CCL

Összesen 30 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM070638
Első szerző:Andrássy László
Cím:Lézeralapú geológiai technikák felhasználhatósága a csontkutatásban : kalcium-oxid-eloszlás vizsgálata állati csont vékonycsiszolatain / Andrássy László, Maros Gyula, Kovács István János, Horváth Ágnes, Gulyás Katalin, Bertalan Éva, Besnyi Anikó, Füri Judit, Fancsik Tamás, Szekanecz Zoltán, Bhattoa Harjit Pal
Dátum:2014
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:ORVOSI HETILAP 155 : 45 (2014), p. 1783-1793. -
További szerzők:Maros Gyula Kovács István János Horváth Ágnes (1985-) (reumatológus) Gulyás Katalin (reumatológus) Bertalan Éva Besnyi Anikó Füri Judit Fancsik Tamás Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Bhattoa Harjit Pal (1973-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM100301
035-os BibID:(scopus)85126423896 (wos)000777136100001
Első szerző:Constantin Tamás
Cím:SARS-CoV-2-fertőzés és annak megelőzése gyermekkori krónikus szisztémás autoimmun betegségekben / Constantin Tamás, Kulcsár Andrea, Krivácsy Péter, Mészner Zsófia, Ponyi Andrea, Tóth Attila, Ónozó Beáta, Szekanecz Zoltán
Dátum:2022
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A krónikus autoimmun betegségben szenvedőkben a súlyos COVID?19 kialakulásának kockázata magasabb, a SARS CoV-2-fertőzés pedig a krónikus alapbetegség progressziójához, fellángolásához vezethet. A COVID?19 elkerülésé nek legbiztonságosabb, legköltséghatékonyabb módszere a vakcináció, illetve az emellett alkalmazott higiénés szabá lyok betartása, a megfelelő maszk viselése. A hiedelemmel ellentétben önmagában az autoimmun megbetegedés nem jelent oltási ellenjavallatot, sőt a rizikóállapot miatt ezek a betegek az elsők között oltandók. A COVID?19 elleni vakcina alkalmazásának egyetlen egyértelmű kontraindikációja az anamnézisben szereplő súlyos allergiás reakció (ana filaxia) a vakcina valamelyik alkotórészével szemben. A betegek olthatóságát többek között befolyásolja az aktuális betegségaktivitás és az alkalmazott kezelés. Az immunizáció idejét a legbiztonságosabban a gondozó orvos tervezheti meg. Az autoimmun betegek immunizációja során észlelhető oltási reakciók és szövődmények incidenciája megegyezik az egészséges populációban is tapasztalt előfordulási gyakorisággal
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
gyermekek
reumatológia
COVID-19
védőoltás
children
rheumatology
vaccination
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 163 : 11 (2022), p. 415-423. -
További szerzők:Kulcsár Andrea Krivácsy Péter Mészner Zsófia Ponyi Andrea Tóth Attila Ónozó Beáta Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM093357
Első szerző:Constantin Tamás
Cím:A gyermekkori koronavírus-fertőzést követő sokszervi gyulladás diagnosztikája és kezelése / Constantin Tamás, Andrási Noémi, Ponyi Andrea, Goschler Ádám, Ablonczy László, Kincs Judit, Csóka Monika, Egyed Bálint, Horváth Zsuzsanna, Kalocsai Krisztina, Káposzta Rita, Kardics Kinga, Kemény Viktória, Mosdósi Bernadett, Pék Tamás, Szabó Zsófia, Tóth Attila, Tory Kálmán, Tölgyesi Andrea, Ónozó Beáta, Vágó Hajnalka, Vilmányi Csaba, Peter Weiser, Szekanecz Zoltán, Kovács Gábor, Szabó Attila
Dátum:2021
Megjegyzések:A SARS-CoV-2-fertőzés ritka gyermekkori szövődménye a sokszervi gyulladás, angol terminológiával paediatric inflammatory multisystem syndrome (PIMS). Két vagy több szerv érintettségével járó, súlyos tünetekkel induló betegségről van szó, amelynek tünetei átfedést mutatnak a Kawasaki-betegséggel, a toxikus sokk szindrómával és a makrofágaktivációs szindrómával. A PIMS-betegek intenzív terápiás osztályon vagy intenzív terápiás háttérrel rendelkező intézményben kezelendők, ahol biztosítottak a kardiológiai ellátás feltételei is. A szükséges immunterápia a klinikai prezentációtól függ. A jelen közleményben a szerzők a releváns nemzetközi irodalom áttekintését követően ajánlást tesznek a PIMS diagnosztikai és terápiás algoritmusára.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
COVID-19
SARS-CoV-2
Megjelenés:Orovsi Hetilap. - 162 : 17 (2021), p. 652-667. -
További szerzők:Andrási Noémi Ponyi Andrea Goschler Ádám Ablonczy László (1945-) Kincs Judit Csóka Mónika Egyed Bálint Horváth Zsuzsanna Kalocsai Krisztina Káposzta Rita (1968-) (csecsemő- és gyermekgyógyász) Kardics Kinga Kemény Viktória Mosdósi Bernadett Pék Tamás Szabó Zsófia Sára (1989-) Tóth Attila (orvos) Tory Kálmán Tölgyesi Andrea Ónozó Beáta Vágó Hajnalka (1972-) (orvos) Vilmányi Csaba Weiser, Peter Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Kovács Gábor (orvos) Szabó Attila
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM064442
035-os BibID:(scopus)84982801631 (wos)000380771700002
Első szerző:Gomez Izabella (orvos)
Cím:Daganatos betegek fizioterápiája / Gomez Izabella, Szekanecz Éva, Szekanecz Zoltán, Bender Tamás
Dátum:2016
Megjegyzések:A daganatos betegek fizioterápiája az egyik legvitatottabb kérdés hazánkban. A szakkönyvek többsége a kontraindikációkfelsorolásakor elsőként említette a daganatos megbetegedéseket. A kezeléseket elrendelő, leginkább mozgásszervi szakterületen dolgozó orvosok ennek megfelelően csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem javasolták a tumorosbetegek fizioterápiáját. Ezzel szemben a nemzetközi orvosi gyakorlat szabadabban kezeli ezt a témakört.A képalkotó diagnosztika fejlődése a vitatott kérdést új megvilágításba helyezte. A bizonyítékokon alapuló medicinakorában az irodalmi adatok többsége a fizioterápia előnyös hatásáról számol be daganatos anamnézisű betegeknél,nagyon kevés az azt cáfoló eredmény. Természetesen minden beteg egyéni elbírálás alá esik, ha azonban kizárjuk atumorrecidíva és metasztázis lehetőségét, a legtöbb fizioterápiás eljárás biztonsággal alkalmazható. A dolgozat a daganatosbetegek, illetve a daganatos betegséget túlélők fizioterápiájával foglalkozik, először, részletesen áttekintve abizonyítékokat a hazai irodalomban. Az összefoglalás célja, hogy segítséget nyújtson a kezeléseket elrendelő orvosoknaka döntéshozatalban, azt remélve, hogy ezáltal a jövőben több daganatos beteg részesülhet fizioterápiás ellátásban.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
balneoterápia
elektroterápia
masszázs
gyógytorna
daganatos megbetegedések
fizioterápia
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 157 : 31 (2016), p. 1224-1231. -
További szerzők:Szekanecz Éva (1968-) (onkológus szakorvos) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Bender Tamás
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM114361
035-os BibID:(WoS)001082789200001 (Scopus)85168819606
Első szerző:Iszlai Zoltán
Cím:Különböző védőeszközök hőkamerás vizsgálata és a kilélegzett levegő sebességének mérése teljes gégeeltávolításon átesett betegekben COVID-19-pandémia idején : egy új tesztelési módszer / Iszlai Zoltán, Fodor Béla, Szabó Renáta, Szekanecz Zoltán, Karosi Tamás
Dátum:2023
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
gégetubus
HME
SARS-CoV-2
teljes gégeeltávolítás
aeroszol
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 164 : 34 (2023), p. 1327-1336. -
További szerzők:Fodor Béla Szabó Renáta Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Karosi Tamás (1979-) (fül-orr-gégész)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM067422
035-os BibID:(scopus)85013653291 (wos)000397284400004
Első szerző:Pál Ildikó (belgyógyász szakorvos)
Cím:Rheumatoid arthritises biobankkal szerzett tapasztalataink: 204 beteg biológiai mintáinak és klinikai adatainak összevetése / Pál Ildikó, Pusztai Anita, Csomor Péter, Szekanecz Zoltán
Dátum:2017
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: A biobank a betegektől származó biológiai minták mellett a genetikai eltérések, klinikai adatok rögzítéséreis alkalmas. Számos biobankot hoztak létre világszerte, amelyek jelentősen hozzájárultak a betegségek és genetikaipolimorfizmusok szerepének jobb megismeréséhez, illetve a különböző kórképek kezelési hatékonyságának növeléséhez.Célkitűzés: A munka során az volt a célunk, hogy létrehozzunk egy internetes biobankot, amelyben rheumatoidarthritises betegekre vonatkozó laborparaméterek, genetikai jellegzetességek, társbetegségek rendszerezése megoldható,megkönnyítve a kutatómunkát, a betegség jobb megismerését, illetve megakadályozva az adatvesztést.Betegek és módszer: Összesen 204 rheumatoid arthritises beteg esetében rendelkezünk biológiai mintákkal, és a 204beteg adatait sikerült a biobankban rögzíteni, amely a http://rheuma.biobank.eu honlapon található. Az adatokfelhasználásával az SPSS20 program segítségével elvégeztük a leíró statisztikai vizsgálatokat és a korrelációk elemzését.Eredmények: A 204 beteg adatait és biológiai mintáit tartalmazó biobank megalkotásával létrehoztunk egy olyanadatbázist, amelynek segítségével rendelkezésünkre állnak a rheumatoid arthritisre vonatkozó legfontosabb paraméterek,amelyek segítséget nyújtanak majd a kórfolyamat jobb megismerésében, gyógyításában. Következtetések: A biobankalkalmas a betegek vérmintáinak és klinikai adatainak együttes elemzésére. Orv. Hetul., 2017, 158(7), 279?286.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
rheumatoid arthritis
biobank
genetikai polimorfizmus
HLA-gének
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 158 : 7 (2017), p. 279-286. -
További szerzők:Karancsiné Pusztai Anita (1989-) (tudományos segédmunkatárs) Csomor Péter (1984-) (biotechnológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM007078
Első szerző:Péntek Márta
Cím:A betegségprogresszió hatása az egészségi állapotra, életminőségre és költségekre rheumatoid arthritisben Magyarországon / Pentek, M., Szekanecz, Z., Czirjak, L., Poor, G., Rojkovich, B., Polgar, A., Genti, G., Kiss, C. G., Sandor, Z., Majer, I., Brodszky, V., Gulacsi, L.
Dátum:2008
ISSN:0030-6002 (Print)
Megjegyzések:Rheumatoid arthritis (RA) is a chronic, progressive polyarthritis leading to substantial disability. Standardised data on consequences of disease progression are needed for clinical assessments and also for cost-effectiveness models. AIM: To analyse the impact of disease progression on health status, disease specific quality of life and costs in Hungary. METHODS: A cross-sectional survey was performed between April and August, 2004, involving consecutive RA patients of 6 hospital based rheumatology outpatient centres. Self-completed questionnaires were used to assess functional (HAQ) and health status (EQ-5D), quality of life (RAQoL). Disease activity (DAS) and costs were also surveyed, statistical analysis was performed. RESULTS: 255 patients were involved [mean age 55.5 +/- 12.3 years; disease duration 9.0 +/- 9.3 years; HAQ 1.38 +/- 0.76; EQ-5D 0.46 +/- 0.33; RAQoL 16.2 +/- 8.1; DAS 5.09 +/- 1.42; costs 1,043,163 (+/- 844,750) HUF/patient/year, conversion 1 Euro = 250 HUF]. Correlation was significant between the parameters ( p < 0.01): EQ-5D index = 1.014 - 0.25 x HAQ-0.041 x DAS; HAQ = 0.314 + 0.065 x RAQoL. Analysis by disease severity levels (HAQ groups 0.5 difference) revealed that health status worsens (mean EQ-5D: 0.784; 0.576; 0.504; 0.367; 0.211; 0.022) and costs increase (mean 628,280; 888,187; 953,759; 1,291,218; 1,346,112; 1,371,674 HUF/patient/year) with disease progression. Minimally important worsening of functional ability (0.25 HAQ increase) corresponds to -0.0705 EQ-5D and +1.884 RAQoL change. Lower health status difference (EQ-5D -0.05725) was calculated in patients with lower disease activity (DAS < 5.1). CONCLUSIONS: Correlation between disease progression, health status, quality of life and costs does not differ significantly from international results. The amount of costs is much lower in all disease severity levels than in developed European countries. Our study serves baseline data for health economic analysis in RA in Hungary.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Adult
Aged
Cross-Sectional Studies
Disease Progression
Female
Health Care Costs
Health Status
Humans
Hungary
Male
Middle Aged
Quality of Life
Questionnaires
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 149 : 16 (2008), p. 733-741. -
További szerzők:Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Czirják László Poór Gyula Rojkovich Bernadette Polgár Anna Genti György Kiss Csaba György Sándor Zsuzsa (1980-) (pathológus) Májer István Brodszky Valentin Gulácsi László
Internet cím:elektronikus változat
elektronikus változat
DOI
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM075281
035-os BibID:(scopus)85054100521 (wos)000446032100002
Első szerző:Soós Boglárka (általános orvos)
Cím:Újdonságok köszvényben : pathogenezis, társbetegségek, diagnosztika és terápia / Soós Boglárka, Szamosi Szilvia, Benkő Szilvia, Paragh György, Szekanecz Zoltán
Dátum:2018
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Több évtizedes "szünetet" követően az utóbbi években számos új adat jelent meg a köszvény pathogenezise, diagnosztikája és terápiája vonatkozásában. Megismertük a húgysavanyagcsere újabb vonatkozásait, az urát-transzporterekkel kapcsolatos legfrissebb adatokat. Nyilvánvalóvá vált, hogy a köszvény autoinflammatorikus betegség, melynek kialakulásában az inflammaszóma és az interleukin 1 kiemelt szerepet játszik. A diagnosztikában ma is legfontosabb a mononátrium-urát kristály kimutatása, de érzékenyebb képalkotókkal (ultrahang, modern computer tomographiás technikák) a kristály-lerakódás és a tophus képződés is kimutatható, sőt, a tophusok mérete is követhető. Újra reneszánszukat élik a különböző életmódbeli, diétás megfontolások, amelyek a gyógyszeres kezelés fontos kiegészítői. A gyógyszeres kezelés alapja a rohamoldás és a fenntartó kezelés, melyekre vonatkozóan 2016-ban két új ajánlás is megjelent. Ennek lényege a célértékre (?360 ?mol/l húgysavszint) való törekvés. A húgysavszint-csökkentés középpontjában ma is a xanthin oxidáz gátlók (allopurinol, febuxostat) állnak. Ugyanakkor számos új molekula (uráttranszporter gátlók, rekombináns urikázok, interleukin 1 gátlók) áll fejlesztés alatt, sőt, bevezetés előtt. A beteg kezelése és gondozása során kiemelt figyelmet kell fordítanunk a köszvény társbetegségeire is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
köszvény, húgysav
mononátrium-urát
urát transzporterek
tophus
xanthin oxidáz gátlók
allopurinol
febuxostat
inflammaszóma
interleukin 1
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 159 : 40 (2018), p. 1625-1636. -
További szerzők:Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Benkő Szilvia Paragh György (1953-) (belgyógyász) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001
TÁMOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00015
GINOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM104692
035-os BibID:(Scopus)85143348755
Első szerző:Šteňová Emőke
Cím:A 18F-FDG-PET/CT helye az ismeretlen eredetű láz diagnosztikai algoritmusában / Šteňová Emőke, Povinec Pavol, Tarabčáková Lenka, Szekanecz Zoltán, Szamosi Szilvia
Dátum:2022
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Az ismeretlen eredetű láz gyakori differenciáldiagnosztikai probléma az orvostudományban. A kórkép első definiálá sa óta eltelt több mint 60 év, és a diagnosztikai eljárások állandó fejlődése és tökéletesítése ellenére továbbra is kihívást jelent a kezelőorvos számára a differenciáldiagnosztika és a megfelelő terápia megválasztása. Az orvosi szakirodalom legalább 200 betegséget tart számon, amely ismeretlen eredetű lázzal manifesztálódhat, és ezek igen széles klinikai spektrumot ölelnek fel. A hospitalizációt igénylő betegek esetében hozzávetőlegesen 1,5?3%-ban van jelen ismeretlen eredetű láz. Az elmúlt évtizedekben többször változott nemcsak az ismeretlen eredetű láz definíciója, de az ajánlott kivizsgálási protokoll is. A pozitronemissziós tomográfia a legmodernebb képalkotó eljárások közé tartozik, s nagy ban hozzájárul a bonyolult esetek összefüggéseinek feltárásához és a helyes diagnózis felállításához. A jelen közle mény célja, hogy átfogó képet nyújtson az ismeretlen eredetű lázat kiváltó betegségekről, a leggyakrabban használt diagnosztikai algoritmusokról, valamint rávilágít a pozitronemissziós tomográfia fontos szerepére e betegségek okai nak feltárásában.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
ismeretlen eredetű láz
fertőzés
diagnosztika
reumatológiai betegségek
pozitronemissziós tomográfia
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 163 : 49 (2022), p. 1935-1942. -
További szerzők:Povinec Pavol Tarabčáková Lenka Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM070691
035-os BibID:(scopus)85027156656 (wos)000407690200002
Első szerző:Szamosi Szilvia (belgyógyász, reumatológus)
Cím:D-vitamin-anyagcsere és osteoporosis szisztémás sclerosisban / Szamosi Szilvia, Horváth Ágnes, Szekanecz Zoltán, Szűcs Gabriella
Dátum:2017
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Az elmúlt években egyre több adat jelent meg a D-vitamin immunregulációban betöltött szerepével kapcsolatosan. Feltételezhető, hogy az autoimmun és gyulladásos reumatológiai betegségek patogenezisében és fenntartásában is kiemelkedő jelentősége van az alacsony D-vitamin-szintnek. Számos autoimmun betegségben, így szisztémás sclerosisban (SSc) is gyakori a D-vitamin-deficientia előfordulása, amely asszociációt mutat az - ebben a betegcsoportban tapasztalt - alacsony csontsűrűségértékekkel és az osteoporosis magasabb prevalenciájával. SSc-ben a hagyományos osteoporosis-rizikófaktorok jelenlétén túl egyéb, betegségspecifikus tényezők (bőr- és belszervi érintettség, malabsorptio, szisztémássclerosis-altípus, szerológiai jellegzetességek, gyógyszeres kezelés) is hozzájárulnak a csontásványianyag-tartalom csökkenéséhez. A fenti tényezők komplex interakciói és a klinikai vizsgálatok heterogenitása miatt nehéz azok valódi hatását megítélni a sclerodermás betegek csontsűrűségére, és rendkívül hiányosak az ismereteink a betegek törési rizikójára, illetve osteoporoticus törésekkel összefüggő mortalitására vonatkozóan is. Jelen közleményben áttekintjük a D-vitamin immunmoduláns hatásaival kapcsolatban rendelkezésre álló irodalmi adatokat és összefoglaljuk a szisztémás sclerosisos betegek körében vizsgált D-vitamin-szintre, csontásványianyag-tartalomra, csontanyagcsere-markerek eltéréseire és az osteoporosis előfordulására vonatkozó eredményeket.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
D-vitamin
immunreguláció
osteoporosis
törési rizikó
szisztémás sclerosis
firosis
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 158 : 32 (2017), p. 1252-1258. -
További szerzők:Horváth Ágnes (1985-) (reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM067416
035-os BibID:(scopus)84975069850 (wos)000377938100002
Első szerző:Szamosi Szilvia (belgyógyász, reumatológus)
Cím:Immunmoduláló antitestek alkalmazása : az onkológia új fejezete / Szamosi Szilvia, Váróczy László, Szekanecz Zoltán
Dátum:2016
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Az utóbbi 10 évben robbanásszerű fejlődés következett be a tumorimmunológiai kutatások területén. A T-sejtesantigén-felismerés lépéseinek és az ezeket szabályozó mechanizmusoknak a megismerése vezetett az új immunterápiásszerek megjelenéséhez, amelyeket ma már sikerrel alkalmaznak bizonyos szolid tumorok és hematológiai malignitásokkezelésében. A szerzők jelen közleményben az immunmoduláló antitestekre, az ?immune checkpoint" gátlóterápiára fókuszálnak. Az első ilyen, klinikumban is alkalmazott gyógyszer a citotoxikus T-lymphocyta-antigén-4-(CTLA-4-) inhibitor terápia volt. Az ipilimumabot a klinikai vizsgálatok ígéretes eredményei alapján 2011-ben ? előszöraz Egyesült Államokban, nem sokkal később Európában ? regisztrálták a kiterjedt melanoma másod- (2011),majd első vonalbeli kezelésére (2013). A CTLA-4-inhibitor molekulát követően további, az immunrendszer működésétszabályozó antitestek kipróbálása következett. A programozott sejthalál-1 (PD-1) útvonalon ható, blokkolóantitestek alkalmazása több tumoros indikációban jelentős daganatellenes immunválaszt eredményez. A PD-1 receptorgátlóantitestek közül a nivolumab alkalmazásával számos daganattípus esetében sikerült tartós, objektív tumorválasztelérni, így áttétes melanoma, nem kissejtes tüdőrák kezelésére a nivolumab a terápiás arzenál részét képezi.A kedvező daganatellenes aktivitás mellett számolni kell a fenti kezelések ? legtöbb esetben reverzibilis ? mellékhatásaival,amelyek az általuk létrehozott nem specifikus immunaktivációval hozhatók összefüggésbe. A jövőben számos,még megválaszolatlan kérdésre adhatnak választ a folyamatban lévő és a tervezett klinikai kutatások. A kezelés hatékonyságánakelőrejelzésére szolgálhatnak a PD-L1-expresszión túl további új, eddig nem azonosított biomarkerek is.Intenzív kutatás tárgyát képezi az, hogy az immunterápiás kezelésre milyen más daganatfajták adhatnak megfelelőterápiás választ. Az immunmoduláló antitestek egymással vagy más daganatellenes, kemo- vagy célzott terápiával valókombinációja javíthatja a kezelés hatékonyságát, de ezek szélesebb körben való elfogadásához további klinikai vizsgálatokszükségesek. Orv. Hetil., 2016, 157(Szuppl. 2), 9?16.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
immunoonkológia
immunmoduláló antitest
CTLA-4
PD-1
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 157 : Suppl. 2 (2016), p. 9-16. -
További szerzők:Váróczy László (1974-) (belgyógyász, haematológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM081582
035-os BibID:(scopus)85067101285 (wos)000469848700001
Első szerző:Szekanecz Éva (onkológus szakorvos)
Cím:Az onkológiában alkalmazott immuncheckpointgátló terápiák autoimmun mellékhatásai : patogenezis, klinikum és terápia / Szekanecz Éva, Szekanecz Zoltán
Dátum:2019
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A daganatterápiát forradalmasította az immuncheckpointgátlók, elsősorban a CTLA4-, PD1- és PDL1-gátlók bevezetése. Alkalmazásuk igazi nyertesei a malignus daganatos betegek: bizonyos tumorlokalizációk esetén ezek a kezelések a legnehezebben uralható rosszindulatú betegségeket is hosszú remisszióban tudják tartani. A kezelések különböző fajtáinak hatásmechanizmusában megnyilvánuló különbségek eltérő mellékhatásprofilban nyilvánulnak meg. A szervspecifikus mellékhatások mellett manifeszt autoimmun betegségek is jelentkezhetnek. A mellékhatás-management terén szemléletváltás szükséges: a szövődmények elhárítását célzó tevékenységeink során nem szabad megfeledkezni arról, hogy az immuncheckpointgátló kezelések mellékhatásai mennyire eltérnek a klasszikus gyógyszeres onkoterápiáknál megszokottól. Ezen tünetek pontos differenciálása esetleges infekciótól vagy a daganatos betegség progressziójától nélkülözhetetlen, de nem egyszerű differenciáldiagnosztikai feladat. Szerencsére számos ajánlás jelent meg az immuncheckpointgátló kezelés mellékhatásainak elhárításával, kezelésével kapcsolatban.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
daganatimmunterápia
kostimuláció
koinhibíció
checkpoint
immuncheckpointgátlás
CTLA4
PD1
PDL1
autoimmun mellékhatások
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 160 : 23 (2019), p. 887-895. -
További szerzők:Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3