CCL

Összesen 8 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM120784
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:Idősödő rendvédelem / Ambrusz, Alíz; Borbély, Zsuzsanna; Malét-Szabó, Erika
Dátum:2021
ISSN:2062-3682 2062-3690
Megjegyzések:A 2011.évi CLXVII. törvény alapján a rendvédelemben megszűnt a korkedvezményes nyugdíj, mely azzal járt, hogy azóta az állomány idősödik. Egy 2020-ban induló kutatás azt a célt tűzte ki, hogy felmérje a rendvédelem hivatásos állományú tagjainak az egészségmagatartását, egészségtudatosságát, mivel szeretnénk látni azokat a területeket, amelyek megfelelő egészségfejlesztési stratégiával biztosítják a "jóllét" állapotát, az idősödő korosztály számára pedig hozzájárulnak a sikeres öregedés folyamatához. Jelen előadás az áthajlás korúak (50-60 év) egészségmagatartásáról szól.Módszer:A vizsgálati mintába a 2020-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság aktívan dolgozó állományának azon tagjai kerültek be, akiknek ez évben volt esedékes kötelező időszakos alkalmasságvizsgálata. E vizsgálat során vettük fel a kérdőívet, amely időben lefedte a COVID-19 járvány első évét. A vizsgálat 2020 márciusától tartott, addig, amíg a járványügyi helyzet lehetővé tette a személyes megjelenéssel együtt járó alkalmasságvizsgálatokat. A vizsgálat során a kiosztásra került 892 kérdőívből 783 bizonyult legalább részben hasznosíthatónak. A kérdőív kitöltése körülbelül 20 percet vett igénybe. A kérdőív csomag főbb 56elemei a demográfiai adatokon túl, az egészségkockázati és az egészségvédő magatartásformák felmérése, az egészségi állapot szubjektív értékelése, az élettel való elégedettség és a boldogság megítélése. Eredmények:A minta közel 7%-a 50 év feletti korosztályba tartozik. Ezen korosztály körében az egyik kiemelendő egészségkárosító magatartás a dohányzás, mely a minta 28%-ban jelentkezett aktív dohányzásként, míg 25% korábban dohányzott, de azóta már leszokott. A rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel 92%-os. Az eredmények alapján alapvetően elmondható, hogy életmódjuk nem mozgásszegény, viszonylag kevés testi tünet jelentkezik e korosztályban. Az élettel való elégedettségük jó, boldognak mondják magukat. Az eredmények arra a következtetésre vezetnek, hogy az áthajlás korúak korosztályába tartozók megfelelő egészségi állapotnak örvendenek. Egészségmagatartási szokásaik tendenciája jó, de például az étkezés területén fontos lenne az egészségtudatosságuk fejlesztése. A jó életminőség megőrzése, a testi-lelki jóllét állapotának megtartása jó irány a sikeres öregedés eléréséhez.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
rendvédelem
egészségmagatartás
idősödés
áthajlás korúak
Megjelenés:Magyar gerontológia. - 13 (2021), p. 55-56. -
További szerzők:Borbély Zsuzsanna Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM120782
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:A jelen lehetőségei és kihívásai az egészségfejlesztés / Ambrusz Aliz; Malét-Szabó Erika
Dátum:2022
ISSN:0237-7896
Megjegyzések:A rendôrség a magyarországi és az európai uniós elvárásoknak megfelelôen részt vesz az egészség értékként való közvetítésében. 2017-ben készült el "A Rendôrség Egészségfejlesztési és Egészségvédelmi Programja 2017-2021" (Élet-Erô-Egészség Program), melynek folytatása az Élet-Erô-Egészség Program 2022-2026. A rendôrségi egészségmegôrzési tevékenység fôszereplôi között az orvosi apparátus, a pszichológusok és a munkavédelmi megbízottak vannak. Ezen igen komplex rendszer nemcsak az egyénre helyezi a hangsúlyt, hanem figyelmet fordít arra is, hogy a munkakörnyezet egyre jobb színvonalú biztosításával hozzájáruljon az egészségmegôrzéséhez. A foglalkozásegészségügyi, háziorvosi és a fogorvosi ellátásban dolgozók aktívan részt vesznek a gyógyító munkában is. A pszichológusok az alkalmasság megítélésén túl a mentálhigiénés tevékenységet is végeznek. A rendvédelemben 2011-ben megszûnt a korkedvezményes nyugdíj, mely hosszú távon azt eredményezi, hogy a rendvédelemben dolgozók átlagéletkora nô, így új korosztály jelent meg az aktív dolgozói körben. Az egészségfejlesztésnek is másként kell megszólítani a különféle generációkat. A munkaterhelés folyamatos növekedésével a fizikai- és a mentális egészség megôrzése is egyre nagyobb odafigyelést igényel. Az elmúlt években a COVID-19 járvány súlyos terheket tett a rendvédelmi dolgozók vállára. Az egészségfejlesztési program elemei a lehetôségekhez mérten alkalmazkodtak az elmúlt évek kihívásaihoz és a technikai fejlôdés elônyeit felhasználva biztosították az elérhetôségüket. A vezetôi hozzáállás és a megfelelô team munka valószínûleg még ilyen nehezített körülmények között is jelentôsen növeli az egészségfejlesztés hatékonyságát.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Psychiatria Hungarica. - 37 : Suppl. 1 (2022), p. 54. -
További szerzők:Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM120780
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:A Rendvédelem hivatásos állományának egészségmagatartási szokásait feltérlképező Prevenciós kérdőív tapasztalati / Ambrusz Aliz, Hajdú Nóra, Malét-Szabó Erika
Dátum:2022
Megjegyzések:A Rendvédelemben az utóbbi időszakban kiemelten fontossá vált az állomány egészségének megőrzése. A nemzetközi és a népegészségügyi programokkal összhangban 2017-ben lett jóváhagyva a Rendőrség Egészségfejlesztési és Egészségvédelmi Programja, melyet az Élet-ErőEgészség Program 2022-2026 követett. E programok célja, az egészségkárosító hatások megelőzése, a fokozott fizikai- és pszichés igénybevétel kompenzálása tervezett és tudatos munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programokkal. A 45/2020. (XII. 16) BM rendelettel bevezetésre került a Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer, mely más elemekkel nyújt támogatást az egészségfejlesztés területén. A két rendszer együttes megvalósulása lehetővé teszi, hogy egyéni és szervezeti szintet is érintő komplex egészségfejlesztési tevékenység rendszer alakuljon ki. 2021-től az egészségi alkalmasságvizsgálatok részét képezi a Prevenciós kérdőív. E kérdőív adatainak elemzésével a Rendvédelem hivatásos állományú tagjainak az egészségmagatartási szokásait térképezhetjük fel. Az eredmények összesítése az állomány egészségfejlesztési programjainak a továbbfejlesztését támogatja. A prevenciós kérdőív a káros egészségmagatartási szokások mellett az egészséget megőrző, az egészséges életmódot preferáló tevékenységeket is áttekinti. A munkaés a szabadidőre, alvásproblémák felmérésére irányuló kérdések mellett, kitér az egészségi állapot szubjektív megítélésére. Az előadás során a Prevenciós kérdőívnek az egészségfejlesztési beavatkozások során nyújtott szerepe kerül bemutatásra, valamint hogy hogyan hasznosíthatóak az eddig szerzett tapasztalatok.
ISBN:978-963-490-475-5
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
rendvédelem
egészségfejlesztés
Élet-Erő-Egészség Program
Megjelenés:XIV. Nemzetközi nyíregyházi doktorandusz és posztdoktori konferencia : Absztraktkötet / szerk. Rusinné Fedor Anita, Tóth Dalma, Zakor-Broda Rita. - p. 67. -
További szerzők:Hajdú Nóra Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM120779
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:Társas támasz a nyugdíj előtt álló rendőrök körében / Ambrusz Aliz, Batizi Orsolya, Borbély Zsuzsanna, Malét-Szabó Erika
Dátum:2023
ISSN:2062-3682 2062-3690
Megjegyzések:Az utóbbi évtizedekben a rendvédelemben dolgozók átlagéletkora folyamatosan nő. Az idősödő rendőrök hosszabb munkaképességének megőrzése, a jó egészségi állapotuk egyéni, rendvédelmi és társadalmi érdek. A Rendőrség kiemelt figyelmet fordít az Élet-Erő-Egészség Program keretében egészségfejlesztésre. A különböző szervezeti szinteken zajló változások igyekeznek meghonosítani egy támogató munkahelyi kultúrát, biztosítva az alapvető cél és feladatrendszer teljesítését. Az egyéni szinteken történő intervenciók a prevenciós területeket támogatják (Tánczos és mtsai, 2021; Ambrusz, Petlyánszki, és Malét-Szabó, 2022). Az áthajlás korúak számára több területen biztosít a program lehetőséget az egészség megőrzésére, az aktív idősödés kultúrájának kiépítődésére. (Ambrusz, és Malét-Szabó, 2022). A sikeres munkahelyi öregedés 5 faktorát nevezte meg Robson (2006). Ezen öt faktor: alkalmazkodás és egészség, pozitív kapcsolatok, szakmai fejlődés, személyes biztonság, egyéni célok fenntartása. 124 Jelen előadásunkban a társas támasz kerül a középpontba, feltérképezve a rendvédelemben dolgozó 50 év fölöttiek társas támogatottságát mind a munkahelyen, mind a civil életben. A társas támasz a munkahelyi hatékonyság növelésén túl fontos az egészség megőrzésében (Ocsovszky és mtsai, 2020), így kiemelt figyelmet érdemel. Kutatás Kutatásunk 2020-ba kezdődött és 2022-ben zárult. Alapvető célként tűztük ki, hogy a felmérjük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság hivatásos tagjainak az egészégtudatosságát, egészségmagatartását. A 2020-22 vizsgálati terminusban a kitöltési hajlandóság magas volt, így 1726 kérdőív részben, vagy teljes egészében felhasználható az adatok elemzésére. Az 50 év fölöttiek a minta kb. 10%- ában, 176 fővel vannak jelen. A társas támasz a rendvédelemben nem pusztán a munkahelyi kapcsolatokat jelenti. Kérdésként fogalmazzuk meg, hogy a bajtársiasság a civil lakosság számadataihoz képest hogyan jelenik meg ebben a populációban. A rendvédelemben dolgozók fokozott fizikai és mentális terhelésnek vannak kitéve. A munkaköri feladatok elvégzésével járó stressz magas és igen eltérő a civil lakossághoz képest. (Szabó, 2008; Borbély, 2021) Az idősebb korosztály egészségmagatartási szokásainak a tendenciája alapvetően jó (Ambrusz, Borbély, és Malét-Szabó 2021), mely a jó életminőség hosszútávú megőrzésének alapja. A társas támasz a munkahelyi stressz megelőzésében és kezelésében is nagy szerepet vállal. Az idősebbek számára mind a munkahelyből, mind a magánéletből fakadó stressz, mind pedig a közelgő nyugdíj okozta stressz kezelésében igen fontos tényező. Így az áthajlás korúak egészségmutatóinak szempontjából is nagyon fontos tényező.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
rendvédelem
áthajlás korúak
egészégfejlesztés
társas támasz
Megjelenés:Magyar gerontológia. - 15 (2023), p. 123-125. -
További szerzők:Batizi Orsolya (1985-) (pszichiáter szakorvos) Borbély Zsuzsanna Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM120778
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:A szubjektív egészségi állapot és a dohányzás összefüggése rendfenntartó dolgozók körében / Ambrusz, Aliz; Németh, Ferenc; Borbély, Zsuzsanna; Malét-Szabó, Erika
Dátum:2024
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: Világszerte nagy figyelmet fordítanak a dohányzásra mint legfőbb megelőzhető halálokra, ugyanakkor szakmacsoportok szerinti prevalenciájáról keveset tudunk. Célkitűzés: A rendvédelem területén a dohányzás előfordulási gyakoriságának felmérése, valamint a dohányzási status és a szubjektív egészségi állapot összevetése. Módszer: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állományú tagjai között kvantitatív, papíralapú felmérés. Keresztmetszeti vizsgálat (N = 1704; átlagéletkor: 39,2 év; SD: 8,12; nő: 13,7%; férfi: 86,2%). Eredmények: A vármegyében a rendőrök 32,3%-a dohányzik, a férfiak 32,8%-a, míg a nők 29,1%-a. 24,3% már leszokott a dohányzásról, és 43,4% sohasem dohányzott. A munkarend tekintetében a dohányzás prevalenciája a váltásos 1. (12/24) munkarendben dolgozók esetében a legmagasabb: 36,3%. A dohányzók között a hivatali (napi 8 óra) munkarendben dolgozók aránya a legkisebb: 23,8%. A szubjektív egészségi állapot és a dohányzási status közötti összefüggés nem szignifikáns, de tendeciózusnak mondható (Kruskal?Wallis: p = 0,054). A dohányzóknál amellett, hogy jónak minősítik egészségi állapotukat, az átlagérték alacsonyabb (M: 3,96; SD: 0,61). Akik soha nem dohányoztak (M: 4,03; SD: 0,60), vagy akik már leszoktak a dohányzásról (M: 4,04; SD: 0,61), szintén jónak érzik egészségi állapotukat. Következtetés: A rendvédelemben dolgozók dohányzási prevalenciája magasabb a magyar népességi adatok viszonylatában és a nemzetközi rendvédelmi területen történő összehasonlításban. Az egészségfejlesztési programoknak továbbra is kiemelten kell kezelniük a dohányzás leszoktatását segítő intervenciókat.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
dohányzás
iskolai végzettség
korcsoport
dohányzás prevalenciája
szubjektív egészségi állapot
rendvédelem
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 165 : 15 (2024), p. 584-594. -
További szerzők:Németh Ferenc Borbély Zsuzsanna Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM108909
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:Az áthajlás korúak egészségmegőrzési lehetőségei a Rendvédelemben / Ambrusz Aliz, Malét-Szabó Erika
Dátum:2022
Megjegyzések:A korkedvezményes nyugdíj megszűnésével a Rendvédelemben dolgozó hivatásos állományúak átlagéletkora fokozatosan emelkedik. Az állomány egészségének megőrzése, az egészségkárosító hatások megelőzése, a kedvezőtlen tényezők tervezett és tudatos munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programokkal való kompenzálása kiemelten fontos. Az előadás célja, hogy bemutassa a Rendvédelem munkahelyi egészségfejlesztési programját, és ismertesse az 50 év fölöttiek számára nyújtott lehetőségeket. A Rendvédelemben az utóbbi pár évtizedben egyre inkább előtérbe került az állomány testi és lelki egészségének megőrzése. 1996-ban fogalmazódott meg törvényi szinten, hogy a hivatásos állomány tagjainak meg kell felelnie a beosztásának, életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A mentálhigiénés gondozás, a mentális jóllét is előtérbe került, majd egy komplex egészség-megőrzési és egészségfejlesztési program fogalmazódott meg. A Rendőrség Egészségfejlesztési és Egészségvédelmi Programjai (Tánczos et al., 2021) összhangban a népegészségügyi programokkal, keretbe foglalják, és magasabb szintre emelik az állomány egészségéről való gondoskodást. Segal (1999) átfogó munkahelyi egészségfejlesztési programja, az egyéni, a szervezeti és az egyén és szervezet találkozására irányuló megközelítésmódot is magában foglalja. Ezen programra alapozva kerül bemutatásra a Rendőrség Egészségfejlesztési Programja a Malét-Szabó Tevékenységi Alapmodell (2015) rendszerében. Ami egyéni megközelítést jelent a sport és egészséges életmódot támogató programjaitól kezdve, a közegészségügyi, járványügyi intézkedéseken át, egészen a szervezeti működést támogató programokig. Az 50 év felettiek tudása és tapasztalata elengedhetetlen a fiatalabb generációk szakmai gyakorlati készségének fejlesztésében, a Rendvédelem értékeinek megtartásában, és a motivációjuk növelésében. Mind szervezeti szinten, mind egyéni szinten fontos e korosztály életminőségének, jóllétének megtartása, így több területen van lehetőség az egészség megőrzésére, és arra, hogy az aktív idősödés kultúrája kiépítődjön. Lehetőség van a tudás naprakészen tartását és szakmai kihívásokat biztosító programokban való részvételre (kompetencia fejlesztés, online tréningek, mentor program). A Rendőrség egészségmegőrzési tevékenységének főszereplői között az orvosi apparátus, a pszichológusok, a munkavédelmi megbízottak vannak, így az elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevenció egyénre szabottan is megjelenik az egészségügyi ellátás és az egészséges életmódot támogató programokban. A Rendvédelem számára kiemelten fontos az egészségmegőrzés lehetőségeinek biztosítása, a jóllét érzésének fenntartása.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Gerontológia. - 14 : Klsz. (2022), p. 58-60. -
További szerzők:Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM108877
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:A kiégés vizsgálata a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állománya körében / Ambrusz, Alíz; Borbély, Zsuzsanna; Malét-Szabó, Erika
Dátum:2022
ISSN:2062-9494 2677-1632
Megjegyzések:Absztrakt Cél: A kiégés sokat kutatott terület, hiszen a munka hatékonyságát csökkenti, a fluktuációt növeli, az egyén egészségi állapotát veszélyezteti. Jelen cikkünkben a fókuszt a rendvédelemben dolgozókra helyezzük. E területen végzett kiégéssel kapcsolatos kutatási eredményeinket ismertetjük, összevetve a szociodemográfiai adatokkal, a szubjektív egészségi állapottal és a mozgással. Módszertan: Kutatásunk során egy kérdőívet állítottunk össze, mely tartalmazza a szolgálati helyet, a munkaidőt, az állományban eltöltött időt, a kiégés felmérését célzó kérdőívet, valamint szubjektív egészségi állapotra vonatkozó skálát, és felmértük a testmozgást. A Maslach Kiégés Kérdőív segítségével mértük föl a kiégés szintjét. A kérdőívet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozó hivatásos állomány körében vettük fel, összesen 783 fővel. Megállapítások: Magas érzelmi kimerültség az állomány 4,6%-nál található. A deperszonalizáció magas foka 6%-ban jelentkezik, míg ehhez képest az állomány mintegy 30%-a mutat kimagasló értéket a személyes teljesítmény csökkenésben. A nemek szerinti összehasonlítás esetében a mintában az érzelmi kimerülés területén mutatkozott statisztikailag is jelentős eltérés a férfiak és a nők között ? a nők jellemzően magasabb szintű érzelmi kimerültségről számoltak be férfi kollégáikhoz képest Szignifikáns együttjárás tapasztalható a rendszeres mozgás és deperszonalizáció és a személyes teljesítménycsökkenés alacsonyabb szintjével. Érték: E cikk elősegítheti, hogy középpontba helyeződjön a rendvédelemben dolgozók mentális egészsége, hiszen a kiégés az egyik legjelentősebb megbetegítő faktor.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Belügyi Szemle. - 70 : 12 (2022), p. 2569-2589. -
További szerzők:Borbély Zsuzsanna Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM108878
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:Egészségfejlesztés és egészségvédelem a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság állományában / Ambrusz Aliz, Petlyánszki Gábor, Malét-Szabó Erika
Dátum:2022
ISSN:2062-9494 2677-1632
Megjegyzések:Absztrakt Cél: A cikk vonatkozó elméleti bevezető után áttekintést ad arról, hogy az elmúlt években miként valósultak meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság állománya körében az egészségfejlesztési és egészségvédelmi törekvések. Bemutatásra kerül, a gyakorlatban hogyan tud itt, a végeken megvalósulni az a viszonyulás, hogy az emberi egészség érték, melyet megbecsülni, értékelni kell. Módszertan: Rövid áttekintést adunk arról, hogy milyen történeti, elméleti háttere van az egészségfejlesztési tevékenységnek általában, illetve a rendőrség vonatkozásában. Ezt követően áttérünk a jelenleg megvalósult programjaink bemutatására. Megállapítások: Az egészségfejlesztés rendszerszintű áttekintése fontos egy megfelelő egészségterv kidolgozásához és végrehajtásához. Ezt szolgálja, hogy Malét-Szabó tevékenységi alapmodelljének keretrendszerébe ágyazottan jelenítjük meg az országos, illetve a helyi szintű egészségfejlesztési tevékenységet. Érték: Tanulmányunk rávilágít arra, hogyan lehet egy egyedi és komplex egészségfejlesztési rendszert megvalósítani a személyes, szervezeti és környezeti tényezők összehangolásával.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Belügyi Szemle. - 70 : 7 (2022), p. 1507-1527. -
További szerzők:Petlyánszki Gábor Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.