CCL

Összesen 15 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM040564
Első szerző:Aleksza Magdolna
Cím:Az intracitoplazmatikus citokinek meghatározásának klinikai jelentősége dermatomyositisben / Aleksza Magdolna, Szegedi Andrea, Antal-Szalmás Péter, Sipka Sándor, Dankó Katalin
Dátum:2004
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Magyar Immunológia 3 : 1 (2004), p. 40-44. -
További szerzők:Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM019560
Első szerző:Aleksza Magdolna
Cím:Increased frequency of intracellular interleukin (IL)-13 and IL-10, but not IL-4, expressing CD4+ and CD8+ peripheral T cells of patients with atopic dermatitis / M. Aleksza, B. Irinyi, A. Lukács, P. Antal-Szalmás, J. Hunyadi, A. Szegedi
Dátum:2002
Megjegyzések:Background A number of studies exist demonstrating the increased expression of type 2 cytokinesand decreased capacity to produce interferon-c (IFN-c) in peripheral blood mononuclear cells(PBMCs) of patients with atopic dermatitis (AD).Objectives To clarify the results of recent studies concerning the role of interleukin (IL)-4 and IL-13in PBMCs of AD patients, we analysed the activation status of lymphocyte subpopulations.Methods We measured the intracellular expression and serum levels of certain type 1 and type 2cytokines, using cell surface and intracellular cytokine staining, flow cytometry and enzyme-linkedimmunosorbent assay techniques.Results The frequency of IL-10 and IL-13 producing CD4+ and CD8+ T cells was significantlyhigher in patients with AD, while the frequency of IFN-c secreting helper and cytotoxic T cells wassignificantly lower in patients with AD than in control subjects. The serum levels of IL-10 and IL-13were also significantly increased. There were no significant differences observed between theexperimental groups in the frequency of IL-4 producing CD4+ and CD8+ cells.Conclusions This study demonstrates a type 2 cytokine production in the CD4+ and CD8+ T cellsof AD patients, which is characterized by an elevated IL-13, but not by IL-4 secretion, and by anincreased level of the immunoregulatory IL-10, which can contribute to a decrease in IFN-cexpression.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
atopic dermatitis
CD4+ cells
CD8+ cells
flow cytometry
interleukin-4
interleukin-13
Megjelenés:British Journal of Dermatology. - 147 : 6 (2002), p. 1135-1141. -
További szerzők:Irinyi Beatrix (1972-) (bőrgyógyász, allergológus) Lukács A. Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM017932
Első szerző:Aleksza Magdolna
Cím:Altered cytokine expression of peripheral blood lymphocytes in polymyositis and dermatomyositis / Aleksza Magdolna, Szegedi Andrea, Antal-Szalmás Péter, Irinyi Beatrix, Gergely Lajos, Ponyi Andrea, Hunyadi János, Sipka Sándor, Zeher Margit, Szegedi Gyula, Dankó Katalin
Dátum:2005
Megjegyzések:Objective: To investigate the intracellular and soluble cytokine levels and T cell subsets in peripheral blood of patients with active and inactive polymyositis and dermatomyositis. Methods: The frequencies of T and B lymphocytes, T helper (Th), and T cytotoxic (Tc) cells and of interferon c (IFNc), interleukin (IL)4, and IL10 expression of CD4+ or CD8+ cells were determined by flow cytometry. The concentrations of soluble cytokines were measured with commercial enzyme linked immunosorbent assays. Results: In active dermatomyositis there was a decreased percentage of T (CD3+) lymphocytes and Tc (CD8+) lymphocytes, decreased IFNc expression of CD4+ and CD8+ cells, but an increase in B and IL4 producing CD4+ lymphocyte frequencies. These prominent changes disappeared in the inactive stage of the disease. In polymyositis no significant change in these lymphocyte subsets or in intracellular cytokine expression could be detected in either the active or the inactive form. The frequency of IL4+/IFNc+ Th cells was calculated and a significantly increased Th2/Th1 frequency was found in active dermatomyositis, and a decreased frequency in inactive dermatomyositis, compared with the control population. Conclusions: There appears to be a difference between polymyositis and dermatomyositis in the level of peripheral blood lymphocytes and their intracellular cytokine content. These findings provide further evidence for a difference in the pathogenesis of polymyositis and dermatomyositis.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Annals of the Rheumatic Diseases. - 64 : 10 (2005), p. 1485-1489. -
További szerzők:Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Irinyi Beatrix (1972-) (bőrgyógyász, allergológus) Gergely Lajos (1965-) (belgyógyász, haematológus) Ponyi Andrea Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM001957
Első szerző:Antal-Szalmás Péter (laboratóriumi szakorvos)
Cím:A Th1/Th2 és Tc1/Tc2 sejtek arányának és abszolút sejtszámának változása psoriasisos betegek vérmintáiban / Antal-Szalmás P., Aleksza M., Gonda A., Herédi E., Sipka S., Hunyadi J., Szegedi A.
Dátum:2007
Megjegyzések:A psoriasis krónikus gyulladásos bőrbetegség; az érintett bőrben és a perifériás vérben jelen lévő interferon-gamma-(IFN-gamma-) és interleukin-4-(IL-4-) termelő CD4+ és CD8+ T-sejtek megváltozott aránya jellemző. Hogy pontosabban jellemezhessük ezeket a sejteket és az általuk termelt citokineket érintő változásokat az IFN-gamma+, IL-4+, IL- 10+ Thelper- és Tcitotoxikus-sejtek arányát és új megközelítésként abszolút számát határoztuk meg psoriasisos betegek perifériás vérében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK: Intracelluláris citokinjelölés és áramlási citometria segítségével vizsgáltuk a sejtasszociált citokinexpressziót, a szérumcitokinszinteket pedig ELISA módszerrel határoztuk meg 35 psoriasisos beteg és 15 kontrollszemély mintáiban. EREDMÉNYEK: A CD4+/IFN-gamma+ sejtek esetében szignifikánsan magasabb sejtarányt (p<0,008) és abszolút sejtszámot (p<0,009) figyeltünk meg betegeinknél (28,3±8,8% és 237 216±134 154 sejt/ml) az egészséges kontrollokhoz viszonyítva (21,0±6,8% és 135 772±50 212 sejt/ml). Ezzel szemben a CD4+/IL-4+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma szignifikánsan kisebb volt a psoriasisos betegeknél (0,45±0,67% vs. 1,01±0,48%, p<0,0001; 3229±3724 vs. 5117±4171 sejt/ml, p<0,05). A CD8+ Tsejtek esetében csak a CD8+/IL-10+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma volt szignifikánsan magasabb a betegekben a kontrollokéhoz viszonyítva (5,49±5,42% vs. 1,59±0,78%, p<0,003 és 19 799±17412 vs. 5564±2794 sejt/ml, p<0,03). Habár nagyobb IFN-gamma-, illetve kisebb IL-4- és IL-10-szérumkoncentrációt mértünk psoriasisos betegeinknél, ezek a különbségek nem bizonyultak szignifikánsnak. A különböző citokinparamétereket összevetve, a szérum citokinszintek csupán a citokinpozitív sejtek abszolút számával mutattak bizonyos összefüggést, míg ezen sejtek százalékos arányával nem. KÖVETKEZTETÉSEK: Eredményeink további bizonyítékot szolgáltatnak a citokinszabályozás Th1 irányú eltolódásáról psoriasisban, továbbá felvetik azt, hogy a citokinpozitív helper és citotoxikus T-sejtek abszolút számának meghatározása segítheti a Th1/Th2 eltérések jellemzését különböző betegségekben.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
abszolút sejtszám
áramlási citometria
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 6 : 5 (2007), p. 22-30. -
További szerzők:Aleksza Magdolna Gonda Andrea (1970-) (onkológus szakorvos) Herédi Emese (1979-) (bőrgyógyász) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM022130
Első szerző:Baráth Sándor (biológus)
Cím:Regulatórikus T sejtek kevert kötőszöveti betegségben / Baráth Sándor, Aleksza Magdolna, Szegedi Andrea, Sipka Sándor, Szegedi Gyula, Bodolay Edit
Dátum:2005
Megjegyzések:A szerzôk kevert kötôszöveti betegségben (MCTD) szenvedô beteg perifériás vérében vizsgálták a szabályozó funkciójú CD4+ T-sejtek, a CD4+/CD25+erôs Treg-sejtek és az IL-10-et termelô Treg-sejtek (IL-10-Treg) megoszlását. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A vizsgálatba 48 beteget vontak be. Közülük a vizsgálatkor 17 beteg a kevert kötôszöveti betegség aktív szakában, 31 beteg pedig nyugalmi szakban volt. Kontrollként 22 egészséges személy értékeit használták. A vizsgálatokat áramlási citometriával végezték. EREDMÉNYEK - A CD4+/CD25+erôs T-sejtek százaléka és abszolút száma kevert kötôszöveti betegségben alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban. A 17 aktív szakban lévô betegben a CD4+/CD25+erôs. Treg-sejtek relatív és abszolút száma kisebbnek bizonyult, mint az inaktív szakban lévô betegek esetében. A kevert kötôszöveti betegségben szenvedô betegekben a CD4+/IL-10+ Treg-sejtek százalékos aránya szignifikánsan nôtt az egészséges kontrollokhoz viszonyítva, és abszolút számuk is magasabb volt kevert kötôszöveti betegségben szenvedôkön, mint a kontrollok körében. A kortikoszteroid- és immunszuppresszív kezelésre a CD4+/CD25+erôs Tregsejtek és az IL-10-Treg-sejtek száma az egészséges kontrollokéhoz hasonló lett. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeik szerint a CD4+/ CD25+erôs Treg-sejtszám csökkenése jelentôs tényezô a kevert kötôszöveti betegségben észlelt immunregulációs zavarban. Lehetséges, hogy az IL- 10-Treg-szám emelkedése a proinflammatorikus és antiinflammatorikus citokinek egyensúlyát igyekszik biztosítani.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 4 : 3-4 (2005), p. 25-32. -
További szerzők:Aleksza Magdolna Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM022142
Első szerző:Baráth Sándor (biológus)
Cím:Regulatory T cells in peripheral blood of patients with mixed connective tissue disease / Baráth Sándor, Sipka Sándor, Szodoray Péter, Szegedi Andrea, Aleksza Magdolna, Végh Judit, Szegedi Gyula, Bodolay Edit
Dátum:2006
Megjegyzések:To determine the percentage and absolute number of CD4+ regulatory T-cells (Treg) in 48 patients with mixed connective tissue disease (MCTD). METHODS: Data were classified on the basis of the stage of the disease: 17 patients were in the active stage and 31 in the inactive stage. The absolute number of CD4+/intracellular interleukin-10+ (IL-10+) and CD4+CD25+high Treg cells was determined by flow cytometry. The percentage of CD4+CD25+high suppressor T-cells was determined on the basis of Foxp3 expression. RESULTS: The percentage and the absolute number of CD4+CD25+high Treg cells were lower in patients than in healthy controls (p<0.04), and were further decreased in patients with active MCTD and were lower than in the inactive stage (p<0.01). There was an increase in the percentage and absolute number of CD4+IL-10+ Treg cells in patients with MCTD compared to the healthy controls (p<0.02). The percentage of CD4+IL-10+ Treg cells was higher in the active stage of MCTD than in the inactive stage of the disease (p<0.005). However, we did not find any significant difference in the absolute number of CD4+IL-10+ Treg cells between the patients in the active and inactive stages of MCTD. CONCLUSION: Our results suggest that the decrease in the number of CD4+CD25+high Treg cells in an important factor in the immunoregulatory disturbance in patients with MCTD. We suggest that the increase in the number of CD4+IL-10+ Treg cells is a compensatory mechanism aiming to restore the balance between type 1 and type 2 cytokines in MCTD.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:Scandinavian Journal of Rheumatology. - 35 : 4 (2006), p. 300-304. -
További szerzők:Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Szodoray Péter (1973-) (belgyógyász, orvos) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Aleksza Magdolna Végh Judit (1968-) (belgyógyász, kardiológus) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM037159
Első szerző:Bodolay Edit (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Cím:Serum cytokine levels and type 1 and type 2 intracellular T cell cytokine profiles in mixed connective tissue disease / Bodolay, E., Aleksza, M., Antal-Szalmás, P., Végh, J., Szodoray, P., Soltész, P., Szegedi, A., Szekanecz, Z.
Dátum:2002
Megjegyzések:To determine serum cytokine concentrations and intracellular cytokine production of CD4+ and CD8+ T cells in 20 patients with mixed connective tissue disease (MCTD). METHODS: Detailed analysis of cytokine production; 8 patients were in the active stage, 12 in the inactive stage of the disease. Serum concentrations of interferon-gamma (IFN-gamma), interleukin 4 (IL-4), and IL-10 were assessed by ELISA. Intracellular content of IFN-gamma, IL-4, and IL-10 in CD4+ and CD8+ peripheral blood T cell and lymphocyte subsets was determined by flow cytometry. RESULTS: Serum concentrations of both type 1 and type 2 cytokines were significantly higher in patients with MCTD than in healthy controls. IFN-gamma expression of CD4+ and CD8+ T cells did not differ comparing all patients to controls. In patients with active MCTD, the percentage of CD8+/IFN-gamma+ Tc1 cells was significantly increased compared to inactive disease or to controls (p < 0.05). IL-4 expression of CD4+ T cells was scarcely detectable in MCTD, while a subpopulation of CD8+ Tc2 cells produced IL-4. A higher percentage of these CD8+/IL-4+ Tc2 cells were detected in patients with MCTD, especially in active disease, compared to controls (p < 0.05). The percentage of IL-10-expressing CD4+ and CD8+ T cells was higher in patients than in controls (p < 0.05). Again, CD4+ and CD8+ T cells from patients with active MCTD produced significantly more IL-10 than cells in patients with inactive disease or in controls (p < 0.05). CONCLUSION: Our results suggest that MCTD is associated with increased production of both type 1 (IFN-gamma) and type 2 cytokines (IL-4, IL-10). Cytokine production is usually higher in active MCTD than in inactive disease. CD8+ T cells may produce more IFN-gamma and IL-10 in comparison to CD4+ T cells. Patients with active disease have more IL-4-expressing Tc2 cells and IL-10-expressing Th2 and Tc2 cells than patients with inactive MCTD or controls. In MCTD, increased IL-10 production by Th2 and Tc2 cells may be an attempt by the immune system to downregulate the inflammatory reaction, although this effect may not be sufficient to restore the physiological Th1/Th2 balance in MCTD.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:Journal of Rheumatology. - 29 : 10 (2002), p. 2136-2142. -
További szerzők:Aleksza Magdolna Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Végh Judit (1968-) (belgyógyász, kardiológus) Szodoray Péter (1973-) (belgyógyász, orvos) Soltész Pál (1961-) (belgyógyász, kardiológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
elektronikus változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM023620
Első szerző:Dankó Katalin (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Cím:Amyopathiás dermatomyositis / Dankó K., Simkovics E., Nagymáté O.. Aleksza M., Szegedi A.,
Dátum:2002
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
dermatomyositis amyopathic
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 143 : 7 (2002), p. 341-346. -
További szerzők:Simkovics Enikő Nagymáté Orsolya Aleksza Magdolna Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:bibEBI14745
Első szerző:Dankó Katalin (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Cím:Myositis specifikus autoantitestek : irodalmi áttekintés / Dankó K., Vereczkei P., Constantin T., Aleksza M., Lakos G., Szegedi A.
Dátum:2001
Tárgyszavak:magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar reumatológia. - 42 : 3 (2001), p. 134-141. -
További szerzők:Vereczkei Péter Constantin Tamás Aleksza Magdolna Lakos Gabriella (1963-) (laboratóriumi szakorvos, transzfúziológus, immunológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM002328
Első szerző:Gaál János (reumatológus, belgyógyász)
Cím:Az alfakalcidol psoriasisos arthopathiában : klinikai és immunológiai hatások / Gaál J., Lakos G., Aleksza M., Kiss J., Horváth I., Horkay E., Nagy G., Szegedi A.
Dátum:2007
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
alfacalcidol
1 tipusú immunválasz
betegségaktivitás
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 6 : 5 (2007), p. 31-37. -
További szerzők:Lakos Gabriella (1963-) (laboratóriumi szakorvos, transzfúziológus, immunológus) Aleksza Magdolna Kiss Judit Horváth Irén Horkay Edit Nagy Georgina (1980-) (orvosbiológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM040563
Első szerző:Irinyi Beatrix (bőrgyógyász, allergológus)
Cím:Citokin szintek vizsgálata krónikus idiopátiás urticariában szenvedő betegekben = Investigation of the cytokine pattern of patients with chronic idiopathic urticaria / Irinyi Beatrix, Aleksza Magdolna, Antal-Szalmás Péter, Sipka Sándor, Hunyadi János, Szegedi Andrea
Dátum:2003
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle 79 : 1 (2003), p. 3-7. -
További szerzők:Aleksza Magdolna Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM039222
Első szerző:Irinyi Beatrix (bőrgyógyász, allergológus)
Cím:Cytokine production of CD4+ and CD8+ peripheral T lymphocytes in patients with chronic idiopathic urticaria / Irinyi, B., Aleksza, M., Antal-Szalmás, P., Sipka, S., Hunyadi, J., Szegedi, A.
Dátum:2002
ISSN:0001-5555
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:Acta Dermato-Venereologica 82 : 4 (2002), p. 249-253. -
További szerzők:Aleksza Magdolna Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.