CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM092408
035-os BibID:(scopus)85100125612 (wos)000614348400002
Első szerző:Urbancsek Réka (általános orvos)
Cím:Cardiovagalis és szimpatikus artériás baroreflex szabályozásának vizsgálata szívelégtelenségben / Urbancsek Réka, Forgács Ildikó Noémi, Papp Tímea Bianka, Boczán Judit, Barta Judit, Édes István, Csanádi Zoltán, Rudas László
Dátum:2021
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: Az artériás baroreflex-érzékenységi (BRS-) indexek egységnyi nyomásváltozásra adott élettani válaszokat írnak le. Az RR-intervallum gyors válaszait a cardiovagalis BRS-indexekkel, a vasomotorválaszokat az izom szimpatikus idegi aktivitás (MSNA) válaszain alapuló szimpatikus-BRS-indexekkel jellemezzük. Szívelégtelenségben kórosan csökkent értékeik kedvezőtlen kimenetelt jeleznek. Betegek és módszerek: A BRS-indexek meghatározhatóságát 52, szívelégtelenségben szenvedő betegben (kor: 59 ? 10 év; EF: 37 ? 11%) és 11, kor szerint illesztett egészséges önkéntesben vizsgáltuk. EKG- és vérnyomásfelvételekből három cardiovagalis BRS-indexet számítottunk; a növekvő, illetve csökkenő spontán szekvenciák módszerén alapuló up-BRS-t és down-BRS-t, továbbá az alacsony frekvenciatartomány-beli 'cross-spectralis ' indexet, az LF-alfát. Egy perifériás ideg (nervus peroneus) perkután punkciójával detektáltuk az MSNA szimpatikus csúcs incidenciáját (csúcs/100 szívciklus), s ezt korreláltattuk a diastolés nyomás 3 Hgmm sávokba rendezett értékeivel. Így nyertük a szimpatikus BRS jellemzőit, a BRSSY-incidencia-értékeket. Eredmények: Az up- és down-BRS-szekvenciák csak a betegek 19%-ában voltak meghatározhatók, az LF-alfa a 69%-ukban. Azok, akiknél cardiovagalis BRS nem volt meghatározható, szignifikánsan csökkent RR-intervallum-ingadozást és magasabb NT-proBNP-értékeket mutattak. A meghatározható cardiovagalis BRS-indexek nem különítették el a betegeket és a kontrollszemélyeket. A BRSSY-incidencia-érték 58%-ban állt rendelkezésre, s csakúgy, mint maga a ?csúcs" incidencia, jól elkülönítette a betegeket és az önkénteseket. A hiányzó baroreflexérték a magas ?csúcs" incidenciával állt összefüggésben. Következtetés: A cardiovagalis BRS-értékek csak korlátozottan alkalmasak egészséges önkéntesek és szívelégtelen betegek elkülönítésére, a meghatározhatatlan értékek súlyosabb betegségre utalnak. A BRSSY-incidencia elkülöníti az egészséges és a beteg csoportokat; a hiányzó érték a fokozott szimpatikus aktivitással áll összefüggésben.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 162 : 3 (2021), p. 91-98. -
További szerzők:Forgács Ildikó Noémi (1992-) (biológus) Papp Tímea Bianka (1994-) (általános orvos) Boczán Judit (1972-) (neurológus) Barta Judit (1975-) (kardiológus) Édes István (1952-) (kardiológus) Csanádi Zoltán (1960-) (kardiológus) Rudas László (1953-) (orvos, aneszteziológus szakorvos)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00043
GINOP
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM086918
035-os BibID:(scopus)85087699725 (wos)000575348900001
Első szerző:Urbancsek Réka (általános orvos)
Cím:Az izom szimpatikus idegaktivitás vizsgálatának elméleti alapjai és története / Urbancsek Réka, Forgács Ildikó Noémi, Papp Tímea Bianka, Boczán Judit, Barta Judit, Édes István, Csanádi Zoltán, Rudas László
Dátum:2020
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A szívelégtelenség napjaink egyik fontos népbetegsége. Zajlása során a neurohumoralis szabályzás kórossá válik. A cardiovascularis autonóm regulációt a csökkenő paraszimpatikus aktivitás és a fokozott szimpatikus aktivitás jellemzi. A paraszimpatikus (cardiovagalis) hatásokat jól tükrözi a pulzusszám, a szimpatikus aktivitás azonban nehezen vizsgálható. A vázizomzathoz haladó vazomotorrostokat tartalmazó perifériás idegek mikroneurográfiás vizsgálata az ?izom szimpatikus idegaktivitásról" (MSNA) szolgáltat közvetlen információt. Az MSNA jól tükrözi a szív felé irányuló szimpatikus aktivitást, s jól korrelál a keringő katecholaminszintekkel is. Az utóbbival szemben azonban a rövid távú, pillanatszerűen zajló szimpatikus válaszok tanulmányozását is lehetővé teszi. Számos kórképben (hypertensio, obesitas, szívizom-ischaemia, veseelégtelenség) figyeltek meg fokozott MSNA-t. Szívelégtelenségben szoros kapcsolatot mutat a klinikai súlyossággal, és erős prognosztikus értékkel bír. Közleményünkben az MSNA-vizsgálat történetét, élettani hátterét és klinikai jelentőségét mutatjuk be.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 161 : 29 (2020), p. 1190-1199. -
További szerzők:Forgács Ildikó Noémi (1992-) (biológus) Papp Tímea Bianka (1994-) (általános orvos) Boczán Judit (1972-) (neurológus) Barta Judit (1975-) (kardiológus) Édes István (1952-) (kardiológus) Csanádi Zoltán (1960-) (kardiológus) Rudas László (1953-) (orvos, aneszteziológus szakorvos)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00043
GINOP
NKFIH-1150-6/2019
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1