CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM020319
Első szerző:Módis László (szemész szakorvos, kontaktológus)
Cím:Evaluation of the corneal endothelium in patients with diabetes mellitus type I and II / Módis L. Jr., Szalai E., Kertész K., Kemény-Beke A., Kettesy B., Berta A.
Dátum:2010
ISSN:0213-3911
Megjegyzések:The aim of the present study is to determine corneal physiology and endothelial morphology after proper image analysis technique in type I and II diabetic patients. The HbA1c level and the grade of retinopathy were also recorded and correlated with the endothelial parameters. METHODS: 41 eyes of 21 patients with type I and 59 eyes of 30 patients with type II diabetes mellitus (mean age was 40.97 ± 15.46 and 64.36 ± 10.47 years) were examined and compared to age-matched controls. Endothelial cell density (ECD), mean cell area, coefficient of variation of cell area, central corneal thickness, intraocular pressure, and grade of retinopathy were recorded. RESULTS: There was a statistically significant decreased endothelial cell density in type I disease (2428 ± 219 cell/mm2) in comparison with healthy subjects (2495 ± 191 cell/mm2, P=0.02). The diabetic corneas were thicker than normal (P=0.001). The HbA1c level was inversely correlated with the ECD (r=-0.60; P<0.0001) and correlated with the mean endothelial cell area (r=0.60, P<0.0001). Significant correlation was observed between the endothelial morphology and grade of diabetic retinopathy (r=-0.40, ECD; r=0.38, mean cell area; P=0.01 for both). In type II diabetes mellitus no significant difference was found in the evaluated values. CONCLUSIONS: The present study disclosed the alteration of the corneal endothelial morphology in type I diabetes mellitus as compared to normal subjects. The results indicated that type I diabetic corneas are more susceptible to environmental changes than type II corneas.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:Histology and Histopathology. - 25 : 12 (2010), p. 1531-1537. -
További szerzők:Szalai Eszter (1984-) (orvos) Kertész Katalin Kemény-Beke Ádám (1968-2021) (szemész) Kettesy Beáta (1974-) (szemész) Berta András (1955-) (szemész, gyermekszemész)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM014376
Első szerző:Módis László (szemész szakorvos, kontaktológus)
Cím:Endothelialis keratoplasztikával szerzett tapasztalatok / Módis László, Kettesy Beáta, Szalai Eszter, Fodor Mariann, Berta András
Dátum:2009
Megjegyzések:Hátsó lamelláris keratoplasztikával elért eredményeinek bemutatása. Betegek és módszerek: Hat beteg 6 szemét operáltuk (6 nő, átlagéletkor 73+-10 év) pseudophakiás bullosus keratopathia miatt Descemet-leválasztásos automatizált endothelialis keratoplasztika (DSAEK) módszerével. Az alapbetegség mellett négy beteg simplex glaucomában, 3 rheumatismusban, 1 pedig diabetes mellitusban szenvedett. A Descemet-hártya leválasztását manuálisan, a donor comea lamellálását 300 mikrométeres mikrokeratom fejjel végeztük. Az összehajtott lamellát 5 mm-es corneoscleralis seben implantáltuk. Rögzítettük a látásélességet, a cornea átlátszóságát, vastagságát, a topográfiával nyert keratometriás értékeket, az endothelialis sejtsűrűséget és a szemnyomást a műtét előtt és után. A követési idő 12 hónap volt minden esetben. Eredmények: A látásélesség 0,02+-0,03-ról 0,31+-0,15-re javult (p=0,02, Wilcoxon). 3-3 teljesen átlátszatlan, illetve szemitranszparens comea közül 1 átlátszatlan maradt, 1 szemitranszparens, 4 teljesen tiszta lett a műtét utáni 3. hónapra, és a továbbiakban sem változott. A topográfiás keratometriás értékek 43,2 D, illetve 38,6 D-ról 42,8 D és 40,7 D-ra változtak a meredek, illetve a lapos tengelyben (p=0,7 és p=0,03). A comea vastagsága 1007+-393 mikrométerről 788+-304 ?m-re változott a mintegy 300 ?m-es lamella beültetése után (p=0,02). Az endothelialis sejtsűrűség átlagosan 11 %-kal csökkent a 3. és 12. hónap között (p=0,1). A szemnyomás a műtét hatására nem emelkedett, kompenzált maradt (p=0,62). Következtetések: A hátsó lamelláris keratoplasztika után már rövid távon is visusjavulás következett be, és a műtét kedvezően befolyásolta a szemfelszínt is. Bizonyos szaruhártya-betegségek esetében a módszer a perforáló keratoplasztika alternatívája lehet.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Szemészet. - 146 : 2 (2009), p. 35-41. -
További szerzők:Kettesy Beáta (1974-) (szemész) Szalai Eszter (1984-) (orvos) Fodor Mariann (1975-) (szemész) Berta András (1955-) (szemész, gyermekszemész)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1