Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM001964
Első szerző:	Antal-Szalmás Péter (laboratóriumi szakorvos)
Cím:	"Turnaround time" : a laboratóriumi eredménykiadás hatékonyságának új paramétere / Antal-Szalmás Péter, Ivády Gergely, Molnár Attila, Hevessy Zsuzsa, Kissné Sziráki Valéria, V. Oláh Anna, Lenkey Ágota, Kappelmayer János
Dátum:	2007
Megjegyzések:	A szerzők a laboratóriumi diagnosztikai tevékenység hatékonyságát jellemz©o paraméter, az ún. "turnaround time" meghatározására alkalmas számítógépes programot dolgoztak ki laboratóriumukban. A turnaround time a minta laboratóriumba való beérkezése és az orvosi validálást követő eredménykiadás között eltelt idő, mely jól jellemzi az eredménykiadás hatékonyságát, és ezért a laboratóriumok működésének fontos minőségügyi paramétere. Módszer: Analízisük során a sürgős, rutin- és speciális vizsgálatokat külön kezelve 6 hónap adatait dolgozták fel, és a turnaround time medián, 5- és 95-percentil értékeit adták meg. Meghatározták emellett a maximálisnak definiált turnaround time értéket (sürgős 1 óra, rutin 4 óra, speciális 2-14 nap) meghaladó turnaround time értékű vizsgálatok ("kiesők") arányát is az összes vizsgálati számra vonatkoztatva. Eredmények: A sürgős vizsgálatok esetében a medián turnaround time 9-70 perc, a rutinvizsgálatoknál pedig 33-190 perc között volt. A speciális vizsgálatok jóval heterogénebb képet mutattak, és általában megállapítható volt, hogy a kis mintaszámú, nem automatizált, immunkémiai és hemosztázis-tesztek esetében magas a turnaround time értéke és a kiesők aránya. A rutinvizsgálatok longitudinális analízise egyértelműen mutatta, hogy 2006 első félévében javultak a vizsgálatok turnaround time értékei a laboratórium valamennyi részlegén. A turnaround time hosszát befolyásoló egyik lényeges paraméter az orvosi validálás ideje, ami jelentősen csökkenthető egy autovalidáló program segítségével. A szerzők adatai alapján az autovalidálás bevezetése akár 1-2 órával is csökkentette a rutinvizsgálatok medián turnaround time értékeit. Az alkalmazott számítógépes program alkalmas akár a mintaszállítás effektivitásának jellemzésére is, amit a szerzők két különböző mintaszállítási infrastruktúrával rendelkező sürgősségi részlegük összevetésével mutattak be. Következtetések: Az itt ismertetett turnaround time analízis az általános rutin része a világ fejlettebb országaiban tevékenykedő diagnosztikai laboratóriumokban, ugyanakkor az első ilyen próbálkozást jelenti Magyarországon.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban autovalidation laboratory diagnostics quality control turnaround time autovalidálás laboratóriumi diagnosztika minőség-ellenőrzés egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 148 : 28 (2007), p. 1317-1327. -
További szerzők:	Ivády Gergely (1979-) (laboratóriumi szakorvos) Molnár Attila (1981-) (szoftverüzemeltető) Hevessy Zsuzsanna (1966-) (laboratóriumi szakorvos) Kissné Sziráki Valéria (1957-) (analitikus) Oláh Anna (1956-) (klinikai biokémikus, vegyész) Lenkey Ágota (1944-) (biológus) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:	elektronikus változat DOI
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM040561
Első szerző:	Barta Zsolt (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:	Saccharomyces cerevisiae elleni antitest előfordulása Crohn-betegségben / Barta Zsolt, Csípő István, Antal-Szalmás Péter, Sipka Sándor, Szabó Gábor, Szegedi Gyula
Dátum:	2001
Megjegyzések:	A gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel diseases, IBD) a gastrointestinalis traktus idült gyulladásával járó, ismeretlen etiológiájú betegségcsoportja. Immunológiai, környezeti, infektív és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszhatnak kialakulásukban. Crohn-betegségben szenvedő betegnél gyakran, akár 60-70%-ban is antitestek mutathatók ki az élesztőgomba oligomannóz epitópja ellen, de ennek az ún. Saccharomyces cerevisiae elleni antitestnek (anti-Saccharomyces cerevisiae antitest, ASCA) sem az eredete, sem a klinikopatológiai szerepe mindeddig nem tisztázott. Hazánkban még nem végeztek gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél ASCA kimutatására vizsgálatokat, és külön említésre érdemes, hogy a gluténszenzitív enteropáthiás eseteket ilyen vonatkozásban még nemzetközileg sem vizsgálták. A szerzők megnézték az ASCA előfordulását, és összevetették a Crohn-betegség klinikai megjelenésével, valamint részletes immunszerológiai vizsgálataik eredményeivel. Észlelésük szerint ASCA elsősorban a vékonybél érintettsége esetén volt kimutatható Crohn-betegségben. Ezekben az esetekben viszont mind IgG-, mind IgA-típusú antitestek igazolhatók voltak. A vizsgált ASCA pozitív esetekben a szérumban kimutatható ellenanyagok Saccharomyces cerevisiae- vel szembeni szisztémás immunreakciót jeleznek. A szerzők úgy gondolják, hogy megszűnik a pékélesztő antigénekkel szembeni orális tolerancia. A bélcsatorna nyugalomba helyezése (elemi diéta, teljes parenteralis táplálás, a széklet kirekesztése) javíthat a Crohn-betegségben szenvedők állapotán, de ezen kívül meg kell állapítani, hogy az ASCA pozitív betegek kizárásos diétás kezelése indokolt lehet, és akár a pékélesztő étrendből történő tartós kiiktatása is szóba jöhet, ha a beteg állapota a diéta hatására javul
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban ASCA Crohn betegség egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Orvosi Hetilap 142 : 42 (2001), p. 2303-2307. -
További szerzők:	Csípő István (1953-) (vegyész) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Szabó Gábor Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat Szerző által megadott URL
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM030854
Első szerző:	Bubán Tamás (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:	Ki-67 : egy régi játékos új arcai / Bubán Tamás, Tóth László, Tanyi Miklós, Kappelmayer János, Antal-Szalmás Péter
Dátum:	2009
ISSN:	0030-6002
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Molekuláris Medicina Ki-67 sejtproliferáció sejtciklus onkogén immunhisztokémia
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 150 : 23 (2009), p. 1059-1070. -
További szerzők:	Tóth László (1971-) (patológus) Tanyi Miklós (1968-) (sebész) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos)
Pályázati támogatás:	TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007 TÁMOP Sejtbiológia
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM086469
035-os BibID:	(scopus)85087471854 (wos)000548275200002
Első szerző:	Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:	Onkoreumatológia : a daganatos és mozgásszervi kórképek összefüggései / Szekanecz Zoltán, Gomez Izabella, Soós Boglárka, Bodoki Levente, Szamosi Szilvia, András Csilla, Juhász Balázs, Váróczy László, Antal-Szalmás Péter, Szodoray Péter, Bittner Nóra, Árkosy Péter, Illés Árpád, Szűcs Gabriella, Dankó Katalin, Bender Tamás, Tamási László, Szekanecz Éva
Dátum:	2020
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	Az onkoreumatológia a daganatképződés és a reumatológiai kórképek kapcsolatát jelenti. Számos összefüggés van a két orvosi szakterület között. Ezek egy része a reumatológiai kórképben szenvedő betegben jelentkező daganatokat, a másik fele pedig a daganatos betegen fellépő mozgásszervi jelenségeket foglalja magában. Az előbbi csoport keretében a reumatológiai betegségekben jelentkező szekunder tumorokat, a tumorasszociált antigének reumatológiai szerepét, a mozgásszervi betegségek kezelésére használt hagyományos és célzott terápiák esetleges onkogenitását és a korábban vagy jelenleg daganatos, mozgásszervi betegek fizioterápiáját tárgyaljuk. A másik nagy csoport magában foglalja a paraneoplasiás szindrómákat, az onkológiai kezelések (kemoterápia és immunterápia) lehetséges autoimmun-reumatológiai mellékhatásait, a hormondeprivatiós kezelés csonthatásait és a mozgásszervrendszer primer és szekunder daganatait
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 161 : 28 (2020), p. 1151-1165. -
További szerzők:	Gomez Izabella (1981-) (orvos) Soós Boglárka (1988-) (általános orvos) Bodoki Levente (1986-) (PhD hallgató) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) András Csilla (1961-) (onkológus szakorvos) Juhász Balázs (1973-) (orvos, onkológus) Váróczy László (1974-) (belgyógyász, haematológus) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Szodoray Péter (1973-) (belgyógyász, orvos) Bittner Nóra (1963-) (orvos) Árkosy Péter (1962-) (általános sebész, mellkassebész) Illés Árpád (1959-) (belgyógyász, haematológus, onkológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Bender Tamás Tamási László Szekanecz Éva (1968-) (onkológus szakorvos)
Pályázati támogatás:	TÁMOP-4.2.24.A/2-11/1-2012-0001 TÁMOP GINOP-2.3.2-15-2016-00015 GINOP
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: