CCL

Összesen 12 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM020394
Első szerző:András Csilla (onkológus szakorvos)
Cím:Mozgásszervi paraneoplasiás szindrómák / András Csilla, Szántó János, Szekanecz Zoltán, Csiki Zoltán, Illés Árpád, Szekanecz Éva, Dankó Katalin
Dátum:2006
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 5 : 2 (2006), p. 4-11. -
További szerzők:Szántó János (1949-) (onkológus szakorvos) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Csiki Zoltán (1962-) (belgyógyász, allergológus, klinikai immunológus, reumatológus) Illés Árpád (1959-) (belgyógyász, haematológus, onkológus) Szekanecz Éva (1968-) (onkológus szakorvos) Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM093340
Első szerző:Besenyei Tímea (reumatológus, belgyógyász)
Cím:Az endothelsejtek, a leukocytamigráció, a kemokinek és az angiogenezis jelentősége a gyulladásos reumatológiai kórképekben / Besenyei Tímea, Pákozdi Angéla, Végvári Anikó, Szabó Zoltán, Szekanecz Zoltán
Dátum:2008
Megjegyzések:Az endothelsejtek, a leukocyta-endothel kölcsönhatások és az angiogenezis kiemelt jelent©oség©u folyamatok a gyulladás kialakulásában, ezáltal az arthritisek és autoimmun kórképek patogenezisében. Ez a terület a kutatás és fejlesztés szempontjából igen forrongó, ezért id©or©ol id©ore át kell tekinteni a legújabb molekuláris mechanizmusokat és az ezeken alapuló új terápiás próbálkozásokat. A szerz©ok bemutatják az endothelsejtek f©obb funkcióit, a leukocyták érpályából való kilépésének és a gyulladás során zajló felhalmozódásuknak sejtes és molekuláris alapjait. Az endothelsejtek számos mediátort ? így interleukin- 1-et (IL-1), IL-6-ot, IL-8-at és chemokineket ? termelnek. A leukocyta-endothel adhézióban els©osorban a ?1- és ?3-integrinek és a szelektinek (E-, Lés P-szelektin), valamint ligandjaik vesznek részt. Az utóbbi évek kutatásai tárták fel több gyulladásos mediátor ? citokin, kemokin, mátrixbontó enzim ? angiogén, illetve angiosztatikus tulajdonságát. Kiemelt fontosságúak a hypoxia, a vascularis endothelialis növekedési faktor (VEGF), angiopoetin rendszer és a ?3-integrinek által közvetített mechanizmusok. Újabb ismeretekre tettünk szert a sejtadhézió, a sejtmigráció és az angiogenezis szabályozása terén is. A sejtadhézió-, kemokin- és angiogeneziskutatás fontos gyakorlati, klinikai perspektívákat vetít elénk, els©osorban a gyulladásgátlás és a rákellenes terápia területén, mivel számos molekula válhat terápiás célponttá. A VEGF-antagonisták, az integrin elleni antitestek, a kemokin- és kemokinreceptor-gátlók, a thalidomid a fejlesztés els©o vonalában állnak.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
gyulladás
arthritis
autoimmun betegségek
sejtadhézió
integrinek
chemokinek
angiogenezis
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 7 : 1-2 (2008), p. 4-21. -
További szerzők:Pákozdi Angéla Végvári Anikó (belgyógyász, III. sz. Belgyógyászati Klinika) Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM051201
Első szerző:Simkovics Enikő
Cím:Első hazai tapasztalat a rheumatoid arthritis rituximabkezelésével : egy polirezisztens beteg esete / Simkovics Enikő, Besenyei Tímea, Szabó Zoltán, Szentpétery Ágnes, Szodoray Péter, Szűcs Gabriella, Szántó Sándor, Szekanecz Zoltán
Dátum:2007
Megjegyzések:BEVEZETÉS ? Az időrendben első hazai, rituximabbalkezelt rheumatoid arthritises beteg kórlefolyásátismertetjük.ESETISMERTETÉS ? A beteg korábban többfélebázisterápiára refrakternek bizonyult; mindhárom elérhető TNF-gátlót kipróbáltuk nála, de ezeketrészben ineffektivitás, részben mellékhatások miattabba kellett hagyni. A rituximab hatására szubjektívklinikai javulás következett be, amit a rheumatoidfaktor és az anti-CCP csökkenése kísért. A DAS28alapján a klinikai aktivitás csak a 18. hét után csökkent,pedig a tapasztalatok alapján a betegek nagyrészénél már a 16. hét előtt javulás észlelhető. A B sejtekeltűntek a keringésből, ezzel párhuzamosanátmenetileg nőtt az aktivált T-sejtek aránya. A Bsejtek18 hét után kezdtek ismét megjelenni a perifériásvérben.KÖVETKEZTETÉS ? Az irodalmi adatok szerint arituximabot minél korábban, lehetőleg már az első TNF-gátló kudarca esetén érdemes alkalmazni.Esetünk azonban azt sugallja, hogy a rituximabotakár multirezisztens, korábban több biologikumotkipróbált betegen is sikerrel alkalmazhatjuk.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
TNF-?
biológiai terápia
rituximab
rheumatoid arthritis
gyulladásos reumatológiai kórképek
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 6 : 3 (2007), p. 42-47. -
További szerzők:Besenyei Tímea (1980-) (reumatológus, belgyógyász) Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Szentpétery Ágnes (1978-) (reumatológus) Szodoray Péter (1973-) (belgyógyász, orvos) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM094093
Első szerző:Szántó Sándor (belgyógyász, reumatológus)
Cím:Állatkísérletes arthritismodellek / Szántó Sándor, Gonda Andrea, Mikecz Katalin, Glant Tibor, Szekanecz Zoltán
Dátum:2005
Megjegyzések:Az állatkísérletes arthritismodellek mind az arthritises folyamatok patofiziológiájának megértésére, mind új terápiás eljárások kidolgozására használatosak. Az állatmodellek különböző kategóriákba sorolhatók a modell patomechanizmusa és a modellek humán gyulladásos ízületi betegségekre emlékeztet♯o tulajdonságai alapján. Ez az összefoglaló áttekinti a kísérletes arthritismodellek legszélesebb körben használatos típusait, hangsúlyozva azok előnyeit és korlátait az arthitises alapkutatásban. Animal models of experimental arthritis can be used to understand pathophysiology of the arthritic processes in patients and provide opportunity to develop new therapeutic approaches. The animal models can be divided into different categories based on the pathomechanism of the model and on the features that resemble human inflammatory joint diseases. This review provides an overview of the most widely used types of experimental arthritis models emphasizing their advantages and limitations in the basic arthritis research
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
rheumatoid arthritis
arthritis állatmodellek
arthritic animal models
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 4 : 1 (2005), p. 14-18. -
További szerzők:Gonda Andrea (1970-) (onkológus szakorvos) Mikecz Katalin Glant Tibor (anatómus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM040286
Első szerző:Szekanecz Éva (onkológus szakorvos)
Cím:Szisztémás autoimmun kórképekben és immunszuppresszív terápia következtében kialakuló szekunder tumorok / Szekanecz Éva, András Csilla, Kiss Emese, Tamási László, Szántó János, Szekanecz Zoltán
Dátum:2006
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 5 : 3 (2006), p. 10-15. -
További szerzők:András Csilla (1961-) (onkológus szakorvos) Kiss Emese (1960-) (belgyógyász, immunológus) Tamási László Szántó János (1949-) (onkológus szakorvos) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM094105
Első szerző:Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:Korai arthritisek / Szekanecz Zoltán
Dátum:2003
Megjegyzések:A definitív autoimmun gyulladásos kórképek előfutárai azok a nem differenciált formák, amelyek közül külön entitásnak tekinthető a nem differenciált polyarthritis (NDP), a nem differenciált collagenosis (NDC) és a korai rheumatoid arthritis (RA). Ezek a kórképcsoportok azonban mind klinikai képük, mind terápiájuk tekintetében átfedést mutatnak. Valószínűleg helyesebb lenne tehát ezeket a nem differenciált klinikai formákat közös néven korai arthritisnek nevezni. E betegek optimális gondozása speciális, korai arthritis klinikák keretében végezhető. A hatékony betegellátás részei a korai prognosztika és az ezeket, valamint a klinikai kép lefolyását figyelembe vevő, flexibilis gyógyszeres terápia. Definitive autoimmune-inflammatory rheumatic diseases are often preceded by undifferentiated clinical syndromes including undifferentiated polyarthritis (UDP), undifferentiated connective tissue disease (UCTD) and early rheumatoid arthritis (RA). These are considered as distinct clinical entities. However, due to extensive overlapping patterns in clinical picture and treatment, these diseases may be commonly termed as "early arthritis". The optimal follow-up of such patients may only be carried out at specialized early arthritis clinics. Effective patient care should include the early use of prognostic indicators, as well as flexible pharmacological therapy.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
rheumatoid arthritis
korai arthritis
polyarthritis
early arthritis
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 2 : 1 (2003), p. 16-20. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM094042
Első szerző:Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:Rituximab rheumatoid arthritisben / Szekanecz Zoltán
Dátum:2007
Megjegyzések:A rheumatoid arthritis kezelése korántsem megoldott. A klasszikus bázisterápiás szerek az esetek 10-15%-ában hatástalanok, és a biológiai szerek, els©osorban a tumornekrózisfaktor-?- (TNF-?-) gátlók sem mindig hatékonyak. A rituximab a B-sejteket gátló anti-CD20 monoklonális ellenanyag, amelyet a bázisterápiára, illetve TNF-gátlóra refrakter betegek második vonalbeli kezelésére regisztráltak. Ebben az összefoglalóban áttekintem a rituximab bevezetésének történetét, a három f©o randomizált klinikai vizsgálat fontosabb adatait, eredményeit. Kitérek a rituximab hatékonyságára, mellékhatásaira vonatkozó f©obb ismeretekre, majd a kezelést kísér©o gyakorlati szempontokat, speciális kérdéseket ismertetem. Az adatok alapján elmondható, hogy a rituximab hatékony és igen biztonságosan alkalmazható biológiai terápiás szer; TNF-gátló hatástalansága esetén a második vonalban jól alkalmazható a rheumatoid arthritist kísér©o gyulladás, a tünetek, a radiológiai progresszió mérséklésére, a funkcionális kapacitás és az életmin©oség javítására. The therapy of rheumatoid arthritis (RA) is not always easy. Classical disease-modifying drugs are ineffective in about 10-15% of the cases. Furthermore, biologic agents, mainly tumor necrosis factor? (TNF-?) inhibitors, may also be ineffective. Rituximab (RTX) is a B cell-inhibitory monoclonal antibody, which has been registered for the treatment of RA patients refractory to classical immunosuppressive agents including a TNF antagonist. Here we summarize the history of RTX therapy in RA including the presentation of the three major randomized clinical trials. We discuss the efficacy, safety of RTX, the practical points of RTX therapy, as well as some special considerations. The presented data suggest that RTX is a highly effective and safe biological, which can be used upon the inefficacy of any TNF inhibitor. RTX suppresses RA-associated inflammation, symptoms and decreases radiological progression. It may improve the functional capacity and quality of life of RA patients.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 6 : 3 (2007), p. 36-41. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM094041
Első szerző:Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:Etanercept korai rheumatoid arthritisben : a COMET vizsgálat / Szekanecz Zoltán
Dátum:2008
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 7 : 1-2 (2008), p. 57-58. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM094015
Első szerző:Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:"Simply the BeSt" / Szekanecz Zoltán
Dátum:2008
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 7 : 1-2 (2008), p. 52-54. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM094054
Első szerző:Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:Az arthritisek és a szisztémás autoimmun kórképek biológiai terápiája 2007-ben / Szekanecz Zoltán, Tamási László
Dátum:2007
Megjegyzések:A biológiai terápia specifikus módon, a gyulladás egy jól meghatározott pontján fejti ki hatását. Ma a rheumatoid arthritis ? a viszonylag nagy elérhet©o betegszám és a jó monitorozhatóság miatt ? a biológiai terápiával kezelt betegségek prototípusa. E kórkép mellett azonban más arthritisekben (például spondylitis ankylopoetica, psoriasisos arthropathia) és egyes szisztémás autoimmun kórképekben (szisztémás lupus erythematosus, szisztémás sclerosis, myositisek, vasculitisek, Sjögren-szindróma stb.) is egyre több biologikumot próbálnak ki. A legtöbb említett kórkép esetében a tumornekrózis-faktor-? (TNF-?) gátlószerei állnak a terápia középpontjában. Azonban a biológiai terápia megtervezésekor figyelembe kell venni az adott kórkép patogenetikai sajátosságait. Így például, amíg arthritisekben leginkább a TNF-antagonisták váltak be, addig más kórképekben (például szisztémás lupus erythematosus, Sjögren-szindróma, dermatomyositis) a B-sejt elleni terápia kecsegtet sikerrel. A terápiaválasztáskor figyelembe kell venni az egyes készítmények sajátosságait is, mivel a mellékhatásokat illetően akadnak különbségek. Biological therapy acts at a specific point of inflammation. Today, rheumatoid arthritis is the prototype disease in this context due to the relatively high number of accessible patients and wellstandardized follow-up tools. However, apart from this disease, biological therapy has been introduced to the treatment of other diseases including various forms of arthritis, such as ankylosing spondylitis and psoriatic arthritis, as well as systemic autoimmune disorders, such as lupus, scleroderma, inflammatory myopathies and Sjogren's syndrome. Anti-tumor necrosis factor-? (TNF-?) agents play a central role in biological therapy as these agents have been successfully tried in most of these diseases. However, when seeking for specific targets for biologicals, specific pathogenic factors of the given disease should be determined. For example, while anti-TNF agents seem to be most effective in various types of arthritis, anti-B cell therapy may be the first choice innother autoimmune conditions, such as lupus, Sjogren's syndrome or dermatomyositis. It is important to consider the specific characteristics of the administered agents as there may be differences regarding side-effects.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
biológiai terápia
anti-TNF-kezelés
rituximab
arthritisek
szisztémás autoimmun kórképek
biological therapy
anti-TNF agents
arthritis
systemic autoimmune diseases
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 6 : 1-2 (2007), p. 21-38. -
További szerzők:Tamási László
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM071169
Első szerző:Szentpétery Ágnes (reumatológus)
Cím:A RANK-RANKL-oszteoprotegerin rendszer molekuláris háttere és klinikai jelentősége / Szentpétery Ágnes, Balogh Ádám, Varjú Tibor, Szekanecz Zoltán
Dátum:2006
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Immunológia 5 : 2 (2006), p. 27-36. -
További szerzők:Balogh Ádám (1940-) (szülész-nőgyógyász, endokrinológus szakorvos) Varjú Tibor (reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM094090
Első szerző:Szűcs Gabriella (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus)
Cím:Bázisterápiás szerek összehasonlítása rheumatoid arthritisben / Szűcs Gabriella, Szekanecz Zoltán
Dátum:2008
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 7 : 1-2 (2008), p. 50-51. -
További szerzők:Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.