Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM112639
Első szerző:	Varga Melinda (növényorvos)
Cím:	A kajszibarack egészségi állapotának romlását és/vagy elhalását előidéző tényezők vizsgálata / Varga Melinda ; Viczián Orsolya ; Mergenthaler Emese ; Rátonyi Tamás
Dátum:	2023
Megjegyzések:	A csonthéjas gyümölcsűek közül a kajszibarack termesztése az egyik legkiszámíthatatlanabb hazánkban a tavaszi fagyok, valamint a különböző kórokozókra való érzékenysége miatt. A 'Ca. Phytoplasma prunorum' által okozott betegség (European stone fruit yellows, ESFY) a csonthéjasok közül a kajszibarackot károsítja leginkább. Az ESFY felismerése nehézkes, könnyen összekeverhető más jelenségekkel, mint pl. gutaütés, tápelemhiány, aszálykár. 2022-ben végzett felvételezéseim során 11 helyszínről gyűjtöttem 52 mintát, melyből 23 minta lett pozitív fitoplazmára nézve a molekuláris biológiai vizsgálatok során. Vizsgálataim során úgy tapasztaltam, hogy a csonthéjasok európai sárgulásának kártétele gyakran eltérő módon jelentkezik a különböző ültetvényekben és kajszi fajtákon, ebből kiindulva lehetnek tünetmentes egyedek is. A körültekintőbb kivizsgálás érdekében, 2023-tól kiegészítem a felvételezési módszereimet. Az ültetvényekben ragacslapokat helyezek ki, hogy megvizsgáljam az adott ültetvényben jelen van-e a 'Ca. Phytoplasma prunorum' rovar vektora a Cacopsylla pruni, Scopoli 1763. A vektor jelenlétének kimutatása választ adhat arra a kérdésre, hogy a kórokozó szaporítóanyaggal történő terjedésével párhuzamosan, van-e esély a vektorral történő terjedésre is az adott ültetvényen belül. Ezenkívül fenometriai méréseket fogok végezni, mint pl: klorofill érték mérés SPAD eszközzel, levélfelületindex mérés, drónos felvételezés. A molekuláris biológiai vizsgálatok során szeretném megvizsgálni, hogy az eltérő tüneteket és fertőzöttségi mértéket mutató fák ugyanazokat a fitoplazma törzset/vonalat tartalmazzák vagy sem. Az eddigi vizsgálataim random módon történtek, a felkutatott ültetvényekben a fitoplazma tüneteket mutató fákról gyűjtöttem mintát. A kutatásom folytatásában kiválasztom a megfelelő ültetvényeket ahol fix vizsgálati pontokat tudok kijelölni, a kiterjesztett vizsgálati módszerekkel pedig feltárni a kajszi elhalás hátterében álló okokat.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat könyvrészlet kajszibarack gyümölcstermesztés fenometria molekuláris kórokozó
Megjelenés:	XXVI. Tavaszi Szél Konferencia 2023 - Absztrakt kötet / szerk. Hajdú Péter. - p. 19. -
További szerzők:	Viczián Orsolya (1971-) (tudományos munkatárs) Mergenthaler Emese (1972-) (tudományos munkatárs) Rátonyi Tamás (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM110421
Első szerző:	Varga Melinda (növényorvos)
Cím:	Északkelet-magyarországi kajszi ültetvények fitoplazma fertőzöttségének vizsgálata / Varga Melinda, Viczián Orsolya, Mergenthaler Emese, Bodnár Dominika, Tarcali Gábor
Dátum:	2022
Megjegyzések:	A 'Ca. Phytoplasma prunorum' (syn. European stone fruit yellows phytoplasma, ESFY) által okozott gyümölcsfa elhalás mára a kajszi egyik legfontosabb betegsége lett hazánkban, és a többi csonthéjas fajt is támadja a kórokozó. A betegséget az ország számos területéről kimutatták. Magyarországon nyolc jelentős sárgabarack termesztő körzet található, ezek a Balatonfelvidék, Mecsek, Velencei-tó, Buda, Pest-Gödöllő, Mátra-Bükkalja, Duna-Tisza köze és a Gönci termőtáj. Közülük a Gönci termőtájon és Borsod-Abaúj-Zemplén megye más területeiről már több helyen kimutatták a betegséget. A Gönci termőtájjal szomszédos megyékben részletes felmérést eddig még nem végeztek. A betegség tipikus tünetei közé tartozik a sárgulás, lankadás, korai lombhullás, késői fakadás, melyeket sokszor összekevernek tápelemhiánnyal, aszálykárral vagy fagyhatással. A négy évnél idősebb ültetvényekben fellépő fitoplazma fertőzöttséget sok esetben a termelők nem tudják beazonosítani. A kórokozó felismerését nehezíti az elhúzódó, több hónapon vagy akár éveken át tartó látens tüneti előfordulás. Az irodalmi közlésekben egy kiemelkedő és irracionális szimptómát írtak le: a a fertőzött fa téli virágzást. A nagyobb termőtájakon évek óta kajszibarackot termelők viszont jobban ismerik a csonthéjasok fitoplazmás megbetegedésének károsítását, és tisztában vannak azzal, hogy hatalmas mértékű kárt okozhat a megélhetésüket szolgáló ültetvényekben. Jelen kutatásunkban a kórokozó észak- és kelet-magyarországi elterjedését vizsgáltuk. Felméréseket végeztünk Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, valamint a romániai Szatmár megyében. Vizsgálati mintákat gyűjtöttünk, amelyekből molekuláris biológiai módszerrel (PCR) azonosítottuk be a kórokozót. Az eredmények bemutatásával célunk a 'Ca. Phytoplasma prunorum' kórokozó jelenlétére és jelentőségére felhívni a figyelmet. Minden vizsgált ültetvényben kimutattuk a fitoplazma betegség kórokozójának jelenlétét.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat könyvrészlet
Megjelenés:	27. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum : Program és Összefoglalók / szerk. Kövics György, Tarcali Gábor. - p. 56-57.
További szerzők:	Viczián Orsolya (1971-) (tudományos munkatárs) Mergenthaler Emese (1972-) (tudományos munkatárs) Bodnár Dominika (1991-) (okleveles növényorvos, doktorandusz) Tarcali Gábor (1965-) (agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: