Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM110590
Első szerző:	Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:	A csemegekukorica (Zea mays L. convar. saccharata Koern) hibridek betakarítási idejének értékelése a szárazanyag- és a szacharózgyarapodásának dinamikája alapján = Harvest time evaluation of sweet maize (Zea mays L. convar. saccharata Koern) hybrids based on dry matter and sucrose yield dynamics / Nagy János, Demeter Cintia, Bakos Zsuzsanna, Simon Károly, Hajer Mohamed Ibrahim Sidahmed
Dátum:	2023
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	A világszerte keresett magyar csemegekukorica termelése több év átlagát tekintve 500 ezer tonna, köszönhetően a jól megválasztott precíziós termesztéstechnológiának. A mezőgazdaságban, a csemegekukorica termesztés sikerességét számos tényező befolyásolja, ezért folytonos gyakorlati kihívásokkal találkozunk. A növények cukorfelhalmozódásának dinamikájával kapcsolatban korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, különösen abiotikus stressz esetén. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar campusán beállított kísérletben vizsgáltuk a köztermesztésben használt csemegekukorica hibridet. A minőségi paraméterek meghatározását a betakarításkor vett szemmintából laboratóriumi körülmények között állapítottuk meg a DE MÉK Agrárműszerközpontjában. A szántóföldi csemegekukorica kísérletünkben négy mintavételi időpontban vett szemmintákban mértük a szárazanyag-tartalmat és a szacharóz mennyiségét. Mérési eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált négy csemegekukorica hibrid szárazanyaggyarapodásának dinamikája különböző, minden esetben lineárisan növekvő. Kutatási eredményeink alapján bizonyítottuk, hogy mind a négy hibrid esetében a szárazanyagés a szacharózhozam a harmadik mintavétel időpontjában volt a legkedvezőbb a betakarítás szempontjából. Az első mintavételi időponthoz képest két hét alatt, a szárazanyaggyarapodás 46%-kal növekedett, a szacharóztartalom háromszorosára nőtt egy tonna csemegekukorica szemtermésében. Ezt követően a szárazanyag és a szacharóz gyarapodása lelassult.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk csemegekukorica hibridek szárazanyag-gyarapodás betakarítás szacharóztartalom
Megjelenés:	72 : 1 (2023), p. 53-68. -
További szerzők:	Demeter Cintia (1992-) (agrármérnök, növénytermesztő) Bakos Zsuzsanna (1982-) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Sidahmed Hajer Mohamed Ibrahim (1979-) (Crop scientist)
Pályázati támogatás:	TKP2021-NKTA-32 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM113043
Első szerző:	Nagy János
Cím:	A csemegekukorica (Zea mays conv. saccharata Koern) terméselemeinek elemzése öntözéses termesztésben / Nagy János, Demeter Cintia, Bakos Zsuzsanna, Szabó Atala, Sinka Lúcia, Hajer Mohamed Ibrahim Sidahmed, Simon Károly, Illés Árpád
Dátum:	2023
ISSN:	0546-8191
Tárgyszavak:	Növénytermesztési és kertészeti tudományok Agrártudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	72 : 2 (2023), p. 97-111. -
További szerzők:	Demeter Cintia (1992-) (agrármérnök, növénytermesztő) Bakos Zsuzsanna (1982-) Szabó Atala (1995-) (növénytermesztő mérnök) Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Sidahmed Hajer Mohamed Ibrahim (1979-) (Crop scientist) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Illés Árpád (1994-) (növényorvos)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM116824
Első szerző:	Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:	Az öntözés és az alap- és fejtrágyázás hatása a kukorica hibridek klorofill-koncentrációjára és termésére extrém száraz évben = The impact of irrigation and basal and top dressing fertilisation on the chlorophyll concentration and yield of maize hybrids in extreme dry years / Széles Adrienn, Horváth Éva, Simon Károly, Zagyi Péter
Dátum:	2023
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	A tanulmány célja annak vizsgálta, hogy az öntözés és a nitrogén alap- és fejtrágyázás mennyisége és annak kijuttatási ideje hogyan hat a különböző genotípusú kukorica hibridek klorofill-koncentrációjára (SPAD) és szemtermésére mészlepedékes csernozjom talajon, extrém száraz évben (2022). Kimutattuk, hogy a nedvességhiány rontotta a műtrágyák növények általi felvehetőségét, hasznosíthatóságát. A műtrágyázás a SPAD értéket nem öntözött változatban a Fornad hibrid (V12180, p<0,05) kivétel nem befolyásolta. Öntözött változatban mindhárom hibrid az A60 kezelés hatására érte el a maximális értéket (p<0,05). A klorofill-koncentráció a szárazságnak köszönhetően minden fejlődési szakaszban rendkívül alacsony volt. A V8 fenofázisra kialakult a maximális SPAD érték (p<0,05)(43,2?48,8), mind a nem öntözött, mind az öntözött változatban, majd a betakarítás időszakára jelentősen lecsökkent (10,5?15,4). A hibridek között a korai vegetációs időben volt kimutatható SPAD érték különbség, mégpedig az Armagnac és a Merida hibrid között (p<0,05), ahol a Merida hibrid rendelkezett magasabb SPAD értékkel mindkét változatban. A termésmennyiséget a N 120 kg/ha alaptrágyaként (A120) kijuttatva növelte (p<0,05), kivéve a Merida hibrid nem öntözött változatát, ami jól jelzi a hibrid szárazságtűrését (41,0 SPAD érték, V6150 kezelés, 10,060 t/ha). A klorofilltartalom érzékeny a nedvességhiányra, így a klorofill lebomlása már a korai vegetációs időszakban megkezdődött, az öntözés késleltette ezt a folyamatot, amely genotípustól és műtrágyakezeléstől függően a szemtermés mennyiségében megmutatkozott. Az öntözés hatása az Armagnac hibridnél V6150 (5,267 t/ha), a Fornad hibridnél V690 (4, 075 t/ha) és a Merida hibridnél az A120 (4,160 t/ha) kezelésben volt a legnagyobb. Megállapítottuk, hogy speciális körülmények között (extrém szárazság) a klorofill-koncentráció hatékony támogatást nyújt a szárazságtűrő hibridek kiválasztásához. Továbbá, hogy természetes csapadékellátottság mellett, extrém aszályos évben a korai érésű Merida (FAO 380) hibrid V6150 kezeléssel, ha lehetőség van az öntözésre, akkor a középérésű Armagnac (FAO 490) hibrid A120 kezeléssel javasolható a termesztésre. A szántóföldi tartamkísérlet egyéves eredménye nem elegendő ahhoz, hogy egyértelmű megállapítást tegyünk, azonban ilyen extrém aszályos év négy évtizede nem fordult elő hazánkban.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk klorofill-koncentráció öntözés, N-műtrágyázás
Megjelenés:	Növénytermelés. - 72 : 3 (2023), p. 7-30. -
További szerzők:	Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	TKP2021-NKTA-32 Egyéb Bólyai János Kutatási Ösztöndíj Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM104620
Első szerző:	Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:	A kukorica hibridek fenológiájának, szemtermésének, hő- és vízhasznosítási hatékonyságának alakulása az éghajlati tényezők hatására / Széles Adrienn, Horváth Éva, Zagyi Péter, Ibtissem Balaout, Simon Károly
Dátum:	2022
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	A Debreceni Egyetem mészlepedékes csernozjom talaján beállított sávos elrendezésű szántóföldi kísérletben vizsgáltuk 2021. évben az Agrometeorológiai index (Growing Degree Days, GDD) hatását a Merida (FAO 380), Fornad (FAO 420) és az Armagnac (FAO 490) kukorica hibridek fenológiájára. Továbbá, hogy a felhasznált nitrogén mennyisége, és annak kijuttatási ideje hogyan befolyásolja a kukorica hibridek sztómakonduktanciáját (Gs) hő- és vízfelhasználási hatékonyságát (HUE, WUE), illetve produktivitását. A műtrágyázás nélküli (A0) kezelés mellett, a tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és a 120 kg N/ha (A60, A120) dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 (V690, V6150) majd V12 (V12120, V12180) fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt. A Gs méréseket V6, V12, VT, R1 és R6 fenológiai szakaszokban mértük. A kedvezőtlen környezeti tényezőnek köszönhetően a hibridek a keléshez szükséges hőegység (GDD) mennyiség mindössze 40?50%-át gyűjtötték össze (34?53 ?C). A korai érésű Merida hibrid kelési időtartama volt a legrövidebb (22 nap). A GDD felhalmozódás a reproduktív szakaszban (R1?R6) magasabb volt, mint a vegetatív szakaszban (VE?VT), amely hibridenként eltérést mutatott. A Fornad hibridnél volt a GDD növekedés mértéke a legnagyobb, 125 ?C, míg a Merida hibridnél a legalacsonyabb 107 ?C. A GDD tekintetében a vizsgált korai és középérésű hibridek tenyészidőszakában kialakult eltérések megbízhatóan nem igazoltak. A V6 fázistól az R1 fenofázisig kialakult vízhiány nem párosult magas hőmérséklettel, így a transzspiráció nem csökkent, a hibridek sztómái nem záródtak. A virágzást követően az R6 szakaszra nagymértékben csökkent a Gs érték mindhárom hibridnél (p<0,05), a csökkenés mértéke a műtrágyakezelések átlagában az Armagnac hibridnél volt a legnagyobb (41,1%; 170 mmol/m2/s). A legjobb trágyázási stratégia a korai érésű Merida hibridnél az A60, a középérésű hibrideknél az A120 kezelés volt. Ez akkor érhető el, ha az átlagos Gs érték 390 mmol/m2/s körül mozog, illetve az R1 fenofázisban a legmagasabb. Igazolódott, hogy az optimális tápanyagellátás hozzá járul a HUE és WUE értékek növeléséhez. Az A120 kezelés hatására ? az A0 viszonyítva ? a HUE növekedés a Fornad hibridnél (3,8 kg/ha/?C/nap), a WUE az Armagnac hibridnél (38,0 kg/mm) volt a legnagyobb. A Merida hibrid hatékonyabban hasznosította a hőt, mint a Fornad és az Armagnac hibridek. Megnövelte biológiai aktivitását, amit minden tápanyagszinten a magasabb terméshozam igazolt, azonban megbízható különbség (p<0,05) a V12120 kezelésben volt kimutatható a Fornad hibriddel szemben. Az eredmények hasznos segítséget nyújtanak a termesztőknek felkészülni a jövőbeli környezeti változásokra és a sikeres gazdálkodáshoz. Kulcsszavak: kukorica, N-trágyázás, GDD, Gs, HUE WUE
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk kukorica n-trágyázás gdd Gs hue wue
Megjelenés:	Növénytermelés. - 71 : 3-4 (2022), p. 225-239. -
További szerzők:	Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Balaout, Ibtissem (1993-) (Agricultural water management engineer) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:	TKP2021-NKTA-32 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: