CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM087587
Első szerző:Balogh Boglárka (belgyógyász)
Cím:A primer biliaris cholangitis (PBC) diagnosztikája és kezelése : az Európai Májkutató Társaság Klinikai Gyakorlati Útmutatója nyomán / Balogh Boglárka, Pályu Eszter, Villám Bence, Sipeki Nóra, Vitális Zsuzsanna, Kovács György, Tornai István, Papp Mária
Dátum:2020
Megjegyzések:A primer biliaris cholangitis (PBC) egy krónikus gyulladással járó ismeretlen eredetű autoimmun cholestaticus májbetegség, amely kezeletlen esetben végstádiumú biliaris cirrózis kialakulásához vezet. A diagnózis a cholestaticus májenzimek emelkedett szintjén és ezzel egyidejűleg a szérumban kimutatható anti-mitokondriális (AMA) és/ vagy PBC specifikus antinukleáris antitestek (ANA) jelenlétén alapszik. A májbiopszia elvégzése a diagnózis felállításához ritka esetektől eltekintve nem szükséges. Az AMA-pozitivitás önmagában normál májenzimértékek esetén nem elégséges a PBC diagnózisának felállításához. A PBC a betegekre mind a májbetegség progressziója (májcirrózis kialakulása), mind pedig tünetei révén (cholestaticus viszketés, sicca komplex, fáradtság) hatással van. A betegség klinikai megjelenése és lefolyása különböző lehet, ezért a betegek személyre szabott kezelésének és gondozásának biztosítása fontos élethosszig tartóan. A kezelés és a gondozás célja a végstádiumú májbetegség kialakulásának megelőzése és az ezzel összefüggő tünetek enyhítése. Az elsővonalbeli kezelésre az urzodeoxikólsav (UDCA) javasolt. Az orális obetikólsav- (OCA) kezelést feltételesen jóváhagyták PBC-betegek kezelésére, UDCA-val kombinációban azon esetekre, akik nem megfelelően reagálnak az UDCA-ra, vagy monoterápiaként azon betegekben, akiknél UDCA-intolerancia észlelhető. Magyarországon társadalombiztosítási keretek között nem elérhető. A betegek májtranszplantációs előkészítése szükséges, ha a májcirrózis szövődményei alakulnak ki, vagy ha a betegség progrediál, mint pl. folyamatosan emelkedett bilirubinérték vagy MELD-pontszám >15, vagy súlyos, kezelésre nem reagáló viszketés jelentkezik. Minden PBC-s betegnél figyelembe kell venni, hogy fokozott osteoporosis kockázat állhat fenn, ezért ennek szűrése és kezelése szükséges. Jelen összefoglaló az EASL klinikai gyakorlati útmutatója nyomán ismerteti a PBC-s betegek ellátásának strukturált, élethosszig tartó és egyéni megközelítését, amely keretet nyújt az ellátó hepatológusnak a diagnózis felállításához, a hatékony kezeléséhez és gondozásához.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 6 : 2 (2020), p. 124-146. -
További szerzők:Pályu Eszter (1983-) Villám Bence Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Kovács György (1982-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
EFOP-3.6.2-16-2017-00006
EFOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00048
GINOP
ÚNKP-19-4
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM084085
Első szerző:Balogh Boglárka (belgyógyász)
Cím:Ritka Májbetegségek Európai Referenciahálózata (ERN RARE-LIVER) : a betegellátást segítő Klinikai Betegadat Kezelő Rendszer (Clinical Patient Management System, CPMS) / Balogh Boglárka, István Tornai, Pfliegler György, Gustav Buescher, Papp Mária
Dátum:2020
Megjegyzések:A ritka betegségek hatékonyabb és gazdaságosabb el- látására az Európai Unió (EU) 2017-ben referenciaháló- zatokat (European Reference Networks; ERNs; magyarul rövidítve: ERH-k) hozott létre. Az ERN RARE-LIVER célja, hogy a ritka májbetegségben szenvedő gyermekek és felnőttek részére egyenlőbb hozzáférést biztosítson a mielőbbi pontos diagnózishoz és a leg- jobb egészségügyi ellátáshoz, másrészt pedig, hogy Európa szerte javítsa az ellátás színvonalát. A CPMS egy olyan innovatív informatikai platform, amely megfelelő felületet biztosít a virtuális konzíliumok lebonyolításához. Magyarországon a Debreceni Egyetem, Klinikai Központ az egyetlen ERN Ritka Májbetegség centrum. Célul tűztük ki a ritka májbetegségben szenvedő betegek gyorsabb és pontosabb diagnózisának felállítását és ellátásuk országos szintű javítását és egységesítését.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
májbetegség
ERN
CPMS
protokoll
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 6 : 1 (2020), p. 10-17. -
További szerzők:Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Pfliegler György (1949-) (belgyógyász, hematológus, labor szakorvos) Buescher, Gustav Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Pályázati támogatás:ÚNKP-19-4
ÚNKP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM089514
Első szerző:Földi Ildikó (orvos)
Cím:Extracorporalis immunmoduláns kezelések alkalmazása akut gasztroenterológiai kórképekben = The use of extracorporal immunomodulatory treatments in acute gastroenterological disorders / Földi Ildikó, Dávida László, Tornai István, Palatka Károly, Papp Mária, Altorjay István, Balla József, Székely Borbála, Husi Kata, Kerekes György
Dátum:2019
ISSN:2415-9107
Megjegyzések:Összefoglalás Az akut, életet veszélyeztető gasztroenterológiai kórképek közül a súlyos akut pancreatitis és az akut májelégtelenség magas mortalitású kórképek, kezelésük napjainkban is kihívást jelent. Mindkét kórkép esetén jelentős sejtkárosodás jön létre, ezen felül a gyakran társuló infekció is túlzott immunválaszt, ?citokinvihart" eredményezhet, amelynek kontrollálására a gyógyszeres próbálkozások nem jelentettek kellő hatékonyságú megoldást, ezért az extracorporalis technikák kerültek előtérbe. A citokin-adszorberek közül a CytoSorb alkalmazásával van jelenleg világszerte a legtöbb tapasztalat, amely kombinálható egyéb extracorporalis szervpótló kezelésekkel is. Két esetünk kapcsán szeretnénk bemutatni a jelenlegi terápiás lehetőségeinket, illetve tapasztalatainkat. A szervezetet érintő káros hatások (pl. infekció, toxinok, trauma, autoimmun folyamatok) a sejtekből felszabaduló DAMP-ok, illetve a kórokozók által prezentált PAMP-ok révén az innate immunrendszer gyors aktivációját eredményezik, ami citokinek termelődéséhez és szisztémás gyulladás (SIRS) kialakulásához vezet. A koordinált citokinszekréció szükséges a gazdaszervezet megfelelő immunválaszának felépítéséhez és a kiváltó trigger megszűnését követően annak terminálásához. A pro-(pl. IL-1, IL-6, TNF-a) és antiinflammatorikus (pl. IL-4, IL-10) citokinek arányának felborulása, az immunválasz diszregulációja, citokinvihart eredményezhet, ami életet veszélyeztető hiperinflammációval jár. Ezáltal a kezdetben lokális gyulladás szisztémássá válhat és többszervi elégtelenséget (MODS), majd halált okozhat (1, 2).
taa, km
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok esettanulmány
folyóiratcikk
Megjelenés:Gasztroenterológiai és Hepatológiai Szemle. - 5 : 3 (2019), p. 149-152. -
További szerzők:Dávida László (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Balla József (1959-) (belgyógyász, nephrológus) Székely Borbála Husi Kata (1987-) (hematológus) Kerekes György (1973-) (belgyógyász, kardiológus, angiológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM076600
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:Hepatitis C-vírus fertőzés szűrése, diagnosztikája, antivirális terápiája, kezelés utáni gondozása / Hunyady Béla, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Horváth Gábor, Lengyel Gabriella, Pár Alajos, Péter Zoltán, Rókusz László, Schneider Ferenc, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Makara Mihály
Dátum:2018
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis C-vírus (HCV) fertőzés napjainkra gyógyíthatóvá vált. A fertőzöttség megszüntetése egyéni és társadalmi szempontból egyaránt előnyös és szükséges. A kezelés hazánkban a rendelkezésre álló gyógyszereken és finanszírozási lehetőségeken alapuló, félévenként megújított konszenzusajánlás szerint történik. Az aktualizált ajánlás szerint a kezelés indikációja (ellenjavallat hiányában) a vírusszaporodás kimutatásán alapul. A kezelés a korszerű interferon (IFN)-mentes kombinációk valamelyikével végzendő, amelyek 2018-ra a diagnosztizált betegek döntő többsége számára elérhetővé váltak. A korábban használt pegilált-interferon (PegIFN) plusz ribavirin (RBV) kombináció csak kivételesen alkalmazható. A kezelésbevonás sorrendjét a fibrosis stádiumán és egyéb ? köztük epidemiológiai ? szempontokon alapuló prioritási pontrendszer határozza meg.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 4 : 2 (2018), p. 71-86. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Horváth Gábor Lengyel Gabriella Pár Alajos Péter Zoltán (1964-) (bőrgyógyász) Rókusz László Schneider Ferenc Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Makara Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM108006
Első szerző:Kováts Patrícia
Cím:Autoimmun hepatitisz diagnosztikája és kezelése / Kováts Patrícia, Sipeki Nóra, Tornai István, Papp Mária
Dátum:2023
Megjegyzések:ABSZTRAKT Az autoimmun hepatitisz (AIH) egy ritka, ismeretlen eredetű, immun-mediált, krónikus gyulladással járó májbetegség, melyet az emelkedett szérum transzamináz szintek és a globulin szaporulat (immunglobulin G/gammaglobulin), a keringő autoantitestek jelenléte és a jellegzetes májszövettani eltérések, mint limfoplazmocitás infiltrátum interface hepatitisszel, jellemeznek. A betegség változatos megjelenési formája miatt a diagnózis felállítása nehéz. Az AIH a betegek jelentős részében életre szóló kezelést igényel. A kezelés célja pedig a májbetegség progressziójának megakadályozása (dekompenzált májcirrózis kialakulása) és májátültetés szükségességének elkerülhetősége. Az AIH kezelése és gondozása sokszor jelent szakmai kihívást a kezelőorvos számára és egyénre szabott megközelítést igényel. A gyógyszeres terápia sarokköve a remisszió indukciójára szolgáló szteroid kezelés, majd pedig a remisszió fenntartására az azathioprin kezelés beépítése. Ez a standard kezelés az esetek jelentős részében hatékony, a célja pedig a teljes biokémiai remisszió elérése, amelyet a transzamináz szintek és az IgG együttes normalizálódása jellemeznek. Az alkalmazott terápiák nem mentesek a mellékhatásoktól, ezért a kezelés indítása után mind a klinikai tünetek, mind pedig a laboratóriumi eredmények szoros követése javasolt. A standard terápia esetén kialakuló intolerancia (10%) vagy a terápiás válasz hiánya (15%) másod- vagy akár harmadvonalbeli kezelést is szükségessé tehet, egyéb immunszupresszív szerek alkalmazásával. Ezekre vonatkozóan az iránymutatások kevésbé jól meghatározottak és jelentősek a különbségek a klinikai gyakorlatban. Amennyiben a diagnózis felállítása során bizonytalanság merül fel, vagy ha a betegség a standard kezelésre nem reagál megfelelően, vagy egyéb okok miatt a beteg nehezen kezelhető, mindenképpen javasolt a korai kapcsolatfelvétel és szakmai konzultáció szakértői központtal. A Ritka Májbetegségek Európai Referenciahálózatának (ERN RARE-LIVER) keretein belül nemzetközi szakértői panel bevonására is sor kerülhet távkonzultációs rendszer (CPMS) használatával.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 9 : 1 (2023), p. 2-17. -
További szerzők:Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM069062
Első szerző:Papp Mária (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:PREDICT (Predicting Acute-on- Chronic Liver Failure in Cirrhosis) multicentrikus európai prospektív obszervációs tanulmány : EASL-CLIF Consortium, 2017-2018 / Papp Mária, Tornai Tamas, Vitalis Zsuzsanna, Tornai István, Sipeki Nóra, Balogh Boglárka, Antal-Szalmas Peter, Jonel Trebica
Dátum:2017
Megjegyzések:Az EASL-CLIF Consortium (European Association for the Study of the Liver-Chronic Failure Consortium) egy multicentrikus európai prospektív obszervációs tanulmányt tervezett (PREDICT, Predicting Acute-on-Chronic Liver Failure in Cirrhosis Study), amelyben a Debreceni Egyetem Gasztroenterológia Tanszéke akkreditált hepatológiai centrumként részt vesz. A tanulmány célja, hogy májcirrózisos betegek zajló akut dekompenzációs (AD) epizódja során ACLF-szindróma (?acute-on-chronic liver failure") kialakulása szempontjából veszélyeztetett betegcsoportot 3 hónapon keresztül vizsgálja, majd egy éven át kövesse. Ez egyrészt olyan klinikai, laboratóriumi és patofiziológiai tényezők feltárását teszi lehetővé, amelyek előrejelezhetik a szindróma kialakulását valamint annak kórlefolyását. Másrészről azonosítani tudja azokat a patogenetikai folyamatokat, amelyek az ACLF kialakulásában és progressziójában jelentős szerepet játszanak. A PREDICT-tanulmány keretein belül zajló kiegészítő tanulmányok különféle szerológiai, genetikai, epigenetikai tényezők, valamint a mikrobiom változásának jelentőségét vizsgálják az ACLF-szindróma patogenezisében. Hepatológiai kutatócsoportunk saját pályázatot is nyert, amelynek során vizsgálni tervezzük, hogy az ACLF kialakulásának kritikus időszakában már jelenlévő és eltérő súlyosságú bélbarrier károsodás szerepet játszik-e a szindróma patogenezisében és kórlefolyásában. A PREDICT-tanulmány eredményei a jövőben elősegíthetik az ACLF kialakulásának előrejelezhetőségét, annak esetleges megelőzését és hatékony, új kezelési eljárások kifejlesztését.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology 3 : 2 (2017), p. 151-154. -
További szerzők:Tornai Tamás István (1984-) (belgyógyász) Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Balogh Boglárka (1993-) (belgyógyász) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Trebica, Jonel
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM076629
Első szerző:Tornai István (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:Kumulatív ribavirin dózis szerepe a krónikus hepatitis C-ben szenvedő, peginterferon alfa-2a-ribavirin kombinációs kezelésben részesülő betegek tartós virológiai válaszának kialakulásában : RIBADOSE-vizsgálat / Tornai István, Gervain Judit, Hunyady Béla, Lengyel Gabriella, Nemesánszky Elemér, Prinz Gyula, Schneider Ferenc, Szalay Ferenc, Schuller János
Dátum:2017
Megjegyzések:A krónikus hepatitis C-fertőzés kezelésére a közelmúltig a pegilált interferon-alfa és ribavirin kettős kombinációját alkalmazták. A ribavirin kezelés paraméterei (kezdő dózis, kumulatív dózis) prediktívek lehetnek a terápia hatásosságára vonatkozóan. A RIBADOSE-vizsgálat célja ezen faktorok vizsgálata volt a rutin hepatológiai ellátásban történő adatgyűjtés keretein belül egy nyílt, obszervációs vizsgálat során. Módszerek: A tartós virológiai választ és relapszust mutató betegek aránya valamint a ribavirin kezelés jellemzői (kezdő dózis, kumulatív dózis, illetve testtömegre átlagolt dózis) közötti összefüggés vizsgálatára került sor. Eredmények: A tartós virológiai választ mutató betegek aránya 42,6% (295/693 beteg) volt. Szignifikánsan (p<0,05) magasabb volt azon betegek körében az SVR-ráta (68,56%), akiknél a kumulatív ribavirin dózis meghaladta a 90%-ot. A ribavirin testtömegre átlagolt napi dózisának növekedésével a tartós virológiai válasz egyértelmű javuló tendenciát mutatott. Szignifikánsan (p<0,05) alacsonyabb relapszus rátát lehetett megfigyelni a 90% feletti kumulatív dózist és magasabb testtömegre normalizált napi ribavirin dózist kapó betegek körében. Következtetés: A magasabb kumulatív ribavirin dózis szignifikánsan megnöveli a tartós virológiai válasz arányát és szignifikánsan csökkenti a későbbi relapszus esélyét. A peginterferon alfa-2a/ribavirin kettős kombináció bizonyos betegpopuláció esetében még mindig lehet kezelési alternatíva, az interferonmentes kezelés időszakában is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 3 : 2 (2017), p. 157-163. -
További szerzők:Gervain Judit Hunyady Béla Lengyel Gabriella Nemesánszky Elemér Prinz Gyula Schneider Ferenc Szalay Ferenc (belgyógyász) Schuller János
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.