Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM001957
Első szerző:	Antal-Szalmás Péter (laboratóriumi szakorvos)
Cím:	A Th1/Th2 és Tc1/Tc2 sejtek arányának és abszolút sejtszámának változása psoriasisos betegek vérmintáiban / Antal-Szalmás P., Aleksza M., Gonda A., Herédi E., Sipka S., Hunyadi J., Szegedi A.
Dátum:	2007
Megjegyzések:	A psoriasis krónikus gyulladásos bőrbetegség; az érintett bőrben és a perifériás vérben jelen lévő interferon-gamma-(IFN-gamma-) és interleukin-4-(IL-4-) termelő CD4+ és CD8+ T-sejtek megváltozott aránya jellemző. Hogy pontosabban jellemezhessük ezeket a sejteket és az általuk termelt citokineket érintő változásokat az IFN-gamma+, IL-4+, IL- 10+ Thelper- és Tcitotoxikus-sejtek arányát és új megközelítésként abszolút számát határoztuk meg psoriasisos betegek perifériás vérében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK: Intracelluláris citokinjelölés és áramlási citometria segítségével vizsgáltuk a sejtasszociált citokinexpressziót, a szérumcitokinszinteket pedig ELISA módszerrel határoztuk meg 35 psoriasisos beteg és 15 kontrollszemély mintáiban. EREDMÉNYEK: A CD4+/IFN-gamma+ sejtek esetében szignifikánsan magasabb sejtarányt (p<0,008) és abszolút sejtszámot (p<0,009) figyeltünk meg betegeinknél (28,3±8,8% és 237 216±134 154 sejt/ml) az egészséges kontrollokhoz viszonyítva (21,0±6,8% és 135 772±50 212 sejt/ml). Ezzel szemben a CD4+/IL-4+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma szignifikánsan kisebb volt a psoriasisos betegeknél (0,45±0,67% vs. 1,01±0,48%, p<0,0001; 3229±3724 vs. 5117±4171 sejt/ml, p<0,05). A CD8+ Tsejtek esetében csak a CD8+/IL-10+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma volt szignifikánsan magasabb a betegekben a kontrollokéhoz viszonyítva (5,49±5,42% vs. 1,59±0,78%, p<0,003 és 19 799±17412 vs. 5564±2794 sejt/ml, p<0,03). Habár nagyobb IFN-gamma-, illetve kisebb IL-4- és IL-10-szérumkoncentrációt mértünk psoriasisos betegeinknél, ezek a különbségek nem bizonyultak szignifikánsnak. A különböző citokinparamétereket összevetve, a szérum citokinszintek csupán a citokinpozitív sejtek abszolút számával mutattak bizonyos összefüggést, míg ezen sejtek százalékos arányával nem. KÖVETKEZTETÉSEK: Eredményeink további bizonyítékot szolgáltatnak a citokinszabályozás Th1 irányú eltolódásáról psoriasisban, továbbá felvetik azt, hogy a citokinpozitív helper és citotoxikus T-sejtek abszolút számának meghatározása segítheti a Th1/Th2 eltérések jellemzését különböző betegségekben.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban abszolút sejtszám áramlási citometria
Megjelenés:	Magyar Immunológia. - 6 : 5 (2007), p. 22-30. -
További szerzők:	Aleksza Magdolna Gonda Andrea (1970-) (onkológus szakorvos) Herédi Emese (1979-) (bőrgyógyász) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM002774
Első szerző:	Gonda Andrea (onkológus szakorvos)
Cím:	A leukocyta-endothel interakciók vizsgálata gyulladásos állatmodellekben / Gonda Andrea, Mikecz Katalin, Hunyadi János
Dátum:	2007
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Magyar Immunológia. - 6 : 5 (2007), p. 16-21. -
További szerzők:	Mikecz Katalin Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus)
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM094093
Első szerző:	Szántó Sándor (belgyógyász, reumatológus)
Cím:	Állatkísérletes arthritismodellek / Szántó Sándor, Gonda Andrea, Mikecz Katalin, Glant Tibor, Szekanecz Zoltán
Dátum:	2005
Megjegyzések:	Az állatkísérletes arthritismodellek mind az arthritises folyamatok patofiziológiájának megértésére, mind új terápiás eljárások kidolgozására használatosak. Az állatmodellek különböző kategóriákba sorolhatók a modell patomechanizmusa és a modellek humán gyulladásos ízületi betegségekre emlékeztet♯o tulajdonságai alapján. Ez az összefoglaló áttekinti a kísérletes arthritismodellek legszélesebb körben használatos típusait, hangsúlyozva azok előnyeit és korlátait az arthitises alapkutatásban. Animal models of experimental arthritis can be used to understand pathophysiology of the arthritic processes in patients and provide opportunity to develop new therapeutic approaches. The animal models can be divided into different categories based on the pathomechanism of the model and on the features that resemble human inflammatory joint diseases. This review provides an overview of the most widely used types of experimental arthritis models emphasizing their advantages and limitations in the basic arthritis research
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk rheumatoid arthritis arthritis állatmodellek arthritic animal models
Megjelenés:	Magyar Immunológia. - 4 : 1 (2005), p. 14-18. -
További szerzők:	Gonda Andrea (1970-) (onkológus szakorvos) Mikecz Katalin Glant Tibor (anatómus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: