Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM043061
035-os BibID:	PMID:22935014
Első szerző:	Horváth Gábor (Semmelweis Kórház, Miskolc)
Cím:	Is there any association between impaired health-related quality of life and non-adherence to medical therapy in inflammatory bowel disease? / Gábor Horváth, Klaudia Farkas, Renáta Hollósi, Ferenc Nagy, Zoltán Szepes, Mária Papp, Károly Palatka, Pál Miheller, László Lakatos, Tamás Szamosi, Tibor Nyári, Tibor Wittmann, Tamás Molnár
Dátum:	2012
ISSN:	0036-5521
Megjegyzések:	Inflammatory bowel diseases (IBD) have a huge impact on the patients' lives and require continuous medication and long-term medical follow-up. The Short Form Health Survey (SF-36) is a commonly used questionnaire measuring health-related quality of life (HRQOL). Our aim was to evaluate whether HRQOL influences medication adherence and vice versa in IBD patients, and to find relationships between demographic parameters, therapeutic modalities and non-adherence or HRQOL. PATIENTS AND METHODS: Five hundred ninety-two IBD patients treated at six Hungarian tertiary centers were enrolled. Patients completed the SF-36 questionnaire and a medication adherence report scale during their visits. The associations between demographic parameters, HRQOL, different kinds of therapies and non-adherence were analyzed. RESULTS: The most affected dimension was physical functioning and least affected were the social functions. About 42.7% of the patients revealed their HRQOL to be acceptable. About 74.6% of the patients believed that the prescribed medications actually improved their HRQOL. Diarrhea was the most common and most severe symptom during the course of the disease. Non-adherence was reported in 13.4% of the patients. 'Forgetting to take the medication' was the main reason for non-adherence in 67.6% of the cases. Medication adherence was significantly higher among nonsmoker patients, and also in the case of immunomodulator therapy. There was no association between the sum of HRQOL and different subscores and non-adherence. CONCLUSION: Inflammatory bowel disease is associated with low HRQOL, which is not affected by drug therapy. The impaired quality of life in IBD is mainly influenced by the disease itself.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Scandinavian Journal of Gastroenterology. - 47 : 11 (2012), p. 1298-1303. -
További szerzők:	Farkas Klaudia Hollósi Renáta Nagy Ferenc (orvos Szeged) Szepes Zoltán Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Miheller Pál Lakatos László (Veszprém) Szamosi Tamás Nyári Tibor Wittmann Tibor Molnár Tamás (orvos Szeged)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM054818
Első szerző:	Miheller Pál
Cím:	Magyarországi adatok a gyulladásos bélbetegségről, analitikai adatok a colitis ulcerosáról / Miheller Pál, Nagy Ferenc, Palatka Károly, Altorjay István, Horváth Gábor, Lőrinczy Katalin, Újszászy László, Virányi Zsolt, Szepes Attila, Molnár Tamás, Farkas Klaudia, Szepes Zoltán, Nyári Tibor, Wittmann Tibor, Tulassay Zsolt
Dátum:	2012
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	A gyulladásos bélbetegségben érintett betegek növekvő száma és az új terápiás lehetőségek miatt jelentősen megnőtt az igény a standardizált adatok vizsgálatára. Magyarországon évek óta működik olyan betegregiszter, amelyben lehetőség van a gyulladásos bélbetegek adatainak prospektív gyűjtésére. Cél: Jelen dolgozatban a szerzők colitis ulcerosában szenvedő betegek jellemző adatait ismertetik. Módszerek: A regiszter a Microsoft Access adatbázis-kezelő programján működik. Az adatokat központi szerveren tárolják. Eredmények: Hazánkban is nő a gyulladásos bélbetegség gyakorisága - egyelőre az alacsony előfordulási gyakoriságú országok közé tartozunk. Míg az immunszupprimáló kezelésben nem részesülő betegek aktivitásának megbecslésében szerepe lehet a laboratóriumi paramétereknek és a C-reaktív fehérjének, addig az immunszupprimáló kezelés az aktivitás becslését rontja. Következtetések: 1. Hasznos lenne, ha az ország összes jelentős, gyulladásos bélbeteget gondozó munkahelye csatlakozna az adatközösséghez, és a folyamatos regisztrálással országos képet kaphatnánk. 2. A laboratóriumi paraméterek értékelésekor figyelembe kell venni a beteg aktuális kezelését.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 153 : 18 (2012), p. 702-712. -
További szerzők:	Nagy Ferenc (orvos Szeged) Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Horváth Gábor (Semmelweis Kórház, Miskolc) Lőrinczy Katalin Újszászy László Virányi Zsolt Szepes Attila (Szeged) Molnár Tamás (orvos Szeged) Farkas Klaudia Szepes Zoltán Nyári Tibor Wittmann Tibor Tulassay Zsolt (1944-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: