CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM110764
Első szerző:Kiss Zsuzsanna (közgazdász)
Cím:A Dunning-Kruger-hatás felsőoktatási szakképzéses hallgatók körében: feleletválasztós, igaz-hamis és fogalomfelismerési feladattípusok esetén / Kiss Zsuzsanna; Pirohov-Tóth Barbara
Dátum:2021
Megjegyzések:A szakirodalomban Dunning-Kruger-hatásként (DK-hatás) ismert, hogy a szerényebb eredményt elérők kevésbé pontosan képesek eredményüket megbecsülni, valamint hajlamosabban önmaguk túlértékelésére. Számos kutatás vizsgálta már azt is, hogy különböző feladattípusok esetében eltérően jelentkezik-e a hatás. Jelen kutatás célja, hogy három típusban (feleletválasztós, igaz-hamis kérdések és fogalomfelismerések) megvizsgálja a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók önértékelését. Az adatfelvétel írásbeli vizsgák keretében a 2019-es őszi vizsgaidőszakban (357 vizsgadolgozat) történt. A hallgatókat megkérdeztük a vizsga megírása előtt és után, hogy a három feladattípus tesztkérdéseiből mennyit oldanak meg helyesen (19 feleletválasztós, 15 igaz-hamis, 8 fogalomfelismerés). A DK-hatás szerint a kevésbé hozzáértők hajlamosak saját teljesítményüket túlbecsülni, illetve pontatlanabbak is tudásuk megbecslésében. Hipotézisünk szerint mindhárom feladattípus esetében jelen van a DK-hatás. Feltételezzük, hogy a jobb eredményt elérő hallgatók kevésbé hajlamosak saját várható pontszámukat túlbecsülni a feleletválasztós, az igaz-hamis és a fogalomfelismerés feladattípusok esetében is, mind a teszt megírása előtt, mind utána. Vizsgáljuk azt is, hogy a jobb eredményt elérők átlagosan pontosabban is becsülik-e meg teljesítményüket a három teszttípus esetén, amit a teszt előtti és utáni becslési hibák abszolút értékével mértünk. A kutatásban többváltozós lineárisregresszió-elemzéseket végeztünk. 12 modellt vizsgáltunk (3 feladattípus x 4 függő változó), amelyek magyarázó változója minden esetben a vizsgán elért pontszám feladattípusonként. Függő változók: a teszt előtti és utáni becslési hibák mindhárom teszttípusban (előjelesen és abszolút értéken is). Moderátorváltozók: nem, évfolyam, vizsgaalkalom (7 időpont), csoport (A, B és C). Az eredményeink megerősítették, hogy a jobban teljesítők kevésbé becsülték felül tudásukat mindhárom típusban előzetesen és utólagosan is (a legkisebb mértékben az igazhamis kérdések esetében jelent meg a DK-hatás). A becslés pontosságát tekintve érdekes eredményt tapasztaltunk. A feleletválasztós és definíciófelismerési feladatok esetén a magasabb pontszámot elérő hallgatók pontosabbak is voltak, az igaz-hamis kérdések esetén a hatás ellentétes, kevésbé pontos a jobb eredményűek előzetes és utólagos becslése is. Nemek közti különbséget egyik vizsgálat sem támasztott alá. Vizsgálatunk eredményei szerint a szerényebb felkészültségű hallgatók kevésbé vannak tisztában saját tudásukkal (vagy annak hiányával), így kevésbé érzik szükségét ismereteik bővítésének. Némi bizonyítékot találtunk arra, hogy más-más feladattípusok esetén a DKhatás különböző erősségű lehet, és más-más moderátorváltozók befolyásolhatják. Mindezek figyelembevételével célszerű figyelmet fordítani arra, hogy az értékelés milyen feladattípusokkal történik. Ahol általában erősebb DK-hatással számolunk, ott az erre kevésbé érzékeny feladattípusok javasoltak.
ISBN:978 963 306 833 5
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Dunning-Kruger-hatás
felsőoktatási szakképzés
feladattípusok
Megjelenés:XXI. Országos Neveléstudományi Konferencia: A neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira : Absztraktkötet / szerk. Molnár Gyöngyvér, Tóth Edit. - p. 637. -
További szerzők:Pirohov-Tóth Barbara (1992-)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM110724
Első szerző:Kiss Zsuzsanna (közgazdász)
Cím:A Dunning-Kruger-hatás felsőoktatási szakképzéses hallgatók körében: feleletválasztós, igaz-hamis és fogalomfelismerési feladattípusok esetében / Kiss Zsuzsanna, Pirohov-Tóth Barbara
Dátum:2022
Megjegyzések:Az önértékelés fontos szerepet tölt be mindennapi életünkben, meghatározó jellemzőnk, hogy milyennek látjuk magunkat. Az emberek azonban általában túlzottan optimistán ítélik meg saját szociális és intellektuális tevékenységeik minőségét, különösen a gyengén teljesítők hajlamosak arra, hogy túlértékeljék saját teljesítményüket, mivel hozzá nem értésük miatt nem ismerik fel képességeik, tudásuk hiányát. Tanulmányunkban ezt a jelenséget vizsgáljuk a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi, valamint Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók körében. Az egyetemi oktatók gyakran szembesülnek e jelenséggel a számonkérések alkalmával, melyet a szakirodalom Dunning-Kruger-hatásként nevez meg. Eredményeink szerint általános fölülbecslési tendencia jellemző, a szerényebb eredményt felmutatók jellemzően kevésbé pontosan és jelentősen túlértékelik saját teljesítményüket, miközben a legjobb eredményt elérők pontosabban mérik fel eredményüket és inkább alulértékelik azt. Vizsgálatunk eredményei szerint a szerényebb felkészültségű hallgatók kevésbé vannak tisztában saját tudásukkal (vagy annak hiányával), így kevésbé érzik szükségét ismereteik bővítésének. Némi bizonyítékot találtunk arra, hogy eltérő feladattípusok esetén a Dunning-Kruger-hatás különböző erősségű lehet, és más-más moderátorváltozók befolyásolhatják. Mindezek figyelembevételével célszerű figyelmet fordítani arra, hogy az értékelés milyen feladattípusokkal történik.
ISBN:978-963-490-483-0
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok könyvfejezet
könyvrészlet
Dunning-Kruger-hatás
önértékelés
Megjelenés:Mesteri erőforrások : Tanulmányok Polónyi István tiszteletére / szerk. Kun András István, Csók Cintia. - p. 117-127. -
További szerzők:Pirohov-Tóth Barbara (1992-)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM110508
Első szerző:Kiss Zsuzsanna (közgazdász)
Cím:A családi háttér és a munkaerő-piaci sikeresség összefüggései / Kiss Zsuzsanna, Pirohov-Tóth Barbara
Dátum:2020
Megjegyzések:anulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a diplomás (abszolutóriumot szerzett) pályakezdők társadalmi hátterét képzési területek szerint. Ennek során nagy hangsúlyt fektetünk a szülők iskolai végzettségére és a család anyagi helyzetére vonatkozóan, hiszen e tényezők szignifikáns hatást gyakorolhatnak a fiatalok tanulási lehetőségére, attitűdjére, valamint szakmai pályafutására. Kutatásunk elméleti részében fontosnak tartjuk ismertetni a hazai és nemzetközi szerzők szocio-ökonómiai helyzettel kapcsolatos tapasztalatait. Ezt követően a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2015-ös adatbázisa kiváló lehetőséget nyújtott számunkra, hogy a 34 felsőoktatási intézmény által gyűjtött komplex adatokat tanulmányozhassuk. Elemzésünk során rávilágítottunk a különböző tudományterületek végzettjeinek eltérő szocio-ökonómiai hátterére. Kutatási eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gazdagabb családokból származó fiatalok előnyösebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, magasabb jövedelemre tesznek szert, szemben az alacsonyabb társadalmi státuszú szülők gyerekeivel.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
diplomás fiatalok
családi háttér
iskolai végzettség
anyagi helyzet
képzési területek
Megjelenés:International Journal of Engineering and Management Sciences. - 5 : 3 (2020), p. 131-141. -
További szerzők:Pirohov-Tóth Barbara (1992-)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM110671
Első szerző:Pirohov-Tóth Barbara
Cím:A COVID-19 vírus munkavállalói kompetenciákra gyakorolt hatása / Pirohov-Tóth Barbara, Kiss Zsuzsanna
Dátum:2022
Megjegyzések:A Covid-19 vírus hatására bekövetkezett változások új munkáltatói elvárásokat eredményeztek a munkahelyi kiválasztási folyamatok során is. Kutatásunk célja, hogy rávilágítsunk azokra a kompetenciákra, amelyeket a munkáltatók leginkább elvárnak az állásra jelentkező személyektől a krízis helyzet megjelenését követően. Feltételezzük ugyanis, hogy a korábban elvárt személyes munkavégzés alkalmával szükséges készségek háttérbe szorultak és az otthoni munkavégzés kiterjesztése, valamint a digitalizációs folyamatok felgyorsulása új kompetenciák szükségességét kívánják meg a munkavállalóktól. Jelen tanulmány az OFA Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság internetes álláskereső portálján, a KarrierM-en1 található adatok vizsgálatán, valamint hazai2 és nemzetközi3 forráselemzésen alapszik. Eredményeink szerint az otthoni munkavégzés széleskörű kiterjesztése az elmúlt időszakban olyan kompetenciák szükségességét helyezte előtérbe, mint az önálló munkavégzés képessége, a megbízhatóság, a munkabírás, valamint a terhelhetőség. Megállapítható, hogy a sikeres munkavégzés érdekében elvárt új képességek, tudás megszerzése érdekében az oktatási rendszer és a munkaerőpiac minden eddiginél szorosabb együttműködésére van szükség a jövőben.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Új Munkaügyi Szemle. - 3 : 2 (2022), p. 13-24. -
További szerzők:Kiss Zsuzsanna (1982-) (közgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM110131
Első szerző:Pirohov-Tóth Barbara
Cím:A munkaerő-piaci szereplők által tapasztalt foglalkoztatási kihívások a koronavírus-járvány idején / Pirohov-Tóth Barbara, Kiss Zsuzsanna
Dátum:2020
ISSN:2064-9908
Megjegyzések:A koronavírus-járvány megjelenése sokként érte fogyasztói társadalmunkat. Egyik napról a másikra radikálisan átalakította felgyorsult életünket. Az egészségügyi kockázatok csökkentése, valamint a gazdaság összeomlásának elkerülése érdekében olyan változásokat követelt meg a munkáltatóktól és a munkavállalóktól egyaránt, melyre korábban még nem volt példa. A bevezetett kényszerintézkedések jelentős hatást gyakoroltak a foglalkoztatottság alakulására is; a munkanélküliek száma megemelkedett, az otthoni munkavégzés általánossá vált, a pályaelhagyók aránya nőtt, a külföldön munkát vállaló személyek száma pedig csökkent a krízis előtti időszakhoz képest. A digitális transzformáció nyújtotta lehetőségek és eszközök nemcsak az otthoni munkavégzés során bizonyultak hatékonynak, hozzájárultak az online oktatás megvalósításához, a kapcsolatok ápolásához és az online szolgáltatások (pl. vásárlás, rekreációs tevékenységek) térnyeréséhez is. A témában való elmélyülés érdekében hazai (Szellő 2020, Józsa 2018, Nemeskéri et al. 2016) és nemzetközi (Statista 2020, Gajendran- Harrison 2007, Caseli-Coleman 2006) szakirodalmi forráselemezést végzünk, valamint az elérhető statisztikai adatokat (ÁSZ, KSH, NFSZ) elemezzük, az eredményeket összevetjük egy korábbi, home office témakörben lefolytatott saját kérdőíves vizsgálat (Pirohov-Tóth, 2020) eredményeivel. Az online adatfelvétel 2020. május 25-től június 1-ig zajlott 321 fő bevonásával. Elemzésünkben a kérdőív adatai segítségével statisztikai elemzést végzünk annak érdekében, hogy a feltárt munkaerő-piaci problémák megoldására átfogó, komplex foglalkoztatást segítő javaslatokat tudjunk kidolgozni. A jövőben - a foglalkoztatottság növelés érdekében - szükségessé válik a megváltozott munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átképzések biztosítása a munkával nem rendelkezők számára, ahol lehetőségük nyílik az új készségek (kreativitás, önálló munkavégzés, rugalmasság, gyors alkalmazkodás) elsajátítására is. Hazánk gazdasági visszarendeződése és a foglalkoztatás újbóli fellendítése érdekében pedig szükségessé válik a munkaerő-piaci szereplők szoros együttműködése, valamint az állam által nyújtott lehetőségek igénybevétele.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Szociológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Opus et Educatio. - 7 : 4 (2020), p. 402-408. -
További szerzők:Kiss Zsuzsanna (1982-) (közgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM110138
Első szerző:Pirohov-Tóth Barbara
Cím:A negyedik ipari forradalom oktatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatása = The impact of the fourth industrial revolution on education and the labor market / Pirohov-Tóth B., Kiss Zs.
Dátum:2020
ISSN:2559-9941
Megjegyzések:Az ipar és a munkaerőpiac jelenével és jövőjével foglalkozó szakirodalmak jelentős része kijelenti, hogy napjainkban a negyedik ipari forradalom zajlik. Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a digitális transzformáció oktatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatását, valamint megvizsgáljuk, hogy az elmúlt évtizedekben milyen változások mentek végbe a magyar lakosság legmagasabb iskolai végzettsége tekintetébe. Célunk, hogy rávilágítsunk a megszerzett képzettségek és az ipar 4.0. megjelenése közötti összefüggésekre. A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai segítségével bemutatjuk, hogy hogyan alakult a magyar népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a rendkívüli gyorsaságú digitális fejlődés hatására a társadalmi és a gazdasági környezet egyaránt jelentős változáson ment keresztül. A magyar népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekszik, drasztikusan csökken az iskolázatlanok aránya, ezzel párhuzamosan nő a közép- és felsőfokú végzettséget szerzők aránya. Ez egy nagyon pozitív trend, hiszen felgyorsult világunkban a jövő munkavállalóinak ahhoz, hogy sikeresek legyenek a munkaerőpiacon, új készségeket kell elsajátítaniuk. A gyors technológiai fejlődés hatására az oktatási rendszerben számos megoldandó, eddig ismeretlen probléma kell majd megoldást találni. Annak érdekében pedig, hogy gazdaságunk a legnagyobb előnyt profitálhassa a jelenleg is zajló negyedik ipari forradalomból, az ipar, az oktatás és a munkaerőpiac minden eddiginél összehangoltabb működésére van szükség.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Szociológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
negyedik ipari forradalom
munkaerőpiac
oktatás
legmagasabb iskolai végzettség
digitális transzformáció
Megjelenés:Régiókutatás szemle. - 5 : 2 (2020), p. 27-34. -
További szerzők:Kiss Zsuzsanna (1982-) (közgazdász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.