CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM076604
Első szerző:Horváth Gábor
Cím:A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Rókusz László, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Hunyady Béla
Dátum:2015
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A HBV/HDV fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelenti. Az irányelv célja a 2016. évre érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó HBV kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve a biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett az elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült hepatitis B-vírus-fertőzés kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? egyéves ? időtartamú pegiláltinterferon- vagy a folyamatos entecavir-, vagy tenofovirkezelés, amelyet a hepatitis B felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Az adefovir leginkább kombinációban javasolható. Nem megfelelő első választás a lamivudin, a már ezt szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D-vírus-fertőzés esetén pegiláltinterferon-kezelés szükséges
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 156 : Supplement 2 (2015), p. 25-36. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Lengyel Gabriella Makara Mihály Pár Alajos Rókusz László Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Hunyady Béla
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM076603
035-os BibID:(scopus)85116341831 (wos)000397286400002
Első szerző:Horváth Gábor
Cím:A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Rókusz László, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Hunyady Béla
Dátum:2017
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis B- és a hepatitis D-vírus-fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelenti. Az irányelv célja a 2017. évre érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó HBV kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve a biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett az elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült hepatitis B-vírus-fertőzés kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? egyéves ? időtartamú pegiláltinterferon- vagy a folyamatos entecavir-, vagy tenofovirkezelés, amelyet a hepatitis B felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Az adefovir leginkább kombinációban javasolható. Nem megfelelő első választás a lamivudin, a már ezt szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D-vírus-fertőzés esetén pegiláltinterferon-kezelés szükséges
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 158 : Supplement 1 (2017), p. 23-35. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Lengyel Gabriella Makara Mihály Pár Alajos Rókusz László Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Hunyady Béla
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM076601
035-os BibID:(scopus)85116381412 (wos)000426582900002
Első szerző:Horváth Gábor
Cím:A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Rókusz László, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Hunyady Béla
Dátum:2018
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis B-vírus- (HBV-) és a hepatitis D-vírus-fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, a rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelenti. Az irányelv célja a 2017. szeptember 22-től érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó HBV kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve a biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett a tranziens elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült HBV-fertőzés kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? 48 hetes ? időtartamú pegilált interferon vagy a folyamatos entecavir- vagy tenofovirkezelés, melyet a hepatitis B-felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Nem megfelelő első választás a lamivudin, az ezt már szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D-vírus-fertőzés esetén pegiláltinterferon-kezelés szükséges.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 159 : Supplement 1 (2018), p. 24-37. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Lengyel Gabriella Makara Mihály Pár Alajos Rókusz László Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Hunyady Béla
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM076605
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:Hepatitis C-vírus-fertőzés : diagnosztika, antivirális terápia, kezelés utáni gondozás / Hunyady Béla, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Horváth Gábor, Lengyel Gabriella, Pár Alajos, Péter Zoltán, Rókusz László, Schneider Ferenc, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Makara Mihály
Dátum:2015
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Magyarországon a hepatitis C-vírussal fertőzöttek kivizsgálása, antivirális terápiája és kezelés utáni gondozása évek óta országosan egységes szakmai ajánlás szerint erre kijelölt hepatológai centrumokban történik. A fertőzés időben történő felfedezése és meggyógyítása a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, a májzsugor és a májrák megelőzését, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását jelenti, míg a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását, a későbbi súlyos májbetegségekből adódó egészségügyi ráfordításigény jelentős csökkenését eredményezi. A betegek kezelésére hazánkban jelenleg is elsődlegesen alkalmazott pegilált interferon+ribavirin kettős kezelés 2003 óta áll rendelkezésre, 2013-tól pedig az ilyen terápiával meg nem gyógyuló, 1-es genotípussal fertőzöttek számára harmadik szerként bevezetésre kerültek a direkt antivirális hatású proteázgátló szerek (boceprevir, telaprevir, majd simeprevir), amelyekkel javult a gyógyulás esélye. Korszakváltást jelentettek 2015-ben a még ennél is lényegesen hatékonyabb és sokkal biztonságosabban, sokkal kevesebb mellékhatással alkalmazható interferonmentes kombinációk. Ezekkel a fertőzöttek több mint 90%-a (egyes kombinációkkal csaknem 100%-a) meggyógyítható, típusosan 12 hét alatt. Számos előnyük miatt szakmai szempontból valamennyi beteg kezelésére ezeket lenne indokolt alkalmazni. Hazánkban azonban ? finanszírozási okok miatt ? az interferonmentes kombinációkhoz csak korlátozottan, második vonalban juthatnak hozzá az arra leginkább rászoruló betegek. Az itt közölt, megújított ajánlás a 2015. április 11-én, majd 2015. szeptember 11-én konszenzussal elfogadott módosításokat/kiegészítéseket tartalmazza. Egyebek között módosult a kezelésbe vonás sorrendjét meghatározó Prioritási Index szisztémája, változott az ajánlás több speciális betegcsoport vonatkozásában, és bekerült az ajánlásba a várhatóan a közeljövőben törzskönyvezésre kerülő grazoprevir+elbasvir kombináció. A változtatások ? az eredeti ajánlás szemléletének megfelelően ? a szakmai és a finanszírozási szempontokat igyekszik összhangba hozni, a lehető legnagyobb számú és a legsürgősebben kezelendő betegek hozzáférésének biztosítása érdekében.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 156 : Supplement 2 (2015), p. 3-24. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Horváth Gábor Lengyel Gabriella Pár Alajos Péter Zoltán (1964-) (bőrgyógyász) Rókusz László Schneider Ferenc Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Makara Mihály
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM076602
035-os BibID:(scopus)85014136846 (wos)000397286400001
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:A hepatitis C-vírus-fertőzés szűrése, diagnosztikája, antivirális terápiája, kezelés utáni gondozása / Hunyady Béla, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Horváth Gábor, Lengyel Gabriella, Pár Alajos, Péter Zoltán, Rókusz László, Schneider Ferenc, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Makara Mihály
Dátum:2017
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis C-vírus-fertőzés kezelése a rendelkezésre álló gyógyszereken és finanszírozási lehetőségeken alapuló, félévenként megújított hazai konszenzusajánlás alapján, átláthatóságot biztosító szervezeti körülmények között zajlik Magyarországon. Ebben az aktualizált ajánlásban új, speciális szempontok jelennek meg, egyebek között a szűrés, a diagnosztika, a legújabban elfogadott terápiák és allokációjuk vonatkozásában. A kezelés indikációja (ellenjavallat hiányában) a vírusszaporodás és az ezzel kapcsolatos májsejtkárosodás és/vagy fibrosis kimutatásán alapul, amelynek kimutatására a nem invazív (elasztográfiás vagy biokémiai) fibrosis módszerek kerültek előtérbe. A betegség kezelésére fordítható terápiás keret limitált. Emiatt az új, direkt ható antivirális kombinációk első kezelésként csak olyan betegek esetében alkalmazhatók, akiknél a korlátozás nélkül elérhető, de kevésbé hatásos és biztonságos pegilált interferonból és ribavirinből álló terápia mellékhatásának lehetősége magas és/vagy a tartós vírusmentesség elérésének esélye előre láthatóan alacsony. A kezelésbe vonás sorrendjét a fibrosis stádiumán alapuló prioritási pontrendszer határozza meg, amely figyelembe veszi a májelégtelenséget vagy egyéb komplikációkat, illetve ezek közvetlen veszélyét, a májkárosodás aktivitását és progresszióját, az átvitel kockázatát, valamint más meghatározott speciális szempontokat is. A kezelést végzők, a finanszírozó Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a betegszervezetek konszenzusával a betegcsoportonként választható gyógyszereket azok költséghatékonysága határozza meg, az egy vírusmentessé vált betegre jutó gyógyszerköltség és a vírusmentessé nem vált betegekre fordítandó várható többletköltség mérlegelésével. Szakmai szempontból előnyt élveznek az interferonmentes kezelések, valamint a rövidebb ideig tartó, biztonságosabb terápiák
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 158 : Supplement 1 (2017), p. 3-22. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Horváth Gábor Lengyel Gabriella Pár Alajos Péter Zoltán (1964-) (bőrgyógyász) Rókusz László Schneider Ferenc Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Makara Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM076600
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:Hepatitis C-vírus fertőzés szűrése, diagnosztikája, antivirális terápiája, kezelés utáni gondozása / Hunyady Béla, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Horváth Gábor, Lengyel Gabriella, Pár Alajos, Péter Zoltán, Rókusz László, Schneider Ferenc, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Makara Mihály
Dátum:2018
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis C-vírus (HCV) fertőzés napjainkra gyógyíthatóvá vált. A fertőzöttség megszüntetése egyéni és társadalmi szempontból egyaránt előnyös és szükséges. A kezelés hazánkban a rendelkezésre álló gyógyszereken és finanszírozási lehetőségeken alapuló, félévenként megújított konszenzusajánlás szerint történik. Az aktualizált ajánlás szerint a kezelés indikációja (ellenjavallat hiányában) a vírusszaporodás kimutatásán alapul. A kezelés a korszerű interferon (IFN)-mentes kombinációk valamelyikével végzendő, amelyek 2018-ra a diagnosztizált betegek döntő többsége számára elérhetővé váltak. A korábban használt pegilált-interferon (PegIFN) plusz ribavirin (RBV) kombináció csak kivételesen alkalmazható. A kezelésbevonás sorrendjét a fibrosis stádiumán és egyéb ? köztük epidemiológiai ? szempontokon alapuló prioritási pontrendszer határozza meg.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 4 : 2 (2018), p. 71-86. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Horváth Gábor Lengyel Gabriella Pár Alajos Péter Zoltán (1964-) (bőrgyógyász) Rókusz László Schneider Ferenc Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Makara Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM076591
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:Ombitasvir/paritaprevir/ritonavir + dasabuvir + ribavirin in HCV genotype 1 infected patients who failed previous protease inhibitor therapy / Béla Hunyady, Margit Abonyi, Zsuzsanna Gerlei, Judit Gervain, Gábor Horváth, Viktor Jancsik, Gabriella Lengyel, Erzsébet Makkai, Alajos Pár, Zoltán Péter, Margit Pusztay, Pál Ribiczey, László Rókusz, Christoph Sarrazin, Ferenc Schneider, Simone Susser, Ferenc Szalay, István Tornai, Anna Tusnádi, Eszter Újhelyi, Klára Werling, Mihály Makara
Dátum:2018
ISSN:2392-1099
Megjegyzések:Aim of the study: Combination of ombitasvir/paritaprevir/ritonavir + dasabuvir ? ribavirin (3DDA?RBV) therapy is shown to be effective in HCV genotype 1 (GT1) infected patients. However, sparse data exist in patients who failed previous boceprevir or telaprevir based therapies. Real life efficacy and safety of this combination were evaluated in HCV GT1b infected patients (mostly cirrhotics) with compensated liver disease who failed previous boceprevir or telaprevir based therapies more than a year before. Material and methods: Data of previous protease inhibitor failure patients, treated with 3DAA+RBV for 12 weeks (GT1b and/or non-cirrhotics) or 24 weeks (non-GT1b cirrhotics), were retrospectively collected. Results: Population characteristics: boceprevir/telaprevir-failure: 82/45, GT1b: 117, cirrhotic: 111 (87.4%). SVR12/24 was observed in 103/105 patients (98.1%) of those who reached either time point. Four SAEs reported: one death due to myocardial infarction, another due to recurrent hepatocellular carcinoma after achieving SVR12, two hospitalizations (elevation of transaminases, pneumonia). Grade ? 3 AEs or laboratory abnormalities were reported in < 10% of patients; they were transient in all patients. No early discontinuation of drugs due to SAE has been reported. Conclusions: One year after previous failure of boceprevir or telaprevir based therapy, 12 weeks of 3DAA+RBV combination in HCV GT1b infected patients is similarly effective and safe as in those with no previous HCV therapy, even in the presence of cirrhosis. These findings might be of particular interest in settings where alternative therapies for such patients are not available or not affordable.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:Clinical and Experimental Hepatology. - 4 : 2 (2018), p. 83-90. -
További szerzők:Abonyi Margit Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Horváth Gábor Jancsik Viktor Lengyel Gabriella Makkai Erzsébet Pár Alajos Péter Zoltán Pusztay Margit Ribiczey Pál Rókusz László Sarrazin, Christoph Schneider Ferenc Susser, Simone Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Tusnádi Anna Ujhelyi Eszter Werling Klára Makara Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.