Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM007047
Első szerző:	Biró Edit
Cím:	Association of systemic and thyroid autoimmune diseases / Biro, E., Szekanecz, Z., Czirjak, L., Danko, K., Kiss, E., Szabo, N. A., Szucs, G., Zeher, M., Bodolay, E., Szegedi, G., Bako, G.
Dátum:	2006
ISSN:	0770-3198 (Print)
Megjegyzések:	There are few large cohort studies available on the association of systemic and thyroid autoimmune diseases. In this study, we wished to determine the association of Hashimoto's thyroiditis (HT) and Graves' disease (GD) with systemic autoimmune diseases. METHODS: One thousand five hundred and seventeen patients with systemic lupus erythematosus (SLE), rheumatoid arthritis (RA), systemic sclerosis (SSc), mixed connective tissue disease (MCTD), Sjogren's syndrome (SS) and polymyositis/dermatomyositis (PM/DM) were included in the study. The HT and GD were diagnosed based on thorough clinical evaluation, imaging and fine-needle aspiration cytology (FNAC). The frequency of HT and GD in these diseases was assessed. In addition, 426 patients with HT or GD were assessed and the incidence of SLE, RA, SSc, MCTD, SS and PM/DM among these patients was determined. Prevalence ratios indicating the prevalences of GD or HT among our autoimmune patients in comparison to prevalences of GD or HT in the general population were calculated. RESULTS: Altogether 8.2% of systemic autoimmune patients had either HT or GD. MCTD and SS most frequently overlapped with autoimmune thyroid diseases (24 and 10%, respectively). HT was more common among MCTD, SS and RA patients (21, 7 and 6%, respectively) than GD (2.5, 3 and 1.6%, respectively). The prevalences of HT in SLE, RA, SSc, MCTD, SS and PM/DM were 90-, 160-, 220-, 556-, 176- and 69-fold higher than in the general population, respectively. The prevalences of GD in the same systemic diseases were 68-, 50-, 102-, 76-, 74- and 37-fold higher than in the general population, respectively. Among all thyroid patients, 30% had associated systemic disease. In particular, 51% of HT and only 16% of GD subjects had any of the systemic disorders. MCTD, SS, SLE, RA, SSc and PM/DM were all more common among HT patients (20, 17, 7, 4, 2 and 2%, respectively) than in GD individuals (2, 5, 5, 1, 2 and 1%, respectively). CONCLUSION: Systemic and thyroid autoimmune diseases often overlap with each other. HT and GD may be most common among MCTD, SSc and SS patients. On the other hand, these systemic diseases are often present in HT subjects. Therefore it is clinically important to screen patients with systemic autoimmune diseases for the co-existence of thyroid disorders.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban Arthritis, Rheumatoid Autoimmune Diseases Dermatomyositis Female Graves Disease Hashimoto Disease Humans Lupus Erythematosus, Systemic Male Middle Aged Mixed Connective Tissue Disease Prevalence Scleroderma, Systemic Sjogren's Syndrome
Megjelenés:	Clinical Rheumatology. - 25 : 2 (2006), p. 240-245. -
További szerzők:	Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Czirják László Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Kiss Emese (1960-) (belgyógyász, immunológus) Szabó Nóra Anna (1976-) (orvos) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Bakó Gyula (1951-) (belgyógyász)
Internet cím:	elektronikus változat DOI elektronikus változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM109481
035-os BibID:	(cikkazonosító)103311 (Scopus)85150926379 (WoS)000951636500001
Első szerző:	Mogyoróssy Sándor
Cím:	Novel aspects of muscle involvement in immune-mediated inflammatory arthropathies and connective tissue diseases / Mogyoróssy Sándor, Nagy-Vincze Melinda, Griger Zoltán, Dankó Katalin, Szabó Nóra Anna, Szekanecz Zoltán, Szűcs Gabriella, Szántó Antónia, Bodoki Levente
Dátum:	2023
ISSN:	1568-9972
Megjegyzések:	Myalgia, myopathy and myositis are the most important types of muscle impairment in immune-mediated inflammatory arthropathies and connective tissue diseases. Multiple pathogenetic and histological changes occur in the striated muscles of these patients. Clinically, the most important muscle involvement is the one that causes complaints to the patients. In everyday practice, insidious symptoms present a serious problem for the clinician; in many cases, it is difficult to decide when and how to treat the muscle symptoms that are often present only subclinically. In this work, authors review the international literature on the types of muscle problems in autoimmune diseases. In scleroderma histopathological picture of muscle shows a very heterogeneous picture, necrosis and atrophy are common. In rheumatoid arthritis and systemic lupus erythematosus, myopathy is a much less defined concept, further studies are needed to describe it. According to our view, overlap myositis should be recognized as a separate entity, preferably with distinct histological and serological characteristics. More studies are needed to describe muscle impairment in autoimmune diseases which may help to explore this topic more in depth and be of clinical use.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk Myalgia Myopathy Myositis Rheumatoid arthritis Systemic sclerosis Systemic lupus erythematosus
Megjelenés:	Autoimmunity Reviews. - 22 : 5 (2023), p. 1-7. -
További szerzők:	Nagy-Vincze Melinda (1985-) (orvos) Griger Zoltán (1979-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Szabó Nóra Anna (1976-) (orvos) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szántó Antónia (1977-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Bodoki Levente (1986-) (PhD hallgató)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM105755
Első szerző:	Szabó Nóra Anna (orvos)
Cím:	Idiopathiás inflammatorikus myopathiában alkalmazott rituximabkezeléssel szerzett tapasztalataink / Szabó Nóra Anna, Nagy-Vincze Melinda, Griger Zoltán, Mogyoróssy Sándor, Dankó Katalin, Bazsó Anna, Kiss Emese, Szántó Antónia
Dátum:	2022
Megjegyzések:	A rituximab (RTX) kiméra monoklonális antitest a CD20 ellen, mely elsősorban a pre-B-sejtek és érett B-lymphocyták felszínén található. B-sejt-depléciót okozó hatása miatt ez a leggyakrabban használt biológiai terápia az idiopathiás inflammatorikus myopathiában (IIM) szenvedő betegek esetében, de hazánkban egyelőre csak ?off label" indikációban érhető el. Szerzők a DEKK Belgyógyászati Intézet Klinikai Immunológiai Tanszéken, illetve az Országos Mozgásszervi Intézet Klinikai Immunológiai Szakambulanciáján gondozott IIM-ban szenvedő betegek közül az ?off label" OGYÉI-engedély és NEAK egyedi méltányossági engedélyek alapján indított RTX kezelésével szerzett tapasztalataikat összegzik. A betegek orvosi dokumentációjának retrospektív áttekintése alapján történt az adatgyűjtés. Vizsgálták a demográfiai adatokat, IIM-alcsoportokat, myositis-specifikus antitestek (MSA) jelenlétét, a RTX-ot megelőző immunszupresszív terápiákat, egyéb autoimmun betegségek társulásának gyakoriságát és a terápiára adott választ. A RTX-ot két lehetséges séma (2x1000 mg két hét különbséggel, vagy 4x havonta 375 mg/m2) szerint adagolták. A két immunológiai centrumban gondozott myositises betegek közül 29 (DEKK: n=19, OMINT: n=10) beteg anyagát tekintették át. Tekintettel az alacsony betegszámra, és arra, hogy a két centrum betegeinél nem találtak szignifikánsan eltérő eredményeket, a betegek adatait összevonva közlik. Női dominancia volt észlelhető, 26:3 arányban. Az átlagéletkor 45,96 volt a diagnózis idején. Az alcsoportok a következőképpen alakultak: összesen 9 polymyositises, 13 dermatomyositises és 6 antiszintetáz-szindrómás, valamint egy tumor-asszociált myositises beteg volt, aki tumormentes volt, és onkológiai ellenjavallat hiányában kapta a kezelést. A diagnózisok 1999 és 2021 között születtek. 65,27 (1?163) hónap volt a diagnózistól a RTX-kezelésig eltelt idő. ILD társulását 18 esetben találtak. A leggyakrabban társult autoimmun betegség a scleroderma és a szekunder Raynaud-szindróma volt. A diagnózistól a RTX-terápiáig eltelt idő: közötti volt. A két centrumban RTX-bal kezelt 29 beteg közül 17 került remisszióba a kezelést követően (58,6%), ebből 6 beteg komplett remisszióba (CR). A RTX hatására CR-ba kerülő 6 beteg közül 5-nek volt ILD-je, egy a polymyositis-, kettő a dermatomyositis-, egy a juvenilis dermatomyositis- és kettő az antiszintetázszindróma-alcsoportba tartozott. A CR-ba kerülő betegeknél az anti-Jo1-, anti-Mi2-, anti-SAE-1 myositis specifikus antitestek (MSA-k), myositis asszociált antitestekből (MAA-ból) anti-Ku- és anti-SSA-antitestek fordultak elő. Egy betegnél volt szükség a CR elérését követően MTX fenntartó terápiára, a többi beteg immunszupresszív terápiamentes. Eredményeik alapján elmondható, hogy a diagnózis felállítását követően évekkel később alkalmazva is elérhető remisszió RTXterápiával, az általuk feldolgozott beteganyagban súlyos szövődményt egyik esetben sem észleltek. A kis esetszám mellett végzett összehasonlítás során nem volt szignifikáns különbség a két különböző adagolási sémával elért eredmények között. Mindezek alapján elmondható, hogy a rituximab effektív kezelési módja a terápia-refrakter IIM-ban szenvedő betegeknek.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk idiopathiás inflammatorikus myopathia rituximab autoimmun betegségek
Megjelenés:	Magyar Reumatológia. - 63 : 2 (2022), p. 85-89. -
További szerzők:	Nagy-Vincze Melinda (1985-) (orvos) Griger Zoltán (1979-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Mogyoróssy Sándor Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Bazsó Anna Kiss Emese (Budapest) Szántó Antónia (1977-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: