CCL

Összesen 26 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM080999
Első szerző:Dalmi Lajos
Cím:Protokoll a krónikus vírushepatitisek antivirális kezelésére / Dalmi Lajos, Gervain Judit, Hunyady Béla, Ibrányi Endre, Makara Mihály, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Tornai István, Telegdy László
Dátum:2006
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 147 : 51 (2006), p. 2481-2484. -
További szerzők:Gervain Judit Hunyady Béla Ibrányi Endre Makara Mihály Pár Alajos Szalay Ferenc Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Telegdy László
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM035100
Első szerző:Dalmi Lajos
Cím:Protokoll a krónikus vírushepatitisek antivirális kezelésére / Dalmi Lajos, Gervain Judit, Horváth Gábor, Hunyady Béla, Ibrányi Endre, Makara Mihály, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Tornai István, Telegdy László
Dátum:2008
ISSN:0030-6002
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 149 : 3 (2008), p. 129-135. -
További szerzők:Gervain Judit Horváth Gábor Hunyady Béla Ibrányi Endre Makara Mihály Pár Alajos Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Telegdy László
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM081000
Első szerző:Gervain Judit
Cím:Protokoll a krónikus B-hepatitisek antivirális kezelésére / Gervain Judit, Horváth Gábor, Hunyady Béla, Makara Mihály, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Tornai István, Telegdy László
Dátum:2008
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 149 : 49 (2008), p. 2341-2343. -
További szerzők:Horváth Gábor Hunyady Béla Makara Mihály Pár Alajos Szalay Ferenc Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Telegdy László
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM034415
Első szerző:Gervain Judit
Cím:Genotype distribution of hepatitis C virus in the Hungarian population with chronic viral hepatitis C / Judit Gervain, Gábor Simon Jr., Judit Simon, the Hungarian Viral Hepatitis Group
Dátum:2003
ISSN:0954-691X
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok levél
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:European Journal of Gastroenterology & Hepatology. - 15 : 4 (2003), p. 449-450. -
További szerzők:Simon Gábor Jr Simon Judit Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) The Hungarian Viral Hepatitis Group
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM034398
Első szerző:Gervain Judit
Cím:A hepatitis B-vírus lamivudinrezisztens mutánsainak meghatározása / Gervain Judit, Papp Istvánné, Csöndes Mihály, Nemesánszky Elemér, Rácz István, Ribiczey Pál, Telegdy László, Tornai István, Weisz György
Dátum:2003
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
lamivudin
HBV polimeráz gén
nested polimeráz láncreakció
reverz hibridizáció
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 144 : 25 (2003), p. 1251-1256. -
További szerzők:Papp Istvánné Csöndes Mihály Nemesánszky Elemér Rácz István (orvos Győr) Ribiczey Pál Telegdy László Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Weisz György
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM076609
Első szerző:Horváth Gábor
Cím:A B- és D-vírus hepatitis diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Hunyady Béla, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Telegdy László, Tornai István
Dátum:2014
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelent. Az irányelv célja a 2014. évre érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó hepatitis B-vírus-fertőzés kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett a tranziens elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült hepatitis B kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? egyéves ? időtartamú pegilált interferon vagy a folyamatos entecavir- vagy tenofovirkezelés, amelyet a hepatitis B felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Az adefovir leginkább kombinációban javasolható. Nem megfelelő első választás a lamivudin, az ezt már szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D esetén pegilált interferon kezelés szükséges.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok módszertani levél
folyóiratcikk
hepatitis B-vírus
hepatitis D-vírus
vírushepatitis
májzsugor
májrák
interferon
pegilált interferon
lamivudin
adefovir
entecavir
tenofovirhepatitis B virus
hepatitis D virus
viral hepatitis
cirrhosis
liver cancer
interferon
pegylated interferon
lamivudine
adefovir
entecavir
tenofovir
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 155 : Supplement 2 (2014), p. 25-36. -
További szerzők:Hunyady Béla Gervain Judit Lengyel Gabriella Makara Mihály Pár Alajos Szalay Ferenc (belgyógyász) Telegdy László Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM076604
Első szerző:Horváth Gábor
Cím:A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Rókusz László, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Hunyady Béla
Dátum:2015
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A HBV/HDV fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelenti. Az irányelv célja a 2016. évre érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó HBV kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve a biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett az elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült hepatitis B-vírus-fertőzés kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? egyéves ? időtartamú pegiláltinterferon- vagy a folyamatos entecavir-, vagy tenofovirkezelés, amelyet a hepatitis B felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Az adefovir leginkább kombinációban javasolható. Nem megfelelő első választás a lamivudin, a már ezt szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D-vírus-fertőzés esetén pegiláltinterferon-kezelés szükséges
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 156 : Supplement 2 (2015), p. 25-36. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Lengyel Gabriella Makara Mihály Pár Alajos Rókusz László Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Hunyady Béla
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM076603
035-os BibID:(scopus)85116341831 (wos)000397286400002
Első szerző:Horváth Gábor
Cím:A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Rókusz László, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Hunyady Béla
Dátum:2017
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis B- és a hepatitis D-vírus-fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelenti. Az irányelv célja a 2017. évre érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó HBV kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve a biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett az elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült hepatitis B-vírus-fertőzés kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? egyéves ? időtartamú pegiláltinterferon- vagy a folyamatos entecavir-, vagy tenofovirkezelés, amelyet a hepatitis B felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Az adefovir leginkább kombinációban javasolható. Nem megfelelő első választás a lamivudin, a már ezt szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D-vírus-fertőzés esetén pegiláltinterferon-kezelés szükséges
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 158 : Supplement 1 (2017), p. 23-35. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Lengyel Gabriella Makara Mihály Pár Alajos Rókusz László Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Hunyady Béla
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM076601
035-os BibID:(scopus)85116381412 (wos)000426582900002
Első szerző:Horváth Gábor
Cím:A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Rókusz László, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Hunyady Béla
Dátum:2018
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis B-vírus- (HBV-) és a hepatitis D-vírus-fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, a rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelenti. Az irányelv célja a 2017. szeptember 22-től érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó HBV kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve a biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett a tranziens elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült HBV-fertőzés kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? 48 hetes ? időtartamú pegilált interferon vagy a folyamatos entecavir- vagy tenofovirkezelés, melyet a hepatitis B-felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Nem megfelelő első választás a lamivudin, az ezt már szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D-vírus-fertőzés esetén pegiláltinterferon-kezelés szükséges.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 159 : Supplement 1 (2018), p. 24-37. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Lengyel Gabriella Makara Mihály Pár Alajos Rókusz László Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Hunyady Béla
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM076647
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:C-vírus-hepatitis diagnosztikája, antivirális kezelése, kezelés utáni gondozása : szakmai konszenzusajánlás / Hunyady Béla, Gervain Judit, Horváth Gábor, Makara Mihály, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Tornai István, Telegdy László, Újhelyi Eszter
Dátum:2012
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Belorvosi Archívum. - 65 : 4 (2012), p. 214-234. -
További szerzők:Gervain Judit Horváth Gábor Makara Mihály Pár Alajos Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Telegdy László Ujhelyi Eszter
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM076631
035-os BibID:(scopus)84983339896 (wos)000382796700006
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:Bocepreviralapú hármas kezelés hatékonyságának és biztonságosságának retrospektív elemzése előrehaladott fibrosisstádiumú, hepatitis C-vírus 1-es genotípussal fertőzött, korábban sikertelenül kezelt magyar betegeknél / Hunyady Béla, Abonyi Margit, Csefkó Klára, Gervain Judit, Haragh Attila, Horváth Gábor, Jancsik Viktor, Makkai Erzsébet, Müller Zsófia, Ribiczey Pál, Sipos Béla, Szabó Olga, Szalay Ferenc, Szentgyörgyi László, Tornai István, Újhelyi Eszter, Varga Márta, Weisz György, Makara Mihály
Dátum:2016
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: Magyarországon 2011 és 2013 között korai hozzáférési program keretében a forgalmazó jóvoltából 155, döntően előrehaladott fibrosis stádiumú, hepatitis C-vírus 1-es genotípussal fertőzött beteg kezdhetett el az akkor számára egyedüli gyógyulási esélyt jelentő boceprevir + pegilált interferon + ribavirin hármas kezelést. Célkitűzés és módszer: A szerzők a terápia eredményességének és biztonságosságának retrospektív értékelését végezték el egyrészt a kezelés alatti és utáni virológiai válasz, másrészt a súlyos nemkívánatos, illetve terápialeállítást eredményező mellékhatások alapján. Eredmények: Intent-to-treat analízis szerint a 155 betegből 61 beteg vált tartósan vírusmentessé (39,4%). A korábbi kettős kezelésre relabáló, parciálisan reagáló, illetve nullreagáló betegek esetében sorrendben 59,5%, 41,4%, illetve 22,9% (p<0,05 a másik két kategóriához képest), míg cirrhosis nélkül 52,5%, cirrhosis esetén 31,3% (p<0,05 a nem cirrhosisosokhoz képest) volt a tartós virológiai válasz. A legnehezebben kezelhető cirrhosisos és korábban nullreagáló 33 betegből 6 vált tartósan vírusmentessé (18,2%). A kezelés idő előtti leállítására elégtelen virológiai válasz miatt a betegek 31,1%-ánál, mellékhatás miatt 10,3%-ánál került sor. A súlyos nemkívánatos események gyakorisága 9,8% volt. Ezek okai: anaemia, hasmenés, depresszió, agranulocytosis, jelentős aminotranszferáz-emelkedés, generalizált dermatitis és súlyos gingivitis fogvesztéssel, QT-szakasz-megnyúlás az EKG-n, generalizált oedemák és fulladás, uroinfekció, Crohn-betegség fellángolása, Campylobacter pylori-fertőzés és a beteg által nem tolerálható gyengeség/fáradékonyság. Nyolc betegnél volt szükséges transzfúzió, 4 beteg eritropoetin-, 1 pedig granulocytakolónia-stimuláló faktor kezelésben részesült. A programban halálesetet nem jelentettek. Következtetések: A 2011?2013-ban hazánkban elérhető, legkorszerűbbek közé tartozó bocepreviralapú hármas kezeléssel a betegek jelentős része ért el véglegesnek tekinthető vírusmentességet. A kezelések a törzskönyvezési vizsgálatokból megismert eredményességgel és ? esetenként súlyos ? mellékhatásokkal jártak, amely utóbbiak jelentősen korlátozták a terápia sikerességét.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 157 : 34 (2016), p. 1366-1374. -
További szerzők:Abonyi Margit Csefkó Klára Gervain Judit Haragh Attila Horváth Gábor Jancsik Viktor Makkai Erzsébet Müller Zsófia Ribiczey Pál Sipos Béla Szabó Olga Szalay Ferenc (belgyógyász) Szentgyörgyi László Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Ujhelyi Eszter Varga Márta Weisz György Makara Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM076610
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:A C-vírus hepatitis diagnosztikája, antivirális kezelése, kezelés utáni gondozása / Hunyady Béla, Gervain Judit, Horváth Gábor, Makara Mihály, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Telegdy László, Tornai István
Dátum:2014
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Magyarországon 70 000 egyén lehet fertőzött hepatitis C-vírussal, többségük nem tud fertőzöttségéről. A fertőzés időben történő felfedezése és meggyógyítása a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, a májzsugor és a májrák megelőzését, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, míg a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását, a későbbi súlyos májbetegségekből adódó egészségügyi ráfordításigény jelentős csökkenését jelenti. A 2003 óta alkalmazott pegilált interferon+ribavirin kettős kezeléssel a korábban terápiában nem részesült betegek 40?45%-a, a sikertelenül kezeltek 5?21%-a gyógyítható meg. 2011-ben a korábbiaknál lényegesen hatékonyabb, két új, direkt antivirális hatású proteázgátló szer került forgalomba (boceprevir és telaprevir). A két új szer jelentősen növeli a fertőzés sikeres gyógyításának esélyét, mindkét fenti betegcsoportban (63?75%, illetve 59?66%). A készítmények ? a legrászorultabb beteg számára ? 2013. május 1. óta hazánkban is finanszírozottá váltak. A kezelés indikációja ? az ellenjavallatok kizárása után ? a vírusnukleinsav és a májbetegség kimutatása. Utóbbit a gyulladásos aktivitás és/vagy a májfibrosis mértéke (stádium) jellemzi. A kivizsgálás és a kezelés során fontos a virológiai vizsgálatok gyors és megbízható elvégzése. A stádium meghatározására az invazív májbiopszia mellett a nem invazív tranziens elasztográfia és validált biokémiai fibroteszt módszerek alkalmazhatók. A szakmailag indokolt kezelés finanszírozási korlátok figyelembevételével, a rászorultság sorrendjében kerül engedélyezésre. Ennek alapja az úgynevezett Prioritási Index, amely a májbetegség stádiuma mellett figyelembe veszi a betegség aktivitását, a kezelés sikerességének várható esélyét és további meghatározott speciális szempontokat is. Hazánkban a korábban még nem kezeltek terápiájában továbbra is a pegilált interferon és ribavirin kettős kombináció, míg a korábban sikertelenül kezelt, 1-es genotípussal fertőzött betegek proteázgátló alapú hármas kombinációban részesülnek. Nem 1-es genotípus esetén a proteázgátlók nem használhatók. A terápia időtartama 1-es genotípus esetén általában 48 hét, megfelelő vírusválasz mellett, cirrhosis hiányában rövidebb kezelés is elegendő lehet. 2-es és 3-as genotípus esetén a kezelés időtartama leggyakrabban 24 hét, míg 4-es vagy ismeretlen genotípus esetén a gyógyszerek adásának időtartama 24/48/72 hetes, a terápiás válasz függvényében. Fokozott figyelmet kell fordítani a mellékhatásokra, a gyógyszerkölcsönhatásokra és a rezisztencia lehetőségére
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 155 : Supplement 2 (2014), p. 3-24. -
További szerzők:Gervain Judit Horváth Gábor Makara Mihály Pár Alajos Szalay Ferenc (belgyógyász) Telegdy László Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.