevezni (Bornstein, 2015; Pusztai, 2011). A hazai és nemzetközi szakirodalom szerint a tanulási motiváció (Józsa ? D. Molnár ? Zsolnai, 2020; Wigfield et al., 2015) és a végrehajtó funkció (Diamond, 2013; Józsa ? Józsa, 2017, 2018) egyaránt fontos szerepet játszik a diákok iskolai teljesítményében, és az utóbbi években végzett vizsgálatok kimutatták mindkét tényező erős előrejelző szerepét az iskolai sikerességben (Gilmore et al., 2017; Zelazo ? Blair ? Willoughby, 2016). Nem ismerünk olyan korábbi kutatást, ami e faktorok szerepét együttesen vizsgálta volna a felsőoktatási továbbtanulásban és lemorzsolódásban. A kutatásunk központi kérdése az, hogy ? a családi háttér mellett ? a tanulási motiváció és a végrehajtó funkció milyen szerepet tölt be az érettségit adó szakképzésben résztvevő tanulók felsőoktatási továbbtanulásában. Az adatfelvételünkben 115 végzős szakgimnazista vett részt. A papíralapú kérdőívek kitöltésre 2020 januárjában került sor. A tanulási motiváció vizsgálatára saját fejlesztésű kérdőívet használtuk, a Likert-állítások az intrinzik (Cronbach-? = 0,87) és az extrinzik továbbtanulási motivációra (Cronbach-? = 0,82), valamint az önszelekcióra (Cronbach- ? = 0,78) vonatkoztak. A végrehajtó funkció mérését az ADEXI kérdőív (Adult Executive Functioning Inventory; Holst ? Thorell, 2017) általunk magyarra adaptált változatával végeztük. Az ADEXI kérdőív a végrehajtó funkció (Cronbach-? = 0,79) két komponensét vizsgálja, a munkamemóriát (Cronbach-? = 0,70) és a gátlást (Cronbach-? = 0,75). A vizsgálatban résztvevő tanulók 67%-a tervez továbbtanulást. Elemzésünkben a felsőoktatási továbbtanulást tervező és nem tervező tanulókat hasonlítottuk össze, kétmintás próbákat alkalmaztunk, a továbbtanulás bejóslására pedig logisztikus regressziós modellt állítottunk fel. Eredményeink rámutatnak, hogy az általunk vizsgált tényezők szignifikánsan befolyásolják a szakgimnazisták továbbtanulási szándékát. A családi háttérnek, a motiváltságnak és a kognitív tényezőknek egyaránt szerepe van a továbbtanulásukban. Vizsgálatunk újszerűségét abban látjuk, hogy az első olyan magyar vizsgálat, amely a szakképzésben érettségizők továbbtanulását egyidejűleg vizsgálja a családi háttér, a tanulási motiváció és a végrehajtó funkció összefüggésében. Vizsgálati eredményeink várhatóan újabb irányokat nyitnak meg a felsőoktatási továbbtanulás, továbbá a felsőoktatási lemorzsolódás kutatása terén.
ISBN:978-963-490-258-4
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok előadáskivonat
könyvrészlet
továbbtanulás
szakképzés
motiváció
végrehajtó funkció
Megjelenés:Család a nevelés és az oktatás fókuszában : absztraktkötet : XX. Országos Neveléstudományi Konferencia Debrecen, 2020. november 5-7. / szerk. Engler Ágnes, Rébay Magdolna, Tóth Dorina Anna. - p. 388. -
További szerzők:Józsa Krisztián
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM103605
Első szerző:Józsa Gabriella
Cím:Pedagógusok tapasztalatai a tanulók motiválásáról a Covid19 járvány idején / Józsa Gabriella, Karáné Miklós Noémi, Józsa Krisztián
Dátum:2021
ISSN:2063-9945
Megjegyzések:A tanulmány a vírushelyzet következtében létrejött online oktatáshoz kapcsolódóan vizsgálja a tanulási motivációt. A kérdőíves adatfelvételben 160 pedagógus vett részt, akik az általános iskola alsó és felső tagozatán, valamint középiskolában tanítanak. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a pedagógusok vélekedését a diákok motiváltságáról a digitális oktatás során. Összehasonlítottuk, hogy a tanulók motiváltságában milyen különbséget látnak a pedagógusok az osztálytermi és a digitális oktatás során. Megvizsgáltuk, hogy a pedagógusok mennyire tartják hatékonynak az online térbe helyezett oktatás során alkalmazott motivációs stratégiáikat. Elemeztük, hogy a motiválási módszerek hatékonyságában milyen különbségek mutatkoztak meg az alsó és felső tagozat, valamint a középiskola között. Megvizsgáltuk továbbá, hogy a pedagógusok miként vélekednek saját motiváltságukról a digitális oktatáshoz kapcsolódóan, és ez milyen összefüggésben van tanítványaik motiváltságával. A tanuló iskolafokozata mellett további elemzési szempontunk volt a pedagógus gyakorlottsága, magabiztossága az IKT-eszközök használatában, valamint az intézmény településtípusa.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
digitális oktatás
tanulási motiváció
pedagógusi vélekedések
Megjelenés:Gyermeknevelés. - 9 : 2 (2021), p. 169-186. -
További szerzők:Karáné Miklós Noémi Józsa Krisztián
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM103645
Első szerző:Józsa Krisztián
Cím:A klasszikus és a kortárs szövegek feldolgozásának hatása az olvasás affektív tényezőire / Józsa Krisztián, Fiala Szilvia, Józsa, Gabriella
Dátum:2017
ISSN:2060-0623
Megjegyzések:A tanulmány azt vizsgálja, hogy a szépirodalmi olvasmányok miként befolyásolják a diákok olvasáshoz kapcsolódó affektív jellemzőit. Tanítási programunkban klasszikus és kortárs novellák hatását vetettük össze három affektív tényező vonatkozásában: olvasási motiváció, olvasási szokások, olvasmányok kedveltsége. Az empirikus vizsgálat az irodalomórákon valósult meg, 190 hetedikes tanuló vett részt benne. A diákok három csoportot alkottak: (1) csak klasszikus novellákat, (2) csak kortárs novellákat, (3) mindkét novellatípust feldolgozó tanulócsoportok. Tanítási programunk tapasztalata, hogy a kortárs novellák feldolgozásának pozitív hatása van az olvasás affektív tényezőire. Ebben a csoportban az affektív tényezőket tekintve egyaránt szignifikáns, pozitív változás történt. Érdemes átgondolni azt, hogy milyen szövegeket kínálunk fel a gyermekeknek az olvasástanítás, az irodalomtanítás során.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
irodalomtanítási kísérlet
klasszikus és kortárs szövegek
kötelező olvasmányok
olvasási motiváció
olvasási szokások
Megjelenés:Anyanyelv-pedagógia. - 10 : 1 (2017), p. 19-27. -
További szerzők:Fiala Szilvia Józsa Gabriella (1976-)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM103644
Első szerző:Józsa Krisztián
Cím:Kismackó: Az elsajátítási motiváció és a végrehajtó funkció új, számítógépes mérési eljárása / Józsa Krisztián, Karen C. Barrett, Kis Noémi, Józsa Gabriella, George A. Morgan
Dátum:2017
Megjegyzések:Kutatások azt mutatják, hogy az elsajátítási motivációnak és a végrehajtó funkciónak fontos szerepe van a későbbi iskolai teljesítményben. A szakirodalom szerint ezek a tényezők erősebb prediktív erővel bírnak az iskolai sikerességre, mint az intelligencia. Az elsajátítási motivációnak nincsenek számítógépes vizsgálati eljárásai, a laboratóriumi vizsgálati módszerei pedig nem alkalmasak nagymintás adatfelvételekre, óvodai, iskolai alkalmazásra. A végreható funkciónak ugyan elérhető néhány számítógép-alapú vizsgálata Magyarországon, de ezek nem fedik le teljesen annak komponenseit. Ezért egy új, számítógép-alapú mérőeszköz kidolgozását tűztük ki célul (Barrett és Józsa, 2016; Józsa, Barrett és Morgan, 2016). Az új számítógépes mérőeszköz 3-8 éves gyermekek számára készült, ami játékos feladathelyzetbe ágyazva vizsgálja az elsajátítási motivációt és a végreható funkciót, valamint a betű- és számismeretet. A gyermekek narrátora Kismackó, aki angolul vagy magyarul beszél attól függően, hogy a kísérletvezető melyik nyelvet választja ki. A feladatokat úgy fejlesztettük ki, hogy azok illeszkedjen mind a magyar, mind az amerikai kultúrához. Ennek érdekében az előmérések során mindkét országból gyűjtöttünk adatokat. Az előzetes eredmények arra utalnak, hogy a kifejlesztett mérőeszköz feladatai megbízhatóan működnek és validak. A tabletekre optimalizált új mérőeszköz egyaránt alkalmas kutatási kérdések megválaszolására, és óvodai, iskolai gyakorlati felhasználásra. Előadásunkban ezt az új számítógép-alapú mérőeszköz mutatjuk be.
ISBN:978-615-5657-02-3
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok előadáskivonat
könyvrészlet
elsajátítási motiváció
végrehajtó funkció
számítógép-alapú mérés
mérőeszközfejlesztés
Megjelenés:Innováció, kutatás, pedagógusok. HuCER 2017 : Absztrakt kötet. - p. 104. -
További szerzők:Barrett, Karen Caplovitz Kis Noémi Józsa Gabriella (1976-) Morgan, George A.
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.