CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM040564
Első szerző:Aleksza Magdolna
Cím:Az intracitoplazmatikus citokinek meghatározásának klinikai jelentősége dermatomyositisben / Aleksza Magdolna, Szegedi Andrea, Antal-Szalmás Péter, Sipka Sándor, Dankó Katalin
Dátum:2004
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Magyar Immunológia 3 : 1 (2004), p. 40-44. -
További szerzők:Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM001957
Első szerző:Antal-Szalmás Péter (laboratóriumi szakorvos)
Cím:A Th1/Th2 és Tc1/Tc2 sejtek arányának és abszolút sejtszámának változása psoriasisos betegek vérmintáiban / Antal-Szalmás P., Aleksza M., Gonda A., Herédi E., Sipka S., Hunyadi J., Szegedi A.
Dátum:2007
Megjegyzések:A psoriasis krónikus gyulladásos bőrbetegség; az érintett bőrben és a perifériás vérben jelen lévő interferon-gamma-(IFN-gamma-) és interleukin-4-(IL-4-) termelő CD4+ és CD8+ T-sejtek megváltozott aránya jellemző. Hogy pontosabban jellemezhessük ezeket a sejteket és az általuk termelt citokineket érintő változásokat az IFN-gamma+, IL-4+, IL- 10+ Thelper- és Tcitotoxikus-sejtek arányát és új megközelítésként abszolút számát határoztuk meg psoriasisos betegek perifériás vérében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK: Intracelluláris citokinjelölés és áramlási citometria segítségével vizsgáltuk a sejtasszociált citokinexpressziót, a szérumcitokinszinteket pedig ELISA módszerrel határoztuk meg 35 psoriasisos beteg és 15 kontrollszemély mintáiban. EREDMÉNYEK: A CD4+/IFN-gamma+ sejtek esetében szignifikánsan magasabb sejtarányt (p<0,008) és abszolút sejtszámot (p<0,009) figyeltünk meg betegeinknél (28,3±8,8% és 237 216±134 154 sejt/ml) az egészséges kontrollokhoz viszonyítva (21,0±6,8% és 135 772±50 212 sejt/ml). Ezzel szemben a CD4+/IL-4+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma szignifikánsan kisebb volt a psoriasisos betegeknél (0,45±0,67% vs. 1,01±0,48%, p<0,0001; 3229±3724 vs. 5117±4171 sejt/ml, p<0,05). A CD8+ Tsejtek esetében csak a CD8+/IL-10+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma volt szignifikánsan magasabb a betegekben a kontrollokéhoz viszonyítva (5,49±5,42% vs. 1,59±0,78%, p<0,003 és 19 799±17412 vs. 5564±2794 sejt/ml, p<0,03). Habár nagyobb IFN-gamma-, illetve kisebb IL-4- és IL-10-szérumkoncentrációt mértünk psoriasisos betegeinknél, ezek a különbségek nem bizonyultak szignifikánsnak. A különböző citokinparamétereket összevetve, a szérum citokinszintek csupán a citokinpozitív sejtek abszolút számával mutattak bizonyos összefüggést, míg ezen sejtek százalékos arányával nem. KÖVETKEZTETÉSEK: Eredményeink további bizonyítékot szolgáltatnak a citokinszabályozás Th1 irányú eltolódásáról psoriasisban, továbbá felvetik azt, hogy a citokinpozitív helper és citotoxikus T-sejtek abszolút számának meghatározása segítheti a Th1/Th2 eltérések jellemzését különböző betegségekben.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
abszolút sejtszám
áramlási citometria
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 6 : 5 (2007), p. 22-30. -
További szerzők:Aleksza Magdolna Gonda Andrea (1970-) (onkológus szakorvos) Herédi Emese (1979-) (bőrgyógyász) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM022130
Első szerző:Baráth Sándor (biológus)
Cím:Regulatórikus T sejtek kevert kötőszöveti betegségben / Baráth Sándor, Aleksza Magdolna, Szegedi Andrea, Sipka Sándor, Szegedi Gyula, Bodolay Edit
Dátum:2005
Megjegyzések:A szerzôk kevert kötôszöveti betegségben (MCTD) szenvedô beteg perifériás vérében vizsgálták a szabályozó funkciójú CD4+ T-sejtek, a CD4+/CD25+erôs Treg-sejtek és az IL-10-et termelô Treg-sejtek (IL-10-Treg) megoszlását. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A vizsgálatba 48 beteget vontak be. Közülük a vizsgálatkor 17 beteg a kevert kötôszöveti betegség aktív szakában, 31 beteg pedig nyugalmi szakban volt. Kontrollként 22 egészséges személy értékeit használták. A vizsgálatokat áramlási citometriával végezték. EREDMÉNYEK - A CD4+/CD25+erôs T-sejtek százaléka és abszolút száma kevert kötôszöveti betegségben alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban. A 17 aktív szakban lévô betegben a CD4+/CD25+erôs. Treg-sejtek relatív és abszolút száma kisebbnek bizonyult, mint az inaktív szakban lévô betegek esetében. A kevert kötôszöveti betegségben szenvedô betegekben a CD4+/IL-10+ Treg-sejtek százalékos aránya szignifikánsan nôtt az egészséges kontrollokhoz viszonyítva, és abszolút számuk is magasabb volt kevert kötôszöveti betegségben szenvedôkön, mint a kontrollok körében. A kortikoszteroid- és immunszuppresszív kezelésre a CD4+/CD25+erôs Tregsejtek és az IL-10-Treg-sejtek száma az egészséges kontrollokéhoz hasonló lett. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeik szerint a CD4+/ CD25+erôs Treg-sejtszám csökkenése jelentôs tényezô a kevert kötôszöveti betegségben észlelt immunregulációs zavarban. Lehetséges, hogy az IL- 10-Treg-szám emelkedése a proinflammatorikus és antiinflammatorikus citokinek egyensúlyát igyekszik biztosítani.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 4 : 3-4 (2005), p. 25-32. -
További szerzők:Aleksza Magdolna Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM002328
Első szerző:Gaál János (reumatológus, belgyógyász)
Cím:Az alfakalcidol psoriasisos arthopathiában : klinikai és immunológiai hatások / Gaál J., Lakos G., Aleksza M., Kiss J., Horváth I., Horkay E., Nagy G., Szegedi A.
Dátum:2007
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
alfacalcidol
1 tipusú immunválasz
betegségaktivitás
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 6 : 5 (2007), p. 31-37. -
További szerzők:Lakos Gabriella (1963-) (laboratóriumi szakorvos, transzfúziológus, immunológus) Aleksza Magdolna Kiss Judit Horváth Irén Horkay Edit Nagy Georgina (1980-) (orvosbiológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

5.

001-es BibID:bibEBI13069
Első szerző:Irinyi Beatrix (bőrgyógyász, allergológus)
Cím:Autoimmun urticaria cyclosporin A kezelése / Irinyi, B., Zeher, M., Hunyadi, J., Szegedi, A.
Dátum:2004
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 3 : 1 (2004), p. 46-48. -
További szerzők:Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM027669
Első szerző:Sümegi Andrea (biológus)
Cím:A CD14, TLR2 és TLR4 gének polimorfizmusainak vizsgálata autoimmun és immunpatomechanizmusú betegségekben / Sümegi Andrea, Dankó Katalin, Kiss Emese, Szegedi Andrea, Tar Tünde, Ponyi Andrea, Szegedi Gyula, Antal-Szalmás Péter
Dátum:2004
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
CD14, TLR2 és TLR4 gének
autoimmun, immunpathomechanizmus
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 3 : 3 (2004), p. 69. -
További szerzők:Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Kiss Emese (1960-) (belgyógyász, immunológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Tar Tünde Ponyi Andrea Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:bibEB00010276
Első szerző:Szakos Erzsébet
Cím:Tapasztalataink gyermekkori terápiarezisztens atópiás dermatitis cyclosporin A-kezelésével / Szakos Erzsébet, Szegedi Andrea, Sólyom Enikő, Hunyadi János
Dátum:2004
Megjegyzések:BEVEZETÉS - A szerzõk hat, súlyos atópiás dermatitisben szenvedõ gyermek cyclosporin A-val (Sandimmun Neoral mikroemulziós forma) történt kezelése során szerzett tapasztalataikról számolnak be. BETEGEK - A 4-16 éves (átlagéletkor: 9,9 év) betegek közül három fiú, három lány volt. A csecsemõkortól hullámzó intenzitással zajló, összességében súlyos, kiterjedt, a hagyományos terápiára nem reagáló bõrfolyamat miatt 12-85 héten át alkalmazták a szert. EREDMÉNYEK - A maximális napi 3,5-5 mg/ttkg adagú cyclosporin A-kezelés és a kiegészítõ hidratáló, szükség esetén átmenetileg helyi kortikoszteroidterápia alkalmazása mellett öt betegnél lényeges, egy esetben csak minimális javulást tapasztaltak. A rövidebb ideig tartó kezelések hatása átmenetinek, az elnyújtottaké tartósnak bizonyult. A kezelés megszakítását indokoló mellékhatás nem alakult ki. Három betegnél az életkori fiziológiás mértéket kissé meghaladó testsúlynövekedés jelentkezett. Egy esetben kifejezett submandibularis nyirokcsomó-gyulladással járó Epstein-Barr- és cytomegalovirus-fertõzés zajlott. A 85 héten át kezelt betegnél átmeneti nyaki hypertrichosis jelentkezett. MEGBESZÉLÉS - Az eredmények alapján a szerzõk szoros nyomon követés mellett javasolják az egyéb terápiára rezisztens, tartósan súlyos atópiás dermatitisben szenvedõ betegeknél a cyclosporin A-kezelés bevezetését. A tartós eredmény érdekében a jó klinikai állapot elérése után fenntartó adagban szükségesnek tartják az elnyújtott terápiát.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyermekkori atópiás dermatitis
cyclosporin A
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 3 : 2 (2004), p. 10-15. -
További szerzők:Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Sólyom Enikő Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM023634
Első szerző:Szegedi Andrea (bőrgyógyász)
Cím:TNF-gátló biológiai terápiák biztonságossága psoriasisban / Szegedi Andrea, Gyulai Rolland
Dátum:2008
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
TNF-gátló
psoriasis, mellékhatás
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 7 : 4 (2008), p. 4-11. -
További szerzők:Gyulai Rolland
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM002342
Első szerző:Szegedi Andrea (bőrgyógyász)
Cím:A D3 vitamin immunmoduláló hatása / Szegedi Andrea, Nagy Georgina, Baráth Sándor, Gaál János
Dátum:2007
Megjegyzések:1,25 dihidroxivitamin D3, ami a D3 vitamin biológiailag aktív metabolitja, nemcsak a csont és a kalcium metabolizmusában játszik fontos szerepet, hanem számos sejt differenciálódásában és az immunológiai szabályozásban is. Immunmoduláló hatását az antigén-prezentáló sejteken és az aktivált T sejteken megjelenő D vitamin receptoron (VDR) keresztül fejti ki. A VDR a hormonfüggő magreceptorcsalád egyik tagja. A receptor-ligand kölcsönhatást követően vagy transzkripciós faktorok aktiválódnak, vagy a receptor közvetlenül kötődik a citokin gének promoter régiójában található D vitamin válaszadó elemekhez. A D3 vitamin elsődleges célsejtejei a dendritikus sejtek, gátolja ezek differenciálódását, érését és ezáltal befolyásolja a dendritikus sejt-függő T-sejt aktivációt. Ezen immnunmoduláló hatást különböző autoimmun betegség és transzplantációs modelleken tanulmányozták in vivo, illetve számos in vitro kísérlet is bizonyítja a D3 vitamin immunrendszert szabályozó szerepét. A jelen közleményben az aktív D3 vitaminnak az immunrendszer működésére kifejtett hatásairól, az utóbbi időkben ismertté vált újabb adatokról kívánunk áttekintést adni kihangsúlyozva az immunmoduláló tulajdonságát, amit terápiásan is jobban ki lehetne aknázni.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
1,25 dihidroxivitamin D3
autoimmun betegség
transzplantációs immunológia
immunmoduláció
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 6 : 1-2 (2007), p. 4-10. -
További szerzők:Nagy Georgina (1980-) (orvosbiológus) Baráth Sándor (1977-) (biológus) Gaál János (1965-) (reumatológus, belgyógyász)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:
Rekordok letöltése1