Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM102536
Első szerző:	Szabó Atala (növénytermesztő mérnök)
Cím:	Eltérő genotípusú kukorica hibridek szárazanyag-beépülési és vízleadási dinamikájának vizsgálata / Szabó Atala, Ibtissem Balaout, Zelenák Annabella
Dátum:	2022
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	A mezőgazdaságban, ezen belül is a kukoricatermesztésben számos tényező befolyásolja a termés sikerességét, ezért folytonos gyakorlati kihívásokkal állunk szemben. Kutatásunkat a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén végeztük. A téma perspektíváját a kukoricaszemek szárazanyag-beépülése és vízleadó képessége adta eltérő genotípusú kukorica hibrideknél. Célkitűzésünk olyan hibridek alkalmazása, amelyek hozzájárulnak a kvantitatív és kvalitatív eredmények javításához. Fontos a jobb és hatékonyabb szárazanyag-beépülési és vízleadási tulajdonsággal rendelkező kukorica hibridek ajánlása a gyakorlat számára. A vizsgált hibridek közül a vízleadási képesség gyorsaságát tekintve a SY Solandry kukorica hibrid bizonyult a legjobbnak. A legnagyobb terméshozamot a P0217 hibrid eredményezte.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Növénytermelés. - 71 : 2 (2022), p. 93-100. -
További szerzők:	Balaout, Ibtissem (1993-) (Agricultural water management engineer) Zelenák Annabella (1995-) (mezőgazdasági mérnök)
Pályázati támogatás:	ÚNKP-21-3-I Egyéb TKP2021-NKTA.32 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM104620
Első szerző:	Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:	A kukorica hibridek fenológiájának, szemtermésének, hő- és vízhasznosítási hatékonyságának alakulása az éghajlati tényezők hatására / Széles Adrienn, Horváth Éva, Zagyi Péter, Ibtissem Balaout, Simon Károly
Dátum:	2022
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	A Debreceni Egyetem mészlepedékes csernozjom talaján beállított sávos elrendezésű szántóföldi kísérletben vizsgáltuk 2021. évben az Agrometeorológiai index (Growing Degree Days, GDD) hatását a Merida (FAO 380), Fornad (FAO 420) és az Armagnac (FAO 490) kukorica hibridek fenológiájára. Továbbá, hogy a felhasznált nitrogén mennyisége, és annak kijuttatási ideje hogyan befolyásolja a kukorica hibridek sztómakonduktanciáját (Gs) hő- és vízfelhasználási hatékonyságát (HUE, WUE), illetve produktivitását. A műtrágyázás nélküli (A0) kezelés mellett, a tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és a 120 kg N/ha (A60, A120) dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 (V690, V6150) majd V12 (V12120, V12180) fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt. A Gs méréseket V6, V12, VT, R1 és R6 fenológiai szakaszokban mértük. A kedvezőtlen környezeti tényezőnek köszönhetően a hibridek a keléshez szükséges hőegység (GDD) mennyiség mindössze 40?50%-át gyűjtötték össze (34?53 ?C). A korai érésű Merida hibrid kelési időtartama volt a legrövidebb (22 nap). A GDD felhalmozódás a reproduktív szakaszban (R1?R6) magasabb volt, mint a vegetatív szakaszban (VE?VT), amely hibridenként eltérést mutatott. A Fornad hibridnél volt a GDD növekedés mértéke a legnagyobb, 125 ?C, míg a Merida hibridnél a legalacsonyabb 107 ?C. A GDD tekintetében a vizsgált korai és középérésű hibridek tenyészidőszakában kialakult eltérések megbízhatóan nem igazoltak. A V6 fázistól az R1 fenofázisig kialakult vízhiány nem párosult magas hőmérséklettel, így a transzspiráció nem csökkent, a hibridek sztómái nem záródtak. A virágzást követően az R6 szakaszra nagymértékben csökkent a Gs érték mindhárom hibridnél (p<0,05), a csökkenés mértéke a műtrágyakezelések átlagában az Armagnac hibridnél volt a legnagyobb (41,1%; 170 mmol/m2/s). A legjobb trágyázási stratégia a korai érésű Merida hibridnél az A60, a középérésű hibrideknél az A120 kezelés volt. Ez akkor érhető el, ha az átlagos Gs érték 390 mmol/m2/s körül mozog, illetve az R1 fenofázisban a legmagasabb. Igazolódott, hogy az optimális tápanyagellátás hozzá járul a HUE és WUE értékek növeléséhez. Az A120 kezelés hatására ? az A0 viszonyítva ? a HUE növekedés a Fornad hibridnél (3,8 kg/ha/?C/nap), a WUE az Armagnac hibridnél (38,0 kg/mm) volt a legnagyobb. A Merida hibrid hatékonyabban hasznosította a hőt, mint a Fornad és az Armagnac hibridek. Megnövelte biológiai aktivitását, amit minden tápanyagszinten a magasabb terméshozam igazolt, azonban megbízható különbség (p<0,05) a V12120 kezelésben volt kimutatható a Fornad hibriddel szemben. Az eredmények hasznos segítséget nyújtanak a termesztőknek felkészülni a jövőbeli környezeti változásokra és a sikeres gazdálkodáshoz. Kulcsszavak: kukorica, N-trágyázás, GDD, Gs, HUE WUE
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk kukorica n-trágyázás gdd Gs hue wue
Megjelenés:	Növénytermelés. - 71 : 3-4 (2022), p. 225-239. -
További szerzők:	Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Balaout, Ibtissem (1993-) (Agricultural water management engineer) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:	TKP2021-NKTA-32 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM110612
Első szerző:	Zelenák Annabella (mezőgazdasági mérnök)
Cím:	Lombtrágyakezelés hatása Ivola (FAO 350) és Mv Marfi (FAO 480) kukorica (Zea mays L.) hibrid termesztési eredményeire = Effects of foliar fertiliser treatment on the performance of Ivola (FAO 350) and Mv Marfi (FAO 480) maize (Zea mays L.) hybrids / Zelenák Annabella, Kith Károly, Balaout Ibtissem, Nyéki Anikó
Dátum:	2023
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	A növekvő népesség igényeinek kielégítése egyre nagyobb elvárásokat támaszt a szántóföldi növénytermesztéssel szemben. A jelen és a jövő kihívása, hogy szélsőséges időjárási viszonyok mellett is biztosítsuk a kiváló kukorica genotípusok magas és stabil terméshozamát. A mezőgazdaság fejlődésében egyre nagyobb arányban alkalmaznak mikrobiológiai készítményeket, mert ezzel javítható a kultúrnövények ellenállóképessége, csökkenthető a kemikáliák felhasználása is. A gyökértrágyázással ellentétben a lombtrágyázást közvetlenül a levelekre juttatjuk ki, így a tápanyag pótlása a növény eltérő növekedési fázisaiban hatékonyabban alkalmazható. Kutatásunkat a Debreceni Egyetem Látókép Növénytermesztési Kísérleti Telepén beállított kísérletben végeztük. Csepegtető öntözéses agrotechnika mellett vizsgáltuk a 2021. évben a természetes alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát. A kukorica állományt 7-8 leveles állapotban Natur Plasma T biostimulátor, Natur Active komplex lombtrágya, illetve Cink és Kén Mono adalékok levélre történő permetezéssel kezeltük. Ezen készítmények alkalmazása gyors és hatékony tápanyagbeépülést tesz lehetővé a vegetatív, vagy akár a generatív ciklusok során. A tenyészidőszakban az Ivola (FAO 350) és Mv Marfi (FAO 480) kukorica hibrid fontosabb paramétereit (SPAD, NDVI) mértük a kritikus fenofázisokban (12 leveles állapot, nővirágzás, fiziológiai érettség). A kukoricanövény fenometria tényezőin kívül vizsgáltuk több csőparaméter alakulását is a lombtrágyázás hatását figyelembe véve (szemszám, ezerszemtömeg, csősúly, szem-csutka arány, csőhossz, csőátmérő). Az alkalmazott lombtrágyakezelés több mint fél tonnás (0,7 t) terméstöbbletet eredményezett az Ivola hibrid esetében. Az Mv Marfi hibridnél az eltérés jelentősebb volt, kontroll parcellában 15,023 t/ha eredményt ért el, míg a kezelés hatására 13,4%- kal magasabb termést, 17,041 t/ha kaptunk. A lombtrágyázással mindkét vizsgált kukorica genotípusnál nőtt az ezerszem tömeg, az Ivola hibridnél 22,8%-kal magasabb értéket mértünk (348,5 g), míg az Mv Marfi hibrid esetében a 356,9 gramm 6%-os többletet adott. A kezelés hatására a SPAD eredményeket vizsgálva minden mért fejlődési szakaszban pozitívan reagált a két hibrid. A legmagasabb értéket kezelt állományban az Ivola hibridnél mértünk (62,78 SPAD) nővirágzáskor. A tenyészidőszak alatt a 12 leveles, a nővirágzás és a fiziológiai érés idején kapott kedvező NDVI értékek jól tükrözték a hibridek fejlődését és egészségi állapotát. A kezelés hatására javult az állomány kondíciója, biomassza produktuma. A kapott eredmények alapján kimutatható, hogy a tesztelt lombtrágyák használatával javult a kukoricaállomány állóképessége és hatására az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést tapasztaltunk.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk kukorica genotípus levéltrágya öntözés SPAD NDVI
Megjelenés:	Növénytermelés. - 71 (2023), p. 121-140. -
További szerzők:	Kith Károly (1986-) (környezetkutató, ökológus) Balaout, Ibtissem (1993-) (Agricultural water management engineer) Nyéki Anikó (1989-) (agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: