CCL

Összesen 82 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM051437
Első szerző:Almádi Tamás (bőrgyógyász szakorvos jelölt)
Cím:Titokzatos heg / Almádi Tamás, Kőműves Zsuzsanna, Veres Imre, Remenyik Éva, Irinyi Beatrix
Dátum:2013
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle. - 89 : 2 (2013), p. 46-49. -
További szerzők:Kőműves Zsuzsanna Veres Imre (1963-) (bőrgyógyász) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász) Irinyi Beatrix (1972-) (bőrgyógyász, allergológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM022780
Első szerző:Bakos Noémi
Cím:Alimentaris urticaria vizsgálata / Bakos Noémi, Remenyik Éva, Debreczeni Margit, Mészáros Csilla
Dátum:1989
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
urticaria
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle 65 : 2 (1989), p. 49-53. -
További szerzők:Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász) Debreczeni Margit Mészáros Csilla (1937-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM004793
Első szerző:Bodnár Edina (bőrgyógyász)
Cím:Psoriasis és gluténszenzitív enteropathia együttes előfordulása = coexistance of psoriasis and coeliac disease / Bodnár Edina, Irinyi Beatrix, Bartha Zsolt, Hunyadi János, Remenyik Éva, Szegedi Andrea
Dátum:2008
ISSN:0006-7768
Megjegyzések:A szerzők egy betegüknél súlyos, terápiára nehezen reagáló psoriasis vulgaris hátterében korábban nem diagnosztizált és klinikai tüneteket nem okozó gluténszenzitív enteropathiát (GSE, coeliakia) diagnosztizáltak. A betegség gyanúját más okkal nem magyarázható eozinofília vetette fel. A gluténszenzitív enteropathia gluténmentes diétával történő kezelése után a beteg kiterjedt psoriasisos bőrtünetei minden további terápia nélkül tünetmentesedtek. Az eset kapcsán a szerzők ismertetik a psoriasis és a gluténszenzitív enteropathia együttes előfordulására vonatkozó irodalmi adatokat.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Psoriasis vulgaris
glutenszenzitív enteropathia
GSE
coeliakia
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle. - 84 : 4 (2008), p. 120-123. -
További szerzők:Irinyi Beatrix (1972-) (bőrgyógyász, allergológus) Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM049170
Első szerző:Boros Gábor (biokémikus, molekuláris biológus)
Cím:Az mRNS-alapú génterápia dermatológiai alkalmazásának lehetőségei : fényvédelem újragondolva = Dermatological application of mRNA-based gene therapy : protection from UV-radiation-caused damages / Boros Gábor, Mikó Edit, Horkay Irén, Karikó Katalin, Emri Gabriella, Remenyik Éva
Dátum:2013
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle. - 89 : 5 (2013), p. 119-122. -
További szerzők:Mikó Edit (1980-) (biológus) Horkay Irén (1938-) (bőrgyógyász, labor szakorvos, kozmetológus) Karikó Katalin (1955-) (biológus, biokémikus) Emri Gabriella (1972-) (bőrgyógyász, allergológus, onkológus) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031
TÁMOP
K105872
OTKA
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM036899
Első szerző:Boros Gábor (biokémikus, molekuláris biológus)
Cím:mRNS transzfekció segítségével elért fotoliáz szintézis in vitro humán keratinocita monolayeren / Boros Gábor, Mikó Edit, Rózsa Dávid, Emri Eszter, Nagy Georgina, Juhász Attila, Juhász István, Gijsbertus van der Horst, Hiromi Muramatsu, Drew Weissman, Karikó Katalin, Horkay Irén, Remenyik Éva, Emri Gabriella
Dátum:2011
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
fotoliáz szintézis
humán keratinocita
mRNS transzfekció
metallothionein-expresszió
Egészség- és Környezettudomány
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle. - 87 : 6 (2011), p. 188-189. -
További szerzők:Mikó Edit (1980-) (biológus) Rózsa Dávid (1982-) (Ph.D hallgató) Emri Eszter (1985-) (Ph.D hallgató) Nagy Georgina (1980-) (orvosbiológus) Juhász Attila (bőrgyógyász) Juhász István (1956-) (bőrgyógyász, bőrsebész, kozmetológus, klinikai onkológus) Horst, Gijsbertus T. J. van der Muramatsu, Hiromi Weissman, Drew Karikó Katalin (1955-) (biológus, biokémikus) Horkay Irén (1938-) (bőrgyógyász, labor szakorvos, kozmetológus) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász) Emri Gabriella (1972-) (bőrgyógyász, allergológus, onkológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Az UV fény DNS károsító hatásának in vitro vizsgálata
TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0019
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM118370
Első szerző:Csehely Csilla (bőrgyógyász)
Cím:Fényvédelem a photodermatosisok kezelésében / Csehely Csilla, Gellén Emese, Sawhney Irina, Remenyik Éva
Dátum:2023
ISSN:0006-7768 2064-261X
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Bőrgyógyászati és venerológiai szemle. - 99 : 4 (2023), p. 263-275. -
További szerzők:Gellén Emese (1986-) (bőrgyógyász) Sawhney, Irina (1978-) (bőrgyógyász) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM067475
Első szerző:Csordás Anikó
Cím:Genetikai tényezők psoriasisban / Csordás A. V., Törőcsik D., Sonkoly E., Sawhney I., Janka E. A., Szegedi A., Remenyik É.
Dátum:2016
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle 92 : 1 (2016), p. 3-11. -
További szerzők:Töröcsik Dániel (1979-) (bőrgyógyász) Sonkoly Enikő Sawhney, Irina (1978-) (bőrgyógyász) Janka Eszter Anna (1989-) (bőrgyógyász, népegészségügyi szakember) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM064995
Első szerző:Dózsa Anikó (Ph.D hallgató, orvos)
Cím:A PPARg (peroxiszóma proliferáció aktiválta receptor gamma) molekula funkciójának vizsgálata ép és kóros faggyúmirigyben / Dózsa Anikó, Dezső Balázs, Tóth Balázs, Biró Tamás, Christos Zouboulis, Remenyik Éva, Nagy László
Dátum:2006
Megjegyzések:A peroxiszóma proliferáció aktiválta receptor gamma (PPARg) egymagreceptor, amely olyan transzkripciós faktor ami képes ligandokatkötni. A ligandok agonista- vagy antagonista hatással szabályozzákkülönbözö gének transzkripcióját. Ez a szabályozás egy másik magreceptor,a retinoid X receptrorral (RXR) heterodimert képezve történik.A PPARg?nak eddigi kutatási eredmények szerint kulcsfontosságúszerepe van a lipidmetabolizmusban és az adipocyta differenciáció-ban. A faggyúmirigy fiziológiás m©uködése során a mirigysejtek differenciálódnak,különböz©o lipideket termelnek, majd ezeket ürítik ab©orfelszínre. Kevés irodalmi adat alapján valószín©u, hogy a PPARgszerepet játszik a faggyúmirigy sejtek fiziológiás m©uködésében, illetvefeltételezhet©o a molekula diszfunkciója patológiás körülményekközött.Célul t©uztük ki a PPAR? fehérje és mRNS kifejez©odésének és szabályozószerepének vizsgálatát sebocytákon.B©orbetegekb©ol származó szövetminták formalinnal fixált, paraffinbaágyazott meszeteib©ol immunhisztokémiai módszerrel a fehérje,friss fagyasztott metszetb©ol lézer mikrodisszekcióval nyert faggyú-mirigyb©ol izolált RNS-b©ol pedig, valós idej©u kvantitatív polimerázláncreakcióval (RT-qPCR) az mRNS kifejez©odését vizsgáltuk. Amolekula funkcióját SZ95 immortalizált humán sebocyta sejtvonalonhatároztuk meg. Oil Red O festéssel, illetve fluorimetriás módszerrelkvantitatív lipidanalízist végeztünk.Eredmények: humán hyperplasias faggyúmirigyben PPAR? ésRXR-alfa fehérje nukleáris expressziót mutat, hasonlóan a tenyésztettsebocytákhoz. PPAR? mRNS in situ magasabban expresszáló-dik, mint az immortalizált SZ95 sejtkultúrában. Míg az arachidonsavjelent©osen fokozta az intracelluláris lipid akkumulációt, PPARgamma antagonista csökkentette ezt a hatást. Ebben a folyamatbanrészlegesen a PPAR gammának is szerepe lehet.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
PPAR gamma
faggyúmirigy
expresszió
sebocyta
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai szemle. - 82 : 6 (2006), p. 270. -
További szerzők:Dezső Balázs (1951-) (pathológus) Tóth Balázs Bíró Tamás (1968-) (élettanász) (absztraktok) Zouboulis, Christos C. (1960-) (bőrgyógyász) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász) Nagy László (1966-) (molekuláris sejtbiológus, biokémikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM064994
Első szerző:Dózsa Anikó (Ph.D hallgató, orvos)
Cím:A PPAR (Peroxiszóma Proliferáció Aktiválta Receptor) gamma molekula expressziós mintázata és jelátviteli folyamatai eltérőek a normál és patológiás faggyúmirigyekben / Dózsa Anikó, Dezső Balázs, Bálint L. Bálint, Tóth Balázs, Biró Tamás, Christos Zouboulis, Remenyik Éva, Nagy László
Dátum:2012
Megjegyzések:A PPAR magreceptor molekulának kulcsszerepe van a sebocytákés a faggyúmirigyek m©uködésében, azonban a pontos mechanizmusaz ellentmondásos eredmények miatt nem tisztázott. Korábban hazánkbanels©oként mutattuk ki hiperpláziás faggyúmirigyekben és azimmortalizált SZ95 sebocytákban a PPAR és RXR! fehérjét ésmRNS-t. Lézer mikrodisszekcióval nyert faggyúmirigyb©ol izoláltRNS-b©ol valós idej©u kvantitatív polimeráz láncreakciós (RT-qPCR)módszerrel végeztük a molekulák génexpressziós szintjének meghatározását.Jelen vizsgálatunk célja , hogy feltérképezzük a PPAR melytranszkripciós folyamatokat irányítja a faggyúmirigyekben, van-eeltérés a PPAR♯a molekula m©uködési mechanizmusában különböz©odifferenciáltságú faggyúmirigy sejteken, illetve a különböz©o faggyú-mirigyeket involváló betegségekben? B©orbetegekb©ol származó szö-vetminták formalinnal fixált, paraffinba ágyazott meszeteib©ol immunhisztokémiaimódszerrel, friss fagyasztott metszetb©ol lézer mikrodisszekcióvalelkülönített különböz©o differenciáltságú faggyúmirigysejtekgénexpressziós mintázatát vizsgáltuk. A molekula funkciójátSZ95 immortalizált humán sebocyta sejtvonalban vizsgáltuk.Oil Red O festéssel, illetve fluorimetriás módszerrel kvantitatív lipidmeghatározástvégeztünk. Újabb eredményeink szerint a faggyú-mirigy carcinomában a PPAR nem expresszálódott, faggyúmirigyadenomában a molekula expressziója csökkent a normál faggyúmirigybenkimutatható PPAR expresszióhoz képest. SZ95 sebocytakultúrában receptor agonistával illetve antagonistával befolyásoltuka célgének expresszióját, és megfigyeltük az anyagcsereváltozásokat,amelyek a sejtekben végbemennek. Meghatároztuk az SZ95 sejtekbenés a mikrodisszekált szövetmintákban a a PPAR molekulaáltal regulált lipidmetabolizmusban szerepet játszó célgének(PGAR, ADRP, FABP4) expressziós mintázatát. Megfigyeltükmindkét modellrendszerben a PPAR és célgénjeinek expresszióját asejtdifferenciáció során.Eredményeink alapján feltételezzük, hogy a PPAR szerepetjátszhat a faggyúmirigyek differenciációjában és a sejtek differenciálódásifolyamatainak defektusaiban is, így diagnosztikai és terá-piás célpont lehet.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
PPAR gamma
faggyúmirigy
expresszió
sebocyta
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai szemle. - 88 : 6 (2012), p. 260. -
További szerzők:Dezső Balázs (1951-) (pathológus) Bálint L. Bálint Tóth István Balázs (1978-) (élettanász) Bíró Tamás (1968-) (élettanász) (absztraktok) Zouboulis, Christos C. (1960-) (bőrgyógyász) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász) Nagy László (1966-) (molekuláris sejtbiológus, biokémikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM064992
Első szerző:Dózsa Anikó (Ph.D hallgató, orvos)
Cím:A PPARg (Peroxiszóma Proliferáció Aktiválta Receptor gamma) molekula expressziója és aktivitása lézer mikrodisszekált faggyúmirigyekben két eset kapcsán : extrém rhinophymában és Torre - Muir szindrómában / Dózsa Anikó, Dezső Balázs, Nagy László, Juhász István, Remenyik Éva
Dátum:2011
Megjegyzések:A PPARg molekula egy magreceptor, mely transzkripciós faktorkéntképes lipid természet©u ligandokat kötni. Ezek a ligandok agonista-vagy antagonista hatással szabályozzák a különböz©o célgénektranszkripcióját. A PPARg?nak eddigi kutatási eredmények szerintkulcsfontosságúszerepe van a lipidmetabolizmusban, és ismert,hogy a molekula jelen van a faggyúmirigyekben is. Ezek alapján lehetségesnekt©unik, hogy a PPARg szerepet játszhat a faggyúmirigysejtek normál m©uködésében, illetve felmerül a molekula diszfunkciójaa faggyúmirigy kóros m©uködése során.Jelen munkánk során kétféle sebaceus tumort: sebaceous hyperplasiátés sebaceus adenomát vizsgáltunk.Els©o betegünk extrém oto- és rhinophymával jelentkezett szakrendelésünkön,a szövettani képben faggyúmirigy hyperplasiát észleltünk.A második beteg Torre-Muir szindrómában szenvedett, multiplexb©ortumorok miatt számos alkalommal kellett operálni. Egy sebaceushyperplasia mintát és egy sebaceus adenomát vizsgáltunk meg.A betegekb©ol származó szövetminták formalinnal fixált, paraffinbaágyazott meszeteib©ol immunhisztokémiai módszerrel aPPARg molekula fehérje szint©u jelenlétét igazoltuk. A receptor aktivitásáta receptor célgénjeinek vizsgálatával lehet bizonyítani.Ezért friss fagyasztott metszetb©ol lézer mikrodisszekcióval nyertfaggyúmirigyb©ol izolált RNS-b©ol valós idej©u kvantitatív polimerázláncreakciós (RT-qPCR) módszerrel a PPARg molekula célgénjeinek(ADRP, PGAR) expressziós szintjét vizsgáltuk meg és összehasonlítottuk5 önkéntesb©ol származó ép faggyúmirigyben észleltexpressziós szinttel.Sikerült kimutatnunk normál, hypeplasias humán faggyúmirigybenés sebaceus adenomában a PPARg molekulát és célgénjeit. APPARg molekula expressziós szintje a normál faggyúmirigyekbendetektálthoz képest az adenoma mintában alacsonyabb volt, aPPARg molekula célgénjeinek (ADRP, PGAR) expressziós szintje anormál faggyúmirigyben észlelthez képest a kóros faggyúmirigyekbenalacsonyabb volt. Eredményeink alapján a PPARg molekulaszükséges lehet a faggyúmirigy normál m©uködéséhez, míg a kórosfaggyúmirigysejtekben csökkent szintje és m©uködése észlelhet©o.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
PPARgamma
faggyúmirigy
sebocyta
rhinophyma
faggyúmirigy hyperplasia
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai szemle. - 88 : 6 (2011), p. 181. -
További szerzők:Dezső Balázs (1951-) (pathológus) Nagy László (1966-) (molekuláris sejtbiológus, biokémikus) Juhász István (1956-) (bőrgyógyász, bőrsebész, kozmetológus, klinikai onkológus) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM064991
Első szerző:Dózsa Anikó (Ph.D hallgató, orvos)
Cím:PUFA molekulák aktiválják a PPAR[gamma] (Peroxiszóma Proliferáció Aktiválta Receptor gamma) molekulát az ép sebocytákban / Dózsa Anikó, Ralph Rühl, Dezső Balázs, Tóth Balázs,, Bíró Tamás, Bácsi Attila, Christos C. Zouboulis, Gerd Schmitz, Holger Seltmann, Remenyik Éva, Nagy László
Dátum:2011
Megjegyzések:A faggyúmirigy a dermisben elhelyezked©o ectodermalis eredet©umódosult keratinocytákból álló b©orfüggelék. Fiziológiás m©uködésesorán - az adipocytákhoz hasonlóan - a mirigysejtek differenciálódnak,különböz©o lipideket termelnek, majd ezeket ürítik a b©orfelszínre.Eddigi kutatási eredményeink szerint a PPAR? magreceptornaktranszkripciós faktorként kulcsfontosságú szerepe van a normál sebocytadifferenciációban, proliferációban, citokintermelésben és komplexlipiedek metabolizmusában. A kísérletek során exogén ligandokathasználtunk, hogy a specifikus hatást bizonyíthassuk. A betegségekkialakulása során viszont természetes, un. endogén ligandok szabá-lyozzák a sejteket. Ezért jelen munkánkban a sebocytákban a PPARgmolekulát szabályozó endogén ligandok megismerését t©uztük ki célul.B©orbetegekb©ol származó szövetminták formalinnal fixált, paraffinbaágyazott meszeteib©ol immunhisztokémiai módszerrel, friss fagyasztottmetszetb©ol lézer mikrodisszekcióval nyert faggyúmirigyb©olizolált RNS-b©ol valós idej©u kvantitatív polimeráz láncreakciós(RT-qPCR) módszerrel végeztünk vizsgálatokat. A molekula funkciójátSZ95 immortalizált humán sebocyta sejtvonalban vizsgáltuk.Oil Red O festéssel és fluorimetriás módszerrel, valamint HPLCmódszerrel kvalitatív és kvantitatív lipidvizsgálatokat végeztünk.Asebocyták által termelt citokinek szintjét ELISA módszerrel, a sejtekproliferációs képessegét MUH assay-vel határoztuk meg.Ismert, hogy a faggyúmirigysejtekben az arachidonsav (AA) azegyik leghatékonyabb lipidtermelést indukáló molekula. Kimutattuk,hogy az arachidonsav egy természetes PPARg aktivátor, a PPARgcélgének expressziós szintjét emeli és PPARgamma aktiváláson keresztülbeindítja a sejtek IL-6 citokintermelését. Az AA kaszkád soránPUFA derivátumok képz©odnek. HPLC méréseink szerint,amennyiben AA mellett a PPARg molekulát gátoltuk, bizonyosPUFA derivátumok szintje emelkedett, ami arra utal, hogy ezen molekulákPPARg ligandként funkcionálhatnak. Megvizsgáltuk ezekneka PUFA molekuláknak (5-KETE 12-KETE, d15d12PgJ2, 15KETE, 9HODE) a PPARg aktivátor hatását, és azt találtuk, hogy a 5-KETE12-KETE, d15d12PgJ2 molekulák specifikus PPARg aktivátorok azSZ95 sejtekben. Ez fontos lépés további kutatásunk irányába: szeretnénke molekulák szerepét in vivo tanulmányozni, megismerni, hogyanindítják el a gyulladásos folyamatot az ép sejteken és milyenszerepet tölthetnek be az acne vulgaris patomechanizmusában.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
PPARgamma
PUFA
faggyúmirigy
sebocyta
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai szemle. - 87 : 6 (2011), p. 200. -
További szerzők:Rühl, Ralph (1969-) (vegyész) Dezső Balázs (1951-) (pathológus) Tóth István Balázs (1978-) (élettanász) Bíró Tamás (1968-) (élettanász) (absztraktok) Bácsi Attila (1967-) (immunológus) Zouboulis, Christos C. (1960-) (bőrgyógyász) Schmitz, Gerd Seltmann, Holger Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász) Nagy László (1966-) (molekuláris sejtbiológus, biokémikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM064989
Első szerző:Dózsa Anikó (Ph.D hallgató, orvos)
Cím:Hirtelen kialakuló bőrnekrózis / Dózsa Anikó, Oláh Zsolt, Schlammadinger Ágota, Nagy Edit, Borus László, Frendl István, Rázsó Katalin, Boda Zoltán, Remenyik Éva, Juhász István
Dátum:2011
Megjegyzések:beteg trombózis gyanú miatt proflikatikusan kapott nem frakcionáltill. LMWH heparin beadását követ©oen 3 nappal az injekció beadásihelyein kékes-livid b©ornekrózis alakult ki, ezen kív©ul a beteg bal keze,alkarja a csukló fölött 5 cm-re terjed©oen ill. lába duzzadt, lividvolt. A klinikai kép alapján a differenciál diagnózisban felmerült heparinindukálta thrombocytopaenia thrombosissal (HITT), de a b©orcholesterin vagy septicus emboliája, choagulopathiához társult lágyrésznecrosis,cryroglobulinaemia, DIC is.Doppler Uh vizsgálat igazolta a bal v. axillaris, v. brachialis ill . v.femoralis supeficialis részleges, valamint alsó végtagi mélyvénásthrombosist. A laboratóriumi vizsgálatokban thrombocytopaeniát(87G/l), megnyúlt APTI (104) értékeket észleltünk. A vizsgálatok aHITT diagnózisát er©osítették meg. Hirudin kezelést indítottunk, ennekellenére a szövetek a végtagokon is nekrotikussá váltak, a betegszeptikus állapotba került. Az alkar és a láb amputációja vált szüksé-gessé, mely után a beteg láztalanná vált.HITT ritka gyógyszermellékhatás, amely heparin badását követ©oen4-14 nappal 0,2%-ban fordul el©o (?3 hónap). A folyamat hátterébenimmunmediált mechanismus áll, amely a thrombocyták aggregációjátváltja ki és thrombinfelszabadulást létrehozva thrombusképz©odéshezvezetö kaszkádot indít be, így a kering©o thrombocytákszáma kevesebb, mint felére csökken, miközben thrombosisok alakulnakki.Esetünkben azonban a gyors progresszió hátterében a korábbanfennállt szeptikus állapotban termel©odött immunfehérjék állhatnak(irodalom: Jang and Hursting, Circulation, 2005.). Ezen kívül, athrombosis kialakulásának fokozott kockázatával járó myeloproliferatívalapbetegség is hozzájárulhatott a folyamat rapid progresszió-jához.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
HITT
bőrnekrózis
Heparin
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai szemle. - 87 : 6 (2011), p. 199. -
További szerzők:Oláh Zsolt (1974-) (belgyógyász) Schlammadinger Ágota (1971-) (belgyógyász, haematológus) Nagy Edit Borus László Frendl István (1964-) (baleseti sebész és kézsebész) Molnárné Rázsó Katalin (1966-) (belgyógyász, haematológus, klinikai onkológus) Boda Zoltán (1947-) (belgyógyász, haematologus, klinikai onkológus) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász) Juhász István (1956-) (bőrgyógyász, bőrsebész, kozmetológus, klinikai onkológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4 5 6 7