Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM107785
Első szerző:	Balaout, Ibtissem (Agricultural water management engineer)
Cím:	Evaluation of NDVI, SPAD values and yield of two different maize (Zea mays L.) genotypes under foliar fertilisation / Ibtissem Balaout, Annabella Zelenák, Anikó Nyéki, Adrienn Széles
Dátum:	2022
ISSN:	2063-4803 2677-0792
Megjegyzések:	Ensuring global food security has become a matter of great concern with the constantly increasing population growth, resulting in rising food demands. Simultaneously, climate change and land degradation pose major risks to agricultural production. Maize is one of the most produced crops globally and maize yields must be increased to meet the population`s needs. Fertilisation is considered indispensable for the crop growth and development. Foliar fertilisation, unlike root fertilisation, enables rapid access of nutrients to plants while sustaining the environment. Our research was carried out at Látókép in 2021, where, foliar sprays of Natur Plasma T biostimulant, Natur Active complex foliar fertiliser, Zinc and Sulphur Mono additives were applied at the 8-leaf stage on two maize hybrids, Mv 352 (FAO 350) and Mv Anissa (FAO 510). The main objectives were to examine the treatment`s effect on crops at critical phenophases (12-leaf stage, silking, maturity), besides determining its impacts on the harvested yields.Based on our findings, foliar nutrients had positively influenced the NDVI and SPAD values of both crops. Furthermore, in comparison with the control plots, the yield of Mv Anissa was 9% higher, while that of Mv 352 was 5.4% higher. Consequently, Mv Anissa produced the highest yield of 21.345 t/ha, i.e. 2.8 tons higher than that obtained by Mv 352. Moreover, the treatment increased their thousand-grain weight. Thereby, our study demonstrates the efficiency of the foliar fertilisation method in improving maize vegetative growth and development in addition to its productivity by enhancing its final yield. NDVI SPAD yield maize genotypes foliar fertiliser
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Review on Agriculture and Rural Development. - 11 : 1-2 (2022), p. 105-111. -
További szerzők:	Zelenák Annabella (1995-) (mezőgazdasági mérnök) Nyéki Anikó (1989-) (agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:	TKP2021-NKTA-32 Egyéb
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat Szerző által megadott URL
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM104620
Első szerző:	Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:	A kukorica hibridek fenológiájának, szemtermésének, hő- és vízhasznosítási hatékonyságának alakulása az éghajlati tényezők hatására / Széles Adrienn, Horváth Éva, Zagyi Péter, Ibtissem Balaout, Simon Károly
Dátum:	2022
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	A Debreceni Egyetem mészlepedékes csernozjom talaján beállított sávos elrendezésű szántóföldi kísérletben vizsgáltuk 2021. évben az Agrometeorológiai index (Growing Degree Days, GDD) hatását a Merida (FAO 380), Fornad (FAO 420) és az Armagnac (FAO 490) kukorica hibridek fenológiájára. Továbbá, hogy a felhasznált nitrogén mennyisége, és annak kijuttatási ideje hogyan befolyásolja a kukorica hibridek sztómakonduktanciáját (Gs) hő- és vízfelhasználási hatékonyságát (HUE, WUE), illetve produktivitását. A műtrágyázás nélküli (A0) kezelés mellett, a tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és a 120 kg N/ha (A60, A120) dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 (V690, V6150) majd V12 (V12120, V12180) fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt. A Gs méréseket V6, V12, VT, R1 és R6 fenológiai szakaszokban mértük. A kedvezőtlen környezeti tényezőnek köszönhetően a hibridek a keléshez szükséges hőegység (GDD) mennyiség mindössze 40?50%-át gyűjtötték össze (34?53 ?C). A korai érésű Merida hibrid kelési időtartama volt a legrövidebb (22 nap). A GDD felhalmozódás a reproduktív szakaszban (R1?R6) magasabb volt, mint a vegetatív szakaszban (VE?VT), amely hibridenként eltérést mutatott. A Fornad hibridnél volt a GDD növekedés mértéke a legnagyobb, 125 ?C, míg a Merida hibridnél a legalacsonyabb 107 ?C. A GDD tekintetében a vizsgált korai és középérésű hibridek tenyészidőszakában kialakult eltérések megbízhatóan nem igazoltak. A V6 fázistól az R1 fenofázisig kialakult vízhiány nem párosult magas hőmérséklettel, így a transzspiráció nem csökkent, a hibridek sztómái nem záródtak. A virágzást követően az R6 szakaszra nagymértékben csökkent a Gs érték mindhárom hibridnél (p<0,05), a csökkenés mértéke a műtrágyakezelések átlagában az Armagnac hibridnél volt a legnagyobb (41,1%; 170 mmol/m2/s). A legjobb trágyázási stratégia a korai érésű Merida hibridnél az A60, a középérésű hibrideknél az A120 kezelés volt. Ez akkor érhető el, ha az átlagos Gs érték 390 mmol/m2/s körül mozog, illetve az R1 fenofázisban a legmagasabb. Igazolódott, hogy az optimális tápanyagellátás hozzá járul a HUE és WUE értékek növeléséhez. Az A120 kezelés hatására ? az A0 viszonyítva ? a HUE növekedés a Fornad hibridnél (3,8 kg/ha/?C/nap), a WUE az Armagnac hibridnél (38,0 kg/mm) volt a legnagyobb. A Merida hibrid hatékonyabban hasznosította a hőt, mint a Fornad és az Armagnac hibridek. Megnövelte biológiai aktivitását, amit minden tápanyagszinten a magasabb terméshozam igazolt, azonban megbízható különbség (p<0,05) a V12120 kezelésben volt kimutatható a Fornad hibriddel szemben. Az eredmények hasznos segítséget nyújtanak a termesztőknek felkészülni a jövőbeli környezeti változásokra és a sikeres gazdálkodáshoz. Kulcsszavak: kukorica, N-trágyázás, GDD, Gs, HUE WUE
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk kukorica n-trágyázás gdd Gs hue wue
Megjelenés:	Növénytermelés. - 71 : 3-4 (2022), p. 225-239. -
További szerzők:	Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Balaout, Ibtissem (1993-) (Agricultural water management engineer) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:	TKP2021-NKTA-32 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM107779
Első szerző:	Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:	Examination of the effect of basal fertilization and top-dressing on the vegetation index values and yield of maize hybrids of different genotypes / Zagyi Péter; Tamás András; Ibtissem Balaout; Horváth Éva; Simon Károly; Széles Adriennn
Dátum:	2022
Megjegyzések:	Three maize hybrids of different genotypes (Merida; Armagnac; Fornad) were involved to study the effects of basal fertilization, top-dressing and irrigation on the values of different vegetation indexes (NDVI and UAV NDVI) and yield in 2021. The studies were conducted at the Látókép Experimental Station of the University of Debrecen in Hungary. The experiment is two-replicate, one and a half hectare, two-plot, set up in 2011. In the field trial, nitrogen (N) fertilizer rates were applied as basal fertilization and top-dressing in addition to the nonfertilizer (control, A0) treatment. The 60 and 120 kg N ha-1 applied as spring basal fertilizer was followed by two top-dressings at V6 and V12 phenophases at rates of +30 and +30 kg N ha-1. When examining the effect of fertilizer treatments, averaged over irrigation and hybrids, the lowest NDVI value was measured in the A0 treatment (0.685?0.148), while the highest NDVI value was obtained in the A120 treatment (0.734?0.133). Averaged over irrigation and fertilizer treatments, the highest NDVI value among hybrids was obtained for the Fornad hybrid (0.718?0.145), which was statistically confirmed. A significantly lower NDVI value was measured for the hybrid Merida (0.703?0.149). The NDVI value of the hybrid Armagnac was not statistically different from the other two hybrids. Irrigation had a statistically significant effect on NDVI (+0.014). Linear regression analysis of treatments and irrigation showed that irrigation increased NDVI values in all cases except in treatments V12120 and V12180. Based on the tests, the correlation between NDVI and UAV NDVI values was moderately strong (r=0.72; R2=0.517) for the average of -fertilizer treatments and hybrids. The highest yield (12.03?1.09 t ha-1) was statistically provided by the A120 treatment in the average of hybrids and irrigation. It can be concluded that the NDVI values give a reliable overview of yield trends.
ISBN:	978-83-966062-1-1
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat könyvrészlet fertilization hybrid, irrigation, maize, vegetation index, yield
Megjelenés:	International Congress on Sustainable Development in the Human Environment- Current & Future Challenges ICSDEC 2022 : Proceedings book / eds. Anna Krakowiak-Bal, Atilgan Atilgan, Roman Rolbiecki, Hakan Aktas. - p. 229. -
További szerzők:	Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Balaout, Ibtissem (1993-) (Agricultural water management engineer) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: