CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM013679
Első szerző:Altorjay István (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus)
Cím:Mannose-binding lectin deficiency confers risk for bacterial infections in a large Hungarian cohort of patients with liver cirrhosis / Altorjay Istvan, Vitalis Zsuzsanna, Tornai Istvan, Palatka Karoly, Kacska Sandor, Farkas Gyula, Udvardy Miklos, Harsfalvi Jolan, Dinya Tamas, Orosz Peter, Lombay Bela Jr., Par Gabriella, Par Alajos, Csak Timea, Osztovits Janos, Szalay Ferenc, Csepregi Antal, Lakatos Peter Laszlo, Papp Maria
Dátum:2010
ISSN:0168-8278
Megjegyzések:Mannose-binding lectin (MBL) is a serum lectin synthesized by the liver and involved in innate host defense. MBL deficiency increases the risk of various infectious diseases mostly in immune-deficient conditions. Bacterial infections are a significant cause of morbidity and mortality in liver cirrhosis due to the relative immuncompromised state. Methods: Sera of 929 patients with various chronic liver diseases[autoimmune liver diseases (ALD), 406; viral hepatitis C (HCV), 185; and liver cirrhosis (LC) with various etiologies, 338] and 296 healthy controls (HC) were assayed for MBL concentration. Furthermore, a follow-up, observational study was conducted to assess MBL level as a risk factor for clinically significant bacterial infections in cirrhotic patients. Results:MBL level and the prevalence of absolute MBL deficiency (<100 ng/ml) was not significantly different between patients and controls (ALD: 14.5%, HCV: 11.9%, LC: 10.7%, HC: 15.6%). In cirrhotic patients, the risk for infection was significantly higher among MBL deficient subjects as compared to non-deficient ones (50.0% vs. 31.8%, p = 0.039). In a logistic regression analysis, MBL deficiency was an independent risk factor for infections (OR: 2.14 95% CI: 1.03?4.45, p = 0.04) after adjusting for Child?Pugh score, co-morbidities, gender, and age. In a Kaplan?Meier analysis, MBL deficiency was associated with a shorter time to develop the first infectious complication (median days: 579 vs. 944, pBreslow = 0.016, pLogRank = 0.027) and was identified as an independent predictor in a multivariate Cox-regression analysis (p = 0.003, OR: 2.33, 95% CI: 1.34?4.03). Conclusions:MBL deficiency is associated with a higher probability and shorter time of developing infections in liver cirrhosis, further supporting the impact of the MBL molecule on the host defense.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Mannose-binding lectin
Chronic liver diseases
Liver cirrhosis
Bacterial infection
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Journal of Hepatology. - 53 : 3 (2010), p. 484-491. -
További szerzők:Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Kacska Sándor (1975-) (belgyógyász) Farkas Gyula Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus) Hársfalvi Jolán (1949-) (klinikai biokémikus) Dinya Tamás (1974-) (sebész szakorvos, onkológus szakorvos) Orosz Péter (Miskolc) Lombay Béla Jr. Pár Gabriella Pár Alajos Csak Timea Osztovits János Szalay Ferenc (belgyógyász) Csepregi Antal Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM013687
Első szerző:Papp Mária (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:Presence of Anti-Microbial Antibodies in Liver Cirrhosis : a Tell-Tale Sign of Compromised Immunity? / Papp Maria, Norman Gary L., Vitalis Zsuzsanna, Tornai Istvan, Altorjay Istvan, Földi Ildikó, Udvardy Miklos, Shums Zakera, Dinya Tamas, Orosz Peter, Lombay Bela, Par Gabriella, Par Alajos, Veres Gabor, Csak Timea, Osztovits Janos, Szalay Ferenc, Lakatos Peter Laszlo
Dátum:2010
ISSN:0163-2116
Megjegyzések:Bacterial translocation plays important role in the complications of liver cirrhosis. Antibody formation against various microbial antigens is common in Crohn's disease and considered to be caused by sustained exposure to gut microflora constituents. We hypothesized that anti-microbial antibodies are present in patients with liver cirrhosis and may be associated with the development of bacterial infections. Methodology/Principal Findings: Sera of 676 patients with various chronic liver diseases (autoimmune diseases:266, viral hepatitis C:124, and liver cirrhosis of different etiology:286) and 100 controls were assayed for antibodies to Saccharomyces cerevisiae(ASCA) and to antigens derived from two intestinal bacterial isolates (one gram positive, one gram negative, neither is Escherichia coli). In patients with liver cirrhosis, we also prospectively recorded the development of severe episodes of bacterial infection. ASCA and anti-OMP PlusTM antibodies were present in 38.5% and 62.6% of patients with cirrhosis and in 16% and 20% of controls, respectively (p,0.001). Occurrence of these antibodies was more frequent in cases of advanced cirrhosis (according to Child-Pugh and MELD score; p,0.001) or in the presence of ascites (p,0.001). During the median follow-up of 425 days, 81 patients (28.3%) presented with severe bacterial infections. Anti-microbial antibody titers (p = 0.003), as well as multiple seroreactivity (p = 0.036), was associated with infectious events. In logistic regression analysis, the presence of ascites (OR:1.62, 95%CI:1.16?2.25), co-morbidities (OR:2.22, 95%CI:1.27?3.86), and ASCA positivity (OR:1.59, 95%CI:1.07?2.36) were independent risk factors for severe infections. A shorter time period until the first infection was associated with the presence of ASCA (p = 0.03) and multiple seropositivity (p = 0.037) by Kaplan-Meier analysis, and with Child-Pugh stage (p = 0.018, OR:1.85) and co-morbidities (p,0.001, OR:2.02) by Cox-regression analysis. Conclusions/Significance: The present study suggests that systemic reactivity to microbial components reflects compromised mucosal immunity in patients with liver cirrhosis, further supporting the possible role of bacterial translocation in the formation of anti-microbial antibodies.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Haptoglobin polymorphism
Crohn's disease
Disease behavior
Th1/Th2 orientation
Primary sclerosing cholangitis
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:PloS One. - 5 : 9 (2010), p. e12957-1-e12957-9. -
További szerzők:Norman, Gary L. Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Földi Ildikó (1981-) (orvos) Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus) Shums, Zakera Dinya Tamás (1974-) (sebész szakorvos, onkológus szakorvos) Orosz Péter (Miskolc) Lombay Béla Jr. Pár Gabriella Pár Alajos Veres Gábor (1969-2020) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gasztroenterológus) Csak Timea Osztovits János Szalay Ferenc (belgyógyász) Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM031502
Első szerző:Pfliegler György (belgyógyász, hematológus, labor szakorvos)
Cím:A thromboembolia kockázatának csökkentése és kezelése / Pfliegler György, Blaskó György, Boda Zoltán, Csiba László, Dávid Mariann, Kappelmayer János, Kiss Róbert Gábor, Losonczy Hajna, Udvardy Miklós, Ajzner Éva, Altorjay István, Antal Imre, Ballagi Farkas, Barabás József, Barna Béla, Bereczki Zsuzsa, Bodoky György, Böszörményi-Nagy Géza, Bucsi László, Büki András, Csepregi Gyula, Czuriga István, Faluhelyi Anikó, Farkas Katalin, Folyovich András, Fónay Károly, Fröhlich Péter, Fülesdi Béla, Horváth Andrea Rita, Járai Zoltán, Joób-Fancsaly Árpád, Kiss Ákos, Kollár József, Kristóf Tünde, Landi Anna, Lengyel Mária, Mátyus János, Meskó Éva, Méray Judit, Merkely Béla, Molnár Csilla, Nádas Iván, Nemes Attila, Németh János, Németh Zsolt, Noviczki Miklós, Orosz Mihály, Orosz Péter, Oroszlán György, Pápai Zsuzsa, Pécsvárady Zsolt, Préda István, Pucsok József, Rákóczi István, Rudas László, Sas Géza, Sándor Tamás, Szabó Teréz, Szedlák Balázs, Szegedi János, Szendrői Miklós, Székely Hajnal, Szigeti István, Tar Attila, Tulassay Zsolt, Vezendi Klára, Vimláti László
Dátum:2009
ISSN:0030-6002
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok gyakorlati útmutató
klinikai irányelvek
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 150 : 52 (2009), p. 2335-2404. -
További szerzők:Blaskó György (1947-) (belgyógyász, klinikai farmakológus) Boda Zoltán (1947-) (belgyógyász, haematologus, klinikai onkológus) Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter) Dávid Mariann Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Kiss Róbert Gábor Losonczy Hajna Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus) Ajzner Éva (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Antal Imre Ballagi Farkas Barabás József Barna Béla Bereczky Zsuzsanna (1974-) (orvosi laboratóriumi diagnosztika szakorvos) Bodoky György Böszörményi-Nagy Géza Bucsi László Büki András (1990-) (általános orvos) Csepregi Gyula Czuriga István (1948-2018) (kardiológus) Faluhelyi Anikó Farkas Katalin Folyovich András Fónay Károly Fröhlich Péter Fülesdi Béla (1961-) (aneszteziológus) Horváth Andrea Rita Járai Zoltán Joób-Fancsaly Árpád Kiss Ákos Kollár József (1950-) (radiológus) Kristóf Tünde Landi Anna Lengyel Mária Mátyus János (1957-) (belgyógyász, nephrológus) Meskó Éva Méray Judit Merkely Béla (1965-) (orvos) Molnár Csilla (1962-) (aneszteziológus) Nádas Iván Nemes Attila Németh János Németh Zsolt Noviczki Miklós Orosz Mihály Orosz Péter (Miskolc) Oroszlán György Pápai Zsuzsanna Pécsvárady Zsolt Préda István Pucsok József Rákóczi István Rudas László (1953-) (orvos, aneszteziológus szakorvos) Sas Géza Sándor Tamás Szabó Terézia Szedlák Balázs Szegedi János Szendrői Miklós Székely Hajnal Szigeti István Tar Attila Tulassay Zsolt (1944-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Vezendi Klára Vimláti László
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM036325
035-os BibID:PMID:19439959
Első szerző:Pregun István
Cím:Gastroesophageal reflux disease : work-related disease? / István Pregun, Tamás Bakucz, János Banai, László Molnár, Gábor Pavlik, István Altorjay, Péter Orosz, László Csernay, Zsolt Tulassay, László Herszényi
Dátum:2009
ISSN:0257-2753
Megjegyzések:BACKGROUND: An occupation-related susceptibility of professional singers to experience gastroesophageal reflux has been suggested. AIMS: To investigate the prevalence of gastroesophageal reflux symptoms in a series of professional opera choristers, wind players, glassblowers and water polo players in comparison with a sample of general population. SUBJECTS AND METHODS: A total of 202 professional opera choristers from well-known choirs in different Hungarian regions, 71 professional wind players, 43 glassblowers, 54 water polo players were identified and 115 control subjects were compared prospectively. Reflux symptoms together with selected individual characteristics and lifestyle habits were investigated in study groups through a reflux questionnaire. RESULTS: Professional opera choristers reported a statistically significantly higher prevalence of heartburn, regurgitation and hoarseness than control subjects (p < 0.001). Among professional wind players, heartburn and regurgitation were significantly more frequent compared with controls (p < 0.05 and p < 0.01, respectively). Glassblowers reported a significantly higher prevalence of acid regurgitation in comparison with controls (p < 0.01). The prevalence of reflux symptoms in water polo players was similar to that of controls. In opera choristers, wind players and glassblowers, reflux symptoms appeared to be significantly correlated with the cumulative lifetime duration of professional singing, playing and working activity, respectively (p < 0.05). CONCLUSIONS: Our results demonstrate that professional opera choristers, professional wind players and glassblowers have a higher prevalence of reflux symptoms compared with control subjects. Gastroesophageal reflux in these professions should be considered as a work-related disorder that may have an impact on quality of life and may negatively interfere with professional performance.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Digestive Diseases 27 : 1 (2009), p. 38-44. -
További szerzők:Bakucz Tamás Banai János Molnár László (Budapest) Pavlik Gábor Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Orosz Péter (Miskolc) Csernay László (Szeged) Tulassay Zsolt (1944-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Herszényi László
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM036081
Első szerző:Pregun István
Cím:A gastrooesophagealis refluxbetegség keletkezésének újabb szempontjai / Pregun István, Herszényi László, Bakucz Tamás, Banai János, Molnár László, Altorjay István, Orosz Péter, Csernay László, Tulassay Zsolt
Dátum:2009
ISSN:0030-6002
Megjegyzések:A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) kialakulásában az alsó nyelőcsősphincter (LES) elernyedése és a csökkent LES-tónus mellett a fokozott hasűri nyomás is szerepet játszhat. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy az éveken át tartó, foglalkozással járó fokozott hasűri nyomás, hasprés, erőlködés növeli-e a GERD kialakulásának kockázatát. Módszer: A refluxtüneteket kérdőív segítségével kontrollcsoporthoz viszonyítva hivatásos énekesek, fúvós hangszeren játszó művészek és üvegfúvók között értékelték. Eredmények: A hivatásos énekesek között a gyomorégés, a regurgitatio és a rekedtség a lényegességi szintet meghaladóan gyakrabban fordult elő (p<0,001), mint a kontrollcsoportban. A fúvós hangszeren játszók között a gyomorégés (p<0,05) és a regurgitatio (p<0,01), míg az üvegfúvóknál a regurgitatio (p<0,01) gyakoribb volt, mint a kontrollcsoportban. A refluxos tünetek összefüggtek a foglalkozással eltöltött idővel (p<0,05). Következtetések: Eredményeik arra utalnak, hogy azon foglalkozások esetén, ahol tartósan fokozott a hasűri nyomás, a refluxtünetek gyakrabban fordulnak elő. Ilyen szempontból a GERD foglalkozási ártalomnak is tekinthető.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap 150 : 41 (2009), p. 1883-1887. -
További szerzők:Herszényi László Bakucz Tamás Banai János Molnár László (Budapest) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Orosz Péter (Miskolc) Csernay László (Szeged) Tulassay Zsolt (1944-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.