Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM048272
035-os BibID:	PMID:24131338
Első szerző:	Farkas Klaudia
Cím:	Predictors of relapse in patients with ulcerative colitis in remission after one-year of infliximab therapy / Klaudia Farkas, Péter László Lakatos, Ferenc Nagy, Zoltán Szepes, Pál Miheller, Mária Papp, Károly Palatka, Anita Bálint, Renáta Bor, Tibor Wittmann, Tamás Molnár
Dátum:	2013
ISSN:	0036-5521
Megjegyzések:	Abstract Background. Some of the most important questions relating to the use of biological therapy in inflammatory bowel diseases concern the duration of maintenance therapy. The RASH study revealed that previous use of biological therapy and dose intensification are associated with restarting of biological therapy in Crohn's disease. The aim of the study was to assess the disease course and frequency of relapse of ulcerative colitis (UC) following discontinuation of infliximab in patients with remission and to determine predictive factors for relapse. Patients and methods. Fifty-one UC patients who had achieved clinical remission following 1 year of infliximab therapy and for whom infliximab was then discontinued participated in this prospective observational study. 15.7% of the patients received infliximab before the 1-year period of biological therapy analyzed in the study. Biological therapy was restarted in case of recurrent clinical activity. Data were collected from four Hungarian IBD centers. Results. Thirty-five percent of the patients needed to be retreated with infliximab within 1 year after treatment cessation. Logistic regression analysis revealed that previous biological therapy (p = 0.021) was associated with the need of restarting infliximab. None of the data relating to patients' demographic and clinical characteristics, concomitant therapy and CRP level showed association with the need for restarting biological therapy. Conclusions. Biological therapy was restarted at a median of 4 months after discontinuation in more than every third UC patients who had been in clinical remission following 1 year of infliximab therapy. Response to retreatment with infliximab was favorable in the majority of the patients who relapsed
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban infliximab therapy discontinuation ulcerative colitis
Megjelenés:	Scandinavian Journal of Gastroenterology. - 48 : 12 (2013), p. 1394-1398. -
További szerzők:	Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem) Nagy Ferenc Szepes Zoltán Miheller Pál Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Bálint Anita Bor Renáta Wittmann Tibor Molnár Tamás
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM043061
035-os BibID:	PMID:22935014
Első szerző:	Horváth Gábor (Semmelweis Kórház, Miskolc)
Cím:	Is there any association between impaired health-related quality of life and non-adherence to medical therapy in inflammatory bowel disease? / Gábor Horváth, Klaudia Farkas, Renáta Hollósi, Ferenc Nagy, Zoltán Szepes, Mária Papp, Károly Palatka, Pál Miheller, László Lakatos, Tamás Szamosi, Tibor Nyári, Tibor Wittmann, Tamás Molnár
Dátum:	2012
ISSN:	0036-5521
Megjegyzések:	Inflammatory bowel diseases (IBD) have a huge impact on the patients' lives and require continuous medication and long-term medical follow-up. The Short Form Health Survey (SF-36) is a commonly used questionnaire measuring health-related quality of life (HRQOL). Our aim was to evaluate whether HRQOL influences medication adherence and vice versa in IBD patients, and to find relationships between demographic parameters, therapeutic modalities and non-adherence or HRQOL. PATIENTS AND METHODS: Five hundred ninety-two IBD patients treated at six Hungarian tertiary centers were enrolled. Patients completed the SF-36 questionnaire and a medication adherence report scale during their visits. The associations between demographic parameters, HRQOL, different kinds of therapies and non-adherence were analyzed. RESULTS: The most affected dimension was physical functioning and least affected were the social functions. About 42.7% of the patients revealed their HRQOL to be acceptable. About 74.6% of the patients believed that the prescribed medications actually improved their HRQOL. Diarrhea was the most common and most severe symptom during the course of the disease. Non-adherence was reported in 13.4% of the patients. 'Forgetting to take the medication' was the main reason for non-adherence in 67.6% of the cases. Medication adherence was significantly higher among nonsmoker patients, and also in the case of immunomodulator therapy. There was no association between the sum of HRQOL and different subscores and non-adherence. CONCLUSION: Inflammatory bowel disease is associated with low HRQOL, which is not affected by drug therapy. The impaired quality of life in IBD is mainly influenced by the disease itself.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Scandinavian Journal of Gastroenterology. - 47 : 11 (2012), p. 1298-1303. -
További szerzők:	Farkas Klaudia Hollósi Renáta Nagy Ferenc (orvos Szeged) Szepes Zoltán Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Miheller Pál Lakatos László (Veszprém) Szamosi Tamás Nyári Tibor Wittmann Tibor Molnár Tamás (orvos Szeged)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM054818
Első szerző:	Miheller Pál
Cím:	Magyarországi adatok a gyulladásos bélbetegségről, analitikai adatok a colitis ulcerosáról / Miheller Pál, Nagy Ferenc, Palatka Károly, Altorjay István, Horváth Gábor, Lőrinczy Katalin, Újszászy László, Virányi Zsolt, Szepes Attila, Molnár Tamás, Farkas Klaudia, Szepes Zoltán, Nyári Tibor, Wittmann Tibor, Tulassay Zsolt
Dátum:	2012
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	A gyulladásos bélbetegségben érintett betegek növekvő száma és az új terápiás lehetőségek miatt jelentősen megnőtt az igény a standardizált adatok vizsgálatára. Magyarországon évek óta működik olyan betegregiszter, amelyben lehetőség van a gyulladásos bélbetegek adatainak prospektív gyűjtésére. Cél: Jelen dolgozatban a szerzők colitis ulcerosában szenvedő betegek jellemző adatait ismertetik. Módszerek: A regiszter a Microsoft Access adatbázis-kezelő programján működik. Az adatokat központi szerveren tárolják. Eredmények: Hazánkban is nő a gyulladásos bélbetegség gyakorisága - egyelőre az alacsony előfordulási gyakoriságú országok közé tartozunk. Míg az immunszupprimáló kezelésben nem részesülő betegek aktivitásának megbecslésében szerepe lehet a laboratóriumi paramétereknek és a C-reaktív fehérjének, addig az immunszupprimáló kezelés az aktivitás becslését rontja. Következtetések: 1. Hasznos lenne, ha az ország összes jelentős, gyulladásos bélbeteget gondozó munkahelye csatlakozna az adatközösséghez, és a folyamatos regisztrálással országos képet kaphatnánk. 2. A laboratóriumi paraméterek értékelésekor figyelembe kell venni a beteg aktuális kezelését.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 153 : 18 (2012), p. 702-712. -
További szerzők:	Nagy Ferenc (orvos Szeged) Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Horváth Gábor (Semmelweis Kórház, Miskolc) Lőrinczy Katalin Újszászy László Virányi Zsolt Szepes Attila (Szeged) Molnár Tamás (orvos Szeged) Farkas Klaudia Szepes Zoltán Nyári Tibor Wittmann Tibor Tulassay Zsolt (1944-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM040343
Első szerző:	Molnár T. (orvos)
Cím:	Predictors of relapse in patients with Crohn's disease in remission after 1 year of biological therapy / Molnár T., Lakatos P. L., Farkas K., Nagy F., Szepes Z., Miheller P., Horváth G., Papp M., Palatka K., Nyári T., Bálint A., Lőrinczy K., Wittmann T.
Dátum:	2013
Megjegyzések:	BACKGROUND: Some of the most important questions relating to the use of biological therapy in inflammatory bowel diseases concern the duration of maintenance therapy. AIM: To assess the disease course and frequency of relapse of Crohn's disease (CD) following discontinuation of biological therapy, and to determine predictive factors for relapse. METHODS: One hundred twenty-one CD patients who had achieved clinical remission following 1 year of biological therapy and for whom biological therapy was then discontinued participated in this prospective observational study. Eighty-seven CD patients had received infliximab and 34 adalimumab. The definition of relapse was an increase of >100 points in CDAI to at least a CDAI of 150 points. RESULTS: Biological therapy was restarted within 1 year of treatment cessation in 45% of patients. Logistic regression analysis revealed that previous biological therapy (P = 0.011) and dose intensification during the 1-year course of biological therapy (P = 0.024) were associated with the need for and the time to the restarting of biological therapy. Smoking was observed to have an effect that was not statistically significant (P = 0.053). CONCLUSIONS: Biological therapy was restarted a median of 6 months after discontinuation in almost half of Crohn's disease patients in who had been in clinical remission following 1 year of biological therapy. These results suggest that, in the event of the presence of certain predictive factors, biological therapy should probably be continued for more than 1 year by most patients.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:	Alimentary Pharmacology and Therapeutics. - 37 : 2 (2013), p. 225-233. -
További szerzők:	Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem) Farkas K. Nagy Ferenc (orvos Szeged) Szepes Zoltán Miheller Pál Horváth G. Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Nyári Tibor Bálint Anita Lőrinczy K. Wittmann Tibor
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: