CCL

Összesen 65 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM044093
Első szerző:Barabás Klára
Cím:Lézerkezelés hatása a citoszolfehérjék kifejeződésére osteoarthritises synoviumban / Barabás Klára, Zeitler Zsuzsanna, Bakos József, Bálint Géza, Pethes Ákos, Nagy Erzsébet, Lakatos Tamás, Böröcz István, Kékesi Adrienna Katalin, Tanos Ervin, Horváth József, Szekanecz Zoltán
Dátum:2012
Megjegyzések:CÉLKITŰZÉS: A kis teljesítményű lágy lézersugár (soft-laser) terápiát (low leve) laser therapy, LLLT) közel 30 éve alkalmazzák - nem invazív kezelésként - a mozgásszervi megbetegedések kezelésében. Korábbi vizsgálatainkban kimutattuk, hogy a rheumatoid arthritises (RA) synovium fehérjeexpressziója befolyásolható a szövet ex vivo lézerbesugárzásával, valamint hogy mely fehérjék expressziójára van hatással. Jelen munkánk célja annak vizsgálata volt, hogy a fehérjeexpresszió mi-ként alakul az osteoarthritises (OA) synoviumban, és mely fehérjék expressziója változik a lézerbesugárzás hatására. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK: Hat OA-s, az ACR klasszifikációs kritériumoknak megfelelő térdarthrosisos beteg térdízületi műtétje során eltávolított synovialis membrán mintáját közeli infravörös tartományban működő diódalézerrel (25 J/cm2) sugaraztuk be. A dióda lézer és a dózis megválasztásánál a klinikai gyakorlatban használt percutan lézerkezelést igyekeztünk szimulálni. Az egyes kezelt mintákhoz ugyanazon beteg ugyanazon alkalommal vett synovialis membrán mintái szolgáltak kontrollként. A synovialis membránok fehérjéinek elválasztása kétdimenziós poliakrilamid gél elektroforézissel (2D PAGE) történt, majd a szignifikáns eltérést mutató fehérjék azonosítását tömegspektrometriás analízis segítségével végeztük. EREDMÉNYEK: A lézerbesugárzás hatására megváltozott expressziót mutató fehérjék közül tizenegyet sikerült azonosítani. Három beteg szövetmintájában a mitokondriális hősokkfehérje (1 típus, 60 kD) fokozódott szignifikánsan (p <0,05). A többi fehérje [calpain (1. kis alegység), tubulin-a és -beta2, vimentin variáns 3, annexin 1, annexin V, cofilin 1, transgelin, VI típusú kollagén] expressziója szignifikánsan csökkent (p <0,05). KÖVETKEZTETÉSEK: Az osteoarthritises betegek synovialis membránjának diódalézerrel történt egyszeri besugárzás hatására a porcdestrukcióval korreláló calpain és annexin V fehérjék expressziója szignifikánsan csökkent. Vizsgálatunk során egyetlen fehérje: a mitokondriális hősokkfehérje (1 típus, 60kD) emelkedését találtuk szignifikánsnak, amely az OA-s synovialis membrán, illetve a porcállomány anabolikus folyamatait kedvezően befolyásolhatja. A fentiek alapján úgy gondoljuk, újabb bizonyítékokat nyertünk az eddig kevéssé tisztázott hatásmechanizmusú lágy lézersugár kezelés molekuláris hatását illetően.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
OA-s synovialis membrán
synovialis membrán
osteoarthritis
osteoporosis
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 4 : 1 (2012), p. 16-24. -
További szerzők:Zeitler Zsuzsanna Bakos József (gyógyszerész) Bálint Géza Pethes Ákos Nagy Erzsébet (orvos, Budapest) Lakatos Tamás (orvos) Böröcz István Kékesi Katalin Adrienna Tanos Ervin Horváth József (orvos) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM073655
Első szerző:Benkő Szilvia (molekuláris biológus)
Cím:Kalandozás az interleukin-1, inflammaszóma és az autoinflammatorikus betegségek körül / Benkő Szilvia, Szamosi Szilvia, Szekanecz Zoltán
Dátum:2018
Megjegyzések:Az interleukin-1 (IL-1) központi szerepet játszik számos autoinflammatorikus kórképben, így a veleszületett láz szindrómákban,köszvényben, fiatalkori és feln©ottkori Still-kórban és még néhány más kórállapotban. Az IL-1-termelésben kiemeltszerepet játszik az inflammaszóma-komplex. Többféle inflammaszóma van, melyek közül az említett betegségekben azNLRP3 kiemelt jelent©oség©u. Az inflammaszóma-aktiválódás központi jelensége a kaszpáz-1 aktivációja, mely az IL-1? éréséteredményezi. Nem véletlen, hogy a különböz©o IL-gátló biologikumok (canakinumab, anakinra, rilonacept) igen hatékonyaka fenti kórképekben. A canakinumabbal kapcsolatban friss adatok jelentek meg. A CANTOS vizsgálatban csökkentettea kardiovaszkuláris események és a tüd©orák gyakoriságát.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
autoinflammatorikus kórképek
autoinflammáció
interleukin-1
inflammaszóma
köszvény
Still-kór
canakinumab
anakinra
rilonacept
Megjelenés:Immunológiai Szemle 10 : 1 (2018), p. 22-39. -
További szerzők:Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM061946
Első szerző:Bodoki Levente (PhD hallgató)
Cím:A biológiai terápia és a progresszív multifokális leukoencephalopathia (PMLE) összefüggései rheumatoid arthritisben : a JC-vírus lehetséges szerepe / Bodoki Levente; Szekanecz Zoltán
Dátum:2011
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
rheumatoid arthritis
PMLE
rituximab
JC-vírus
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 3 : 1 (2011), p. 9-17. -
További szerzők:Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM093959
Első szerző:Cserenyecz Anita
Cím:AA típusú veseamyloidosis, mint a rheumatoid arthritis szövődménye : sikeres kezelés tocilizumabbal / Cserenyecz Anita, Kovács Attila, Takács Mária, Kemény Éva, Szekanecz Zoltán
Dátum:2018
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
rheumatoid arthritis
AA amyloidosis
renal amyloidosis
tocilizumab
Megjelenés:Immunológiai szemle. - 10 : 2 (2018), p. 4-7. -
További szerzők:Kovács Attila (reumatológus) Takács Mária Kemény Éva Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM081075
Első szerző:Feketéné Posta Edit (reumatológus)
Cím:Ioncsatornák szerepe immunmediált kórképekben / Feketéné Posta Edit, Szekanecz Zoltán, Bácsi Attila, Panyi György, Tarr Tünde, Szűcs Gabriella, Szamosi Szilvia
Dátum:2019
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 11 : 2 (2019), p. 4-13. -
További szerzők:Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus) Panyi György (1966-) (biofizikus) Tarr Tünde (1976-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001
TÁMOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00015
GINOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM065557
Első szerző:Hamar Attila Béla (általános orvos)
Cím:A tirozinkináz-gátlás lehetőségei rheumatoid arthritisben / Hamar Attila, Pusztai Anita, Szántó Sándor, Szekanecz Zoltán
Dátum:2016
Megjegyzések:A rheumatoid arthritis (RA) krónikus gyulladásos kórkép, amely megfelelő kezelés nélkül mozgáskorlátozottsághoz vezethet. Kezelésében számos tüneti, hagyományos és biológiai betegségmódosító (DMARD) szer elterjedt, de ezeken túl is új molekulákra van szükség. A citokingátlás sikere után a kutatók figyelme a tirozinkinázok felé irányult, miután kiderült eszszenciális szerepük a jelátviteli folyamatokban. Az eddigi tanulmányokban a MAPK- és SYK-gátlók nem bizonyultak sikeresnek.Napjainkban az egyik legérdekesebb tirozinkináz csoport a Janus-kinázok (JAK) családja. Az I-es és II-es típusú citokinreceptorok jelátviteli útvonalaiban vesznek részt, így a gyulladásos folyamatok kulcselemei. Ezen kinázok gátlása tehát potenciális célpont lehet az autoimmun kórképek terápiájában. Több autoimmun betegségnél is vizsgálták a JAK-inhibitorok hatásait, amelyek a vizsgálatok alapján igen ígéretes molekuláknak tűnnek. A fejlesztés szempontjából az első helyen a tofacitinib áll, amely egy pan-JAK-inhibitor. A szer képes a JAK1 és JAK3, továbbá kismértékben a JAK2 és TYK2 kinázok gátlására. Ezen képessége által gátolni képes a sejtes immunválaszt, a gyulladás számos elemét, így többféle citokin termelődését is. Egy ambiciózus fázis II-III program igazolta a szer klinikai hatékonyságát. A tofacitinib gátolja a gyulladásos tüneteket és a radiológiai progressziót is. Az ezzel az orális gyógyszerrel kezelt betegek panaszai csökkentek, fizikai aktivitásuk is nőtt. Hatékonynak bizonyult terápianaiv, hagyományos DMARD-ra nem reagáló és korábban már biológiai kezelésben részesült betegekben is. A mellékhatások közül bizonyos infekciók, gastrointestinalis panaszok, laboreltérések emelhetők ki. Ezek többsége valószínűleg más JAK-inibekre is jellemző. A JAK1- és JAK2-gátló baricitinib ugyancsak ígéretes szer, mely a fejlesztés elő©orehaladott stádiumába jutott. Az újabb, ún. második generációs JAK-gátlókra az egy izoformára jellemző specificitás jellemző. Utóbbiak közül kiemelhető a filgotinib, decernotinib és az INCB039110, melyek már a klinikai kipróbálásig is eljutottak. Mögöttük számos más, egyelőre preklinikai fejlesztés alatt álló specifikus molekula sorakozik. Bizonyos vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a szelektív JAK-gátlás nem mindig elegendő, mert nem képes több, a gyulladásban részt vevő folyamatot gyengíteni. Úgy tűnik, hogy többféle manifesztációval járó gyulladásos betegségeknél, mint pl az RA, továbbra is a pan-JAK-inhibitorok lehetnek előnyösebbek.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Janus-kináz
JAK
rheumatoid arthritis
célzott terápia
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 8 : 3 (2016), p. 4-21. -
További szerzők:Karancsiné Pusztai Anita (1989-) (tudományos segédmunkatárs) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM063070
Első szerző:Hodinka László
Cím:Az arthritisek kezelése szintetikus és biológiai betegségmódosító gyógyszerekkel / Hodinka László, Bálint Péter, Bender Tamás, Czirják László, Géher Pál, Héjj Gábor, Hittner György, Kiss Emese, Kovács László, Nagy György, Ortutay Judit, Poór Gyula, Tamási László, Szekanecz Zoltán
Dátum:2015
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 7 : 1 (2015), p. 4-25. -
További szerzők:Bálint Péter (Budapest) Bender Tamás Czirják László Géher Pál Héjj Gábor Hittner György Kiss Emese (Budapest) Kovács László (Szeged) Nagy György Ortutay Judit Poór Gyula Tamási László Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM088832
Első szerző:Kun-Varga Anikó
Cím:Mesenchymalis őssejtek immunológiai tulajdonságai / Kun-Varga Anikó, Kemény Lajos, Végh Edit, Szamosi Szilvia, Csomor Péter, Szekanecz Zoltán, Veréb Zoltán
Dátum:2020
Megjegyzések:A mesenchymalis ossejtek kulcsszerepet játszanak a homeosztázis és a szövetek integritásának fenntartásában más sejttípusok és szövetek irányába lévo jelentos differenciálódási képességüknek köszönhet©oen. A mesenchymalis ossejtek immunmoduláló funkciója szintén jól ismert, az immunszuppresszió kialakítását a gyulladást el©osegíto citokinek gátló szabályozásával és a gyulladásgátló folyamatok serkento szabályozásával érik el. A patogén molekuláris szignálok, például a Toll-szer©u receptorok ligandumai hatására és a gyulladást elosegíto citokinek által kiváltott mesenchymalis ossejt immunválasza részleteiben nem ismert és igen ellentmondásos terület is. A mesenchymalis ossejt által közvetített immunmoduláció eredménye nagyban függ az immunsejtekkel való közvetlen és közvetett kölcsönhatásoktól. Az elhúzódó gyulladás gátolja a mesenchymalis ossejt szöveti regenerációs képességét és elégtelen immunszabályozó aktivitáshoz vezet.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
mesenchymalis őssejt
gyulladás
immunszuppresszió
regeneratív medicina
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 12 : 3 (2020), p. 51-71. -
További szerzők:Kemény Lajos V. (bőrgyógyász Szeged) Végh Edit (1978-) (reumatológus, belgyógyász) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Csomor Péter (1984-) (biotechnológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Veréb Zoltán
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.1-16-2016-00008
EFOP
PD 132570
NKFIH
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM044090
Első szerző:Németh Ágnes
Cím:Terhesség szisztémás sclerosisban / Németh Ágnes, Horváth Ágnes, Szekanecz Zoltán, Szűcs Gabriella, Szamosi Szilvia
Dátum:2012
Megjegyzések:A szisztémás sclerosisos betegek körében vállalt terhességek kimenetele az utóbbi évek irodalmi adatai alapján kedvező. A terhességvállalás akkor ajánlható, ha a betegség legalább fél évig nyugalomban van. Ugyanakkor súlyos szervi érintettség vagy pulmonalis hypertonia jelenléte, a korai, gyorsan progrediáló diffúz cutan forma esetén mind anyai, mind pedig magzati oldalról nagy rizikójúnak tekinthető a terhesség, így nem javasolható e betegek számára. A sclerodermás terhesek gondozása szoros monitorozással, orvosi csapatmunka eredményeként kell, hogy megvalósuljon.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
szisztémás sclerosis
terhes gondozás
atherosclerosis
osteoporosis
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 4 : 1 (2012), p. 12-15. -
További szerzők:Horváth Ágnes (1985-) (reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM093990
Első szerző:Péntek Márta
Cím:Biologikumok alkalmazása rheumatoid arthritisben - Terápiafelmérés (BARAT vizsgálat) : biológiai terápiát kezdő betegek klinikai és egészségügyi szolgáltatások igénybevételének jellemzői / Péntek Márta, Rojkovich Bernadette, Czirják László, Géher Pál, Keszthelyi Péter, Kovács Attila, Kovács László, Náfrádi Lilla, Szanyó Ferenc, Szekanecz Zoltán, Tamási László, Tóth Edit, Ujfalussy Ilona, Varjú Tibor, Gulácsi László, Barat Kutatócsoport
Dátum:2011
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
rheumatoid arthritis
biológiai terápia
egészségi állapot
egészségügyi ellátások igénybevétele
biological therapy
health status
health care utilisation
Megjelenés:Immunológiai szemle. - 3 : 4 (2011), p. 36-48. -
További szerzők:Rojkovich Bernadette Czirják László Géher Pál Keszthelyi Péter Kovács Attila (reumatológus) Kovács László (Szeged) Náfrádi Lilla Szanyó Ferenc Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Tamási László Tóth Edit Ujfalussy Ilona Varjú Tibor (reumatológus) Gulácsi László Barat Kutatócsoport
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM047572
Első szerző:Soós Boglárka (általános orvos)
Cím:A rheumatoid arthritis genetikája és genomikája : farmakogenetika és farmakogenomika / Soós Boglárka, Meskó Bertalan, Póliska Szilárd, Váncsa Andrea, Szamosi Szilvia, Végh Edit, Simkovics Enikő, Nagy László, Szekanecz Zoltán
Dátum:2013
Megjegyzések:A farmakogenetika és farmakogenomika a nukleotidpolimorfizmusok (SNP) vagy a komplex génexpressziós mintázatok (szignatúrák) és a gyógyszeres terápiára adott válaszok (hatékonyság, mellékhatások) közötti lehetséges összefüggésekkel foglalkozik. A reumatológiában bizonyos génekben létrejövő SNP-k kapcsolatba hozhatók a szteroid és nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek, a hagyományos immunszuppresszív szerek, illetve a biologikumok megváltozott hatékonyságával és/vagy biztonságosságával. Röviden, a citrokróm P450-et, valamint más enzimeket kódoló gének részt vesznek a gyógyszer-metabolizmusban, -transzportban. Ezen enzimgénekben, valamint több citokin génjében kialakuló polimorfizmusok kapcsolatot mutatnak az említett gyógyszerekre adott válaszokkal. A biologikumok esetében citokin-, kemokin- és Fcy-receptor génekben írtak le a gyógyszerhatásokkal összefüggésben levő SNP-ket. Úgy tűnik azonban, egyetlen gén vagy egy SNP nem lehet felelős a gyógyszerek komplex hatásáért. Ezért az utóbbi években munkacsoportunk és mások is komplex génexpressziós, GWAS vizsgálatokkal elemezték főleg az egyes biológiai szerek (tumornecrosis-faktor-a-gátlók, rituximab, tocilizumab) hatékonyságával összefüggő genomikai mintázatokat. A biológiai szerekre válaszoló (responder) és nem reagáló (non-responder) csoportok elkülönítésére alkalmas génmintázatok jól meghatározhatók. A jövőben további, nagyobb beteganyagon, előre szelektált génekkel elvégzett fókuszált tanulmányokra van szükség, hogy meghatározhassuk a farmakogenetika és farmakogenomika szerepét, mint a gyakorlatban is alkalmazható, a személyre szabott terápia meghatározására alkalmas eszközt a reumatológiában.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Rheumatoid arthritis
Farmakogenetika
farmakogenomika
Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 5 : 1 (2013), p. 19-27. -
További szerzők:Meskó Bertalan (1984-) (kutatóorvos) Póliska Szilárd (1978-) (biológus) Váncsa Andrea (1972-) (orvos) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Végh Edit (1978-) (reumatológus, belgyógyász) Simkovics Enikő Nagy László (1966-) (molekuláris sejtbiológus, biokémikus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031
TÁMOP
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Akcelerált atherosclerosis és cardiovascularis betegségek gyulladásos reumatológiai kórképekben
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM011966
Első szerző:Soós Lilla
Cím:A citrullinált fehérje elleni antitestek (ACPA) pathogenetikai, diagnosztikus és prognosztikai jelentősége / Soós L., Lakos G., Kapitány A., Fekete A., Gyetvai Á., Gergely P., jr., Pazár B., Szabó Z., Váncsa A., Poór Gy., Szekanecz Z.
Dátum:2009
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 1 : 1-2 (2009), p. 4-12. -
További szerzők:Lakos Gabriella (1963-) (laboratóriumi szakorvos, transzfúziológus, immunológus) Kapitány Anikó (1979-) (molekuláris biológus) Fekete Andrea (immunológus) Gyetvai Ágnes Gergely P. Pazár Borbála Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Váncsa Andrea (1972-) (orvos) Poór Gyula Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4 5 6