Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 28 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM013679
Első szerző:
Altorjay István (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus)
Cím:
Mannose-binding lectin deficiency confers risk for bacterial infections in a large Hungarian cohort of patients with liver cirrhosis / Altorjay Istvan, Vitalis Zsuzsanna, Tornai Istvan, Palatka Karoly, Kacska Sandor, Farkas Gyula, Udvardy Miklos, Harsfalvi Jolan, Dinya Tamas, Orosz Peter, Lombay Bela Jr., Par Gabriella, Par Alajos, Csak Timea, Osztovits Janos, Szalay Ferenc, Csepregi Antal, Lakatos Peter Laszlo, Papp Maria
Dátum:
2010
ISSN:
0168-8278
Megjegyzések:
Mannose-binding lectin (MBL) is a serum lectin synthesized by the liver and involved in innate host defense. MBL deficiency increases the risk of various infectious diseases mostly in immune-deficient conditions. Bacterial infections are a significant cause of morbidity and mortality in liver cirrhosis due to the relative immuncompromised state. Methods: Sera of 929 patients with various chronic liver diseases[autoimmune liver diseases (ALD), 406; viral hepatitis C (HCV), 185; and liver cirrhosis (LC) with various etiologies, 338] and 296 healthy controls (HC) were assayed for MBL concentration. Furthermore, a follow-up, observational study was conducted to assess MBL level as a risk factor for clinically significant bacterial infections in cirrhotic patients. Results:MBL level and the prevalence of absolute MBL deficiency (<100 ng/ml) was not significantly different between patients and controls (ALD: 14.5%, HCV: 11.9%, LC: 10.7%, HC: 15.6%). In cirrhotic patients, the risk for infection was significantly higher among MBL deficient subjects as compared to non-deficient ones (50.0% vs. 31.8%, p = 0.039). In a logistic regression analysis, MBL deficiency was an independent risk factor for infections (OR: 2.14 95% CI: 1.03?4.45, p = 0.04) after adjusting for Child?Pugh score, co-morbidities, gender, and age. In a Kaplan?Meier analysis, MBL deficiency was associated with a shorter time to develop the first infectious complication (median days: 579 vs. 944, pBreslow = 0.016, pLogRank = 0.027) and was identified as an independent predictor in a multivariate Cox-regression analysis (p = 0.003, OR: 2.33, 95% CI: 1.34?4.03). Conclusions:MBL deficiency is associated with a higher probability and shorter time of developing infections in liver cirrhosis, further supporting the impact of the MBL molecule on the host defense.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Mannose-binding lectin
Chronic liver diseases
Liver cirrhosis
Bacterial infection
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:
Journal of Hepatology. - 53 : 3 (2010), p. 484-491. -
További szerzők:
Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Kacska Sándor (1975-) (belgyógyász)
Farkas Gyula
Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus)
Hársfalvi Jolán (1949-) (klinikai biokémikus)
Dinya Tamás (1974-) (sebész szakorvos, onkológus szakorvos)
Orosz Péter (Miskolc)
Lombay Béla Jr.
Pár Gabriella
Pár Alajos
Csak Timea
Osztovits János
Szalay Ferenc (belgyógyász)
Csepregi Antal
Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem)
Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM035100
Első szerző:
Dalmi Lajos
Cím:
Protokoll a krónikus vírushepatitisek antivirális kezelésére / Dalmi Lajos, Gervain Judit, Horváth Gábor, Hunyady Béla, Ibrányi Endre, Makara Mihály, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Tornai István, Telegdy László
Dátum:
2008
ISSN:
0030-6002
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 149 : 3 (2008), p. 129-135. -
További szerzők:
Gervain Judit
Horváth Gábor
Hunyady Béla
Ibrányi Endre
Makara Mihály
Pár Alajos
Szalay Ferenc (belgyógyász)
Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Telegdy László
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM076609
Első szerző:
Horváth Gábor
Cím:
A B- és D-vírus hepatitis diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Hunyady Béla, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Telegdy László, Tornai István
Dátum:
2014
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:
A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelent. Az irányelv célja a 2014. évre érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó hepatitis B-vírus-fertőzés kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett a tranziens elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült hepatitis B kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? egyéves ? időtartamú pegilált interferon vagy a folyamatos entecavir- vagy tenofovirkezelés, amelyet a hepatitis B felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Az adefovir leginkább kombinációban javasolható. Nem megfelelő első választás a lamivudin, az ezt már szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D esetén pegilált interferon kezelés szükséges.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
módszertani levél
folyóiratcikk
hepatitis B-vírus
hepatitis D-vírus
vírushepatitis
májzsugor
májrák
interferon
pegilált interferon
lamivudin
adefovir
entecavir
tenofovirhepatitis B virus
hepatitis D virus
viral hepatitis
cirrhosis
liver cancer
interferon
pegylated interferon
lamivudine
adefovir
entecavir
tenofovir
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 155 : Supplement 2 (2014), p. 25-36. -
További szerzők:
Hunyady Béla
Gervain Judit
Lengyel Gabriella
Makara Mihály
Pár Alajos
Szalay Ferenc (belgyógyász)
Telegdy László
Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
4.
001-es BibID:
BIBFORM076604
Első szerző:
Horváth Gábor
Cím:
A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Rókusz László, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Hunyady Béla
Dátum:
2015
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:
A HBV/HDV fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelenti. Az irányelv célja a 2016. évre érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó HBV kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve a biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett az elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült hepatitis B-vírus-fertőzés kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? egyéves ? időtartamú pegiláltinterferon- vagy a folyamatos entecavir-, vagy tenofovirkezelés, amelyet a hepatitis B felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Az adefovir leginkább kombinációban javasolható. Nem megfelelő első választás a lamivudin, a már ezt szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D-vírus-fertőzés esetén pegiláltinterferon-kezelés szükséges
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 156 : Supplement 2 (2015), p. 25-36. -
További szerzők:
Gerlei Zsuzsa
Gervain Judit
Lengyel Gabriella
Makara Mihály
Pár Alajos
Rókusz László
Szalay Ferenc (belgyógyász)
Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Werling Klára
Hunyady Béla
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
5.
001-es BibID:
BIBFORM076603
035-os BibID:
(scopus)85116341831 (wos)000397286400002
Első szerző:
Horváth Gábor
Cím:
A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Rókusz László, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Hunyady Béla
Dátum:
2017
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:
A hepatitis B- és a hepatitis D-vírus-fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelenti. Az irányelv célja a 2017. évre érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó HBV kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve a biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett az elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült hepatitis B-vírus-fertőzés kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? egyéves ? időtartamú pegiláltinterferon- vagy a folyamatos entecavir-, vagy tenofovirkezelés, amelyet a hepatitis B felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Az adefovir leginkább kombinációban javasolható. Nem megfelelő első választás a lamivudin, a már ezt szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D-vírus-fertőzés esetén pegiláltinterferon-kezelés szükséges
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
levél
folyóiratcikk
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 158 : Supplement 1 (2017), p. 23-35. -
További szerzők:
Gerlei Zsuzsa
Gervain Judit
Lengyel Gabriella
Makara Mihály
Pár Alajos
Rókusz László
Szalay Ferenc (belgyógyász)
Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Werling Klára
Hunyady Béla
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
6.
001-es BibID:
BIBFORM076601
035-os BibID:
(scopus)85116381412 (wos)000426582900002
Első szerző:
Horváth Gábor
Cím:
A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Rókusz László, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Hunyady Béla
Dátum:
2018
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:
A hepatitis B-vírus- (HBV-) és a hepatitis D-vírus-fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, a rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelenti. Az irányelv célja a 2017. szeptember 22-től érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó HBV kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve a biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett a tranziens elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült HBV-fertőzés kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? 48 hetes ? időtartamú pegilált interferon vagy a folyamatos entecavir- vagy tenofovirkezelés, melyet a hepatitis B-felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Nem megfelelő első választás a lamivudin, az ezt már szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D-vírus-fertőzés esetén pegiláltinterferon-kezelés szükséges.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
levél
folyóiratcikk
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 159 : Supplement 1 (2018), p. 24-37. -
További szerzők:
Gerlei Zsuzsa
Gervain Judit
Lengyel Gabriella
Makara Mihály
Pár Alajos
Rókusz László
Szalay Ferenc (belgyógyász)
Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Werling Klára
Hunyady Béla
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
7.
001-es BibID:
BIBFORM076647
Első szerző:
Hunyady Béla
Cím:
C-vírus-hepatitis diagnosztikája, antivirális kezelése, kezelés utáni gondozása : szakmai konszenzusajánlás / Hunyady Béla, Gervain Judit, Horváth Gábor, Makara Mihály, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Tornai István, Telegdy László, Újhelyi Eszter
Dátum:
2012
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:
Magyar Belorvosi Archívum. - 65 : 4 (2012), p. 214-234. -
További szerzők:
Gervain Judit
Horváth Gábor
Makara Mihály
Pár Alajos
Szalay Ferenc (belgyógyász)
Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Telegdy László
Ujhelyi Eszter
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
8.
001-es BibID:
BIBFORM076631
035-os BibID:
(scopus)84983339896 (wos)000382796700006
Első szerző:
Hunyady Béla
Cím:
Bocepreviralapú hármas kezelés hatékonyságának és biztonságosságának retrospektív elemzése előrehaladott fibrosisstádiumú, hepatitis C-vírus 1-es genotípussal fertőzött, korábban sikertelenül kezelt magyar betegeknél / Hunyady Béla, Abonyi Margit, Csefkó Klára, Gervain Judit, Haragh Attila, Horváth Gábor, Jancsik Viktor, Makkai Erzsébet, Müller Zsófia, Ribiczey Pál, Sipos Béla, Szabó Olga, Szalay Ferenc, Szentgyörgyi László, Tornai István, Újhelyi Eszter, Varga Márta, Weisz György, Makara Mihály
Dátum:
2016
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:
Bevezetés: Magyarországon 2011 és 2013 között korai hozzáférési program keretében a forgalmazó jóvoltából 155, döntően előrehaladott fibrosis stádiumú, hepatitis C-vírus 1-es genotípussal fertőzött beteg kezdhetett el az akkor számára egyedüli gyógyulási esélyt jelentő boceprevir + pegilált interferon + ribavirin hármas kezelést. Célkitűzés és módszer: A szerzők a terápia eredményességének és biztonságosságának retrospektív értékelését végezték el egyrészt a kezelés alatti és utáni virológiai válasz, másrészt a súlyos nemkívánatos, illetve terápialeállítást eredményező mellékhatások alapján. Eredmények: Intent-to-treat analízis szerint a 155 betegből 61 beteg vált tartósan vírusmentessé (39,4%). A korábbi kettős kezelésre relabáló, parciálisan reagáló, illetve nullreagáló betegek esetében sorrendben 59,5%, 41,4%, illetve 22,9% (p<0,05 a másik két kategóriához képest), míg cirrhosis nélkül 52,5%, cirrhosis esetén 31,3% (p<0,05 a nem cirrhosisosokhoz képest) volt a tartós virológiai válasz. A legnehezebben kezelhető cirrhosisos és korábban nullreagáló 33 betegből 6 vált tartósan vírusmentessé (18,2%). A kezelés idő előtti leállítására elégtelen virológiai válasz miatt a betegek 31,1%-ánál, mellékhatás miatt 10,3%-ánál került sor. A súlyos nemkívánatos események gyakorisága 9,8% volt. Ezek okai: anaemia, hasmenés, depresszió, agranulocytosis, jelentős aminotranszferáz-emelkedés, generalizált dermatitis és súlyos gingivitis fogvesztéssel, QT-szakasz-megnyúlás az EKG-n, generalizált oedemák és fulladás, uroinfekció, Crohn-betegség fellángolása, Campylobacter pylori-fertőzés és a beteg által nem tolerálható gyengeség/fáradékonyság. Nyolc betegnél volt szükséges transzfúzió, 4 beteg eritropoetin-, 1 pedig granulocytakolónia-stimuláló faktor kezelésben részesült. A programban halálesetet nem jelentettek. Következtetések: A 2011?2013-ban hazánkban elérhető, legkorszerűbbek közé tartozó bocepreviralapú hármas kezeléssel a betegek jelentős része ért el véglegesnek tekinthető vírusmentességet. A kezelések a törzskönyvezési vizsgálatokból megismert eredményességgel és ? esetenként súlyos ? mellékhatásokkal jártak, amely utóbbiak jelentősen korlátozták a terápia sikerességét.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 157 : 34 (2016), p. 1366-1374. -
További szerzők:
Abonyi Margit
Csefkó Klára
Gervain Judit
Haragh Attila
Horváth Gábor
Jancsik Viktor
Makkai Erzsébet
Müller Zsófia
Ribiczey Pál
Sipos Béla
Szabó Olga
Szalay Ferenc (belgyógyász)
Szentgyörgyi László
Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Ujhelyi Eszter
Varga Márta
Weisz György
Makara Mihály
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
9.
001-es BibID:
BIBFORM076610
Első szerző:
Hunyady Béla
Cím:
A C-vírus hepatitis diagnosztikája, antivirális kezelése, kezelés utáni gondozása / Hunyady Béla, Gervain Judit, Horváth Gábor, Makara Mihály, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Telegdy László, Tornai István
Dátum:
2014
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:
Magyarországon 70 000 egyén lehet fertőzött hepatitis C-vírussal, többségük nem tud fertőzöttségéről. A fertőzés időben történő felfedezése és meggyógyítása a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, a májzsugor és a májrák megelőzését, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, míg a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását, a későbbi súlyos májbetegségekből adódó egészségügyi ráfordításigény jelentős csökkenését jelenti. A 2003 óta alkalmazott pegilált interferon+ribavirin kettős kezeléssel a korábban terápiában nem részesült betegek 40?45%-a, a sikertelenül kezeltek 5?21%-a gyógyítható meg. 2011-ben a korábbiaknál lényegesen hatékonyabb, két új, direkt antivirális hatású proteázgátló szer került forgalomba (boceprevir és telaprevir). A két új szer jelentősen növeli a fertőzés sikeres gyógyításának esélyét, mindkét fenti betegcsoportban (63?75%, illetve 59?66%). A készítmények ? a legrászorultabb beteg számára ? 2013. május 1. óta hazánkban is finanszírozottá váltak. A kezelés indikációja ? az ellenjavallatok kizárása után ? a vírusnukleinsav és a májbetegség kimutatása. Utóbbit a gyulladásos aktivitás és/vagy a májfibrosis mértéke (stádium) jellemzi. A kivizsgálás és a kezelés során fontos a virológiai vizsgálatok gyors és megbízható elvégzése. A stádium meghatározására az invazív májbiopszia mellett a nem invazív tranziens elasztográfia és validált biokémiai fibroteszt módszerek alkalmazhatók. A szakmailag indokolt kezelés finanszírozási korlátok figyelembevételével, a rászorultság sorrendjében kerül engedélyezésre. Ennek alapja az úgynevezett Prioritási Index, amely a májbetegség stádiuma mellett figyelembe veszi a betegség aktivitását, a kezelés sikerességének várható esélyét és további meghatározott speciális szempontokat is. Hazánkban a korábban még nem kezeltek terápiájában továbbra is a pegilált interferon és ribavirin kettős kombináció, míg a korábban sikertelenül kezelt, 1-es genotípussal fertőzött betegek proteázgátló alapú hármas kombinációban részesülnek. Nem 1-es genotípus esetén a proteázgátlók nem használhatók. A terápia időtartama 1-es genotípus esetén általában 48 hét, megfelelő vírusválasz mellett, cirrhosis hiányában rövidebb kezelés is elegendő lehet. 2-es és 3-as genotípus esetén a kezelés időtartama leggyakrabban 24 hét, míg 4-es vagy ismeretlen genotípus esetén a gyógyszerek adásának időtartama 24/48/72 hetes, a terápiás válasz függvényében. Fokozott figyelmet kell fordítani a mellékhatásokra, a gyógyszerkölcsönhatásokra és a rezisztencia lehetőségére
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 155 : Supplement 2 (2014), p. 3-24. -
További szerzők:
Gervain Judit
Horváth Gábor
Makara Mihály
Pár Alajos
Szalay Ferenc (belgyógyász)
Telegdy László
Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
10.
001-es BibID:
BIBFORM076605
Első szerző:
Hunyady Béla
Cím:
Hepatitis C-vírus-fertőzés : diagnosztika, antivirális terápia, kezelés utáni gondozás / Hunyady Béla, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Horváth Gábor, Lengyel Gabriella, Pár Alajos, Péter Zoltán, Rókusz László, Schneider Ferenc, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Makara Mihály
Dátum:
2015
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:
Magyarországon a hepatitis C-vírussal fertőzöttek kivizsgálása, antivirális terápiája és kezelés utáni gondozása évek óta országosan egységes szakmai ajánlás szerint erre kijelölt hepatológai centrumokban történik. A fertőzés időben történő felfedezése és meggyógyítása a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, a májzsugor és a májrák megelőzését, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását jelenti, míg a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását, a későbbi súlyos májbetegségekből adódó egészségügyi ráfordításigény jelentős csökkenését eredményezi. A betegek kezelésére hazánkban jelenleg is elsődlegesen alkalmazott pegilált interferon+ribavirin kettős kezelés 2003 óta áll rendelkezésre, 2013-tól pedig az ilyen terápiával meg nem gyógyuló, 1-es genotípussal fertőzöttek számára harmadik szerként bevezetésre kerültek a direkt antivirális hatású proteázgátló szerek (boceprevir, telaprevir, majd simeprevir), amelyekkel javult a gyógyulás esélye. Korszakváltást jelentettek 2015-ben a még ennél is lényegesen hatékonyabb és sokkal biztonságosabban, sokkal kevesebb mellékhatással alkalmazható interferonmentes kombinációk. Ezekkel a fertőzöttek több mint 90%-a (egyes kombinációkkal csaknem 100%-a) meggyógyítható, típusosan 12 hét alatt. Számos előnyük miatt szakmai szempontból valamennyi beteg kezelésére ezeket lenne indokolt alkalmazni. Hazánkban azonban ? finanszírozási okok miatt ? az interferonmentes kombinációkhoz csak korlátozottan, második vonalban juthatnak hozzá az arra leginkább rászoruló betegek. Az itt közölt, megújított ajánlás a 2015. április 11-én, majd 2015. szeptember 11-én konszenzussal elfogadott módosításokat/kiegészítéseket tartalmazza. Egyebek között módosult a kezelésbe vonás sorrendjét meghatározó Prioritási Index szisztémája, változott az ajánlás több speciális betegcsoport vonatkozásában, és bekerült az ajánlásba a várhatóan a közeljövőben törzskönyvezésre kerülő grazoprevir+elbasvir kombináció. A változtatások ? az eredeti ajánlás szemléletének megfelelően ? a szakmai és a finanszírozási szempontokat igyekszik összhangba hozni, a lehető legnagyobb számú és a legsürgősebben kezelendő betegek hozzáférésének biztosítása érdekében.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 156 : Supplement 2 (2015), p. 3-24. -
További szerzők:
Gerlei Zsuzsa
Gervain Judit
Horváth Gábor
Lengyel Gabriella
Pár Alajos
Péter Zoltán (1964-) (bőrgyógyász)
Rókusz László
Schneider Ferenc
Szalay Ferenc (belgyógyász)
Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Werling Klára
Makara Mihály
Internet cím:
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
11.
001-es BibID:
BIBFORM076602
035-os BibID:
(scopus)85014136846 (wos)000397286400001
Első szerző:
Hunyady Béla
Cím:
A hepatitis C-vírus-fertőzés szűrése, diagnosztikája, antivirális terápiája, kezelés utáni gondozása / Hunyady Béla, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Horváth Gábor, Lengyel Gabriella, Pár Alajos, Péter Zoltán, Rókusz László, Schneider Ferenc, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Makara Mihály
Dátum:
2017
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:
A hepatitis C-vírus-fertőzés kezelése a rendelkezésre álló gyógyszereken és finanszírozási lehetőségeken alapuló, félévenként megújított hazai konszenzusajánlás alapján, átláthatóságot biztosító szervezeti körülmények között zajlik Magyarországon. Ebben az aktualizált ajánlásban új, speciális szempontok jelennek meg, egyebek között a szűrés, a diagnosztika, a legújabban elfogadott terápiák és allokációjuk vonatkozásában. A kezelés indikációja (ellenjavallat hiányában) a vírusszaporodás és az ezzel kapcsolatos májsejtkárosodás és/vagy fibrosis kimutatásán alapul, amelynek kimutatására a nem invazív (elasztográfiás vagy biokémiai) fibrosis módszerek kerültek előtérbe. A betegség kezelésére fordítható terápiás keret limitált. Emiatt az új, direkt ható antivirális kombinációk első kezelésként csak olyan betegek esetében alkalmazhatók, akiknél a korlátozás nélkül elérhető, de kevésbé hatásos és biztonságos pegilált interferonból és ribavirinből álló terápia mellékhatásának lehetősége magas és/vagy a tartós vírusmentesség elérésének esélye előre láthatóan alacsony. A kezelésbe vonás sorrendjét a fibrosis stádiumán alapuló prioritási pontrendszer határozza meg, amely figyelembe veszi a májelégtelenséget vagy egyéb komplikációkat, illetve ezek közvetlen veszélyét, a májkárosodás aktivitását és progresszióját, az átvitel kockázatát, valamint más meghatározott speciális szempontokat is. A kezelést végzők, a finanszírozó Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a betegszervezetek konszenzusával a betegcsoportonként választható gyógyszereket azok költséghatékonysága határozza meg, az egy vírusmentessé vált betegre jutó gyógyszerköltség és a vírusmentessé nem vált betegekre fordítandó várható többletköltség mérlegelésével. Szakmai szempontból előnyt élveznek az interferonmentes kezelések, valamint a rövidebb ideig tartó, biztonságosabb terápiák
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
levél
folyóiratcikk
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 158 : Supplement 1 (2017), p. 3-22. -
További szerzők:
Gerlei Zsuzsa
Gervain Judit
Horváth Gábor
Lengyel Gabriella
Pár Alajos
Péter Zoltán (1964-) (bőrgyógyász)
Rókusz László
Schneider Ferenc
Szalay Ferenc (belgyógyász)
Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Werling Klára
Makara Mihály
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
12.
001-es BibID:
BIBFORM076600
Első szerző:
Hunyady Béla
Cím:
Hepatitis C-vírus fertőzés szűrése, diagnosztikája, antivirális terápiája, kezelés utáni gondozása / Hunyady Béla, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Horváth Gábor, Lengyel Gabriella, Pár Alajos, Péter Zoltán, Rókusz László, Schneider Ferenc, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Makara Mihály
Dátum:
2018
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:
A hepatitis C-vírus (HCV) fertőzés napjainkra gyógyíthatóvá vált. A fertőzöttség megszüntetése egyéni és társadalmi szempontból egyaránt előnyös és szükséges. A kezelés hazánkban a rendelkezésre álló gyógyszereken és finanszírozási lehetőségeken alapuló, félévenként megújított konszenzusajánlás szerint történik. Az aktualizált ajánlás szerint a kezelés indikációja (ellenjavallat hiányában) a vírusszaporodás kimutatásán alapul. A kezelés a korszerű interferon (IFN)-mentes kombinációk valamelyikével végzendő, amelyek 2018-ra a diagnosztizált betegek döntő többsége számára elérhetővé váltak. A korábban használt pegilált-interferon (PegIFN) plusz ribavirin (RBV) kombináció csak kivételesen alkalmazható. A kezelésbevonás sorrendjét a fibrosis stádiumán és egyéb ? köztük epidemiológiai ? szempontokon alapuló prioritási pontrendszer határozza meg.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:
Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 4 : 2 (2018), p. 71-86. -
További szerzők:
Gerlei Zsuzsa
Gervain Judit
Horváth Gábor
Lengyel Gabriella
Pár Alajos
Péter Zoltán (1964-) (bőrgyógyász)
Rókusz László
Schneider Ferenc
Szalay Ferenc (belgyógyász)
Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Werling Klára
Makara Mihály
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
2
3
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.